Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

Újdonság, korszerű anyag Jövőre: rövid esőkabát A budapesti nemzetközi vá­sár a ruházati iparban még sokáig téma lesz, miután az újdonságok létrehozását, nagy szériákban, egy éven belül, megoldottnak ígérte az alap- anyaggyártó és konfekcioná­ló. Sok olyan textilalapanya­got gyártó vállalat jelentkezett itt ruhaanyaggal, amely ko- yábban nem, vagy csak ház­tartási textíliát gyártott. Pél­dául a Rábatex is, amely most igen mutatós, divatos alap­anyagot mutatott be. A mo­dellt az MDI készítette el számukra. A »B« és az »N« jelzésű rajzon bemutatjuk e modellt, fekete és okkersárga double pamutanyagból készült az ing­ruha és a pelerin. Az anyag mindkét oldala fölhasználható^ díszítésként vagy kombináció­ként. Az ingruhán négy zseb van, ezek mindegyike ferde irányba állított anyagból sza­bóit, valamint a hólpánt is. Hozzá csinos a fekete lakköv. A pelerin újjarésze csak könyökig ér, hossza a csípőt fedi. A ruha gallérja hajlik ki a pelerin mindkét oldalon hordható. A már díjazott anyagok kö­zött szerej>elnek a Habselyem- kötöttáru-gyár igen kellemes, lágy esésű fehérneműkelméi. A Graboplast gyár is igen praktikus alapanyagokkal je­lentkezett. Ezek közül említ­jük meg »V« jelzésű modellt: kissé gyöngyházfényű, hús­színű alapon fekete csíkozású, csípőig érő esőkabátka. A dupla vállrésszel készült ka­bátka lezser szabású, saját megkötésű övvel vagy anél­kül is hordható. Bősége lehe­tőséget nyújt arra, hogy vas­tagabban is aláöltözhessünk. A jövő évben nagy divat lesz a rövid esőkabát — még téliesített változatban is — s ebből az anyagból, úgy vél­jük, nagyon csinos. Ha az egyik szülő hiányzik A gyermek harmonikus fej­lődése csak teljes családban valósulhat meg. Ha hiányzik az egyik szülő — válás, ha­láleset vagy egyéb ok miatt — ez az egészséges lelki be­állítottság zavarával járhat, s bizonyos »területek« kima­radnak a gyermek fejlődésé­ből. Persze ennek hatása nem jelentkezik azonnal, inkább csak serdülőkorban, az ifjúi években: a kapcsolatterem­tés, a párválasztás, majd a házasélet bizonyos gátolcságá- ban, érzelmi zavarában. A csecsemőkortól tudatosít­juk a gyerekben nemi hova­tartozását: Évike jó kislány, Lacika aranyos kisfiú. Ez fo­kozatosan rögződik a gyer­mekben; megtanulja, hogy melyik nemhez tartozik. És 2—3 éves korában már sok­féle jelből meg tudja külön­böztetni, hogy a környezeté­ben élők közül ki a bácsi, a fiú és ki a néni, a kislány. Sőt bizonyos elemi ismeretei van­nak arról is, hogy neki, a kis­fiúnak — sőt, általában a kis­fiúknak — hogyan illik visel­kedni, vagyis mit neveznek a felnőttek »fiús viselkedési­nek. Nemi szerepnek hívjuk ezt, s hozzá a mintát mindig a gyerekkel azonos nemű szü­lő szolgáltatja. Ennek elsajátítása egészen az ifjúkorig elhúzódik, hiszen újabb és újabb élethelyzetek adódnak, amelyhez a viselke­dési formát csak a fejlődés következő állomásán veszi fi­gyelembe a gyerek. Hogyan öleli át apa az anyát, hogyan csókolja meg, milyen figyel­mesen, gyengéden bánik vele — ezt csemeténk nyilván csak akkor veszi igazán észre, ami­kor már maga is sürgölődik a lányok körül, vagy neki udva­rolnak. Előtte még kiesik fi­gyelme fényköréből. Ha az azonos nemű szülő hiányzik a családból, akkor az eleven példa, az állandóan szem előtt levő viselkedési forma, mérték sem lebeg a gyerek előtt Megfigyelheti ugyan — és meg is figyeli — mindezt a rokonság, az isme- rettségi kör férfi vagy női tagjainál, de ez nem azonos értékű, mert hiányzik belőle az a bensőséges kapcsolat, amely az anyához vagy az apához fűzte. S a megfigyelt rokonnak — mondjuk, a nagy­bácsinak — nem olyan a vi­szonya és érintkezése az anyá­val, mint az apának lenne. Természetesen akkor a leg­szegényesebb az ismeretszer­zés lehetősége, ha egy gye­rekkel marad magára vala­melyik szülő. Ha egyneműek, akkor a másik nem megisme­résére sincs lehetőség a csa­ládon belül. Ez esetben a szülő csalódottsága átragad a gyermekre is, és az édesanyá­val növekvő kislánynak való­színűleg sokáig ellenérzése lesz a férfinemmel szemben, az apával együtt maradt fiú pedig valószínűleg »nőgyűlö­lő« lesz — legalábbis míg az egészséges nemi ösztön meg nem cáfolja á szülő rossz ta­pasztalatait. Mindenesetre ezek a csonka családban föl­nevelkedett gyerekek sokáig vívódnak majd a házasodás gondolatával, s nagy gátlások­kal vágnak neki. Legnagyobb a veszély, ha az anya marad egyedül a fiá­val. Hiszen legtöbbször csak neki él, s a gyerek a társat pótolja számára. Ezzel annyi­ra magához kötözi a fiút, hogy serdülőkorban az érzelmi le­válást, a természetes és egészséges önállósodást is meggátolja. Ennek eredmé­nyeként nem keresi a gyerek a kapcsolatot a másik netn- mel, nem talál partnerre; s nem egyszer még az ifjúkor­ban is magányos, csak fiú ba­rátai vannak. Ezek azok a fia­talemberek, akik 30-as éveik közepén döbbennek rá, hogy ideje lenne megnősülni, mert végképp agglegények marad­nak. Csak hát a mama... ve­le mi lesz? Sdjtóbáli A csonka család nem bizto­sítja a gyermek harmonikus fejlődését. Könnyű lenne azt tanácsol­ni, hogy igyekezzen a magá­ra maradt szülő új társat ke­resni, kiegészíteni a családot. Sokan éppen a gyermekre hi­vatkozva húzódoznak ettől. Pedig ha megértő, a gyerme­ket is elfogadó és őt felelős­séggel nevelő társra lelnek, mindannyiuk számára ez a legjobb megoldás. Atányi László o OTTHON CSALAD Autók a „csillaggarázsba 99 RECEPTEK Szerencsések azok az autó- tulajdonosok, akik kocsijukat éjszakára jól megépített, lezár­ható — netán fűtött — ga­rázsba állíthatják be. Tévedés azt hinni, hogy erre csak té­len van szükség, hajnali pára­lecsapódás, eső bármely év­szakban pusztíthatja a jármű­vet, s természetesen a tűző napfény sem tesz jót az autó legtöbb részének. Télen két fő gondtól menekülnek meg a szerencsés garázstulajdonosok: a hidegindítás nehézségeitől, valamint a hó- és jégeltakarí­tás munkájától. Érdemes-e védőtakaróval el­látni a »csillaggarázsban« éj­szakázó kocsit? E kérdésben nagyon eltérőek a vélemények. Talán az a leg­főbb probléma, hogy hová te­gyük a nedves, avagy a havas, jeges takarót, amikor levetet­tük az autóról. A másik fölve­tés az lehet, hogy nem árt-e a kocsi karosszériájának, ha rövidebb-hosszabb időre beta­karjuk. A takarónak minden­képpen olyannak kell lennie, hogy a rajta" kiképzett szellő­zőnyílások lehetővé tegyék a természetes légcirkulációt, el­kerülendő a légnedvesség ki­zet, mihelyt valamire ráfektet­jük (s amellett tekintélyes sú­lyú is az ilyen takaró), in­kább műanyag fóliából kiala­kított, hegesztéssel készített autóvédő takarókat kell hasz­nálni. Jól bevált az a megoldás, hogy előbb egy szövettakarót borítanak a kocsira, s azután erősítik csak rá a plasztik- fólia-takarót. Azt mindenkép­pen el kell kerülni, hogy a takaró szorosan rásimuljon, rá­feküdjön a karosszériára. Kes­keny falécekkel, vékony hab­szivacs-csíkokkal meg lehet akadályozni, hogy ez bekövet­kezzék. Az óriás Volt egyszer egy óriás, mint a mese, oly csodás. Toronymagas a lába, mérföldes a csizmája, lépése meg héthatár, tán a föld is reng, ha jár, s a pocakja nagy, kerek, még egy ház is belemegy, és a szája akkora, elfér benne hat katona, aztán csak egy szeme volt, sárgán fénylett, mint a hold, s bár nem voltam nagy legény, egy cseppet sem féltem én, bátran álltam elébe, úgy néztem a szemébe. A tipegő gyermek mozgásának fejlesztése Sok szülő megvárja a 3 éves kort és csak azután kezd tö­rődni a kisgyermek mozgás­fejlesztésével, holott éppen az 1 — másfél — két éves kor az, amikor a nagy fokú moz­gásigényt kihasználva rend­szeres mozgásra szoktatható a gyermek. A korosztályon belül is dif­ferenciálni kell, mert mind testileg, mind szellemileg na­gyok a különbségek. Okvetle­nül figyelembe kell venni, hogy ebben a korban egy-egy hónap korkülönbség is erősen befolyásolja a kisgyermek ér­telmi és fizikai teljesítőképes­ségét. Ennél a korosztálynál a »torna« szót még tudatosan mellőzzük. Itt csupán az alap­mozgásokat igyekszünk helye­sen beidegzeni és ötleteket ad­ni gyermekeinknek, hogy azo­kat megértve önállóan fel­használják. Ez a korosztály — különö­sen kezdetben — nagyon kí­váncsi. Ekkor ismerkednek meg a környező világgal és saját képességeikkel is. Ve­szélyt ekkor még nemigen is­mernek. Ezért van az, hogy mindenre felmásznak, minden­be belebújnak, minden elmoz- dítlhatót lerántanak stb. Eleinte persze még ügyet­lenkék, egyensúlyérzékük fej­letlen, a finomabb mozgást elősegítő kis izmaikat még nem tudják célszerűen hasz­nálni. De ez természetes. Eb­ben a korban csak nagy alakú játékokkal szeretnek játszani, amihez finom, apró mozgás nem szükséges. Szeretnek tol- ni-húzni, lökni, gurítani olyas­mit, amit jól meg tudnak fog­ni. Kedvelik a kúszást-má- szást, guggolást, ugrándozást, és lehetőleg mindent egyedül akarnak csinálni. Bármilyen nagy különbségek vannak ebben a korban, egy­ben megegyeznek: mindegyik rengeteget mozog. Ezt a nagy mozgásigényüket kell nekünk, felnőtteknek ügyesen kihasz­nálnunk. Akkor sikerül ez, ha , jól ismerjük a célt, amelyet el akarunk érni. (Folytatjuk.) Ígéretünkhöz híven közöljük a IV. sajtóbálon felszolgált menük receptjét. Övári sertésborda Két szelet natúr sertésbor­dát vékonyan megkenünk gombapéppel. Tetejére helye­zünk egy szelet sonkát és egy szelet sajtot. Salamanderban vagy sütőben enyhén sütjük, hogy a sajt kissé megbámul­jon. Burgonya és rizskörítés­sel tálaljuk. Hozzávalók egy személyre: 14 dkg sertésborda, csipetnyi só, 1 dkg liszt, 2,5 dkg zsír, 5 dkg gombapép, 4 dkg sonka, 4 dkg trapista sajt, pecsenye­lé. Bélszínérmék pirított gombával A bélszínszeleteket zsírban megfuttatjuk. A gombát apró­ra vágva hagymával és zöld petrezselyemmel megpirítjuk. A bélszinszeletékre tesszük és rizskörítéssel tálaljuk. Kevés pecsenyéiét öntünk alá. Hozzávalók egy személyre: 14 dkg bélszín, 2 dkg zsír, 1 dkg liszt, csipetnyi só, vörös­hagyma, petrezselyem, 4 dkg gomba, kevés bors, pecsenye­lé. A szem világa — meg a pápa szeme Ügy vigyázzon rá, mint a szeme világára — mondják, ha azt akarják, hogy valamit különleges becsben tartson az ember. És igazuk van! A szem olyan kincs, amit nem pótol­hat a világ semmiféle gazda­sága. A látás biztonságot köl­csönöz az embernek. Nélküle az örök éjszakában tapogat, mert hiszen elveszítette a vi­lág fényét, színét, messzesé­gét, de még közelségét is. Ta­lán egy nyelv sem érzékelteti olyan értelmesen és találóan a vakságot,'mint a magyar: világtalan. ' Ebbe a világtalanná váló alkonyatba akar világosságot vinni a csökkent egészséget reparáló ember, amikor felta­lálja a szemüveget, a régiek nyelvén a pápaszemet. Ez a furcsa név onnét származik, hogy Raffaello Santi, a nagy piktor X. Leó pápát úgy fes­tette le: a bal kezében nye­les szemüveget tartott, amely­nek az üvegén át nyilván job­ban látta a betűket. Akkor az effajta eszköz még igen drá­ga volt, és csak a gazdagok tudták megvásárolni. Ezért a szemüveg tekintélyét, előke­lőséget, hatalmat jelentett. Ta­lán az irigységgel magyaráz­ható, hogy a középkor orvosai és a kereszténység is iparko­dott a szemüveg elterjedését megakadályozni. A szemüvegviselésnek három egymástól erősen különböző oka van: az első a látásrom­lás, a második a szem védel­me, a harmadik a furcsa — néha valóban ostobának ne­vezhető — divat. A szem tel­jesítőképességét az esztendők erősen befolyásolják. Helytál­ló a megállapítás: »egyszer mindenki pápaszemre szorul. Előbb vagy utóbb!« Valóban, a rövidlátó szeme, furcsa, de megjavul. Magyarázat: a szemlencse alkalmazkodó ké­pessége idővel csökken, és a rövidlátást enyhíti, tehát a rövidlátó fiatal korában, a jól látó öregségében szorul szem­üvegre. Szemüveg kell annak is, akinek a látószervét valami­lyen veszély fenyegeti. Maró füst, gáz, por, pattanó szikra, éles forgács, fröccsenő csepp, káros sugárzás, vagy a szo­katlan erősségű elektromos ív fénye. Ezért kifejező az a fel­hívás, az a rajz, amikor a vé- ; dőszemüveget nem használha­tó könnyelmű ember előtt : megsuhogtatják a vakságot i jelentő fehér botot. És aki nem szorul szem­üvegre, s mégis hordja? A divat megszállottja, aki á nyékban — sőt még a presz- szó hangulatos homályában is — szemüveget visel, mert jól áll neki, mert új divatú. A szemüveg gyógyászati se­gédeszköz. Pótolja a látóké­pesség csökkentését és védel­mezi épségét a szemnek. Ezen belül divatozhat is a viselő­je. De aki »csak divatozik«, akinek nem kell, de hordja a szemüveget, úgy jár, mint -a mesebeli gazdag: divatos ka­lapot vásárolt, de nem volt feje, amire ráilleszthette vol­na. Buga doktor csapódását. Mivel még a leg­sűrűbben szőtt, impregnált vi­torlavászon. is átengedi a vi­Mert a szörnyű óriás festett kép volt, semmi más. Zsombok Zoltán Két régi monda 1 # 2 3 4 5 6 7 $ 8 m 9 m 10 $ 11 12 13 m 14 & 15 16 17 18 19 20 * 21 m 22 m 23 24 é $ 1 —*■ 25 26 27 28 29 30 * ■ 31 VÍZSZINTES 1. Nem mi. 2. Küzdő. 8. Magyar folyó. 9. Juttat. 10. A láb része. 11. Darálja. 12. Bajuszt igazít. 13. A papír mértéke. 14. Félig olívát. 15. Balkezes. 17. Lég betűi — keverve. 19. Értelmet. 21. Gombaszögi Ella. 23. Csak félig záró! 30. Kis házi szárnyas. 31. Létrehoztatok. FÜGGŐLEGES 1. Vigyázó. 2. Megijed. 3. Aradi emberé. 4. Hónai Ödön. 5. Megfejtendő (két szó). 6. Lajost becézve. 7. Régi divat. 8. Kívülről jelez. 10. Bujtor István. 12. Elromlik az égfc. 16. Járunk rajta. 18. Megfejtendő (két sző). 20. Megtisztított folyadék. 22. Kártyalap. 24. Most vásároltuk. 25. Beckó közepe. 26. Kérdő névmás. 27. Műveltető igeképző. 28. Kel betűi — keverve. 29. E napon. Beküldési határidő: 1976. de­cember 13-án, hétfőn délig. Ké­rünk benneteket, hogy a szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok ár: „Gyermek- keresztrejtvény”. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rózsa, Nobel, Stróbl, Fagyejev, Casals. Lőrinc László Az éjszaka dok­tora című könyvét nyerte Kor­mos József, Kovács György és Kiss Judit (Kaposvár), illetve ifJ. Szilágyi Gábor (Balatonbog- lár). A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom