Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

Hogyan éljen a család? Egy szem krumpli Egy miskolci iskolában az asztályfőnöknő megkérte a gyermekeket, hogy a legköze­lebbi órára mindenki hozzon hazulról egy szép szem krumplit. Az általános iskola VII. osztályának növendékei nevettek, s — koedukációé osztály lévén — a fiúk a lá­nyokat, a leányok meg a fiú­kat ugratták, hogy vajon mi lesz azzal az egy szem árva burgonyával? Volt, aki főzés­re gyanakodott, a művészhaj- laimúak meg valamiféle mo­dern ábrázolásmód tárgya­ként tekintették a nyers álla­potában valóban fúrható-vés- hető burgonyát. Amikor a legközelebbi osz­tályfőnöki óra elkövetkezett, a tanárnő egyenként »szólítot­ta« a katedrához a lányokat- fiúkat, s felszólította őket, hogy most kezdjenek hozzá a burgonya meghámozásához. S mit hozott e különös fe- leltetés? Egyetlen gyermek sem tudta meghámozni a burgonyát. Elárulva ezzel a szülőket: a mamák, papák so­hasem »terhelték« serdülő gyermekeiket ilyen prózai fel­adat megoldásával... A történetet a Magyar Nők Országos Tanácsának székhá­zában egy érdekeit miskolci »apuka« beszélte el, önkriti­kusan, azon a baráti találko­zón, melyet a család és az életmód témakörben tartottak. Előzménye érmék a megbe­szélésnek, hogy jó néhány esztendeje már Tokajban a Napjaink irodalmi folyóirat és a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága olyan író tá­bort rendez, amelyen társa­dalmi kérdések megvitatása szerepel: a közművelődés te­endőitől a munkások és pa­rasztok életmódjáig. Csak másodhegedűs? Az Idei tokaji írótábor té­mája épqpen a család és az életmód oly szövevényes és számos más témakörrel össze­függő kérdéscsoportja volt. Egyformám, fontos Itt vizsgál­ni nemcsak magát a családot és a családi körben megnyil­vánuló magatartásformákat, hanem a munkahelytől ez is­koláig, a családot kiszolgáló intézményektől a család érde­kében dolgozó szervezetekig mindent, ami az életmód ki­alakulásával és kialakításával összefüggésbe kerülhet. Ezért hívott meg a nőtanács baráti beszélgetésre az emlí­tetteken túl szociológusokat, tömegszervezeti funkcionáriu­sokat és szakembereket, orvo­sakat és történészeket, újság­írókat és gyakorló, gyes-en levő háziasszonyokat, hogy közösen járják körül ezt a rendkívül bonyolult témát. A vita bevezetőjét Ferge Zsuzsa szociológus, a nőtanács elnökségének tagja tartotta. Beszélt a család múltbeli meg­ítéléséről, a családon belüli viszonyok jellegéről, a régi és a jelenlegi családmodell sajá­tosságairól. Arról az »asszi- metri;kus«-állapotról, amikor a családfő még mindig a fér­fi, s a nő csak a másodhege­dűs szerepét töltheti be. Egy sima — egy fordított A vita során érdekes szem­léleti kettősség alakult ki: az írók, újságírók, a gyakorló anyák és háziasszonyok in­kább az érzelmek oldaláról tekintették át a témát, nagy vonalakban, csupán a »szen­vedélyek hőfokával«, míg a másik vonatkozásban higgad­tabb, érvelőibb, tudományo­sabb megközelítéssel a szocio­lógusok és a közgazdászok szóltak. A költő mondta ed a beve­zetésben idézett »burgonya«- példát, míg egy közgazdásznő azt bizonygatta: amíg nagyon tudatosan nem nézünk szem­be azzal, hogy az anya és az apa mit visz haza a családba a munkahelyről, nem áll hely­re a család és a társadalom valódi egyensúlya. Egy újság- írónő a mai családmintát a kötésminták sémájához hason­lította: egy sima — egy for­dított Vagyis: ha jó a családi légkör, azt viszi tovább a gye­rek, felnőve, a maga család­jába, ha meg rossz, annak az ellenkezőjét, hogy ne ismétel­je meg és ne termelje újjá szüleinek hibás életrendszerét. A vita részt vevői az eszme­cserén valóban csupán »kö­rüljárhatták« a témát, a csa­lád helyének—szerepének—je­lentőségének kérdéseit a tár­sadalomban, az érzelmi hatá­sok (irodaiam, film, színház, televízió) oly fontos tudniva­lóit. Maga a nőtanács három esz­tendeje folytat tudománya? módszerekkel család vizsgála­tokat, ezer családot kérdezve ki, a társadalom valamennyi rétegéből és nemzedékéből. Ezek összegezése megerősíteni látszik mindazt, amit higgad­tan és szenvedélyesen, józan érvekkel és szubjektív tapasz­talatokkal a jelen levők oly sokoldalúan bizonygattak: az új családmodell kialakulása magával hozza a »megszüntet­ve — megtartás« bonyolult gyakorlatát. Megtartani a régi családtípusokból mindazt, ami hasznos, megszüntetni a régi idők meghaladott formáit, bár­milyen nehéz is azoktól a szü­lőknek, nagyszülőknek meg­válni. T. A. Országos verseny Ka-flyb sertés-tenyésztőknek Somogyi csapatok sikere Bizonyított a versenyző, és tanult a közönség az országos döntőn, melyet tegnap rendez­tek Kaposváron, a Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. A területi döntők legjobb hat csapata mérte össze tudását, szakmai és politikai fölkészült­Előkészületek a szövetkezetek III A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa 1976. decem­ber 14—15-re hívta össze a termelőszövetkezeti mozga­lom legfőbb fórumát, a kong­resszust. Az egymilliós ter­melőszövetkezeti parasztság képviseletében 500 küldött vesz részt a tanácskozáson. A kongresszus szervezeti, politikai előkészítése a befe­jezéshez közeledik. A legutób­bi TOT-ülésen hozott döntések szerint a kongresszusi doku­mentumok tervezetei kiegé­szültek a szövetkezeti közgyű­léseken és a megyei küldött- gyűléseken felvetett javasla­Egjme szaporodnak a be­számolók, hogy egy-egy üzem, gazdaság milyen eredményt ért el az év tizenegy hónap­jában, s milyen, feladatok áll­nak még előtte az év végéig. S közben egyre több fórumon foglalkoznak a jövő terveivel. A Központi Bizottság e heti ülésén megtárgyalta és elfo­gadta az 1976. évi népgazda­sági terv várható teljesítésé­ről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről. A somogyi emberek is egyetértéssel fogadták azt az ajánlást, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél legyen gyorsabb, s na­gyobb mértékben emelkedjen a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. Somogy képviselői hetek óta készülnek az országgyűlés téli ülésszakára. A bizottsági ülé­seken is tevékenyen kivették részüket a munkából, e nét végén pedig csoportülésen cse­rélték ki véleményüket, mond­ták el tapasztalatukat. A de­cember 16-ra összehívott or­szággyűlés előreláthatóan megtárgyalja az 1977. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. A Központi Bizottság irányelvei jó alapot adnak a döntéshez. A somogyi képviselők éppen ezért öröm­mel vették, hogy a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta őket az ülésről, sok hasznos tanácsot adott a mun­kához. Az a képviselő, aki majd hozzászól a törvényja­vaslathoz, az ország és a me­gye helyzetének, a jövő elkép­zeléseinek birtokában mond­hat véleményt. A tervek között természete­sen szerepel a nők helyzeté­nek további javítása. Ezért fontos, hogy az SZMT nőbi- zottsága áttekinti egy-egy szakma helyzetét, gondjait. A megyében dolgozó tizen­négyezer kereskedelmi dolgo­zó hetven százaléka nő. Ez indokolta, hogy a héten a KPVDSZ megyei nőfelelősé­nek jelentése alapján e nagy­létszámú, a lakossággal állan­dó kapcsolatban lévő réteg problémáit vizsgálják. Több intézkedés könnyít a nők helyzetén, ilyen például a lépcsőzetes munkakezdés, a konténeres áruszállítás. Saj­nos, a régi és korszerűtlen üzletekben az utóbbira még nincs lehetőség, s többnyire a nőket terheli a nehéz árumoz­gatás. Jogos sérelmük a ke­reskedelmi dolgozóknak, hogy még mindig nincs üzemorvosi rendelőjük, teljesen elmarad­tak más területek mögött. S közben egyre nehezebb az utánpótlás. A felnőttek to­vábbképzése pedig azért aka­dozik, mert nem ösztönzik eléggé erkölcsi és anyagi szempontból a dolgozókat. A nők közül még mindig keve­sen kerülnek vezető beosztás­ba, egyrészt a saját hibájuk­ból, másrészt a vállalatából, szövetkezetéből. S akit kine­veznek, azt is inkább a kisebb boltok élére. Az SZMT nőbi­zottsága jogosan vonta le azt a következtetést: a vállala­toknak, a szövetkezeteknek jobban figyelembe kell ven­niük, hogy á dolgozók többsé­ge nő, az ő érdekeiknek meg­felelően alakítsák ki a mun­kakörülményeket is. A «elszabadulása 32. évfor­dulóját ünneplő Kaposvár egyre szorosabban együttmű­ködik testvérvárosaival. Kö­zöttük a mongótiai Darhan a legfiatalabb, hároméves a kapcsolat a két város között. Tartalmas program készült újabb két évre. Ezt a két vá­ros vezetői akkor írták alá, amikor kaposvári küldöttség látogatott a Darhan tizenötö­dik születésnapján rendezett ünnepségsorozatra. A városi tanács végrehajtó bizottsága e héten ismerkedett meg az el­képzelésekkel, s tudomásul vette e fontos munkaprogra­mot. A kezdeti ismerkedés után most valóban szorosab­bá válik az együttműködés. Elég, ha a szakmai küldöttsé­gek tapasztalatcseréjére hi­vatkozunk. Darhanból például ruhagyári, villamos szakembe­rek, építészmérnök, kertészeti szakember utazik Kaposvárra. Az egymás iránti érdeklődést elégítik ki a közös fénykép­kiállítások, a kölcsönösen megküldött filmek. A két hús­kombinát kapcsolata eddig is jó volt, a szakmai támogatás tovább fejlődik a jövőben. A hét krónikájából az sem maradhat ki, hogy fontos ér­tekezletsorozaton ismerked­nek meg a községi népfront­vezetők a VI. kongresszus utáni feladataikkal. A Bar­cson, Marcaliban, a kaposvári járásiaknak megtartott ta­nácskozásokon elsősorban az állt a középpontban: milyen módszereket alkalmazzanak a közéleti aktivitás növelésére. Ez is összefügg a jövő tervei­nek a megvalósításával. Lajos Géza mezőgazdasági . kongresszusára tokkal. így a küldöttek a kö­zeli napokban olyan írásos anyagokat kapnak kézhez, amelyek a szövetkezeti dolgo­zók százezreinek összegezett álláspontját. tartalmazzák. Elkészült már a kongresszu­si küldöttek összetételét tük­röző gyors-statisztika is. Az előző kongresszushoz képest a szövetkezetek lényegesen több fizikai dolgozót választottak az érdekképviseleti szervekbe, igy a legfőbb fórumra, a kongresszusra is. Javult a fia­talok, a nők és a képzett kö­zépirányító szakemberek kép­viseletének aránya. Kedvezően alakult a kongresszusi küldöt­tek képzettség szerinti össze­tétele. A küldöttek 47 száza­léka egyetemi vagy főiskolai végzettségű. A TOT illetékes vezetői nyo­matékosan hangsúlyozták a kongresszus munkaértekezlet jellegét. Ezt tükrözi a kong­resszus munkaprogramjának tervezete is, amely a fő hang­súlyt az érdemi vitára he­lyezi. ségét a Ki minek mestere? ve­télkedősorozat keretében. Hat Ka-Hyb sertést tartó gazda­ság négy tagú csapatai ver­sengtek — a leendő szakembe­rekből álló közönség; a szak- középiskola tanuló' buzdítása közepette. A zsűriben helyet foglalt dr. Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályve­zetője és Simon Gyula, a TOT osztályvezetője. A részt vevő­ket Kósa Ferenc, a Kaposvári Hybridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalkozás igazgatója köszöntötte. El­mondta, hogy több mint négy­száz gazdaság mintegy négy­ezerdolgozója közül kerültek a legjobbak az országos döntőre. A versenyt Gyenesei István, a KISZ Somogy megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg, majd Präger Györgynek, a Magyar Televízió munkatársá­nak vezetésével elkezdődött a játék. Hazai, nemzetközi-politikai és gazdasági tájékozottságot követelt a politikai »totószel­vény« helyes kitöltése. Nagy különbségeket az első forduló még nem hozott a részvevő csapatok között: a Böhönyei Állami Gazdaság, a nagyber~ ki Egyesült Kaposvörgye Tsz, a szili (Győr-Sopron megye) Győzelem Tsz, a hajdúnánási Béke Tsz, a nagyecsedi Rákó­czi Tsz és a Hőgyészi Állami Gazdaság csapata ekkor még egyformán esélyes volt a győ­zelemre. Uj típusú számológépek A tudományos zsebszámológépek két típusát készítik a Hír­adástechnika Szövetkezet bálát on lel lei üzemében. Az újfajta számológépek a négy alapműveleten kívül huszonegy egyéb műveletet is elvégeznek. Sertéstenyésztés, takarmá­nyozás, állategészségügy, tech­nológiai és tartáskörülmények — ezek voltak a szakmai téma­területek. Politikai ismeret- anyagot a XI. pártkon gresz- szus, a IX. KlSZ-kongresszus határozataiból »kértek« a kér­dések, de a versenyzőknek bi- zonyítaniok kellett gazdaság- politikai és közgazdasági alap­fogalmakban, időszerű bel- és külpolitikai, ifjúságpolitikai kérdésekben való jártasságu­kat is. A sertéstenyésztéssel kapcsolatos témákból »testre- szabott« kérdéseket kaptak kü­lön a szakirányítók és külön a szakmunkások. A két somogyi csapat közül különösen a bö- hönyeiek szerepeltek jól. E témakör után ők álltak a me­zőny élén. Tapsot kaptak a nagyberkiek is, amikor a te- nyószkocasüldők kiválogatá­sának módszeréről több mint száz pontot érő választ adtak. A takarmányozási kérdésekből a böhönyeiek összesen 220 pon­tot szereztek, s ezzel imég mindig vezető helyen álltak, 29 pontos előnnyel. Kellemes meglepetésként a rendezők — mintegy a ver­senyfeszültség feloldásaként — negyedórás filmvetítést is programba iktattak. A Ka- Hyb vállalkozás szakmai film­jét mutatták be a résztvevők­nek. Ezt az időt használtuk fel arra, hogy szót váltsunk a két somogyi ősapat tagjaival. A nagyberkiek — Kordé Sán­dor sertéstelep-vezető, Forrni József törzsállattenyésztő, Op­permann Imréné és Bodor Gyula sertéstenyésztő szak­munkások •— csak úgy biza­kodtak, mint böhönyei ver­senytársaik: Magyar István ágazatvezető, dr. Nádor And­rás üzemi állatorvos. Kis" Felső Sándor sertéstenyésztő és Hobak József állategészség­ügyi szakmunkás. A versenyt a további kérdé­sekre adott válaszok döntöt­ték el. Végeredményben szép somogyi siker született. A Bö­hönyei Állami Gazdaság csa­pata a második, a nagyberki tsz pedig a harmadik helyet szerezte meg. Az országos döntő győztese a hajdúnánási csapat lett. A verseny két leg­jobbja a jövő év tavaszán nemzetközi versenyen vesz részt. A további helyezettek­nek pedig több ezer forint ér­tékű jutalmat adott át Gyene­sei István. Sóki Gyula, a KISZ-KB munkatársa ezután a húsprog­ram megvalósításában végzett kiemelkedő munkáért KISZ- plakettet nyújtott át a Ka- Hyb vállalkozás vezetőségének, Beregszászi Ilonának, a Kapos­vári Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola. igazgatójának és Präger Györgynek, a tv mun­katársának. H. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom