Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

A népgazdaság 1977. évi terve A népgazdaság 1976. évi fejlődése A Minisztertanács megálla­pította, hogy az 1976. évi gaz­dasági fejlődés megfelel az V. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. Emelkedik a munka termelékenysége, foko­zódik az energia- és anyagta­karékosság. összességében nő a termelés hatékonysága, csökken a behozatali többlet, ezen belül a nem szocialista viszonylati! külkereskedelmi mérleg passzívuma. E népgaz­daság hatékonyságának növe­kedése azonban még nem eléggé erőteljes, és a fejlődést több kedvezőtlen körülmény nehezítette. Ennek következ­tében a tervezettnél lassúbb a gazdasági növekedés üteme. A nemzeti jövedelem mint­egy 4 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. A foglalkoztatot­tak száma nem nő, a nemzeti jövedelem növekedése így tel­jes egészében a munka terme­lékenységének emelkedéséből származik. Az iparban és az építőiparban javul a fajlagos anyagfelhasználás is. 'A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása 1—2 százalék­kal emelkedik. Ezen belül az összes fogyasztás közel 3 szá­zalékkal nő, a felhalmozás ki­sebb az 1975. évinél. Az ipari termelés 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1975. évit, az élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése megközelíti a ter­vezett ütemet. A legdinamiku­sabban a vegyipar, a villa- mosenergia-ipar és a gépipar fejlődik, a többi ipari ágazat termelése nem éri el a terve­zettet. A termelés és értéke­sítés szerkezetének átalakítása még lassú, a vállalatok egy része — főleg a feldolgozó- iparban — a belföldi kereslet mérséklődését nem tudta kel­lő mértékben a kivitel gyor­sabb növelésével ellensúlyoz­ni. Az iparban fogalköztatottak száma alacsonyabb az elmúlt évinél, a termelés növekedése a termelékenység emelkedésé­ből származik. Sok vállalatnál azonban még nem halad meg­felelően a munkaerő megtaka­rítást eredményező műszaki, szervezési intézkedések kidol­gozása és végrehajtása. Az építési-szerelési teljesít­mény 2—3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye 4—5 százalékkal emekedik. A legerőteljesebben a gyorsított ütemű beruházásokon végzett) teljesítmény nő, a teljesítés j kedvező. Az építőiparban fog- I lalkoztatottak száma lényege- I sen nem változik, a nagyobb teljesítmény az építőiparban is a termelékenység emelkedé­séből származik. A mezőgazdaság termelése a tervezett 4 százalékos növelte- I déssel szemben várhatóan | nem haladja meg az előző j évit. A kedvezőtlen időjárás j főleg a kukorica- és a zöldség- gyümöles-termelésben okozott visszaesést. Búzából az elő­irányzottnál több termett, a termés a lakosság ellátása mellett kivitelre is lehetősé­get nyújt. A kukoricatermés kevesebb a tervezettnél, de elegendő az állattenyésztés ta­karmányszükségletének kielé­gítéséhez. Zöldségfélékből, gyümölcsből és burgonyából a tervezettnél kevesebb termett. Emiatt ezek kivitele csökkent, de — különösen az T. félév­ben — a lakosság ellátása is hiányos volt, az árak emel­kedtek. Az év második felé­ben a lakosság ellátása javult. Az állattenyésztés termelése növekszik, a szarvasmarha­tenyésztés azonban ez évben sem fejlődik kielégítően. A sertéstenyésztés a múlt év végi visszaesés után különösen a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban fejlődik erőteljesen, a vágósertéstermelés az év egé­szében eléri a tervezettet. A közlekedés teljesítményei az Igényeknek megfelelően növekedtek. Az év végén üzembe helyezik a metró északiadén vonalának Nagy­várad tér—Deák tér közötti szakaszát. A hírközlésben megkezdte próbaüzemelését a •solti nagy teljesítményű közép- hullámú rádió-adóállomás. A távbeszélő hálózatba 29 ezer új állomást kapcsoltak be. A lakosság életszínvonala 1076-ban — a korábbinál sze­rényebb ütemben — tovább emelkedett. A lakosság összes pénzjövedelme mintegy 8 szá­zalékkal. az egy főre jutó re­áljövedelem 1,5 százalékkal nő, az egy keresőre jutó reál­bér is nagyobb az 1975. évinél. A reáljövedelmek növekedését fékezték a tervezettnél kisebb mezőgazdasági terméseredmé­nyek és a fogyasztói árszínvo­nalnak az évközi magas zöld­ség- és gyümölcsárak miatt a számítottat valamelyest: meg­haladó. 5 százalékos emelke­dése. A kiskereskedelmi for­galom folyó áron mintegy 8 százalékkal bővül, az áruellá­tás — az I. félévi hús- és zöldség-gyümölcsellátási ne­hézségek kivételével — kielé­gítő volt. A lakosság fogyasz­tása 2,6 százalékkal múlja felül az 1975. évit. Év végéig 85 ezer, a terve­zettnél 3 ezerrel több lakás készül el. A tervezett 28 ezer állami lakás felépül, a ma­gánlakásépítés előirányzata túlteljesül. A szocialista szektor beru­házásaira a tervezetthez kö­zelálló összeget fordítanak. Az állami nagyberuházásokra for­dított összeg az 1975. évinél közel 14 százalékkal nagyobb, a nagyberuházások többrégé-, nél a kivitelezés üteme meg­felel a számítottnak. Ez év­ben befejeznek kilenc' nagy- beruházást. A tervben elő­irányzott három nagyberuhá­zás megkezdődött (a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a TVK polipropiléngyára és a zalaegerszegi hűtőház) és ter­ven felül megkezdődött Ká­bán a cukorgyár, Budapesten a szemétégetőmű építése. A vállalatok beruházásai vala­melyest nagyobbak a terve­zettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom az államközi megál­lapodásoknak megfelelően fejlődik, a kivitel a behoza­talnál gyorsabban nő. A nem szocialista országokba irányu­ló kivitel — főleg mezőgaz­dasági, élelmiszeripari termé­kekből — nem éri el a terve­zettet. Alacsonyabb a terve­zettnél a behozatal is, így a külkereskedelmi mérleg egyenlege az 1975. évihez ké­pest javul. A népgazdaság 1977. évi tervezett fejlődése A gazdasági fejlődésnek az 1977. évi népgazdasági terv­ben előirányzott üteme, a ter­melés és a felhasználás ará­nyai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is fel­adat a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítása, ame­lyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növeke­désnek az 1976. évinél gyor­sabb ütemét irányozza elő. Ehhez mindenekelőtt a terme­lés szerkezetének megváltoz­tatását kell meggyorsítani, nö­velve az exportképes, a tőkés országokban is gazdaságosan értékesíthető termékek rész­arányát. Somogyi Néplap Az 1977. évi terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6.5 szá­zalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipart teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgaz­dasági termelés 7—8 százalé­kos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglalkoztatottaik száma 1977- ben sem növelhető, a terme­lés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésé­vel kell elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajla­gos anyagfelhasználását és ja­vítani a termelő berendezések kihasználásét. A terv tehát a termelés hatékonyságának je­lentős növekedésével számol. ■ A nemzeti jövedelem terve-! zett növekedése mellett a fo- ' I gyantás és felhalmozás együt­tesen 4—4,5 százalékkal emel- I vekedése mintegy 5 százalék kedhet. Ezen belül a lakosság j lehet. A beruházások volume- fogyasztása mintegy 4 száza- i ne 4 százalékkal haladja meg lékkai nő. A felhalmozás nö-1 az 1976. évit. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kö­telezet tséeek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követelménye 1977-ben az ipa­ri termelésnek az ez évinél nagyobb, legalább 6 százalé­kos emelkedését teszi szüksé­gessé. A terv szerint az ipari átlagot meghaladó ütemben növekszik a vegyipar (8—9 százalék), a gépipar (8 száza­lék), valamint a villamosener­giaipar (6—7 százalék) terme­lése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohá­szat, az építőanyagipar és a könnyűipar. Az élelmiszer- ipar termelése mintegy 6 szá­zalékkal nö. Az iparban jövőre is a leg­fontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkeze­tének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivi­tel, ezen belül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. A tervezett fejlődés a ter­melési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóesz­közál lothány a 1977-ben mint­egy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyagellátás terén az ez évihez hasonló, lé­nyegében kiegyensúlyozott helyzettel lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékos­ság fokozása továbbra is alap­vető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. \z iparban foglalkoztatot­tak száma várhatóan tovább Csökken, a termelés növelésé­nek forrása ezért csak a ter­melékenység emelkedése le­het. Ehhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, ál­talában a munkaerő-gazdálko­dást, erősíteni a munkafe­gyelmet. A kereslet és kínálat viszo­nyának javítása, illetve a ter­melői érdekeltség növelése ér­dekében sor kerül néhány termék termelői árának meg­változtatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb ár­színvonal-változást, így 1977- re a terv 1,5 százalékos bel­földi ipari termelői áremelke­déssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7— 8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek ter­melésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséinek is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (“1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betaka­rítását irányozza elő. A nö­vénytermelésben a leggyor­sabb (24—25 százalékos) fej­lődést a zöldség- és a gyü­mölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetéste­rülete 8 százalékkal nő, és nö­velni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében vál­tozatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulá­sa alapozza meg. Az előző év­hez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya és ha­tóanyag-felhasználás 14—15 százalékkal, a növényvédő- szer-ellátás 4 százalékkal nö­vekszik. Emelkedik az öntö- zőkapacitá® és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság ál­lóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyabb teljesítményű gé­pek és traktorok aránya és ezáltal növekszik a géppark teljesítőképessége. A terv az állattenyésztés 4— 5 százalékos fejlődését irá­nyozza elő. Azzal számol, hogy « tehénállomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tej­termelés növekvő tej hozam mellett 3—4 százalékkal emel­kedik. A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertéster­melés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelési tevékenységének támogatására hozott kormány- határozatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az építési­szerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 szá­zalékkal, ezen belül a válla­latok és szövetkezetek terme­lése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gya­korlatilag létszámnövelés nél­kül, a termelékenység emelke­désével, jobb munkaszerve­zéssel, új beruházásokkal és a korszerü kapacitások jobb ki­használásával kell elérni. Az építőipar súlyponti fel­adata a nagyberuházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagyberu­házások kivitelezése. A nagy- beruházásokon végzendő épí­tési munkák értéke 15 száza­lékkal emelkedik. Az eddigi­nél nagyobb erőket kell össz­pontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesít­mények kivitelezésére. Növe­kednek az orenburgi gázveze­ték építésével kapcsolatos fel­adatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállí­tási teljesítménye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a légiközlekedés teljesít­ménye 20 százalékkal, a köz­úti közlekedésé 5 százalékkal bővüL A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye kö­rülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A ha­zai és a nemzetközi szállítási igények következtében emel­kedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátá­sát a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése bizto­sítja. Az új beszerzések révén (villamos és Diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik) kor­szerűsödik a vasút járműpark­ja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, va­lamint további biztosító beren­dezések létesítése. Növekszik a közúti és a városi közlekedé­si vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények meny- nyiségi kielégítése mellett le­hetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személygépkocsi kerül forga­lomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére féle szélességében elké­szül az M 1 -es autópálya Ko­márom—Győr közötti szakasza. A tengerjáróhajópark 2 bel­tengert és 2 mélyten"""i hajó­val bővül. A lakosság élefszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsább emelkedését irányozza elő. A tervezett nö­vekedés összhangban van gaz- dacui&i iöheuÄe^euik.tei, elén az ötéves tervben 1977-re ter­vezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél. körülbelül 4 szá­zalékkal lesz nagyobb. Az egy lőre jutó real jövedelem 3,1 százalékkal, a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5—7 százalékkal, reálbére 2,5—3 százalékkal nö­vekedik. A mezőgazdasági ter­melés alapján hasonló ütem­ben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fo­gyasztói árszínvonal az ez évi­nél mérsékeltebben, 3,8—4 szá­zalékkal emelkedik. A reáljövedelmek terve­zett növekedését a közgazdasá­gi szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempo­litikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabá- lyozás keretei között kiáramló bérek a . vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetke­zeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biz­tosított bérfejlesztés mértéke 1977-ben is 1,5 százalék. Emel­lett a terv a kereseti arányta­lanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bér- intézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illet­ve bevezetése az ipar. az élel­miszer-kiskereskedelemben és a Vendéglátás területén, döntő­en a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egy­idejűleg a vlllamosenergia- és a ruházati iparban kereseti arányt javító további alapbér- emelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a kor­szerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglal­koztatottak legalacsonyabb bé­re havi 1000 forintról 1200 fo­rintra emelkedik. Megvalósul néhánr társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés: ja­nuártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jogosult szakszö­vetkezeti tagok a termelőszö­vetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesül­nek; a szakszövetkezeti tagok­ra is kiterjed a gyermekgondo­zási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési 6egély* juttatásának a lehetősége; a vállalati jóléti alap keresönkénti átlagos ösz- szege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közleke­désben évi 4 menettérti utazás­ra vehetnek igénybe 50 száza­lékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésé­nek megfelelően a kiskereske­delmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irá­nyozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellátás, a nagyobb választék érdekében a keres- .ke'delem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. I A terv 1977-ben 88 ezer la­kás felépítését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánla­kás-építésen bejül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal emelkedik. A járóbetegellátás várhatóan 80 általános é6 gyer­mekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A böl­csődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget él­vező alsó- és felsőfokú okta­táson kívül jelentősen javul­nak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14— 15 ezerrel nő. az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az ál­talános iskolai fejlesztések le­hetővé teszik a körzeti iskola hálózat bővítését és az iskola­állomány minőségének javítá­sát. Tovább javulnak a szak­munkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beru­házásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, ösz- szehasonlító áron 4—5 száza­lékkal növekedhetnek. A be­ruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A beruházások 51 száza­léka állami, 49 százaléka vál­lalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folya­matban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosí­tani. Az állami nagyberuházá­sokra fordítható összeg na­gyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagyberuházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Márkus-hegyl szénbánya, a Szekszárdi Hús­kombinát és a Szikra Lap­nyomda kivitelezését irányoz­za elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem. * szovjet—magyar földgázveze­ték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a Ferihegyi re­pülőtér-fejlesztés és -a buda­pesti sportcsarnok kivitelezé­sének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetősé­geket és állami támogatást biztosít. Élőírja, hogy ezek je­lentős részét a versenyképes export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz hasz­nálják fel. Az ilyen beruhá­zások egyéb kedvezményekben Is részesülnek. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista orszá­gok tekintetében az áruforga­lomnak az 1976. évinél dina­mikusabb fejlődését, ezen be­lül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növe­kedését irányozza elő. A szocialista áruforgalom­ban az államközi megállapo­dások maradéktalan teljesíté­se és a gazdaságos importle­hetőségek maximális kihasz­nálása a cél. A terv szerint a szocialista országokba irányu­ló kivitel mennyisége 12 szá­zalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értéke­sítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amey a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehe­tővé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés kiszélesítésével, a szocialista integráció elmélyítésével. A nem szocialista országok­kal folytatott kereskedelemben a népgazdaság számára feltét­lenül szükséges behozatal biz­tosítása mellett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése es ezzel « külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivi­tel 17—18 százalékkal, a be­hozatal 8 százalékkal emelke­dik és a külkereskedemi mér­leg tovább javul. Az előirányzott kivitel tel­jesítése elsősorban a termelés összetételének gyorsabb meg­változtatását, a piaci lehető­ségekhez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazko­dását, a versenyképes, gazda­ságos, korszerű termékek ará­nyának növelését, a nemzet­közi kapcsolatok bővítését kí­vánja meg. Javítani kell ezen túlmenően a piackutató, az új értékesítési lehetőségek feltá­rására irányuló munkát, a ter­melők és a külkereskedelem együttműködését. * * * Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban az V. öt­éves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a la­kosság életszínvonalának je­lentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyi­unk közös érdeke. A Minisz­tertanács felhívja dolgozó né­pünket, hazánk minden polgá­rát, hogy lelkes és fegyelme­zett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt V. ötéves tervünk sike­res megvalósítását. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom