Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
„Három a A szülők többségében él a hit, hogy ifjúkori vágyaikat, amelyek csupán álmok maradtak, gyeremekeik majd elérhetik. És ezért minden áldozatra képesek ... Csengetésemre az édesapa nyitott ajtót, mögötte három buksi fej jelent meg. Alig foglaltam helyet az ízlésesen és barátságosan berendezett szobában, a kislányok máris körülvettek. A legiobb sportolók és csapatok A sportújságírók szervezete ebben az évben is országos szavazás alapján döntötte el, hogy kit tartanak a sportrovatok munkatársai az 1976-os év legjobb női és férfi sportolóinak, illetve a legjobb csapatoknak. NŐK: 1. Tordasi Ildikó (vívó), 2. Rajnai Klári, 3. Egervári Márta. FÉRFIAK: 1. Németh Miklós (atléta), 2. Magyar Zoltán, 3. Tuncsik József. CSAPATOK: 1. Vízilabda-válogatott, 2. Női kézilabda-válogatott, 3. Női röplabda-válogatott. A vándordíjakat és a helyezetteknek az emlékvereteket a szokásos körülmények között valószínűleg január közepén adják át. Áz „alfánál" kellett kezdeni Györke Istvánt 1964-ben váratlanul érte a megbizatás. hogy legyen a Táncsics SE kosárlabda-szakosztályának vezetője. Arra sem volt ideje, hogy tiltakozzék. — Azt sem tudtam, hogy hol kezdjem. Kosaras tudományom ^sak annyi volt, hogy mint sportszerető ember időnként ki-kijártam kosárlabdacsapatunk mérkőzéseire. Tetszett is ez a világszerte népszerű játék. Elsősorban azért, mert nem durva. Itt nincs, vagy sokkal kevesebb a fondorlat, mint a többi labdajátéknál. Az él meg a pályán, aki a legtöké'etesebben elsajátítja a kosarazás alapelemeit, s megszerzi hozzá a megfelelő állóképességet. Persze a labdaérzék itt még fontosabb, mint másutt. Kb. eny- nyi »tudománnyal« lettem kosaras »szakvezető« a Táncsicsnál — emlékezik vissza a ma már nyugállományban levő katonatiszt. Ez utóbbi tényező hasznára van a csapatnak, mert szinte csak a kosárlabda jelenti Györke István munkáját. Az edző azonban nemcsak saját csapatára gondol. Azon fáradozik, hogy együttese mellé nőjenek föl mások is. Vágya, hogy megye- szerte kialakuljon az egészséges kosárlabdaélet. Ezért a munkájáért kapta meg nemrégiben a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt. — Nem akarom azt mondani, hogy ma már kosaras szakember vagyok a szó igazi értelmében, de azért tíz esztendő alatt csak ragadt rám valami. Ezért is mertem válalakítani tudja játékosaival. Remek pedagógiai érzéke sok nehézségen átsegíti. Tudja, hogy melyik játékosának icell a szép szó, s melyiknél van szükség »katonás szigorra«. A Táncsics kosarasedzőjének tekintélye van. a szakmabeliek között is. Ez azonban nem a véletlen műve. Deresedő fejjel kezdett tanulni. Első tanítómestere Arató Árpád testnevelő tanár volt, aki abban az időben, amikor ő a kosarasokhoz került, edző volt. a csapatnál, ö biztatta és segítette »Pista bácsit«, aki kitűnő tanulónak bizonyult. Egyetlen edzést nem mulasztott el, és nagy figyelemmel leste a tréner minden szavát. Buzgón jegyzetelt, bújta a szakirodalmat. Nem szégyell- te, hogy az »alfánál« kellett kezdenie. Igazán akkor került »mély vízbe«, amikor a szakosztályvezetés mellett az edzői tisztet is át kellett vennie. Nehéz körülmények vártak rá. A Táncsics 1972-ben az NB I-ben szerepelt, a bajnokság végén azonban kiesett. A tavaszi »hurrá« hangulatot pánik váltotta föl. Az edző is ment, és 1973 tavaszán Györke István azt vette észre, hogy egyedül maradt. Ekkor lett edző. Az idei bronzérem szépen sorakozik az előbbi edzői sikerek mellé. Györke István mégis elégedetlen. — Kicsit előbbre is végezhetett volna a csapat — mondja. A mostoha teremviszonyokat azonban nem mentségként emlegeti. Az kislány*’ ToSdiéknál A nyolcesztendős Roberta mellém telepedett, miközben lábait maga alá húzta. Melinda, a középső egy gerezd naranccsal kínált a sajátjából. A ház »úrnője«, a másfél esztendős Johanna lapos pillantásokkal, kissé gyanakvóan közeledett egy tálkával. Nem akartam »megsérteni«, amikor cukrot nyújtott felém. Derűs kedvesség áradt szét a lakásban. Néhány perc alatt elfeledtem, hogy először látogattam a Toldi családhoz. Toldiék nem ismeretlenek a somogyi sportkedvelők előtt. A ház asszonyát Szöllősi Edit néven ismerte a somogyi atlétika. Az egykori somogy- szobi kislány már úttörő korában felhívta magára a figyelmet, amikőr jóval négy méteren felüli távolugrásával megyei rekordot ért el. Később Csurgón, a Spartacus Sportkörben fejlődött tovább. Megsárgult újságlkivágások dokumentálják a piros salakon töltött eredményes éveket. »Nagy tehetség kezdi bontogatni szárnyait megyénkben« írta róla lapunk tízegynéhány évvel ezelőtt — és Szöllősi Edit bizonyított. Többször javított megyei csúcsot nemcsak kedvenc számában, a távolugrásban, hanem gátfutásban is. Szinte állandó tagja volt a megyei atlétaválogatottnak. Ma is szívesen emlékezik arra az FTC—Somogy viadalra, amikor két számban is első lett. — Nagyon szépeket írtak rólam akkor, de én valahogy mindig éreztem, hogy sohasem érek el annyit, amennyit várnak tőlem — vallott szerényen Edit asszony. — Ha én annak idején Kaposvárra, a Dózsához kerülhettem volna! — mondta révedezve, miközben tekintetével Robertát kereste. Toldiné így sem szégyenkezhet eredményeivel leányai előtt, akárcsak az édesapa, Toldi Kont, akinek életét ugyanúgy át- meg átfonta a sport. A Pécsi Építőipari Technikum sportkörében ő is ígéretesen indult. Elsősorban az atlétikának hódolt. Gerelyhajításban területi középiskolás bajnokságot nyert, de otthonos volt a futószámokban, sőt a kosárlabdapályán is. Szakíthat-e két ilyen ember a sporttal? A férj a városi úszószövetség egyik lelkes vezetője ma is. Munkahelyén, a tervezőasztal mellett sem tagadja meg önmagát. Társadalmi munkában pauszpapírra varázsolta annak a fedett tanmedencének a rajzát, amelyről évek óta álmodoznak a kaposvári úszók. versenyén indult koresztályá- ban, és száz háton másodikként érkezett a célba. Roberta rövidesen megismerkedhetett a dobogó legmagasabb fokával is. Még ugyanabban az esztendőben száz háton átvette korosztálya országos ranglistájának a vezetését. Fejlődése azóta is egyenletes. Területi versenyek; Pécs, Dombóvár, Kecskemét, Zalaegerszeg, Tatabánya — megannyi emlék, megannyi siker. Érmek, egy fél vitrinre valók. És mind között talán a legszebb: az idei országos békabajnokságon száz mellen csak egy hajszállal lett második, és háton is döntős volt. Az ötéves Melinda két kis kezét a melléhez szorítva közeledik. Egy halom érmet hoz magával, és az ölembe rakja. — Ez mind a Robié — mondja olyan büszkeséggel, mintha ő nyerte volna. — És mikor hozhatod majd a sajátjaidat? — kérdezem. A válasz nem késik. — Amikor jól úsztam a termálban, én is kaptam egy jelvényt. Az édesapa felvilágosít, hogy Melinda fél éve ugyancsak rendszeresen úszik, és edzője nagyon tehetségesnek tartja. A szülők így gondolják természetesnek, pedig mennyi áldozatot követel mind an y- nyiuktól a sportolás. A hasonló korú gyerekek még édesen szenderegnek, amikor az apa már »melegíti« a Trabantot és kelti leányait. A téli hideg, ködös reggelek és a nyári hajnali madárcsicsergések már ébren találják őket. A hiányzás és késés ismeretlen fogalom Toldiéknál. És az edzések hét órakor kezdődnek! — Robinak büntetés, ha nem mehet edzésre — mondja a családfő. — Öt azonban nem kell büntetni. Kitűnő tanuló, csak mint mondja: azzal nincs »kibékülve«, hogy az osztályban ölbe vagy hátra tett kézzel kell ülni. E pillanatban a legkisebb érkezik a szobába. Nyakában nővére egyik érme fityeg — Johanna mikor tanul meg úszni? — A legjobb úton halad — mondja az édesanyja — Máris imád fürdeni. A kádból csak úgy lehet kivenni, ha előbb leeresztjük a vizet. (lói néznek ki az uszodában, ha Johanna ezt a »jó szokását« később is megtartja.) Sokáig beszélgettünk még. Téma természetesen a sport volt, elsősorban az úszás. Alig vettük észre, hogy öreg este lett. Még megtudakoltam, hogy a gyerekek milyen ajándékokat kapnak karácsonyra, azlalni az edzőséget. Hogy megfelelőképp látja el ezt a tisztét, azt csapata eredményei ékesen bizonyítják. Szakmai berkekben azt tartják az edzőről, hogy az egész pályás letámadás híve, de ezt a játékrendet saját elképzelő se szerint, menet közben is idei bajnokságban még az is előfordult, hogy csapata hazai bajnoki mérkőzését Pécsen volt kénytelen megrendezni... Sikeres esztendőt zárt az edző és csapata, s a jelek azt mutatják, hogy a tréner megállja a helyét. Miért is szé- gyellné, hogy mindezt »könyvből tanulta?« Kovács Sándor És a gyerekek? Robi alig töltötte be az ötödik évet, szülei máris az uszodába vitték. Ládonyi Attila edző egyik leglelkesebb tanítványa lett. Később új edző, Hiczó István vette pártfogásába, aki a mai napig is irányítja felkészülését, egyengeti fejlődését. És Robi hálás volt mindezért. Egyéves úszómúlt- tal már Budapesten, az OSC után búcsút vettem. Hazafelé azon tűnődtem, hogy vajon ki minek fog majd jobban örülni. Roberta a kis varrógépnek, Melinda a társasjátéknak, vagy a kis csöppség a gumiállatkáknak. A szülők örömének teljességében bizonyos voltam, mint ahogy abban . is: karácsony estéjén az eszembe jutnak. Jutási Bobért Á kutyák szaglóképességéről „Kántor” ürügyén Egyes állatfajokban a szaglás szerve rendkívüli fejlettséget ért el, és többszörösen meghaladja az ember szaglószer- vének teljesítőképességét. Régen tudjuk, hogy háziállataink közül a kutya a vadon élő állatokat is megszégyenítő szaglással rendelkezik. Vadászó, ragadozó őseitől örökölte e rendkívüli képességet, amelyre azoknak a létfenntartáshoz colt szükségük. Az ember szolgálatába állította a kutyák e kivételes tulajdonságát. A speciális kutyafajták kitenyésztésével, szakszerű és céltudatos szelekcióra). elérte a fejlett szaglás fennmaradását és további csi- szolódását. Így vált leghűségesebb háziállatunk egyfajta »szaglóeszközzé« a vadász-, mentő-, gázjelző- és nyomozó (bűnüldöző) feladatok ellátásában. Két tudományág, a kynológia (kutyaismerettan) és az odorológia (a szagok tudománya) is foglalkozik a kutyák szaglóképességének kutatásával, a szagok számunkra ismeretlen világának felderítésével. Kiigazodás a szagok között A kutya a kiképzés során tanult viselkedésmóddal jelzi gz ember számára érdekes, fontos szaganyagok jelenlétét és jellegét. A nyomozókutyák kiképzésének alapja a szag- elemzőképesség és a szagokra való emlékezés kifejlesztése az állatokban. A kutya őseinek életmódjából következik, hogy az állatnak természetes készsége van a nyomkövetésre. Eközben a kutya még akkor is biztosan követ egy nyomot, ha azt azonos idejű nyomok keresztezik. Az adott személyre jellemző szagot — szakszerű kiképzés után — a kutya akkor is fölismeri, ha intenzív hatású más szaganyagokkal igyekeznek »lefedni« azt. Persze hosszú idő telik el addig, amíg a kutya szagkeverékekből kiér- zi az egyes szagösszetevőket és egy adott szagsajátosságra hosszú időn át is emlékezik. A nyomok szagösszetevöi A kutatók megállapítása szerint a nyom szaga három összetevőből áll: a terep szagából, melyet a nyomelhelyező személy menet közben szabadít fel (pl. növényekből vagy a felszakított földből), a lábbeli szagából; az ember izzadságából. Tapasztalati tény, hogy a kutya alig érdeklődik a növényi eredetű illatok iránt, sohasem fordul elő, hogy virágot szimatolna. Ezzel szemben élénken foglalkoztatják az emberi és állati eredetű szagok, például az izzadság-, vizelet-, vér- és hússzag. Ennélfogva várható, hogy a felsorolt három szagösszetevő közül az izzadságrász izgatja és vezeti. Ennek némileg ellentmond az kísérleti tapasztalat, | hogy amikor az ember által ’ hagyott nyomot izzadságmentes nyommal hosszabbították meg, a kutyák késlekedés nélkül követték az egész nyomot, azt a látszatot keltvén, hogy lényegében a terepszaggal is beérik. Egy japán kutató németjuhász kutyákat próbált ki keresztező nyomokon, és azokat a kutyákat különválasztotta, amelyek két egyforma idős nyom kereszteződésénél nem hagyták magukat eltéríteni a pótnyom által, vagyis szimattisztáknak mutatkoztak. Ezután a nyomokat »bepiszkították«, ugyanis az »A« nyomelhelyező a kereszteződési pontig vajsavillatú lábbelit hordott, majd vajsavmentes cipőt húzott, és a »B« nyomelhelyező cipőit a kereszteződéstől kezdve vajsavval illatosították (ehhez tudni kell, hogy a kutyáknak a vajsav iránti szaglási készsége különösen fejlett, kb. 1 milliószor jobb, mint az emberé). A próbára tett kutyák az »A« nyomot a kereszteződésen keresztül is követték anélkül, hogy engedték volna magukat félrevezetni. Csak amikor többféle zsírsavból és más — az izzadságban található — anyagokból álló keveréket alkalmaztak, tértek át a kereszteződésnél a kutyák az »A« nyomról a »B« nyomra, de az is megtörtént, hogy egyszerűen megtagadták a nyom »vételét«. Mindebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a jó képességű kutya nemcsak felismeri az izzadság minőségi és mennyiségi sajátosságait, hanem azokat főjelnek tekinti a nyomon és nem hagyja magát eltéríteni, ha ai izzadság valamelyik illatkomponensével valami zavar van. Csak ha több ilyen komponens lép fel zavaró tényezőként, csakis abban az esetben nem képes többé biztosan érzékelni a nyomillat sajátosságait az állat, s ez talán természetes is. Csalhatatlan megkülönböztetés Az egyéni szagsajátosság a kutya számára az egyik embert, mint egyedet, csalhatatlanul megkülönbözteti a másiktól. Az emberi kéznek elég egy tiszta, szagmentes fatárgy felületét 1—2 másodperces időtartamra, egy ujjhegynyi területen mégérintenie ahhoz, hogy a tárgy azonosításához elegendő szagmennyiség álljon rendelkezésre. A kutyák sokszor bravúros, különleges teljesítményeket produkálnak. Pedig a szagló- képességük nem is a legjobb az állatvilágban. Például igen messze van a hímtücsökétől, amely kilométerekről (!) megérzi azokat a levegőben fellelhető szaganyagokat, amelyeket a párzásra váró nőstény tücsök bocsát ki, és toronyiránt — a szag nyomában — repülve felleli azt. R. I. Gabi és (Tudósítónktól.) Zúgnak a villanyvarrógépek a Kaposvári Ruhagyár nagybajomi telepén. 160 asszony és leány dolgozik három szalagon. Mindegyiken más-más ruha készül. Ziegenheim János telepvezető tájékoztatott bennünket a jelenlegi munkáról. — 160-an dolgoznak egy műszakban. A második műszakhoz munkát tudnánk biztosítani, de nincs munkaerő. Üzemünk fiatalokból áll, amit az is mutat, hogy mintegy 70- en vannak gyermekgondozási segélyen. — Mi készül a telepen jelenleg? — Nem nagy szériában termelünk. Szinte egyedi daraboknak tekinthetők az itt készült ruhák. Az első szal?g~ bébiö'.tönyök készülnek mos ható anyagból. Ezerdarabosak ezek a szériák és négy nap alatt végzünk velük. Az újabb fazonok már a tavaszra készülnek, mert az ősszel szőr-1 farmer més dolgokat varrtunk télire, bakfisméretekben. A kettes szalagon nyolcezer Gabi nadrágot varrnak szovjet importbársonyból, piros és kék színben, 2—6 éves korú fiúknak. A hármas szalagon gyermek is felnőtt farmernadrágok készülnek. A gyártáshoz speciális gépeik vannak. Itt a kézi munkát sikerült teljesen kiiktatni a gyártási folyamatból. Egyelőre tízezer készül hazai farmeranyagból. Olyan nagy a kereslet e termékek iránt, hogy nem győzik a varrást. — Hogyan javitható tovább a munka minősége? — Jelenleg szénfűtéses kazánjaink vannak. 1977-ben olaíkazánokat építünk, s ezek ív lgíltatják a vasú/shoz szükséges gőzt, valamint a telepen a meleget. Űj gépek beszerzését nem tervezzük, hiszen az utóbbi években modem, új villanyvarrógépeket szereltünk föl.
