Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
Somogy a felemelkedés útján Holnap se legyen vízhiány a Balatonon! Újabb kutak, korszerű irányítástechnika (Folytatás az 1. oldalról) • kekkel, másrészt folyamatosán emelni kell szövetkezeti tagjaink személyes jövedelmét, javítani élet- és munkakörülményeiket. A feladat végrehajtásának vannak a szövetkezetektől függő belső, és emellett a gazdálkodásra haló külső feltételei is. Bemáth Ferenc ezt a kettős feltételrendszert igen részletesen és körültekintően elemezte. Rávilágított többek között arra, hogy az elmúlt öt évben a megye termelőszövetkezeteiben 55 százalékkal nőtt a termelési érték, a jelentős termelésnövekedés azonban nem járt együtt a jövedelem növekedésével. Ennek következményeként nem alakultak kielégítően a gazdaságok továbbfejlődésének belső feltételei. Leplezetlenül és őszintén tárta a küldöttek ■ elé az előadó azokat a fogyatékosságokat, melyek szövetkezeteink tevékenységében felfedezhetők: nem mindenütt javult megfelelően a vezetés színvonala, az üzem, a munka szervezettsége, g>\ikoriak az olyan hibák, melyek a jogszabály hiányos ismeretéből fakadnak, nem fejlődött kellően a vezetői és a szervezett belső ellenőrzés, gyakori a pénzügyi bizonytalanság — s lehetne sorolni tovább. Ezek a fogyatékosságok nemcsak az üzemi problémákat, hanem egyben a feladatokat, a tartalékokat is jelzik. Beszéde további részében Bernáth Ferenc a megye szövetkezetei előtt álló V. ötéves tervi feladatokról szólt, majd a háromnegyed évi tapasztalatok alapján utalt az 1976-os év várható gazdasági eredményeire. Figyelemreméltó, a gondok nagyságát jól tükröző tapasztalat, hogy háromnegyed év alatt szövetkezeteink csaknem egyharmadában az egy hektárra jutó nyereség nem éri el az ezer forintot. Ezeknél a nagyüzemeknél alaphiányok jelentkeznek. Mindössze öt olyan termelő- szövetkezet van a megyében, ahol ez a mutató meghaladja a háromezer forintot. — Elemzéseinkben szándékosan kaptak nagyobb teret a mozgalom gazdasági problémái — hangsúlyozta. — Ez nem jelenti azt. hogy elfeledkeznénk számottevő eredményeinkről, vagy arról a segítségről, melyet munkánk során a párttól, az államtól kaptunk és kapunk. ' Szólt az előadó arról, hogy a párt életszínvonal-politikájának megfelelően alakult a szövetkezeti tagság jövedelme, értékelte a gazdaságok szociális, kommunális, közművelődési és kulturális tevékenységét, az ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozatok végrehajtásának tapasztalatait, a szakember-, a szakmunkáshelyzetet. Külön részletességgel szólt o szövetkezeti demokrácia erősödésének té- nyeiröl, értékelte az érdekképviseleti szerv, a szövetség tevékenységét. Szövetkezeteink helyzetét, gondjait nyíltan, egyértelműen és tömören összefoglaló vitaindító után tizenöten kértek szót. Részben kiegészítették az elnökség beszámolóját, részben újabb javaslatokkal fordultak a III. kongresszushoz. A felszólalók többsége foglalkozott az érvényben levő szabályozók hatásával. Néhány idézet: "A gazdasági és pénzügyi helyzet sokat romlott az idén, a szabályozókkal összefüggő kérdéseket a központi szerveknek szükséges felülvizsgálni.« (Horváth László elnök, Nagybajom.) »Az új szabályozók miatt lelassult a beruházások, elsősorban az építkezések üteme, és ez önmagában is bírálata a szabályozóknak. (Horváth László elnök, Iharosbe- rény.) »A további zavartalan fejlődéshez részint központi intézkedések kellenek, de legalább ilyen mértékben saját tevékenységünk javítása, a fegyelmezettebb, a szervezettebb, hatékonyabb munka.-» (Losonczi Mihály elnök, Barcs.) »Várjuk és kérjük a kongresszustól, hogy segítsen megszüntetni a szövetkezetben dolgozó fiatalok hátrányos helyzetét. (Vass Magdolna főagronómus, Kutas.) Dr. Exner Zoltán felszólalásában nyomatékosan felhívta a figyelmet a termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére, a különböző együttműködési formákban rejlő lehetőségek ésszerűbb hasznosítására. Ahogy Huszár József, a TOT titkára mondta, a keresetlenség, az őszinteség, a tenniakarás érződött valamennyi véleménynyilvánításból. Az az igény, hogy zavartalanul fejlődjön tovább a mozgalom. Kedves pillanatai voltak a küldöttgyűlésnek, mikor kiváló szövetkezeti munkájukért átadta a TOT emlékplakettjét dr. Dárdai Árpádnak és Csizmadia Pálnak, a tsz-szövetség nyugdíjba vonuló munkatársainak és Éerta Ferencnek, a göllei tsz állattenyésztőjének. A közgyűlésen részt vevők végezetül huszonhét küldöttet választottak, akik Somogy szövetkezeteit képviselik a kongresszuson. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában Losonczi Mihály' barcsi, Varga Sándor hetesi, Bernáth Ferenc nagyberki elnök, Dömötör I^ajosné kisgyaláni törzsállattenyésztő és Szatmári Margit lengyeltóti termelésirányító képviseli megyénket. Ahogy zárszavában Frank Gyula hangsúlyozta, gazdag, értékes útravalóval indulhatnak a küldöttek a tegnapi közgyűlés után a termelőszövetkezetek III. kongresszusára. V. M. Ivóvízből nincs hiány a Balaton-parton, pedig az igények gyorsan emelkedtek. Az idei nyár a fogyasztás újabb rekordjait hozta. A Dunántúli Regionális Vízmű- és Víz- gazdáLkodási Vállalatnál szá- montartják, hogy júliusban három hétig napi százezer köbméternél több víz fogyott a két parton. Július 19-én pedig 108 ezer köbméteres fogyasztással a Balaton-part elérte a rekordot. Ez a nagy mennyiségű fogyasztás példa nélküli: a vízművek azonban — ha olykor borotvaélen táncolva is — győzték a termelést és a szállítást. Ebben a termelőkapacitás jelentős növelése mellett az alapos felkészülésnek is szerepe van. Ez nemcsak a gépek, berendezések megfelelő karbantartását jelenti, hanem olyan irányítástechnikai rendszer működtetését is, amely lehetővé testi, hogy mindig oda »küldjék« — a csővezetékeken át — a legtöbb vizet, ahol a legnagyobb a vendégsereg. Az idén jól segítette az ellátást a nyugat-balatoni regionális vízmű, amely az ország leghosszabb ilyen rendszere. Tapolca ellátását éppúgy ez határozza meg, mint Keszthelyét vagy Balatonszemesét. A nyirádi bauxitbányák jó minőségű karsztvizéből naponta 22,5 ezer köbmétert tud a településekre szállítani: ebből a mennyiségből mintegy hatezer köbméter jut a déli partra, jelentősen javítva Bala- tonfenyves, Fonyód, Boglár, Lelle és Szemes ellátását. E regionális vízműrendszer — a helyi vízművekkel együtt — naponta 53 ezer köbméter ivóvizet tud a felhasználókhoz eljuttatni. n gyorsabb szállítást Balatonberényben egy nagy teljesítményű átemelő szivaty- tyú biztosítja. Előfordult azonban, hogy egyes kisebb területeken átmenetileg akadozott az ellátás: Boglár magasabban fekvő helyein időszakonként csökkent a nyomás. A délkelet-balatoni regionális vízmű — amelynek ellátási területe Szárszótól Kenéséig terjed — 31 ezer köbmétert biztosít naponta a településeknek. Ennek ellenére a csúcsfogyasztási időszak-1 tása mellett erre az elmúlt ban Balatonföldvár magasabb | időszakban kevesebb pénz ju- helyein átmeneti fennakadás | tott. A szennyvíztisztító kapavolt az ellátásban. Zamárdiban pedig az okozott gondot, hogy a kétezer köbméteres tározó medence nem készült el időben. — E gondok azt is mutatják, hogy tovább kell folytatni a vízművek kapacitásának növelését, a következő évek csúcsfogyasztására való felkészülést — összegezte a vállalat terveit Rózsavölgyi Imre igazgató. — A déli parton olyan jelentősebb munkák elvégzését tervezzük a jövő nyárig, mint a fonyódi négy új kút fúrása vagy a balaton- világ06i csúcsvízmű megépítése. Folytatjuk a biztonságos üzemelés alapfeltételét jelentő korszerű irányítástechnikai rendszerek kialakítását, a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében pedig korszerűsítjük a hírközlő-hálózatot. Ennek egyik fontos láncszeme lesz, hogy — a hibaelhárítás gyorsítása érdekében — mozgó URH-rendszert alakítunk ki. Elkészítettük a vízmérleget is, 1980-ig. Az előre jelzett igények azt mutatják, további új beruházásokra van szükség. Ezek közül a déli parton meg kell építeni a balatonkiliti tározómedencéket és a fonyódi felszíni vízmüvet. A déli part ellátására is hatással lesz egy nyirádi új kút bekötése. E beruházásokkal már most foglalkozni kell — azért, hogy 1980-ban se legyen ellátási gond a Balaton-parton. A víztermelés növekedése azonban fölvet egy másik gondot: a szennyvíz elvezetése és tisztítása mind nagyobb költségekkel jár. A vízellátás javícitás -ezen a nyáron napi 20 ezer köbméter volt. A vízfogyasztás növekedését figyelembe véve kitűnik: a tisztítóberendezések jelentős túlterheléssel működtek. Változást a jelenlegi állapoton akkor várhatunk, ha az V. ötéves terv szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházásai megvalósulnak. Ennek előkészítése Balatonföldváron, Ba- latonlellén, Alsóörsön és Tihanyban már megkezdődött. A balatoniéi lei és a balatonfüredi telepen pedig kísérleteket végeznek — korszerű szabályozórendszer bevezetésével. Jelenleg azonban nemcsak a tisztítótelepek nagy mértékű túlterhelése okoz gondot', hanem az is, hogy nem lehet olyan korszerű fertőtlenítő berendezést beszerezni, amely a szennyvíz klórozását elvégezné. Igaz, hogy kapható néhány ilyen, de ezek már korszerűtlenek és olyan gyakoriak a módosítások, hogy egyre nehezebb feladatot jelent a karbantartás. Gondolni kell emellett — Siófokon és Keszthelyen meg is kezdték — a csatornahálózat rekonstrukciójára. Az V. ötéves terv szennyvíz- tisztítással kapcsolatos beruházásait a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat kiemelt feladatnak minősítette. Megvalósításukkal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a szennyvizek elvezetésére készülő regionális terv megvalósításáig a víz minőségét megfelelő berendezések óvják. Dr. Kercza Imre Ha befújja a mezőt a hó Téli tanfolyamok — iszalagoknak Ha befújja a mezőt a hó, s elvégzetten munkát talál a földeken, »lehúzza a rolót« a folytatás előtt. A legtöbb helyen azonban olyankorra be- hordták már az értékeket, s a telet — nyugodt lelkiismerettel — arra szánják, hogy olyan ‘ hasznos időtöltést biztosítsanak a szövetkezeti tagKüldött lesz az országos úttöroparlamenten Hm „főnök” Igazán könnyű dolgunk volt egymással. Beszélgetőtársam bőbeszédű, nyílt eszű, szívesen »dicsekvő« gyerek. Meg félretettük a hivataloskodást, és komoly dolgokat megbeszélve a legkomolyabbakról már 'játékot találtunk ki. Molnár Zsolt a kaposvári Kisfaludy utcai iskola tanulója. Az országos úttöröpar lament egyik küldötte lesz. Tavaly óta tagja ennek az úttörőcsapatnak, mert ötödikig a gyakorló iskolába járt. — A Magyar—mongol barátság rajban dolgozom. Mások is elismerik, hogy ez az iskola legjobb raja. Abban, hogy ez sikerült, sokat segített Varga Gyuláné, az osztályfőnököm. Ö belénk lát; néha ez »kellemetlen«, de minden gondolatunkat kitalálja. Szereti a gyerekeket, és segít nekünk. Mi nagyon összetartunk. Az őrsöm különösen jó. — Mit csináltatok például a legutóbbi őrsi foglalkozáson? — Ez volt az első komoly összejövetel. Az őrsi naplóhoz adtunk össze pénzt, s megbeszéltük. hogy kik lesznek a tisztségviselők. Tanulópárokat szerveztünk, és elhatároztuk, hogy jaenevezünk a bukásmentes őrs mozgalomba. Csak fiúk vannak a társaságban, de ez nem baj, mert egyetértünk. — És te mit csinálsz, mi a tisztséged? , — »Véletlenül« én vagyok az őrsvezető. Tavaly kaptam Kiváló úttörő kitüntetést; kitűnő tanuló vagyok. — Mivel foglalkozol a legszívesebben? — Több szakkörbe járok. Gitározni is tanulok, nem beatet, hanem komolyat. A biológia a kedvencem., Apu orvos, ő sokat segít. Otthon egy kis szekrényt berendeztünk laboratóriumnak; meg fényképezni is szeretek. — Mit nem szeretsz? — A nyelvtant nem nagyon. És a kelkáposzta-főzeléket se... t— Tanulni? — Azt is szeretek. Persze néha rossz jegyet is kapok; senki sem tökéletes. A magatartásom mindig ötös, a szorgalmam is, így aztán kijavítom a hármasokat. — Akkor te nagyon jó gyerek vagy. — Hát az nem egészen úgy van. Nálunk nem az a jó gyerek, aki szépen ül. Én is ugyanúgy belekiabálok az órákba, mint a többiek, főleg ha már »muszáj« megmondani valaminek a megoldását. — Mit mondasz majd el az országos parlamenten? — A legfontosabbat: mindenki jusson szóhoz, mindenki mondhassa el a véleményét. Ez a megyein is így volt, amikor én voltam a szekcióvezető. Az Edzett ifjúságért mozgalomról fogok beszélni. Mert Montrealban leégtünk. Meg a tanulásról; • •• hogyan segítsük gyengébb társainkat. Azokat, akiknek otthon iszik az apja. Az ő anyukájuk is biztosan szeretné, ha a fia nem bukna meg. De ez nem megy segítség nélkül. — Most játsszunk, a legkomolyabbakról! Mit tennél, ha te lennél, mondjuk a miniszter, és meg kellene változtatnod az iskoládat? — Elérném, hogy minden gyerektől' azt követeljék a tanárok, amit a legjobban szeret. Ne erőltessék azt, amihez nincs érzéke. Nem engedném meg, hogy olyan legyen, mint például a Tóth Lajos iskolában, ahol a padok között kénytelenek tornázni a gyerekek. Meg szép, fényes, tágas osztályokat csinálnék. Üvegfallal, és egy nagy hellyel, ahol játszani is lehet. Hallottam, hogyan tanítottak a régi görögök, meg Csokonai. Sétáltak, úgy tanították a gyerekeket; körbeültek a fűbe, ha meleg volt. Az jó lenne! Ma mi olyanok vagyunk, mint a colstok, mert kényelmetlenek a székek. Szűk tantermekben vagyunk, még az ilyen modern iskolában is. Hm. Furcsa dolgokat mondott hetedikes kisdiák létére. Valami hasonlót hallottam múltkor egy tudományos tanácskozáson is. — A kedvenc könyved? — A Pál utcai fiúk. Meg a versek: Arany, Petőfi, József Attila... Sokan nem hiszik el ezt rólam, azt mondják, hogy még kicsi vagyok. — Kedvenc játékod? — A kézilabda, meg a rabló—pandúr. A focit csak nézni szeretem; a Fradinak drukkolok. A sportról még annyit: uszoda, koripálya kellene. És télen tornaórán ne szekrényugrást tanuljanak a gyerekek, hanem ha van hó, akkor sízni meg korizni. Ezt is megcsinálnám, ha »főnök« lennék. Hát ezt beszélgettük. Azt hiszem, az országos parlamenten sem ártana néhány dolgot elmondani. Addig csak eg” tanácsot Zsoltnak: néha- néha — ilyenről nem írtam, amit eddig »mondott«, mind a sajátja — túl felnőttesen beszél, ellesett gondolatokat is mond. És egy ici-picit legyen szerényebb! Érdemes. mert még nagyon sok eredményt érhet el. Luthár Péter Ságnak. Ez a közösségnek és az egyénnek is érdeke, s később jól kamatozik. A tél a tanulás, a szakmai »muníció- gyűjtés« ideje. Megyénkben minden télen több százan válnak betanított munkássá és szakmunkássá azok közül a felnőttek közül, akik beülnek az iskolapadba. Ezekkel a termelőszövetkezeti tagokkal beszélgetve kitűnik: neon csupán az alapkereseten felüli munkadíjtöbblet teszi vonzóvá a szakmunkás-bizonyítványt, hanem az is, hogy a tanfolyamon sok új ismeretet szereznek. Arról van szó, hogy az emberek szeretnék jobban megismerni: mit miért csinálnak; hogyan lehetne jobb eredményt elérni a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben és -hizlalásban. A vegyszeres növényvédelemnél pedig különösen nélkülözhetetlen a friss szaktudás. És folytathatnánk tovább is a sort. Ismereteket sokféleképpen lehet szerezni: önműveléssel, szakmai előadások meghallgatásával, de a legtöbbet mégis a szervezett — a tanfolyam keretében zajló és a végén bizonyítványt adó — oktatás nyújthatja. Közös gazdaságaink segítik a szakmai oktatást; nem egy helyen például közösen, több szövetkezet tagjaiból verbuválják a hallgatókat. A részvevőknek munkadíjat fizetnek az oktatás idejére, megveszik a tankönyveiket, jegyzeteiket, s gondoskodnak a távolabb lakó hallgatók utaztatásáról is. Közös érdek a szakmai ismeretek gyarapítása — ezért indítottak téli tanfolyamokat megyeszerte. S ha befújja a mezőt a hó, sok százan tanulással töltik az időt a somogyi termelőszövetkezetek tanteremmé átalakított helyiségeiben. A tavaszi vizsgán erről a munkáról adnak majd számot. H. F. Somogyi Néplap