Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Az értelmes vilik haszna T öbb ízben lehetett az utóbbi időben effajta megjegyzéseket hallani: »most olyan időszakban vagyunk, amikor dolgozni kell, nem pedig vitatkozni«, »jelenleg nem a viták idejét éljük, hanem a cselekvését«. Adott helyen és időben, meghatározott körülmények között teljesen hely én valóak is lehetnek ezek a megjegyzések. Amikor eldöntött kérdéseket tesznek újra meg újra vitássá, amikor cselekvést szószaporítással helyettesítik, akkor nagyon is helye van az ilyenféle figyelmeztetésnek. De amikor valamiféle általános érvényt tulajdonítanak az ilyen megállapításnak, s egy hosszabb időszak tartós jellegzetességeként próbálják feltüntetni, akkor joggal támadhat bennünket ellenérzés. Akik merev »vagy-vasy« alapon akarják elkülöníteni a vita és a cselekvés, a véleménycsere és a döntések megvalósításának időszakait, ugyancsak egyoldaUían fogják fel a társadalmi-közéleti folyamatokat. Az élet — a mozgalmi élet, a közélet, a pártélet éppoly kevéssé, mint a gazdasági vagy a kulturális élet — nem osztható fel olyan szakaszokra, amelyekben vagy csak vitatkozunk, vagy csak cselekszünk. A pártszervezeteknek gyakorlatilag szinte mindig egyszerre kell dolgozniuk valamely döntés előkészítésén (ami a teendők megvitatását igényli) és valamely más elhatározás valóra váltásán (ami pedig cselekvést, vagyis szervezést, mozgósítást, irányítást, ellenőrzést, összehangolást stb. követel). Előfordul, hogy egyes szakaszokban az egyik, másokban pedig a másik kerül előtérbe: nyilvánvalóan más az egyes mozzanatok súlya kongresszus, pártértekezlet, értékelő taggyűlés előtt, mint azok után. A kérdés egyoldalú értelmezése azonban — s voltaképpen ez a nagyobb veszély, a figyelemre érdemesebb probléma — másfajta szemléleti »elcsúszást« is kifejezhet. Nevezetesen meghúzódhat mögötte — olykor akaratlanul is — a pártdemokrácia, a társadalmi demokratizmus egyfajta lebecsülése. Kifejezhet egy olyan gondolatot, hogy a vezetésnek birtokában van a »bölcsek köve«, s ezért megvitatás nélkül is világosan látja, pontosan ismeri a cselekvés útját. Az ilyen szemlélet hordozói a nagy átfogó döntések előtt — a fejlődés egy-egy »mérföldkövénél« — készek ugyan a problémák és teendők megvitatására, de a mindennapok során ezt fölöslegesnek tartják. Aki azonban úgy véli, hogy egy átfogóbb időszak egészében szükségtelenné válhatnak a viták, az a tömegeknek az ügyek eldöntésében való részvételét voltaképpen egy-egy »ünnepi« alkalomra korlátozná. Ha a vitákat nem valamely »különleges« időszak jellegzetességeinek tekintjük, hanem a politikai, mozgalmi élet természetes velejáróinak, akkor ezzel egyúttal valóságos helyüket, értelmüket is meghatároztuk. S ez azért is fontos, mert még él néhol az a — az előbb említett szemlélettel voltaképpen egy tőről fakadó — felfogás, mely a viták szerepét eltúlozva, nekik szinte misztikus értéket tulajdonítva, öncélként kezeli azokat. Holott egy-egy vélemény- csere értékét nem lehet önmagunkban vett kritériumok alapján meghatározni — ez csakis azon mérhető, mennyiben vitte előre az ügyet, miként szolgálta az értelmes és hasznos cselekvést. Értelmes cselekvéshez nem akármilyen, hanem érelmes viták kellenek — ez sohasem hagyható fivita, mely semmit sem old meg, ha még oly demokratikusnak látszik is, haszontalan. Ezért a pártmunkában, a politikai munkában nemcsak a viták kezdeményezése és ösztönzése a fontos, hanem legalább annyira a szintézis kialakításának képessége is. A vita elevensége még nem tehet elégedetté egyetlen pártmunkást, közéleti embert sem. Elégedettségre csak az adhat alapot, ha az eltérő nézetek összecsapása alapján sikerül kialakítani a megfelelő következtetéseket, az érvek ütközéséből kialakul az elhatározást megalapozó konklúzió, s mindezek alapján körvonalazódik a további cselekvés iránya, kirajzolódnak a várható következmények. M őst olyan időket élünk, amikor egyaránt szükség van a vitatkozásra és a cselekvésre. E megállapítással mégsem mondunk sokat, hiszen voltaképpen minden időszak ilyen. A kérdés csak az — s erre minden konkrét helyzetben más a válasz —, hogy miről kell vitatkozni, s mi az, amiben már nem a vita a dolgunk, hanem a döntés végrehajtása. Ha ezt nem keverjük össze, s érdemleges kérdésekről érdemben tudunk vitatkozni — akkor érdemes vitatkoznunk, mert vitáink ez esetben nem hegyeimen kívül. Pártunkban lyettesítik, hanem előreviszik már régen polgárjogot nyert [ a cselekvést. az a felfogás, hogy az olyan ! Gyenes László Reklamált a vevő Kevesebb a Sátrat helyettesítő bútorhuzat — Olcsó a fiataloknak Az idén 135 millió forint értékű sátor készült a tabi Campingcikk Vállalat műhelyeiben. A bevétel kevesebb a tervezettnél. A hiányzó tízmillió forint egy reklamáció miatt van. Az egyik olaszországi vevőjük bejelentette: nem megfelelő a Tabon készült sátrak színtartósága, és ezért nem kéri a szállítmányból a még hátralevő 1500-at. A szövetet a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál készítették. A tabi vállalat tehát továbbadta a reklamációt. Azt, hogy végül is kinek lesz igaza, ma még nem Anyaság miatt távol Rövidesen jubilál a gyermekgondozási segély, vagy ahogyan gyakran emlegetjük: a »gyes«. Január elsején lesz tízéves az intézmény, amelyet méltán tartunk a magyar szociálpolitika újításának. Sikeres újításának, mert eddig csaknem másfél millióan éltek azzal a lehetőséggel, hogy termelőmunkájukat, foglalkozásukat 3—3 évre az anyai hivatással cseréljék föl; hogy főfoglalkozásban gyermeket gondozzanak, neveljenek és erre az időre háttérbe szorítsák kereső tevékenységüket. Nagy gond volt életre hívni ezt a háromévi félig-meddig fizetéses szabadságot. Akkor is, ha anyagilag nem biztosítja a gondtalan megélhetést, de garantálja a jogfolytonosságot; nemcsak a munkahely fenntartásával, a szolgálati idő beszámításával, hanem a távoliét idejére is biztosított béremeléssel. Ma már magától értetődő, hogy az anya, aki évekre otthon maradt egy — vagy három — gyermekével, visszatérve ugyanazt a bért kapja, mint társai, akik a munkahelyen töltötték ugyanezt az időt. Magától értetődő. Vajon igazságos is? Feltétlenül. Hiszen az anya a legfontosabb társadalmi funkciót tölti be, amikor minden idejét, energiáját a gyermek egészségének óvására, szellemének kibontakoztatására fordítja. És ne feledjük, ezért anyagi áldozatot is hoz. A szociális kedvezmény fejében — foglalkozásától függően — egykét ezer forintról mond le havonta. És lemond a részére is fontos közösségi életről, olykor kissé saját szakmai, szellemi fejlődéséről is. Ez utóbbi veszély akkor fenyeget, ha a munkahely megszakítja a kapcsolatot az évekre szabadságolt munkatárssal. Ám ez mind ritkábban fordul elő. Sokkal inkább jellemző, hogy meghívják a rendezvényekre, hogy meglátogatják, hogy felkínálják neki a továbbtanulás lehetőségét, és a nem túlságosan bőséges segélykeretből is jut a gyes-en levőnek. A találékonyságnak nemcsak szociális érzés a mozgatója, hanem az a józan megfontolás is, hogy a távoUevő munkatárs — amint lehet — az anya szerepe mellett vállalja eredeti foglalkozását is. Segítenek neki a két hivatás egyeztetésében, gyermeke elhelyezésében, hogy a kínzó létszámhiányt ezáltal is enyhíthessék. Mert erre igen nagy szükség van. Különösen az úgynevezett női pályákon — ápolónők. bölcsődei gondozónők, kereskedelmi dolgozók körében —, ahol a 8—10 százalékot is meghaladja a gyermek- gondozási szabadságon levők száma. Gondoljuk csak meg: 10 év alatt másfél millióan vették igénybe, de egyetlen esztendő viszonylatában is több mint negyedmillió, asszony munkáját nélkülözzük a népgazdaság különböző területein. Nem mindegy tehát, hogyan biztosítják részükre a visszatérés feltételeit, miként csökkentik az átálláshoz szükséges időt. L. M. lehet eldönteni. Az azonbah már tény, hogy az idei bevételből hiányzik ezeknek a sátraknak az ára. A vállalat azonban nemcsak reklamált az alapanyag minősége miatt, hanem pótolni próbálta a kiesést. Kapóra jött az Egerben működő Agria Bútorgyár ajánlata. Ez a gyár Svédországba szállít bútorokat, és ezeket cserélhető huzattal látja el. A huzatok ezentúl Tabon készülnek majd. Az idén hatszáz darabot gyártottak, jövőre viszont jóval nagyobb tételre kaptak megrendelést: összesen 16 ezer garnitúra bútort szállít az egri gyár svédországi megrendelőjének. A másik újdonság Tabon, hogy ismét megkezdték annak a kétszemélyes sátornak a gyártását, melyet az őszi BNV-n sikerrel mutattak be. A fiatalok részére készülő két. személyes sátrakat éppen a turisztika elősegítése érdekében olcsóbban árusítják majd. Az idén hatszáz készült belőle, de jövőre 30 ezret kívánnak gyártani. A mindössze öt kilogramm súlyú sátrak iránt ugyanis fokozódott az érdeklődés. A reklamáció miatt kiesett termelést igyekezett pótolni a vállalat. Azok a termékek azonban, melyeket a régi helyett készítenek, kiseb értékűek, tehát kevesebb a bevétel is. Hőjelentés az utakról Beállt a Balaton, a jégre menni még életveszélyest Az első hóeke délután jelent meg. Tegnap reggel fehér takaróra ébredtünk, és egész nap szállingózott, esett, nagynéha szakadt. Kaposváron délre jó vastagon, »megterítette« a járdákat és az utakat a hó. A városgazdálkodási vállalat igazgatóságától megtudtuk, hogy nem érte őket váratlanul a havazás. Felkészültek a télre, ez a hó nem okoz gondokat. Délután négykor 30 gép dolgozott a városban. Még nincs szükség arra, hogy rendkívüli hómunkásokat fogadjanak. Ehhez képest kevésbé volt derűlátó az, aki a megyeszékhelyen autózott. A buszok is csúszkáltak, sok helyütt 10 centi vastagon borította az úttestet az addigra már szürkévé taposott latyak. Mindenesetre jó ' komótosan láttak nekií a tisztításnak. Ugyanígy tett több házfelügyelő, mert a járdákat is csak kisebb szakaszokon láttuk tisztán. És hogy mi várható... A KPM útügyeletétöl kérdeztük meg,, mi a helyzet a megye útjain? Hajnalban kezdték meg a hóeltakarítást. A sózógépek hamar leálltak, mert a 15—20 centis takaró ellen már hatástalanok, az úgynevezett »alásózást« elvégezték. 29 motoros és 59 vontató® fa hóeke járta a főutakat, néhányon háromszor is végigmentek. Különösen a megye északi részén volt kemény a munka. A folyamatos havazás csak megnehezítette ezt. Délután minden út járható volt, körülbelül 200 ember munkája nyomán. A meteorológiai előrejelzés szerint hófúvás várható, így valószínűleg szükség lesz rendkívüli erőkre is. A közúti igazgatóságnál. készenlétben áll hat hómaró, és a zalaegerszegi Volán vállalattól béreltek még két nagyon erős Tátra kocsit, amely megbirkózik a nagy hóakadályokkal. A mentőket is megkérdeztük: két lábtörés írandó a hó rovására. A hideg napok beköszöntéj sével, ha nem lenne hőmérő, 7,2 milliárd forint a fejlesztésre Jórészt a vasúttól független okok, főleg az év elejei fuvarhiány és a nemzetközi forgalom csökkenése miatt a tervezettnél gyengébben alakultak a MÁV idei eredményei. Ennek . ellenére legfontosabb szállítási feladatait teljesítette a vasút — így értékelte az ország legnagyobb vállalatának munkáját Urbán Lajos miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója a vasutasok szakszervezete központi vezetőségének szerdán kezdődött ülésén. A szakszervezet vezető testületé az idei számvetésen túl megtárgyalta és elfogadta a vasút 1977. évi tervét. E szerint a személyforgalom a korábbi programnak megfelelően csökken, éppen ezért elsősorban a szolgáltatások minőségének javítása a legfontosabb feladat. Az igényeket figyelembe véve az ideinél több, 131—132 millió tonna áru elfuvarozására készülnek. A vasútüzem fejlesztésére, a dolgozók élet- és munkakörülményének javítására az ideinél több, 7,1 milliárd forint áll jövőre a MÁV rendelkezéseié. akkor is tudni lehetne: erős mínusz van. Csak a KÖGÁZ- nál kell érdeklődni. Karácsony előtt 900 köbméter gázt fogyasztott a város óránként, karácsony után ez 1900-ra emelkedett. A Balatonon az utóbbi három napon erőteljes jégképződés indult. Szerda hajnaíra 600 négyzetkilométeres vízfelületen összefüggő jégréteg keletkezett. A part közelében réteges, hullámos a jég, másutt sima. Néhány nap múlva, ha nem enyhül meg váratlanul az idő, sportolásra alkalmas lesz a jég. Az idegenforgalmi hivatalok illetékesei már készítik a fakutyákat, a jégivitorlásakat. Itt hívjulk fel a figyelmet, hogy egyelőre még gyerekek se kísérletezzenek a korcsolyázással, a csúszkálással, mert életveszélyes! Ösztönzőbb ár Az iparnak minőségi hús keli A minőségi húskészítmé- I vagy magas a levegő portar- nyek exportjának növelése talma. A nem megfelelő ta- fontos népgazdasági érdek. | karmányozásra mutat, ha sok Minden piacon kelendő árút a máj beteg állat. A belső Szerazonhan csak jó minőségű húsból tud előállítani az ipar. így ér el az érdeklánc a húst megtermelő mezőgazdasági üzemihez. Azt ösztönzi jobb munkára az az új sertésátvételi rendszer, melyet a szakemberek hasított súlyú értékelésnek mondanak. Lényege, hogy a leadott sertésekért nem a darab&zám vagy a mázsa alapján fizetnek, hanem a már levágott állatok húsának értékelése alapján. Minőségi mérce váltotta fel az eddigi mennyiségit: nem elég, ha a sertés formás vagy »kövér«. Az iparnak — a korszerű táplálkozási szokásokkal ösz- szefüggően — elsősorban szín- húsra van szüksége. Ez év január eleje óta van érvényben ez a felvásárlói árat a minőség alapján alakító rendszer. Az első év tapasztalatairól kérdeztem a termelők és a feldolgozók véleményét. A vízvári tsz elnök elmondta, hogy idén 1900 sertést szállítottak a húskombinátnak. Tapasztalataik kedvezőek, jövőre növelni szeretnék a leadást. A mikei tsz ágazatvezetője kiszámította, hogy kilónként két forinttal kapnak többet a hasított súlyban történő átvételnél. 1800 sertést adtak le, és hogy az új ár mennyire ösztönző, jól mutatja: jövőre már az első félévben 1400 disznót akarnak értékesíteni. A i ' -ező vélemények után több nelyen is szóba került egy gond. A megyei tsz-szö- vetséghez is jó néhány panasz érkezett a belső szervek elkobzásával kapcsolatban. A gazdaságok úgy érezték, megkárosítják őket a fertőzött, beteg szervek elvételével. Némelyek még azt is föltételezték, hogy a húsipar valamiféle hasznot húz ebből. A megyei tsz-szövetség titkárhelyettesének szavaiból kiderült, miért jelentős ez a látszólag mellékes kérdés. — Ha egv gazdaság beszállított állatainál rendszeresen megállapítható a tüdő megbetegedése, az a tartási körülmények hibáira utal. Például nem jó a telep szellőzése. vek elkobzásával persze csökken a gazdaság bevétele, de mint a példákból látszik, a megoldás kulcsa a kezükben van. A következtetés egyértelmű: a megnőtt minőségi követelményeknek csak a tartási körülmények javításával és nagyobb odafigyeléssel lehet eleget tenni. — Mekkora összegek forognak itt kockán? — Fölmérésünk szerint októberben csaknem 11 és fél ezer sertést adták le a szövetkezetek. Ebből több mint 3 ezernek a tüdejét, 1100-nak a máját, 1300-nak a szívét kellett elkobozni. E miatt a gazdaságok egy kiló húsnál 10 fillért veszítettek. Csakhogy a hasított súlyú átvétel bevezetésével csaknem 3 forintot nyertek is kilónként. — Mi volt mégis a panaszok oka? — Nem lett volna kifogás, ha az ipar mindjárt az új átvételi rendszer bevezetésekor él az elkobzás lehetőségével. Erre azonban csak októbertől kezdve került sor. A Kaposvári Húskombinát illetékes osztályvezetője, Hild István szerint csak a nyáron tisztázódott: mit ír elő a rendelkezés, ezért náluk szeptember 17-e óta folynak az elkobzások. — Vannak partnergazdaságaink, akiket nem érintett ez a vita, mert árujuk minden szempontból kifogástalan volt. Az idén átvett 245 ezer állatból már 157 ezret hasított súlyban minősítettünk, azaz a termelők az állataik valódi értékének megfelelő pénzt kapták. Végre megvalósult, hogy a tenyésztésre több gondot fordító, jobb minőségű sertéseket szállító gazdaságok több jövedelemhez jutnak. így tehát mindenki jobban jár. Persze az új átvételi rend a tartalékokra is figyelmeztet. A gazdaságok jövedelme jobb munkával még gyorsabban is növekedhet. B. F. Somogy! Néplap
