Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
Két hízó egy kádban A kolbászt szálban, a hurkát párban mérik Vízváron is, csakúgy, mint faluhelyen al falúban, már az utcáról meglátni: ki vágott disznót reggel. Így a nyársdugók, a maszkázók akár válogathatnak is, kit tiszteljenek meg látogatásukkal az esti órákban, amikorra már megsült a hús, a kolbász, a hurka. Mészáros Istvánná délutánra már alaposan elfáradt. A ház férfi tagjai és a böllér- ként szerepelt Miháldinecz Mihály, dolguk végeztével munkába mentek — maradtak az asszonyok, a hátralevő nem kevés tennivalóval. A mama az udvaron kavarja a sistergő szalonnakockákat: pirul a töpörtyű, gyűlik a zsír az üstben. — Szerencse, hogy idekinn lehet ezt csinálni, így a szaga nem üli meg az ember gyomrát annyira, mintha a konyhába lenne. Mészárosné a helyi tsz tagja, a nőbizottság elnöke, a növénytermesztésben brigádvezető — most itthon is sikerült összefogni a munkaerőt, s úgy megy minden, mint a karikacsapás. így sikerülhetett, hogy a hajnali négykor levágott két, egyenként 170— 180 kilós hízó kora délutánra már a só zakódban, a zsírsütő üstben, illetve kolbásznak, hurkának elkészítve legyen. — Három férfi van a családiban, három hízót vágunk — mondja a háziasszony. — Kettőn túljutottunk, a harmadikra akikor kerül sor, ha ka- tonafiúnik leszerel. Az embereknek mindig kell csomagolni kosztot, ha munkába mennek, ezért vágunk többet. A zsíros eledelre — még ha csak csipegeti is az ember — csúszik a vízvári szőlőhegy leve. Persze, csak módjával kortyolhatnak, miért oda kell figyelni a készülő töltelékek ízére. A disznósajt, hurka, kolbász könnyen »félresikerülhet«, ha nem ügyelnek rá, miből mennyi kerül a nyers masszába. Mészárosnéval amolyan »gyorsmérleget« készítünk a disznóölés eredményéről : — Harmincöt szál kolbász, húsz pár véreshurka, egy disznósajt, nyolc sonka, tizenegy tábla szalonna lett. Zsírból hatvanöt-hetven litert várunk. Este disznótor következik. Mondják, hogy kiment mára divatból a nyársdugás, a maszkajárás. Csak emlékezéssel sikerül föleleveníteni úgy- ahogy a régi szokásokat. Azt az időt, amikor odatették az ajtóhoz, az ablakhoz a több karú, kihegyezett végű ágat; maskarába öltözött csoport táncolta körül a vacsoraasztalt, odakint pedig havat hordott a szél és csikorgóit a csizmasarok a fagyos járdáin... H. F. A rozsda nem válogat Somogy megyét nem érdekelte A Vöröskereszt a társközségekben (Megyénk területén a tanácstörvény életbe lépésével új helyzet jött létre. A 247 községet 101 helyi tanács hatáskörébe utalták. Ennek eredményeképpen egyik-másik helyi tanácshoz 3—1 kisközség is tartozik ... Megyei vezetőségünk menet közben fölmérte a változások következtében kialakult helyzetet, és a következő határozatot hozta: A tanácsi tagközségekben működő vöröskeresztes helyi szervezetek nem szűnhetnek meg... — írta évekkel ezelőtt Honfi Istvánná, a Vöröskereszt Somogy megyei szervezetének titkára a tömegszervezet lapjában.) 1974 óta az említett folyamat ennél is több tanácskörzet kialakítását eredményezte. A Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége idejében fölmérte az átalakulást, határozatának jelentőségét talán most ismerjük fel igazán, amikor tapasztalatok is rendelkezésünkre állnak. A határozat végrehajtásáról, a kis települések egészségügyi helyzetéről beszélgettem Honfi Istvánnéval, a szervezet megyei titkárával. A számvetést az is időszerűvé tette, hogy a helyi szervezetek választásokra készülnek, s 1977-ben tartja kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. A Vöröskereszt munkája erős hagyományokra épül, s éppen a településhálózat fejlődése során újította meg önmagát. A szervezet számos társadalompolitikai célkitűzést tett magáévá, gondoljunk csak a népesedéspolitikai határozat végrehajtására, vagy az öregekről való fokozottabb törődésre. A kis településekre ezek a feladatok elválaszthatatlanok egymástól. Egyetlen somogyi kisközségben sem szűnt meg vöröskeresztes szervezet a körzetesítés folyamán. Már az 1974. évi határozatban is leszögezték, hogy erősíteni kell ezekben a szervezetekben az egységet, az önállóságot. Igaz, nem mindenütt folyik tartalmas vöröskeresztes munka a társközségekben. Beszélnünk kell a személyi feltételekről is. Némileg beszűkültek a lehetőségek. Nőtt a kétlakiak száma, az olyanoké, akik naponta kénytelenek a helyváltoztatásra a munkahely és a lakóhely között. A magyar falvak átalakulását valójában — a példák zömében — úgy követte a Vöröskereszt, hogy nagyobb figyelmet fordított a legkisebb településen élők helyzetére, így áll a munka középpontjában a családvédelem, ezen belül a terhes- és csecsemő- gondozásban, az alkoholizmus elleni küzdelemben, az idősek gondozásában megelőző és utógondozási munkát látnak el az aktívák, segítői azoknak a körzeti orvosoknak, akik számítanak közreműködésükre. Sajnos még nem mindenhol veszik figyelembe ezt az egyéni humánumból táplálkozó, társadalmivá nőtt erőt. A véradásból is kiveszik részüket a kisközségekben működő vöröskereszta,s szervezetek. Pedig jobbára elöregedő települések ezek. Elnéptelenedés, elöregedés — ilyen jelzők is mutatják ezeknek a településeknek a változását. Ennek ellenére: a vöröskeresztesek nagy tábora, széles aktívahálózata nem csökken. A Vöröskereszt a hagyományok őrzése, az emberekre összpontosuló munkája mellett ismét megújítja önmagát: a három, illetve a háromnál több társközséget egyesítő tanácskörzetekben csúcsvezetőségeket hoznak létre a kisközségekben folyó vöröskeresztes tevékenység további elmélyítése érdekében. Hogy minden emberi közösséghez eljussanak, minden csecsemőre, felnőttre és öregre odafigyelhessenek; segítsenek, ahol szükséges. H. B. Fölmérések szerint a mezőgazdasági gép- és műszaki állomány két-három százaléka károsodik, illetve válik használhatatlanná évente a korróziótól. A csekélynek látszó hányad valójában tetemes összegre rúg, mivel milliárdos nagyságrendet kell a számítás alapjául venni. Az utóbbi években mindinkább előtérbe került a korrózió elleni védekezés — többek között ezt reprezentálja a minden évben meghirdetett országos Hungarocorr korrózió- védelmi pályázat. Az idén százhúsz pályázó között nyerte el a MÉM, valamint a Városfejlesztési és Építésügyi Minisztérium kü- löndíját dr. Fehér István esvetemi tanárnak és Pálffy Miklósnak, a Dél-Somogyi ÁG főmérnökének közös pályamunkája. Dr. Fehér Istvánnal a mezőgazdasági főiskolán találkoztunk. — OMFB-megbízás alapján 1968-ban Lábodon kezdtünk el foglalkozni a korrózió elleni védekezéssel. Mindenekelőtt azt kellett felismernünk, hogy a hagyományosan elterjedt módszer nemhogy gátolná, de segíti a rozsdaképző- dást. Az üzemekben ugyanis fáradt olajjal vagy gázolajjal kenik be — sajnos még ma is — a védendő gépalkatrészeket, elemeket; ezek magas savtartalma azonban miég az ép fémfelületeket is elmarja, így sietteti a korróziót. Holott ma már korszerű anyagok, a Korovax B—47 vagy a Koro- lard KK—18 elnevezésű zsírok állnak rendelkezésre. — Pályamunkájuk az álat- tartó épületek korrózióvédelméről szóL Mi indította arra, hogy ezzel a témával foglalkozzanak? — Tíz-tizenkét esztendővel ezelőtt épültek azok a vasvázas istállók és más mezőgazdasági épületek, amelyek napjainkra olyan mérvű károsodást szenvedtek, hogy üzemszerű használatuk veszélyessé vált. Olyan újítási formát kellett kidolgoznunk, amely gyorsan, csekély költségkihatással végrehajtandó, s huzamos védelmet biztosít. A Délsomogyi Állami Gazdaság nagybaráti telepén fogtunk a gyakorlati kísérletekbe azzal a reménnyel, hogy az itt szerzett tapasztalatok majd hasznosíthatók lesznek az ország más területein is. — A szarvasmarha-istállók fémszerkezetei a termelődő ammónia miatt nagyfokú károsodást szenvednek. Ez másfajta, hatásosabb technológia kidolgozását kívánja. Hogyan sikerül ezt megvalósítani? — A védelem akkor lesz csak hatásos, ha azokra a kémiai folyamatokra épül, melyek a fémfelületet károsítják. A mi esetünkben azonban »akut betegségről«, sokéves rozsdarétegről volt már szó. Első lépésként ezért mechanikai módon, drótkefével kellett eltávolítani a vastag, úgynevezett »leveles rozsdát«, majd a CR—25 jelű passziváló anyagot használtunk. Egy nap elteltével, ezt letörölve jutottunk a fémtiszta felülethez — a' tulajdonképpeni kiindulási alaphoz. A tiszta felületet végül is Tectil 121—E jelű védőanyaggal zártuk le. Ez az eljárás három-négy évi védelmet biztosít. A hagyományos módszer nemcsak drágább, hanem ráadásul csak egy évig hatásos, és a védőréteg alatt a rozsda tovább »dolgozik«. — Milyen érdeklődést tapasztalnak az üzemek részéről a nagy jelentőségű, fontos módszer iránt? — Sajnos csak kevés üzem alkalmazza az eljárást. Tájékoztató, népszerűsítő előadásokat tartottunk az ország különböző részein, itt-ott csekély eredménnyel. Tolna megyében például öt üzem hasznosította javaslatunkat, Somogybán viszont egy sem. — Vajon mi lehet az oka ennek? — A szemléleten kéne változtatni. Ma a főkönyvelő egy nagyobb összegű beruházáskor azt kérdezi — mennyi lesz ebből a haszon? így feltéve a kérdést, a korrózióvédelem nem hoz nyereséget. Az más kérdés, hogy nem kell évről évre újabb összegeket befektetni a rongálódás miatt, s az építmények, a gépek élettartama is megnő. A korróziót nem lehet megszüntetni, de kitolhatjuk a berendezések élettartamát az optimális határig — ha megfelelően felkészülünk rá. És így, ilyen értelemben igenis nyereséges a korrózióvédelem. Mert jelentős mértékben csökkenthető a már említett 3—4 százalékos értékromlás. A főiskola tájkutatási témaként foglalkozott a korrózió elleni védekezéssel. Tavaly fejeződött be a négyéves kísérletsorozat, amelynek záró- jelentése figyelemre méltó pontokat tartalmazott: »Legyen gazdája a mező- gazdasági üzemekben a korrózió elleni védelemnek. A korrózió elleni védekezést az új gépeknél már a gyártó vállalat végezze el, s a szállítás közbeni sérüléseket az üzembe helyezés előtt megfelelően kezeljék. Legyen biztosított a korrózió elleni folyamatos védelem, szakszerűen kiválasztott védőanyagokkal, s ezeket a megfelelő időiben használják föl...« A különféle vas- és egyéb fémalkatrészek, berendezések nemcsak Tolnában, de Somogy megyében is rozsdásodnak. A rozsda nem válogat. Bencsik András Ragtapasz az ablakon Szerelőkre wsirwa A telefonon nyugodt női hang mondja: — Horváth Sándorné vagyok! Panaszom van. Túlságosan hideg a kalinyini bölcsőde. Ha az ember munkahelye hűvös, huzatos, hagyján. De egy bölcsődében ... nem merem nyugodt szívvel ott hagyni a gyereket. A bölcsőde vezetője, Novák Liászlóné: — Megértjük, nyolc fok volt a termekben. A folyosókon Növényvédelmi tájékoztató fi permellészükségiet kiszámítása Somogyi Néplap Szakcikkek, útmutatók mindig megadják a növényvédő szerek felhasználási adagjait. A permetező szerek csomagolásán is szerepel a permetlé töménysége, feltüntetik a porozó- vagy talajfertőtlenítő szerek csomagolóanyagán a hektárra szükséges szerek meny- nyiségét. A házikertekben azonban — ahol egy-egy fa, néhány szőlőtőke vagy pár négyzetméternyi terület növényvédelmi munkáját kell elvégezni — sokszor okoz gondot a szükséges növényvédő- szer-adag kiszámítása. Ha csak néhány liter per- metlevet kell készíteni, akkor is a 100 liter permetléhez szükséges szermennyiségből célszerű kiindulni. PL: ha a növényvédő szert 0,15 százalékos töménységben használják, akkor 100 liter vízhez 15 dkg szükséges, 10 literhez 1,5 dkg, 20 vagy 30 literhez 3, illetve 4,5 dkg. Mivel ilyen kis mennyiségeket kereskedelmi forgalomban nem lehet kapni, otthoni kimérésük is nehézkes, célszerű egy házi mérőeszközt rendszeresíteni. Egy evőkanál tartalmát mérlegen pontosan lemérjük, s így hitelesítve, megbízható mérőeszközünk lesz (ezt a kanalat azonban csak a növényvédő szerek kimérésére használjuk). Fontos tudnivaló a permetlé készítésénél, hogy a kombinált permetezés során mindig ugyanahhoz a .vízmennyiséghez számítjuk a szükséges szermennyiséget. Ha az Or- thocid 0,2 százalékos + Thio- vit 0,3 százalékos -j- Ditrifon 0,2 százalékos töménységű kombinációt kívánjuk alkalmazni, akkor 10 liter vízbe 2 dkg Orthocidot + 3 dkg Thio- vitot + 2 dkg Ditrifont teszünk. A kombinációban alkalmazott permetezésnél ügyelni kell a várakozási idők betartásánál arra, hogy mindig a leghosz- szabb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szert kell figyelembe venni. A példaként említett kombináció várakozási ideje ezért borszőlő esetében 30 nap, annak ellenére, hogy a Ditrifon 10 napos, a Thiovit pedig várakozási idő nélküli készítmény. A javasolt töménységeket rendszerint alsó és felső határértékekkel adják meg (Orthocid 0,2—0,3 százalék), ami azt jelenti, hogy a készítmény a javasolt határértékek között elpusztítja a kórokozót, de a megvédendő növényre még semmiféle káros hatással nincs. Az alacsonyabb töménységet mindig a gyengébb fertőzés észlelésekor, míg a nagyobb töménységet erősebb fertőzés észlelésekor javasoljuk. Ügyelni kell azonban arra, hogy egyes szereknél a permetlé töménysége a növények bizonyos fejlettségi állapotához kötött, pl. réztartalmú készítményekkel alma- vagy barackfákat rügypattanás után leperzselhetjük. A kéntartalmú permetező szerek töménysége a növények fejlődésével párhuzamosan csökken, szintén a perzselés veszélye miatt. A permetlészükséglet kiszámításához, fölméréséhez az alábbi számokat javasoljuk irányadónak: 100 négyzetméter nagyságú területre bogyós gyümölcsű bokrok és a szőlő egyszeri permetezéséhez 7—14 liter, a zöldségek és virágok kezelésére 5—10 liter permetlé szükséges a növények fejlettségétől függően. Gyümölcsfáknál pedig 2 m magas és 3—4 m széles koronájú fa egyszeri permetezéséhez 3—4,5 liter permetlé szükséges. 1 még ennél is kevesebb. Szerencsére rögtön jöttek az IKV szerelői. Kiderítették, hogy a raditárok teljesítménye nem elegendő a termek megfelelő fűtéséhez — ha keményebb hideg van odakinn. De van más baj is... Kaposváron, a Kalinyin városrészben két éve adták át a korszerű, sok kisgyerek elhelyezésére alkalmas bölcsődét. Naponta százhúsz gyereket hozhatnak a szülők, de ennél több jár ide is. Mint a legtöbb épületet, a bölcsődét sem adták át az építők hibátlanul. Megvetemedtek az ajtók, meglazultak a csempék és a metlachi lapok, szétnyílt az álmennyezet és leváltak a fölragasztott műanyagszegélyek. Pár hónap után kiderült, hogy nem zárnak pontosan az ajtók, ablakok. Tavasszal és nyáron ez kevésbé feltűnő, de a hibát télen már az egész bölcsőde megérzi. Az ablakokra vastag takarókat akasztottak, hogy valamennyire védjék a termet — és a kicsinyeket — a hidegtől. Kevés sikerrel óvható viszont a közlekedőfolyosó, ahol az ajtó alatt ujjnyi résen áramlik a hideg. A bölcsőde állandó karbantartója keskeny léccel próbált segíteni a bajon, vajmi kevés sikerrel. A legtöbb építkezésnél — sajnos — előfordulnak a hasonló hibák. Ilyenkor egyéves használat után ezeket garanciális munkában kijavítják az építők. A jövő év februárjában lesz két éve, hogy ezt a bölcsődét átadták. Az összes építkezési és gépészeti hiányosságokat ismerik már az illetékesek. — Miért nem javították ki? — kérdezem Németh Istvánná gazdasági vezetőt. Nem tud mit mondani. Az idén áprilisig hosszabbították meg a határidőt: addig kellett volna az Országos Szakipari Vállalatnak a hibákat megszüntetni. Ki is jött az OR- SZAK-nak egy brigádja, s lefestették az ajtókat. — Mondtuk, nem ez a legfontosabb. Jó pár ajtó már annyira megvetemedett, hogy nem, vagy csak alig lehet becsukni. Azokat egész bizonyosan ki kell majd cserélni... De hiába mondtuk. Csak festettek, s itthagytak bennünket. A garanciális javítások határideje áprilisban lejárt. Azóta nem történt semmi a soksok levelezésen kívül. A szellőztető teraszon eredetileg is meglehetősen egyenetlenül rakták le a betonlapokat. A nyáron a kicsik ujjaikkal ki- szedegették (!) a lapok hézagait betöltő cementet. A teraszon járni két-három éves apróságoknak most nem valami biztonságos. A meglazult csempéket és mettlachi lapokat a bölcsőde vezetői megjavíttatták a lakásszövetkezet társulással, mert a fürdőszobákban már tűrhetetlen volt a helyzet. De mi lesz a többivel ? Helyi szakembert nem hívhatnak, mert az ORSZAK később kifogásolhatja: miért nyúltak hozzá a garanciális javítás előtt? De akad, aminek a javításához akkor sem foghatnának, ha akarnák. A bölcsőde nagy üvegajtóiról és ablakairól van szó. Ezek .speciális, dupla Thermopan üvegek. Ha egy is eltörik, Kaposváron senki sem vállalja az üvegezést. Ajtóstul Budapestre kell küldeni, mert csak ott értenek hozzá. Ezért éktelenkedik néhány ablakon ma is vaskos ragtapasz kötés. Amint téliesre fordult az idő, hideg lett a kalinyini bölcsődében is. Az IKV hamarosan pótradiátorokat épít be, hogy ezzel segítsen. Igazi megoldást azonban csak az hozhat, ha megjelennek végre a garanciális szerelők. Mert addig... Addig. Meddig is? Cs. T.
