Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) vénye« ' jogainak biztosítása, beleértve az önálló állam lét­rehozásának jogát, és minden közel-keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának sza­vatolása. A rendezés érdeké­ben fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái felszabadítási szer­vezet teljes jogú részvételét. 3* A megváltozott nemzet­közi erőviszonyok kedvező fel­tételeket teremtettek a dél­afrikai népek harcához füg­getlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszá­molásáért és a társadalmi ha­ladásért. A nemzeti felszaba­dító harc fokozódásával szem­ben az imperialista körök po­litikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védel­mezni neokolonialista érdekei­ket. A nemzetközi imperializ­musra támaszkodó Dél-afrikai Köztársaság kormánya bábál­lamok létrehozásával és a jo­gaikért fellépő néger lakos­sággal szembeni kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe véve továbbra is akadályozza Namibia függetlenné válását. A törvénytelen rhodesiai kor­mány folytatja elnyomó tevé­kenységét és durva agressziót követ el a függetlenségét nem­rég elnyert szomszédos Mo­zambiki Népi Köztársaság el­len. Folytatódnak az imperia­lista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar nép hatá­rozottan elítéli az imperialis­ta manővereket és provoká­ciókat; megerősíti szolidaritá­sát Angola, Mozambik, Zim­babwe, Namibia és a Dél-af­rikai Köztársaság népeinek igazságos harcával. 4» A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az orszá­gokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szocia­lista társadalom alapjainak le­rakását kezdő Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa né­pét. A világ békeszerető erői­vel együtt követeljük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Tá­mogatjuk a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság tö­rekvését az ország békés, de­mokratikus, mindenféle külső beavatkozástól mentes újra­egyesítésére. Az egész haladó emberiség­gel együtt elítéljük a Chilé­ben dúló fasiszta terrort, kö­veteljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének hely­reállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corvalán; a Chi­lei Kommunista Párt főtitká­ra haladéktalan szabadonbo- csátását; ismételten szolidari­tásunkról biztosítjuk a chilei népet. Az el nem kötelezettek moz­galmához tartozó állam- és kormányfőinek colombói érte­kezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelen­tős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üd­vözli a Béke-világtanács Bu­dapesten megrendezett fejlő­dési világkonferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb cél­jaikat csak a szocialista or­szágokkal és a világ más ha­ladó erőivel együttműködve érhetik el. 5. a Központi Bizottság megállapította, hogy az el­múlt időszakban a proletár in­ternacionalizmus szellemében tovább erősödtek és szélesed­tek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártok­kal. Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai Somogyi Néplap találkozója. Ezt hasznosan ki­egészítették pártjaink Közpon­ti Bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről foly­tatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a XI. kongresszus ha­tározatának szellemében erő­síti kapcsolatait, internaciona­lista együttműködését a tő­kés országokban és a fejlődő országokban dolgozó testvér­pártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös lá­togatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lankai, guatema- lai és uruguayi testvérpárt el­ső titkárának látogatása ha­zánkban. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli azt a harci progra­mot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a mönopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért, a gyö­keres társadalmi változásokért vívott küzdelem fokozása, va­lamennyi haladó, demokrati­kus erő összefogása érdeké­ben. 6« A Központi Bizottság megállapította, hogy államkö­zi kapcsolataink alapvető cél­jainak megfelelően fejlődtek. — A Minisztertanács elnö­kének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését, együttműködésünk további le­hetőségeinek feltárását. — A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatását a Köz­ponti Bizottság nagy jelentő­ségűnek értékeli. Istmételten támogatásáról biztosítja a lao­szi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irá­nyuló erőfeszítéseiben. — Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés po­litikájának gyakorlati meg­nyilvánulásaként a hagyomá­nyos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fej­lesztését szolgálta. — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Pe­ruban és Panamában előmoz­dította kétoldalú kapcsolata­ink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országok­kal. 7. A Központi Bizottság a külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek né­pünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét. II. 1« A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt IX. kongresszusának iránymutatásait követve ered­ményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatai­nak megoldásán. A gazdasági munkát nehe­zítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsősé­ges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő muta­tókat — előreláthatóan — tel­jes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alap­vetően a kijelölt irányban ha­ladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozó­dott a termelékenység, kezde­ti eredmények születtek a ter­melési szerkezet korszerűsíté­sében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásá­ban. Gazdaságpolitikánk helyes­ségét, dolgozó népünk munká­jának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb felté­telek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha sze­rény mértékben is, de emel­kedik a lakosság életszínvo­nala, javulnak életkörülmé­nyei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: aj A nemzeti jö\jedelem ter­melése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, fel- használása megfelel a terve­zett arányoknak. — Az ipari termelés mint­egy 5 százalékkal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar terme­lésének növekedése eléri a ter­vezettet. A többi ipari ágazat­ban viszont — főként a belföl­di kereslet bővülésének mér­séklődése, az élelmiszeripar­ban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál ki­sebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a re­konstrukciók keretében ütem­be helyezett kapacitások hozzá­járultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővü­léséhez a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A murika termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állóeszkö­zök kihasználásában, a feldol­gozóipar exportképességének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emel­kedik, a tervezettnél több la­kás épül. A kivitelezés szer­vezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biz­tosított lehetőségektől. Az épí­tési tevékenység tervszerűsé­gét zavarták az egyes beru­házások előkészítésében, a szervező munkában és a mun­kaerő-gazdálkodásban megle­vő hiányosságok. — A mezőgazdasági terme­lés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évi­vel azonos lesz. A mezőgaz­dasági dolgozók helytállásá­nak és a széles körű társadal­mi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be na­gyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a terve­zettnél több termett, az őszi betakarítású növények ter­méseredményei azonban el­maradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb terüle­ten termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gya­rapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont egyre csökkent. A tejtermelés, meny- nyisége és a fejési átlag növe­kedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban telje­síti áru- és személyszállítási feladatait. b) Beruházásokra a terve­zettnek megfelelően, 50 mil­liárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kije­lölt nagyberuházások kivitele­zése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elma­rad attól. A vállalati beruhá­zások meghaladják az elő­irányzatot. Bővültek a ver­senyképes export árualapok termelésére alkalmas kapaci­tások. Javult a készletgazdál­kodás. c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfe­lel a számítottnak. A munka­erő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtá­sa megkezdődött. d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdásági le­hetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, Járhatóan 1,5 százalékkal nö­vekszik. A lakosság fogyasztá­sa 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alao- vetően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt. bővült a választék. A keresletet azon­ban néhány cikkből — külö­nösen burgonyából. zöldség­félékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielé­gíteni. A fogyasztói árszínvo­nal — a zöldség- és gyümölcs­árak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg megha­ladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javítá­sához hozzájárul hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül. 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a la­kosság kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátása. e) Szélesedtek hazánk nem­zetközi gazdasági kapcsolatai fokozódott - részvételünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megálla­podások hozzájárultak nép­gazdaságunk tervszerű fejlődé­séhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bő­vültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkésor­szágokkal is. f) A gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását eredménye­sen szolgálta a gazdasági sza­bályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi hely­zete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkeze­tek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal. 2. a Központi Bizottság, fi­gyelembe véve népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetét az elért színvonalat és az V. öt­éves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tart­ja: i — 1977-ben a gazdasági fej­lődés üteme az ideinél gyor­sabb legyen. A gazdasági fej­lődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a fel­halmozás és a lakosság élet- színvonala. — A nemzeti jövedelem nö­vekedését a társadalmi terme­lés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javí­tását tartósan elősegítő folya­matolt. Biztosítani kell a be­ruházások tervszerű megvaló­sítását. Gyorsuljon a gazdasá­gos termelési szerkezet kiala­kítása, a műszaki fejlődés. Ja­vuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő ha­tékony foglalkoztatása. Foko­zódjék az ésszerű takarékos­ság. Bővüljön a minden pia­con jól értékesíthető verseny- képes termékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: A tervezett növekedés éves előirányzat: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebbői: állami Állami költségvetés bevétele kiadása 6 —6,5 százalék 4—5 6 5 —5,5 3.5— 4 2.5— 3 I, 2,5—3 3,7—4 4 —4,5 164 milliárd forint 88 ezer lakás 31 ezer 10.4 százalék 10.5 a) Az iparban, az építőipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyor­sabban növekedjék a terme­lés; — Az ipari termelés 6 szá­zalékos növekedését a terme­lékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a vil­lamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelménye­ket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gép­ipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — di­namikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább ja­vuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a ter­mékek minősége és verseny- képessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a ter­melési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállala­tok együttműködése. — Az építési-szerelési tevé­kenység 5—5,5 százalékos nö­velését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfe­lelő kihasználásával kell el­érni. — A mezőgazdasági terme­lés 7—8 százalékos növekedé­se — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapo­zott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az ed­digieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. \ hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betar­tására, az állóeszközök, a mű­trágya, a növényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszközellátás javítá­sával, a termékek felvásárlá­sának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálko­dást tesz szükségessé az anya­gi és a szellemi erőforrások­kal. A tudomány és a műsza­ki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a ter­melésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal tá- masszéds alá. A központi irá­nyító szervek, a szervezési in­tézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet' az élőmunkát helyettesítő fej­lesztés. Fokozni kell az erőfe­szítéseket. hogy az ésszerű ta­karékosság áthassa egész tár­sadalmunkat, közüggyé vál­jék. A hatékonyabb gazdálko­dást elsősorban a korszerű gé­pek és berendezések jobb ki­használásával, az alkatrészel­látás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékosság­gal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munka- fegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesít­ményét 6 százalékkal, a sze­mélyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezé­si intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vál­lalatok összehangolt együtt­működésével kell kielégíteni. Oj létesítmények üzembe he­lyezésével és a járműpark bő­vítésével javuljon a személy- szállítás színvonala. c) A termelés tervezett nö­velésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az élet- színvonal az 1976. évinél gyor­sabban emelkedjék. A népgaz­dasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5— 4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, vala­mint a mezőgazdasági szövet­kezetekben dolgozók reálkere­sete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgo­zók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszak-pótlékot. A rende­zés terjedjen ki az iparrá, az élelmiszer-kiskereskedelem­re és a vendéglátóiparra; ez­zel egyidejűleg a villamos- energia-iparban és a ruháza­ti iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti ta­gok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadék­kal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozá­si segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasútF menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3 7— 4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereske­delmi vállalatok gondoskodja­nak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvona­lon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elé­gíteni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem ha­ladhatja meg a 3 8—4 száza­lékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményei­nek további javítására a meg­épülő 88 ezer-új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei he­lyekét 3100—3200-zal, a kór­házi ágyak számát 1700-zal' kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesz­tési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruhá­zások közül csak a megfelelő­en előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes export- árualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hi­tellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereske­delmi egyensúly javítása meg­követeli, hogy tovább széle­sedjenek nemzetközi gazdasá­gi kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az ex­port. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szov­jetunióval, a szocialista orszá­gokkal. a tőkésországokkal és a fejlődő országokkal, a köl­csönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére, az áruforga­lom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fejleszté­sében fontos feladat a szerző­déses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetésen érvényesíte­ni kell az ésszerű takarékos­ságot. Az államigazgatás köz­ponti és helyi szerve;, a költ­ségvetésből gazdálkodó intéz­mények fordítsanak nagy fi­gyelmet az ügyvitel, munká­juk korszerűsítésére és a ta­karékos gazdálkodásra. g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a ki­egyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a telje­sítmény és a .jövedelem jobb összhangját. 3. a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági tferv ered­ményes végrehajtásának meg­határozó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésé­ben. A kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődés biztosításának, az életszínvonal további növe­lésének elengedhetetlen felté­tele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncsze­mében következetesen érvé­nyesüljenek a XI. kongresz- szus, valamint a Központi Bi­zottság 1975. novemberi hatá­rozatában foglalt gazdaságpo­litikai követelmények. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megíté­lésében, fokozódjék a kezde­ményezés, következetes, fe­gyelmezett legyen a végrehaj­tás. A kormányzati szervek biz­tosítsák, hogy a vállalati ter­vek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását, A központi irányítás támasz­kodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetke­zetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el ter­veiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy ru­galmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan taka­rékoskodjék az anyaggal, az (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom