Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
Marxizmus és vezetéselmélet A második évtől sokat várnak Közeledik az első félévi beszámoló ideje a balatonlel- -lei emelt szintű marxista esti középiskolában. A hallgatók január első felében adnak számot ismereteikről, a kísérleti intézmény tanárai — Selme- czi Miklós, a helyi általános iskola igazgatója és Gombócz Jánosné balatonszemesi gyógyszerész — pedig azokat a tapasztalatokat summázzák, értékelik, amelyeket az első hónapokban szereztek a kísérleti intézményben. Mert kísérletről van szó — a tanfolyam tartalmát, metodikáját tekintve egyaránt új rendszerű —, s mint minden fontos kísérlet különös figyelmet érdemel. Alapfogalmak, törvények — Miben különbözik a hagyományostól az emelt szintű marxista középiskola? — kérdeztem Selmeczi Miklóstól, a tanfolyam vezetőjétől. — Mindenekelőtt, hogy nem egy, hanem két év a tanulmányi idő, s ebből következik, hogy a tanterv is lényegesen módosult — mondja. — Az első évben a marxizmus alapjait, és a tudomány mindhárom ágát tekintik át a hallgatók, a második évben pedig vezetéselméletet tanulnak. — »-Áttekintik-« vagy meg is tanulják a marxizmus alapjait az első évben? — Nem véletlenül mondtam, hogy áttekintik. Természetesen a leglényegesebb alapfogalmakat megtanulják, de az egy év kevés idő ahhoz, hogy a marxizmus tudományának akár csak az egyik ágát is behatóan tanulmányozhas- nák. Tanulnak egy kis filozófiát, politikai gazdaságtant, tudományos szocializmust. Amikor 'előadást tartunk vagy szemináriumot vezetünk, arra törekszünk, hogy a legfontosabb tudnivalókat, tehát az alapfogalmakat, a törvényeket tisztázzuk, s »belevessük« a hallgatók tudatába. Az igazán új ezen a tanfolyamon, tartalmi szempontból, a második év tananyaga, a vezetéselmélet. Sokat várunk a második évtől, mi oktatók, és a hallgatók ugyancsak. A rendszerezés lehetősége — Vajon a vezetéselmélet kérdéseinek megértéséhez elég lesz-e ennyi a marxizmusból? — Erre a jövő ad választ. A többi között ezért • kísérleti jellegű a tanfolyam. Egyébként, ha az a véleménye, hogy a mozgalomban vagy gazdasági beosztásban dolgozó jelenlegi vagy leendő középvezetőnek sokkal többet kell tudnia, mint amennyit mi egy év alatt a marxizmusból megtaníthatunk neki, igaza van. De! Először is figyelembe kell venni — legalábbis illik feltételeznünk —, hogy hallgatóink nem most foglalkoznak először ezekkel a tézisekkel. Egyrészt a közéletben, másrészt iskolai tanulmányaink során megismerkedtek — ki ilyen, ki olyan szinten — a politikai gazdaságtan és a tudományos világnézet különböző kérdéseivel, összefüggéseivel. Most viszont a fogalmak pontos meghatározása és az összefüggések feltárása, láttatása révén egy — a magasabb szintű tanulmányokhoz nélkülözhetetlen — ismeret- rendszer alakul ki a hallgatók tudatában. És ez az alap. Ezt szeretnénk adni mi. Aztán a többi az egyéni képességektől, ambícióktól függ. Mert a hallgatók természetesen nem egyformák. Belső szükséglet — Gondolom, mint minden iskolában, itt is vannak teNövekedett a kötöttáruk forgalma Sikeres esztendőt zár a hazai kötő-hurkoló ipar: 1976ban várhatóan 9 százalékkal múlja felül a múlt évi teljesítményét. A ruházati iparon belül legnagyobb fejlődést elért alágazatot az előző tervidőszakban a legerőteljesebben fejlesztették a rokon gyártási ágak közül. 1976-ban már valamennyi rekonstrukción átment, illetve újonnan létrehozott gyár és üzem termelésbe lépett, aminek hatására — a tervcéloknak megfelelően — különösen a belföldi ellátásban érződött. Noha az idén a belföldi ruházati forgalom a vártnál mérsékeltebb volt, a kötöttáruk forgalma nem csökkent, sőt a ruházati kereskedelmen belül a legnagyobb arányban növekedett. A kötő-hurkoló ipar hazai gyárai, üzemei 1976-ban összesen mintegy 16 300 tonna terméket állítottak elő, s a választék jelentős behozatallal is bővült. Az ösz- sziességében a múlt évinél jobb ellátás ellenére néhol termelési problémák, más esetekben pedig az importfonal késedelmes beérkezéséből fakadó időszakos hiány keletkezett, így volt ez például a gyermek- és felnőtt tréningruhákkal, gyermek kertinadrágokkal is. Mennyiségében és választékában egyértelműen jónak ítélhető az idei év csecsemőruházati ellátása, s az ipar előtt most az a feladat áll, hogy a továbbiakban hasonló jó kínálatot nyújtson a 10—14 éves korosztálynak is. hetségesek, jó tanulók és kevésbé jók. — Igen. De én most inkább az akarat és a politikai kérdések, illetve marxizmus iránti fogékonyság, tudásszomj hallgatónkénti különbözőségéről beszélek. Nézze: 30 éve pedagógus vagyok, s 29 esztendeje részt veszek -a politikai oktatásban is. Kezdetben hallgatóként, később oktatóként. Vezettem szemináriumokat, tanítottam . esti egyetemen is. Sok olyan hallgatóval találkoztam, aki precízen megtanulta az anyagot, rendesen levizsgázott, egyszóval megfelelt a tanfolyam követelményeinek, de ennyivel meg is elégedett, talán egész életre. Másnak pedig, hogy úgy mondjam: belső szükségletévé, igényévé vált a politika, az ideológiai kérdésekkel, a marxizmussal egyre magasabb szinten való foglalkozás. Itt, Balatonlellén is legalább tizenöten elvégezték már az esti egyetemet, de az emelt szintű marxista középiskolában rajtam kívül mégis egy balatonszemesi gyógyszerész-' nő tanít, aki ugyancsak esti egyetemet végzett. Szóval, csak azt akarom mondani: a mi hallgatóink közül is bizonyára lesz olyan, aki megelégszik az itt tanultakkal, de olyan is, aki »beoltódik-«, továbbtanul az esti egyetemen, a szakosítón. Modern módszerek — Hány hallgatója van az esti középiskolának, és mely községekből járnak ide? — A hallgatók száma 19. A lelleieken kívül képviselteti magát Balatonboglár, Látrány, Gamás, Balatonszárszó, So- mogybabod. Még siófoki hallgatónk is van. Általában középvezetők a mozgalomban, vagy különféle gazdasági posztokon. KISZ-titkárok, pártvezetőségi tagok, technikusok, még pedagógus is van köztük. Az iskolai végzettség szempontjából nincs nagy különbség köztük: a legtöbben középiskolát vagy szakmunkásképzőt végeztek. Szeretnek vitatkozni egymással a tanultakról. Ez pedig azt jelenti, hogy érdekesnek, izgalmasnak tartják a megvitatandó kérdéseket, bár a legtöbben még nem eléggé felvértezetten szállnak vitába. A vitához érvek szükségesek, érvelni pedig csak megbízható ismeretek birtokában lehet. Tehát mi egyelőre nem is vitákra serkentjük a hallgatókat, hanem arra, hogy pontos ismereteket szerezzenek. Ehhez alkalmazkodik előadói és szemináriumvezetői metodikánk is. Iskolánk gazdag szemléltetőeszköz-tár birtokosa és mi minden korszerű eszközt felhasználunk az oktatásban. Sz. A. Új gépek, műszerek Téli gépjavítás Pusztakovácsiban Somogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a gépjavítást az utóbbi években két szempontból is minőségi vál~ tozás jellemzi. Egyrészt több a korszerű, a régebbinél jóval nagyobb teljesítményű erő- és munkagép s megváltozott a műhelyek technikai fölszereltsége is, másrészt megszűnt a régi értelemben vett téli gépjavítás. A traktorok, munkagépek ezekben a napokban is dolgoznak a határban, mert nem fagyott ki még a földből az eke. S mindaddig mennek a gépek, amíg lehet. A gépműhelyben sem találkozhattunk tehát ezekkel, amikor nemrég a pusztakovácsi termelőszövetkezetben jártunk. Az öt Claas Dominátornak — más tsz-ektől is kaptak segítségként — még a kukorica adott munkát. Mivel hordani való is akadt, a szállító, járműveket se vonultatták be a javítóműhelybe. Külön erő- és külön munkagépjavító műhelye van a szövetkezetnek, s itt Tislér István szakmérnök irányításával folyik a munka. Mert tennivaló — ha a gépek egy része még a mezőt járja is — jócskán van. Ütemterv szerint érkeznek a gépek a csarnokokba. ott alaposan átvizsgálják őket, s ha kell, rendbehozzák. Az idén alakítottak ki Pusztakovácsiban külön műhelyt — aknával adagolóbemérővei, fékbetétcsiszolóval, köszörű- és fúrógéppel motorkiemelővei — a gépkocsik részére. Mintegy kétmil- Uó forint értékű raktárkészlettel gondoskodtak 1 arról, hogy zavartalan legyen' a javítás. A szerelőknek tisztálkodási lehetőséget is biztosítottak a műhelyeknél. Előrelépés ez a tavalyi állapotokhoz képest. Van munkája bőven a műhelybelieknek. Harminchárom MTZ négy D4—KB és két Dutra 1000-res, két Rába- Steiger és öt Szuper Zetor traktor mellett nyolc IFA tehergépkocsival, hat különféle típusú kombájnnal és természetesen sok munkagéppel rendelkezik a gazdaság. És a meghibásodott gépek kijavítása fölkészítése az újabb feladatokra — a szerelőkre vár. Ne csak kampány legyen! A Szaratovi Gépgyárban 1955-ben vezették be a termékek hibátlan gyártásának rendszerét. 1961-ben pedig az Egyesült Államokban, a Martin Co. orlandói (Florida) gyárában alakult ki a Zero Defects Sqstem (nulla hiba rendszer). Az amerikai gyár többek között rakétákat gyártott — igen alacsony hibaszinttel, de magas munka, és költség- ráfordítással. Kérlelhetetlen szigorral és fáradságos munkával vizsgálták meg minden egyes rakéta 25 ezer alkatrészét. Az ilyen részletes ellenőrzés és ezt követően az újra- megmunkálás, a pótmunka, az ismételt ellenőrzés és kipróbálás nagyon sok költséggel járt. Ezek csökkentésére kerestek új módszereket. A gyár vezetősége először arra fordította erejét, hogy minden munkavállaló Iprecíz- ságét növelje. A termékek minőségét kapcsolatba hozták a felmerülő költségekkel; külön jutalmakat ajánlottak föl minden csoportnak, ha az addigi elfogadható minőségi szintet hat hónapon át túlteljesítik és 50 százalékkal csökkentik a hibaarányt. (Később minden fejlett ipari országban kidolgozták a termékek hibamentes gyártásának rendszerét.) A gazdasági szakemberek nálunk is e két kezdeményezést tartják a dolgozz hibátlanul (DH.) mozgalom ősének. Hazánkban a KGM-vállala- tok foglalkoztak először ezzel a módszerrel. 1969-ben a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár volt a kezdeményező, majd más ágazatokban is követték a példát. Somogy ipar- vállalatai viszonylag későn — 1972—73-ban — kezdtek foglalkozni a DH bevezetésének gondolatával. Ennek az az oka, hogy a közvetlen közelben nincs olyan vállalat, amelyikről példát vezetnének; a gépipari üzemek budapesti nagyvállalatok telephelyei. A DH-rendszer kidolgozása összefügg a vezetési tevékenységgel; nem lehet csak »alulról kezdeményezni«, s nemcsak elhatározás kérdése. Az egész termelésre kell épülnie, hiszen az egyes műhelyek tevékenysége szorosan kapcsolódik egymáshoz. A Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában például 1973-ban kezdték meg a DH-rendszer Száítizenegy brigádban 1500 dolgozó végzi mindennapi munkáját a Mezőgép Vállalatnál. Életüket meghatározott, közös keretbe fogja a brigádmozgalom. Hogyan segíthetik e brigádók a vállalatot az új, megváltozott köz- gazdasági föltételek között? Erről tárgyaltak szombaton Kaposváron a szocialista brigádok vezetői. A Mezőgép Vállalatnál azzal számolnak, hogy 1980-ig teljes termelése 34,3 százalékkal nő, az anyagmentes termelési érték pedig 61,3 százalékkal lesz magasabb. S mindez úgy, hogy a foglalkoztatottak száma 10 százalékkal csökken. Az egy dolgozóra jutó termelési érték így csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a IV. ötéves tervben volt. Igen nagy feladat ez! Csak az erők teljes kihasználásával, az összes tartalék föltárásával valósítható meg. Igen jelentős tartalékok vannak a szocialistabrigád- moegalomban. A kis közösségeken belüli jó szellem, az alakuló munkaerkölcs és a vállalati célkitűzéseket jól kiegészítő vállalások lehetnek a teljesítés biztosítékai. A brigádok megértettek, Szocialista brigádok a jobb munkáért hogy többet és jobban kell dolgozniuk: ezt tükrözik idei vállalásaik is. Elhatározták, hogy fokozottan takarékoskodnak anyaggal, eszközzel energiával; minimálisra csökkentik a selejtgyártást és gyorsan növelik az egy főre jutó termelési értéket. De részt kértek a munkaszervezési feladatokból is, kezdeményezték a munkaidő hatékonyabb kihasználását a munkafegyelem további szilárdítását és a munka minőségének további javítását. A balesetmegelőző intézkedések fokozottabb betartásával igyekeztek elkerülni a testi épség veszélyeztetését. A brigádok sok társadalmi munkát is végeztél;. Széles körben terjed az önképzés és a különböző tanfolyamokon I való részvétel. 560-an járnak rendszeresen politikai oktatásra, előadásokra, 220-an szakmai továbbképzésen vesznek részt 20 brigádtag felsőfokú intézménybe jár, 80 középiskolát végez. A »kiművelt emberfőkre« ugyancsak szüksége van a vállalatnak. Mint Boros József igazgató mondotta a tanácskozáson: ebben, a tervidőszakban nemcsak többet, hanem minőségileg lényegesen jobbat is kell termelniük. A vállalat ugyanis többet szállít exportra. A szocialista országokba 1150 millió forint értékű gépet, berendezést, hajtóművet visznek, a tőkésországokba 244 millió forint értékűt. S ezeket csak úgy veszik át partnereik, ha műszaki jellemzőjüket és külső formájukat illetően egyaránt világszínvonalúak. A vállalat gyártmányszerkezetének szerencsés módosulása következtében a külföldi piacokon is keresik termékeiket. A »megkapaszkodás« azonban jórészt a brigádoktól a munkahelyi közösségektől függ. Nem lehet a termékek minőségét azzal javítani, ha több meos ellenőrzi! Lelkiismeretes, pontos és szakszerű munkára van szükség. A tét óriási: megteremteni a bizalmat a külföldi partnerekben. S ezt csak úgy sikerül ha az oda szállított gépeknek nincsenek rejtett hibái. Ez pedig a műhelyek jó munkáján áll vagy bukik. A rendszeres exporttevékenység az egész vállalati közösség jövedelmében, rendszeres munkaellátásában is kamatozik: így válik a mindennapi, lelkiismeretes, jó munka a brigád minden tagjának alapvető érdekévé. A vállalat is igyekszik megteremteni a jó minőségű munka föltételeit: 1980-ig kiemelt technológiai rekonstrukciót hajtanak végre a kaposvári törzsgyár' területén, s kialakul a korszerű szerszám- gyártás alapja. Már az idén üzembe helyezik az automatizált festőműhelyt a vállalati központban, s további kettő építését kezdik el a cesztregi és a lengyeltóti gyáregységben. Ezzel rohamosan javulhat a termékek »megjelenése« és versenyképesebbé válnak áruik. Ugyanakkor a szerelési munkafolyamatokat cél- és kisgépes:'léssel teszik ütemesebbé. E szerteágazó és a vállalat életének igen sok területét érintő munka alapvetően a szocialista brigádokra épül. Jó munkájuk eredményességét jelzi az idei sikeres év is. Az igazgató a szombati tanácskozáson bejelentette: legfontosabb mutatószámaik erősen megközelítették — és részint túl is haladták — az ez évre tervezetteket. A szocialista brigádvezetők fórumán e jobb, minőségileg tartalmasabb munkáról beszéltek a felszólaló brigádvezetők is. Majd megválasztották a Mezőgép Tröszt szocialista brigádvezetőinék tanácskozására a küldötteket. Os. T. előkészítését, s a berakő- üzemben 1974. január 1-én vezették be. A Nagyatádi Konzervgyárban a termelési költségek 1—2 százalékos csökkenését köszönhetik a DH-nak; hasonló a helyzet az elektroncsőgyárban is. Tervezik a bevezetését a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki erdészetében, valamint a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat nagyatádi keverő- és őrlőüzemében. Az SZMT megvizsgálta Somogy üzemeiben a DH-mun- karendszer alkalmazását. Megállapította: a hibák abból erednek, hogy a DH-munka- rendszert csak a termelési folyamat egy részére akarják kiterjeszteni. ' Ahhoz, hogy a DH ne csak óhaj maradjon, az első számú vezető irányításával helyzetvizsgálatokat kell folytatni az üzemben. A termelésben föl kell tárni a hibaforrásokat és az ebből adódó veszteséget. Ezután határozható meg pontosan, hogy mi a cél, majd világos intézkedési terv készítésére van szükség, amely tarta’mazza a DH-munkarendszer szervezeti rendszerét. Legyen irányítója, esetleg DH-bizottsága, titkára ' is a vállalatnál. Milyen elvekből kell kiindulni a dolgozz hibátanul mozgalomnál? Először is abból. hogy minden hiba elkerülhető. Nem az a cél, hogy az elkészített munkadarab »átmenjen a meón«, hanem az, hogy a lehető legjobb legyen. Ez egyet jelent azzal, hogy mindenki a saját munkájának ellenőre is egyben. Nem elég csupán a gyártási folyamatra koncentrálni.: a termelést előkészítő szállítási tevékenységre is nagy gondot kell fordítani. Mert még egy adminisztrátor is súlyos hibát okozhat a BH-rendszerben, például ha rossz anyagot »ír ki«. Természetesen az elhatározástól a bevezetésig egy vállalatnál nem egy-két hétnek, hanem legalább egy-két évnek kell eltelnie. 1 Azok a vállalatok, ahol — ha hosszú, előkészítő munka nyomán ■— sikerült bevezetni, bizonyíthatják a DH-munkarendszer előnyét. Sok helyütt azonban nem sikerült, mert kampánynak fogták fel. A dolgozók szívesen csatlakoznak a DH-mozgalomhoz. mert kézzelfogható, konkrét feladatokat ad. S ezeket beéoíthetik a munkaversvny vállaló'’";uv>a is. G. J.
