Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Ar. Földvári József, Baranya megyei képviselő, a Pécsi Tudományegyetem _ rek­tora szólalt fel. Az alsó- és középfokú oktatás gondjaival, a közművelődési problémák­kal. a pedagógusképzés _ egyes szakterületein jelentkező sür­gető feladatokkal foglalkozott. Dömötörfy Sándor Zala, il­letve dr. Szilágyi Gábor Haj- dú-Bihar megyei képviselő felszólalása következett. Bogó Istvánná, Fiilöp László és Pethő István Fejér. Tolna, il­letve Veszprém megyei kép­viselő kapott szót ezután. Felszólalásra többen nem je­lentkeztek, ezért az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi La­jos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzotta­kat. A pénzügyminiszter válasza Idézte a vita központi gon­dolatát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat hoz majd minden ágazatban. E teendőket azon­ban — mondotta — csak úgy tudjuk megoldani, ha minden téren jól átgondoljuk dolgain­kat, meg tudjuk újítani mód­szereinket. Az általános értékelésen be­lül a pénzügyminiszter rész­letesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek fel­színre kerültek az országgyű­lést megelőző bizottsági ülése­ken, és most, a plenáris ta­nácskozáson. E véleménynyilvánítási fó­rumokon csaknem 150 képvi­selő szólt hozzá a költségvetés tervezetéhez, s fejtette ki — a további munkában hasznosít­ható módon — a gazdaság irányításával, a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban vé­leményét. Kritikus megjegy­zések is elhangzottak. Például arról, hogy »finom« volt a megfogalmazása a gazdálko­dás egynémely gyengeségének, fogyatékosságának; s arról is hogy mintha a kelleténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gazdasági, szervezési gondok, fogyatékos­ságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint például az időjárás, a belvíz, külpiaci ha­tások. Mindenekelőtt azt a tanulsá­got kell levonnunk: világosak a határozatok amelyek gazda­sági helyzetünkkel és felada­tainkkal összefüggésben leg­utóbb az V. ötéves tervvel kapcsolatban születtek. Az ezekben megfogalmazott teen­dőket gondosan számba kell tartani — ez közös felelőssége mindenkinek, bármilyen szin­ten dolgozzék is. Ugyanakkor az általános követelmény meg­fogalmazásán túlmenően az eddiginél több konkrét, gya­korlati segítséget kell nyújta­niuk egymásnak a különféle gazdálkodó, illetve irányító szerveknek. A képviselői vita másik ál­talános tanulságaként emlí­tette a pénzügyminiszter, hogy sok olyan népgazdasági fel­adat áll előttünk, amelynek megoldásában felül kell emelkedni egy-egy ágazat,, te­rület vagy vállalat szempont­jain és nagyobb méretű — or­szágos — összefogásra van szükség. Egyebek között azért, hogy pontosan teljesíteni tudjuk a szocialista országokkal szem­beni nemzetközi kötelezettsé­geinket, s tőkésexportunkat is az eddiginél dinamikusabban tudjuk lebonyolítani. A pénzügyminiszter a vita tanulságaként szögezte le: a fő tennivalók világosak, azok az orzsággyűlési vitában is megértésre találtak, biztosí­tott tehát megértetésük, elfo­gadásuk és támogatásuk is. Egységes a vélemény, hogy olyan szakasz következik, amikor anélkül nem tudunk előrehaladni, hogy ne len­nénk az eddiginél határozot- tabbak, következetesebbek, gyakorlatibbak. Foglalkozott válaszában a pénzügyminiszter azzal is, hogy vannak olyan — joggal szóvá tett — feladataink, amelyeknek megoldása távo­labbi gazdaságpolitikai célok, összefüggések megértését kö­veteli meg, túlmutatva a mos­tani ötéves terv időszakán. A kormány behatóan foglal­kozik ezekkel a témákkal, s a mostani vitáiban elhangzott javaslatokat is figyelembe vé­ve, hasznosítva intézkedéseket tesz, irányoz elő a következő időszakban. Egyik-másik ilyen intézkedésre esetleg már a jelenlegi középtávú terv ide­jén sor kerülhet, megint má­sokra viszont a következő öt­éves terv előkészítésénél tér­nek vissza. Fontos követelményekről is szó esett a képviselői vitában, így a beruházások eddiginél jobb, műszaki—gazdasági szempontból egyaránt körül­tekintőbb előkészítéséről, a kivitelezői kapacitások minél ésszerűbb figyelembe vételé­ről a tervező munkában. E témák közül a pénzügymi­niszter kiemelte az egészség- ügyi beruházásokat, megje­gyezve, hogy az egészségügyi irányítás, a területi vezetés és az építőipar közös összefo­gása szükséges az előrelépés­hez. A költségvetés mezőgazda­sági előirányzataival kapcso­latos hozzászólásokra reflek­tálva a pénzügyminiszter em­lékeztetett arra: az állatte­nyésztésben, a növényterme­lésben felmerült gondok eny­hítésére a kormányzat komoly anyagi erőfeszítéseket tett. Hozzáfűzte: a kormány na­gyon komolyan veszi azokat a megjegyzéseket, amelyek a vita során a mezőgazdaság irányításával, az állategész­ségügyi helyzet, a beruházá­sok szervezettségének javítá­sával kapcsolatban elhangzot­tak. Azt is megjegyezte, hogy igyekeznek javítani az anyagi érdekeltséget, az ösztönzést, de ezen a téren a legtöbbet maguk az üzemek tehetnek. Az iparban is az eddiginél nagyobb feladatok állnak előt­tünk — folytatta. — A gép­iparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, de más terü­leteken is az eddiginél jobban előtérbe került a gazdasági szerkezet módosítása, az üzemszervezés, az exportké­pesség fokozása, a vezetési kultúra javítása. Ipari üze­meink tisztában vannak fel­adataikkal, várják a jó szót és a biztatást Munkájukat a minél kedvezőbb feltételek megteremtésével is támogatni kell. Az oktatásüggyel kapcso­atosan Faluvégi Lajos ki« emelte, hogy előtérben áll az általános iskolai oktatás tar­talmasabbá tétele, színvonalá­nak emelése, amit ezekben az esztendőkben anyagi intézke­désekkel is segítenek. Kétség­telen azonban, hogy még to­vábbi teendők is vannak e tekintetben. Az új nemzeti színház — egyáltalán budapesti és vidé­ki színházak — építését a kö­vetkező ötéves tervidőszakra 'esedékes feladatként említet­te meg; ezzel a kérdéssel ko­molyan foglalkozik a kor­mányzat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változ­tatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről be­terjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben — az ere­detileg beterjesztett összegek­kel — egyhangúlag elfogadta. A nemzetközi helyzet és a kormány külpolitikai tevékenysége Púja Frigyes beszéde . — Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa 1975 márciusában behatóan elemez­te a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: ,,A bé­kés egymás mellett élés je­gyében napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi hely­zetben, a hidegháború korsza­kából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködése felé.” Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi po­litika fő irányzata továbbra is az enyhülés. Az enyhülés eredményei A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokol­dalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását. hasonló következtetésekre jutott. »Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — olvasható a tagállamok nyilatkozatában—, hogy az utóbbi években lénye­ges, kedvező változások men­tek végbe a nemzetközi kap­csolatokban : elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhü­lésének folyamata megerősö­dik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kér­déseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szi­lárd alapjaira helyezik.« Tisztelt országgyűlés! Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a zá­róokmány elveinek és rendel­kezéseinek életképességét. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a záróok­mány végrehajtását célzó, sok­oldalú kezdeményezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk ki hatékony együttműködést az energiagazdálkodás, a köz­lekedés és a környezetvédelem terén. A béke és a biztonság szem­pontjából nagy jelentősége van az európai államok szé­les körű gazdasági együttmű­ködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gaz­dasági Közösség rendezett kap­csolatainak. Mint ismeretes, a KGST kilenc hónappal ezelőtt a kapcsolatok intézményesíté­sét előirányzó átfogó szerző­déstervezetet adott át a Közös Piacnak. A biztonság és az együttműködés A biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyát aláíró országokban fo­lyamatban van az 1977 nya­rán sorra kerülő belgrádi ta­lálkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellem­ben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztala­tait, és felvázolja az elkövet­kező évek munkájának irá­nyait, erősítse a részt vevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. — A leszerelés bonyolult kérdéskomplexumában szület­tek már bizonyos eredmények — mondotta Púja Frigyes a továbbiakban. — Hiba lenne ezeket számításon kívül hagyni vagy lebecsülni. Az eddig megkötött leszerelési megállapodások hozzájárultak a politikai enyhülés kibonta­kozásához, és kedvező felté­teleket teremtettek további eredmények eléréséhez. Reméljük, hogy rövidesen elhárulnak az akadályok a stratégiai fegyverkezés korlá­tozását előirányzó szovjet— amerikai megállapodás, a második SALT-egyezmény létrehozása elő’ Somogy megyei képviselS: Azonos célokért — együtt Képviselőnk felszólalásában — többek között — ezeket mondta: — Az 1977. évi népgazda­sági terv és állami költségve­tés — az 1976. évi eredmények­ből kiindulva — általában fe­szes, nagyobb igényeket tá­maszt a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével szemben is. Megyénk mezőgazdasági jellegű, jó magam is a mező- gazdaságban dolgozom, éppen ezért hozzászólásomban is e terület tapasztalataival és né­hány problémájával kívánok foglalkozni. — A mezőgazdasági üzemek gondjai között említem meg az ugyan javuló, de hosszabb távon mégis gondként jelent­kező munkagép- és alkatrész- hiányt. Ez a probléma akadá­lyozza a mezőgazdasági termé­nyek megfelelő minőségben való betakarítását. Hiába lehet — esetleg időeltolódással — a keresett cikkeket megkapni amikor éppen a szüséges idő­ben nincsenek. Többletköltsé­get jelent ezért, ha más me­zőgazdasági üzemtől kell igény­be venni ezeket. — A másik égető gondunk a beruházásokhoz kapcsolódik. Nálunk is az a beruházó érde­ke, hogy minél kevesebb pénz­ből, minél több, a termelés érdekeit szolgáló létesítmény valósuljon meg. Sajnos, ez csak a beruházó érdeke, mert a vele kapcsolatban álló szer­vek, a tervezők, a lebonyolí­tók, de a kivitelezők érdeke is ezzel merőben ellentétes. Aző érdekeltségük ahhoz kötődik, hogy minél magasabb összegű legyen az adott beruházás. Emiatt — a jelenleg érvény­ben lévő érdekeltségi rendszer következtében a beruházás ugyan megvalósul, de a járulékos létesítményekre már nem jut pénz. En­nek aztán az a következmé­nye, hogy az így elkészült be­ruházások nem felelnek meg a rendeltetésüknek, vagyis a mezőgazdasági nagyüzemben hagyományos módon lehet csak a termelést folytatni. Felszólalásában Klabuzai Miklós a mezőgazdasági ter­melés időszerű feladatai kö­zött a nagyüzemi szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztését szor­galmazta. — A szarvasmarha-tenyész­tés gazdaságosságát és jövedel­mezőségét károsan befolyáso­ló tényező — mondotta —, hogy az üzemek beruházásá­nak eldöntésénél rendkívül rö­vid időt szabnak a hitelek megtérítésére. Ennek hatása, hogy a szarvasmarha-telepek tényleges eredményei számos esetben nem fedezik az ese­dékes hiteleket. A továbbiakban megállapí­totta: — A jelenlegi szabályozó­rendszer biztosítja a kiegyen­súlyozott gazdálkodást, pénz­ügyi feltételeket, a teljesít­mény és a jövedelem össz­hangját. A leszerelés problémaköré­nek egyik legidőszerűbb kér­dése a közép-európai haderő- csökkentés. A Vareói Szerző­dés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alap­szanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága se károsodhat, egyik fél se jut­hat egyoldalú katonai elő­nyökhöz. Ez becsületes, kor­rekt álláspont. A NATO-or- szágok némelyike ennek az el­lenkezőjéből indul ki, egyol­dalú katonai előnyökre speku­lál. Ez azonban nem járható út. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy fontosságot tulajdonít a nukleáris leszere­lés fogalomkörébe tartozó kérdéseknek. — A Varsód Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé — mint ismeretes — ez év no­vember végén Bukarestben tartott ülésének résztvevői fel­hívással fordultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát alá­író államok kormányaihoz és javasolták: vállaljanak köl­csönösen kötelezettséget ar­ra, hogy elsőiként nem alkal­maznak egymás ellen nukle­áris fegyvert. Sajnos, a NA­TO miniszteri tanácsa decem­ber 10-én véget ért brüsszeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig a javas­lat nagyban csökkentené a nukleáris háború kockázatát az európai térségben. Erősítené a nemzetközi bi­zalmat, ha a környezeti had­viselés betiltását célzó, az ENSZ-közgyűlés által a na­pokban elfogadott szerződést az államok kormányai mi­előbb aláírnák, továbbá az is, ha konkrét előrehaladás tör­ténne a vegyi fegyverek be­tiltására vonatkozó egyezmény ügyében. Kedvező jelnek tartjuk, hogy növekszik az érdeklődés a szovjet szerződéstervezet iránt, mely az új típusú tö­megpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejleszté­sének és gyártásának tilalmát foglalja magában. A Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul sík- raszáll a leszerelési világkon­ferencia mielőbbi összehívá­sáért. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel fog­lalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassanak. A bukaresti nyilatkozat jelentősége A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé bukaresti ülésének résztvevői újból ki­nyilatkoztatták: készek a Var­sói Szerződés és az Észak-at­lanti Szövetség egyidejű fel­oszlatására, s első lépésként ezek katonai szervezetének megszüntetésére. Púja Frigyes a továbbialt­ban arról szólt, hogy különö­sen fontos számunkra az eu­rópai békére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi probléma rendezése. Sokat árt a béke ügyének az az amerikai magatartás, amely mondvacsinált ürügyek, kél meggátolja a Vietnami Szocialista Köztársaság felvé­telét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság is a szocializmusért, a béké­ért és a biztoságért küzdő erőkhöz tartozik. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kö­telezettségeink növekvő erő­feszítéseket igényelnek pár­tunktól, az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól, a Minisz­tertanácstól, társadalmi és tö­megszervezeteinktől. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának középpontjá­ban a tartós béke és a szilárd biztonság áll. A béke és a biztonság meg­szilárdítása szempontjából ki­emelkedő fontosságú a kétol­dalú kapcsolatok szüntelen fejlesztése. A Magyar Népköz- társaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi években a legtöbb országgal szélesedtek. A két­oldalú kapcsolatokon belül különleges figyelmet szentel­tünk és szentelünk a jövőben is a gazdasági kapcsolatoknak. A szocialista közösség orszá­gaival hazánk továbbra is a kapcsolatok mindenoldalú fej­lesztésére törekszik a testvéri együttműködés, a kölcsöne« segítség, a szocialista interna­cionalizmus elve alapján. Kö­zös politikai-katonai szerve­zetünk, a Varsói Szerződés eredményesen tölti be funk­cióját. Védelmezi a tagorszá­gok békéjét és biztonságát, se­gíti a szocialista országok egy­ségének erősítését, egymás közötti kapcsolataink sokol­dalú fejlesztését. Nemzetközi kapcsolataink A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ki­emelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az európai biz­tonsági értekezlet. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk a po­litikai tanácskozó testület no­vember 25—26-án Bukarest­ben megtartott ülésének, amely állást foglalt a nemzet­közi élet időszerű kérdéseiben. Pártunk és kormányunk ha­tározatainak megfelelően, te­vékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés se­gíti a szocialista építőmunkát valamennyi tagállamban. A KGST komplex programja he­lyesen jelölte meg a tagorszá­gok együttműködésének fő iá- nyait, és hosszabb távon is megbízható alapul szolgál a szocialista integráció elmélyí­téséhez. Ebből a szempontból fontos esemény volt a KGST ez év júliusában, Berlinben megtartott XXX. tanácsülése, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. A következőkben Púja Fri­gyes a szocialista országokkal való együttműködésről, a ma­gyar—szovjet kapcsolatokról szólt. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Nagyban elősegíti ezt, hogy a szocialista építés és a nemzet­közi politika minden alapkér­désében egyetértünk. Kapcsolataink a fejlett tő­kés országokkal általában ren­dezettek, rendezésre váró problémáink tulajdonképpen csak az Egyesült Államokkal vannak — mondotta ezután. — Reméljük, hogy ezeket a nem túlságosan távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak or­szágaink fejlődő kapcsolatai, a nemzetközi légkör javulása. A Magyar Népköztársaság képviselői tevékenyen részt vettek és részt vesznek azok­ban a sokoldalú nemzetközi akciókban is, amelyeknek cél­ja a béke és a biztonság meg­szilárdítása, az enyhülés el­mélyítése. Képviselőink hasz­nos tevékenységet fejtettek ki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mindhárom szakaszában. Sokrétű feladatok Beszéde befejező részében a külügyminiszter arról is szólt, hogy a Magyar Népköztársa­ság és más országok viszonyá­nak kedvező alakulását nagy­ban elősegíti az országgyűlés aktív tevékenysége, különösen a külföldi parlamenti küldött­ségek fogadása és más orszá­gok parlamentjeinek meghívá­sára történő magyar látogatá­sok; s a kormány nevében kö­szönetét mondott ezért a mun­káért. Púja Frigyes végül alá­húzta : — Külpolitikai tevékenysé­günknek a jövőben minden jel szerint még cselekvőbbé kell válnia. Ezt az élet dik­tálja. Föl kell készülnünk ar­ra, hogy még több, még sok­rétűbb feladatot kell megol­danunk. A kormány tudatá­ban van ennek, és erőfeszíté­seket tesz, hogy a pártunk XI. kongresszusán elfogadott kül­politikai irányvonal a gyakor­latban megvalósuljon. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előter­jesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom