Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

Tovább erősödjön az összefogás Kérdéseinkre Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára válaszol Az év végéhez közeledünk. Jól bevált szokás, hogy ilyenkor érdeklődéssel várják az emberek az összegezést: egyéni éle­tükön, tapasztalataikon kívül milyen eredményekről, sikerek­ről számolhatunk be, meddig jutottunk. A Központi Bizott­ság, az országgyűlés és a megyei pártbizottság is elvégezte fe­lelősségteljes, összegező munkáját. Szokásunkhoz híven Var­ga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát kértük, hogy válaszoljon a Somogyi Néplap néhány kérdésére. — Mi a. véleménye _az ö téves terv első évének gaz­dasági eredményeiről? Tel­jesítettük-e a megye főbb ipari és mezőgazdasági elő­irányztait? — A megyei pártbizottság — a Központi Bizottság és a kormány határozatait, me­gyénk adottságait figyelembe véve — az V. ötéves tervre való zökkenőmentes áttérést tartotta legfontosabb felada­tának. Somogy gazdasága to­vábbra is megfelelő irányban és dinamikusan fejlődött. Ar­ra törekedtünk, hogy az ipari üzemek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a ta­nácsok és a szolgáltató szer­vek tevékenysége alkalmaz­kodjon a nehezebb körül­ményekhez, fokozzák műkö­désük hatékonyságát, gazdál­kodásukban érvényesítsék az ésszerű takarékosság követel­ményeit, jobban és rugalma­sabban igazodjanak a belső és a külső piac igényeihez. Az V. ötéves terv első éve megyénk valamennyi dolgozó­jától fokozott helytállást és fegyelmezettebb munkát köve­telt. A párttagok és pártonkf- vüliek összefogásával országos éjs megyei gazdasági nehézsé­geink ellenére egészében meg­közelítettük 1976. éri céljain­kat, egyes területeken el is értük azokat. A kedvezőtlen időjá­rás megyénk mezőgazdaságát is sújtotta. A tárgyilagos érté­keléshez azonban hozzátarto­zik, hogy az egyenletesebb fejlődést gátolták az irányítás­ban, a szervezésben, a végre­hajtó munkában még meglévő hiányosságok is. Több mun­katerületen lassan alkalmaz­kodtak az új követelmények­hez, másutt görcsösen ragasz­kodtak az idejétmúlt vezetési módszerekhez. Nem mindenütt támaszkodtak kellően a mun­kások és a termelőszövetkeze­ti tagok véleményére, javas­lataira. S bár a vezetésben ér­zékelhető a javulás, a vezetők számottevő része még mindig nem él például a szocialista brigádok erejében, tettrekész- égében rejlő lehetőségekkel. A megyei pártbizottság 1976. december 9-i ülésén készítet­te el az idei gazdálkodás mér­legét. Megállapította, hogy Somogy gazdasága az idén is tovább fejlődött és erősödött. A gazdasági életben megkez­dődött a magasabb követelmé­nyek érvényesítése. A fejlődés iránya összhangban van a kö­zéptávú terv célkitűzéseivel, és megegyezik a népgazdasági tendenciákkal. A növekedési ütem azonban valamivel las­súbb volt a tervezettnél. Az ipar 5 százalékkal többet ter­melt, mint tavaly. Ez meg­egyezik az országos átlaggal, de 2—3 százalékkal elmarad a megyei előirányzattól. Első­sorban a húsipar nem tudott többet termelni, mert kevés volt a vágóállat. A mezőgazdasági üzemek 1976-ban az átlagosnál nehe­zebb körülmények között vé­gezték munkájukat. Búzából és a többi kalászosból jó ter­mést takarítottak be; a takar­mánynövények nyári aszály okozta kiesését jórészt pótol­ták a másodvetések. Sajnos a legfontosabb takarmánynövé­nyünkből, a kukoricából a ta­valyi 48 mázsás hektáronkénti termés helyett csák 40 mázsa körüli hozamot értünk el. Biztató, hogy javult a ház­táji gazdaságok helyzete. A tanácsok, az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és a felvásárló szervek támoga­tásával egyre többen növelik az állatállomány létszámát, fokozzák a zöldség- és gyü­mölcstermesztést. A szocialista nagyüzemekben emelkedett a sertés- és a juhállomány. A sza rvasm arh a-tenyésztésben továbbra is nehézségeink van­nak, de már tapasztalható a javulás; tíz százalékkal több az egy tehénre jutó tejhozam, mint tavaly. Örvendetesnek tartom, hogy az idén csaknem valamennyi termelőágazatban javult a munka minősége. Nőtt a ter­melékenység, bővült a korsze­rű termékek köre, és általá­ban szervezettebbé vált a munka. E kedvező eredmé­nyek fokozása az V. ötéves terv valóra váltásának egyik döntő feltétele. — Javult-e a beruházá­sok előkészítése és időará­nyos végrehajtása? — 1976-ban tervszerűbbé vált a beruházások megvaló­sítása. Céljainknak megfele­lően elsősorban a IV. ötéves tervből áthúzódó, folyamatban levő nagyobb beruházások ki­vitelezése gyorsult meg. Ka­posváron szervezettebbé, üte­mesebbé vált a lakásépítés. Az 1977-re és a későbbi évekre tervezett jelentősebb beruhá­zások előkészítése — néhány fontos létesítménytől eltekint­ve (például a kaposvári Do- mus áruház, a szennyvíztisz­tító) — nem rossz. A beruházások előkészítésé­ben és megvalósításában te­hát javulás tapasztalható, ugyanakkor több, régóta meg­levő gondot az f idén sem sike­rült megszüntetni. A beruhá­zásban részt vevők együttmű­ködése továbbra sem zavarta­lan. A műszaki tervek gyak­ran hiányosak. Az építéssel összefüggő kisajátítás, előké­szítés gyakran elhúzódik. Az építők pedig nemegyszer in­dokolatlanul sok munkát kez­denek el egy időben, ezzel szétforgácsolják az erejüket. — Milyen példák bizo­nyítják a tervezés és az üzemszervezés tökéletesítése következtében érzékelhető változásokat? — A tanácsok és a gazdál­kodó szervek már másodízben készítettek önállóan középtávú tervet. Megállapítható, hogy összességében javult a tervező- munka színvonala. A tervek készítői hasznosították a IV. ötéves tervi tapasztalatokat. A tervkészítés időben megkezdő­dött, s ez a központi és me­gyei irányító szervek, válla­latok, szövetkezetek számára megfelelő segítséget adott. Megemlítem, hogy a tervek döntő többsége demokratiku­san, a dolgozók széles körű bevonásával készült. Terveink egyébként össz­hangban vannak a népgazda­sági célokkal, magasabb köve­telményeket tükröznek. A gaz­dálkodó szervek a beruházási eszközöket elsősorban rekonst­rukciókra, gépesítésre, tech­nikai, technológiai korszerű­sítésre fordítják. Elmondha­tom, hogy a tanácsi és a te­rületi tervek a hosszabb tá­vú fejlődést megalapozó, a lakosság életkörülményeit ja­vító létesítmények megvalósí­tására helyezik a hangsúlyt. A gondok között azonban nem hallgathatom el, hogy az V. ötéves terv idegenforgalmi és építőipari fejlesztésének lehe­tőségei még ma sem tisztázot­tak. A munka- és üzemszervezés színvonala javult. Az ipari, mezőgazdasági és építőipari szervezetek zöme a tavalyival azonos vagy kevesebb lét­számmal oldotta meg a ter­melési feladatait. Az előrelé­pés azonban lassú, a legtöbb helyen csak az élet által ki- kényszerített mértékre szorít­kozik. Ez politikailag és gaz­daságilag is káros. A jövő fel­adatait a szervezettség mai szintjén nem tudjuk megvaló­sítani. Ezért nagyobb tervsze­rűségre, tudatosságra és előre­látásra van szükség. Nem tart­ható az az állapot, hogy azo­nos adottságokkal és feltéte­lekkel rendelkező üzemek — elsősorban szervezési, veze­tési okok miatt — egyik he­lyen kiváló, máshol gyenge eredményeket érjenek el. — Javult-e a munkaerő­gazdálkodás és a munkafe­gyelem Somogybán? — A munkaerő-gazdálkodást nem lehet elválasztani az előbb említett kérdéscsoport­tól. Történtek intézkedések a folyamatos munkaellátás és a munkafegyelem javítására. Mégis azt kell mondanom, hogy még sok helyen pazarol­ják a termelés legfontosabb tényezőjét, a munkaerőt. Az iparban és a mezőgazdaságban sem használják ki megfelelő­en az egyre több és korszerű gépi berendezést. A munkaerő-gazdálkodás javítása tehát zömmel még előttünk álló feladat. A leg­fontosabbnak azt tartom, hogy az ipari és a mezőgazda- sági üzemek pártszervezetei és vezetői bátrabban kezdemé­nyezzenek. Ne tűrjék el az aránytalanságokat. A gazdasá­gi vezetők megfontoltan gon­doskodjanak a munkaerő iní dokolt átcsoportosításáról. A szakszervezettel egyeztetve él­jenek a bővített műszakpótlék adta nagyobb lehetőségekkel, i A felsőbb irányító szervek­nek és a tanácsoknak föl kell készülniük az indokolt, üze­mek közötti munkaerő-átcso­portosításra is. Az intézkedé­sek valóra váltása nem lesz könnyű feladat, hiszen embe­reket, családokat érint. Ezért a határozottság, a céltudatos­ság mellett körültekintésre, megfelelő politikai és gazdasá­gi előkészítésre van szükség. A munkafegyelem mérsékel­ten ugyan, de javult Somogy­bán. A munkások, a terme­lőszövetkezeti parasztok, az intézmények dolgozóinak zöme becsületesen, fegyelmezetten dolgozik. De jelentős szám­ban vannak még olyanok, akik a kötelezően előírt feladatuk­nak sem tesznek eleget, s ez­zel az állampolgári fegyelmet is megjszegik. Vannak azután olyan emberek is, akik szí­vesen nézik, amíg mások dol­goznak; az elosztásnál azon­ban — ha jutalomról, prémium­ról van szó — ők jelentkez­nek először. Az a vélemé­nyem, hogy a jogok és köte­lességek összefüggésének meg­értetésével együtt minden munkahelyen — és mindenki­től — meg kell követelni a fegyelmet. Ennek egyik leg­főbb eszköze a munka szerinti elosztás elvének következete­sebb alkalmazása. Érezniük kell az embereknek, hogy a munka társadalmában a tár­sadalomért végzett hasznos munka értékelése és megbe­csülése áll az első helyen. Valamennyien tudjuk, hogy a munkakiesés egy része nem a fegyelmezetlenségre, hanem anyaghiányra, szervezetlen­ségre, a munkafeltételek hiá­nyára vezethető vissza. A me­zőgazdaságban jobban kellene gazdálkodni az idővel; a nagy munkák idején a hét vé­geken sem sajnálni a fáradsá­got; az üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a ket­tős-hármas vagy a nyújtott műszakokra, a hét végi szállí­tások jobb megszervezésére. — Somogy 1977. évi ter­veit részletesen ismertetjük lapunkban. Mégis, miben látja a legfőbb követelmé­nyeket? — A jövő évi gazdasági fel­adatok végrehajtása döntő lesz a megye V. ötéves tervé­nek megvalósításához. Ezért arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy minden ága­zatban gyorsabb ütemben nö­vekedjen a termelés. 1977-ben az idei lemaradást is pótolni kell. Feladataink feszítettek, de végrehajthatók; igaz, hogy nagyobb követelményeket állí­tanak mindenki elé. Elsősorban a szemléleti és a cselekvési egység további erősítésére van szükség. Fokozni kell a kez­deményezőkészséget, az akti­vitást, s ehhez föl kell hasz­nálni a munkahelyi demokrá­cia fórumait, lehetőségeit. — A gazdaság és a kultú­ra, a termelés és a sokolda- lú műveltség összefüggése kapcsán kérdezzük: milyen főbb feladatokat jelöl meg a megyei pártbizottság az ideológiai, oktatási és köz- művelődési párthatározatok következetes és elmélyült, gyorsabb ütemű végrehaj- tásához? — A kérdést jogosnak és időszerűnek tartom. A megye egyre inkább az intenzív fej­lesztés irányába halad. A ter­melékenység növelése nem nélkülözheti a műszaki fej­lesztést, a tudomány eredmé­nyeinek alkalmazását, az új termelési technológiák megho­nosítását, az újítómozgalom­ban rejlő lehetőségek teljesebb feltárását. A termelés fokozása tehát egyre több jól képzett embert követel, aki a rábízott gépeket, felszereléseket gazda­ságosan és szakszerűen tudja üzemeltetni. De nemcsak a -gazdasági, hanem más felada­taink sem oldhatók meg a szo­cialista tudat, az általános, a szakmai műveltség fejlesztése nélkül. A megye pártszervei kiemel­ten foglalkoznak a párttagság eszmei-politikai helyzetével. A közelmúltban a Központi Bi­zottság fontos határozatot ho­zott a pártpropaganda felada­taira. Ennek feldolgozását a következő évben kezdjük meg. A korábbinál nagyobb sze­repet szánunk a párttagok és a leözösségek szervezett önkép­zésének. Ebben nagy tartalé­kaink vannak. A pártbizottsá­gokat, a pártvezetőségeket, az alapszervezeteket arra ösztö­nözzük, hogy az eddiginél töb­bet és jobban foglalkozzanak az időszerű ideológiai felada­tokkal. A közoktatásban el kell ér­ni, hogy a fiatalok tanköteles korban nagyobb arányban vé­gezzék el az általános művelt­séget megalapozó nyolc osz­tályt. Az oktató-nevelő munka javításával, a színvonal növe­lésével tovább kell csökkente­ni- az általános iskolák tárgyi és személyi feltételeiben mu­tatkozó különbségeket. Közép­fokú oktatásunknak jobban kell igazodni a termelés, a jö­vő igényeihez. A felnőttokta­tás, a továbbképzés változatla­nul fontos feladat. A megyei pártbizottság és a megyei ta­nács elvi állásfoglalásai, hatá­rozatai és a tervezett intézke­dések fontos biztosítékai an­nak, hogy a közművelődési intézmények jobban szolgál­ják a lakosság művelődését és kulturált szórakozását. Végezetül szeretném elmon­dani : az ötéves terv a mi nemzeti programunk, az egész ország fölemelkedésének, éle­tünk fejlődésének, az életszín­vonal növekedésének megala­pozott programja. Az. követ­kezik ebből, hogy minden munkahelyen — és Somogy minden, lakójának — érdemes erőfeszítéseket tenni felada­taink végrehajtásáért. A megyei pártbizottság ne­vében köszönöm a bizalmat, a támogatást, amellyel párton kívüli barátaink és elvtársa­ink az idén is megtiszteltek bennünket. Kívánom, hogy 1977 nehezebb feladatainak megvalósítása során tovább erősödjön az összefogás me­gyénkben, és munkája szerint ki-ki megtalálja egyéni boldo­gulását is. E gondolatokkal kí­vánok Somogy minden lakójá­nak kellemes karácsonyi ün­nepeket és eredményekben gazdag, békés új esztendőt! Az év alkotásaiból Üj ifjúsági ház és emMhmd Marcaliban. A szakmunkástanulók 300 személyes kollégiuma Kaposváron . > •* , . * > 77,5 méter hosszú felüljáró épült Balatonszentgyörgyön. A hatszáz ágyas nagyatádi kórház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom