Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Változó követelmények A mezőgazdasági üzemek két csoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak a rosszabb adottságú tsz-ek, a másikba a tejtettebb, korszerűbb technikát alkalmazó gazdaságok. Ez utóbbiak vannak többségben, de a többi gazdaságban is gyorsan változnak a követelmények. Ezt bizonyították a kisgyaláni tsz elnökének, Nádorfalvi Nándornak a szavai is. — Gondoljon csak az egy emberre bízott értékekre! Ez nagyobb az egymilliós gépekkel dolgozó tsz-ben, mint az átlagos középüzemben. A felelősség is nagyobb itt, hiszen a mezőgazdaságban egy nem eléggé hozzáértő ember akár egyetlen nap alatt százezres károkat okozhat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdaságban igen magas a bonyolult segédmunkák aránya. — Ha most jelentkezne egy teljesen szakképzetlen, nyolc osztályt- végzett fiatalember, tudná-e alkalmazni? — Nem. Valamilyen szakmai képzésben részt kellene vennie. Volt már egy panaszos ügyünk is, amikor az egyik ilyen jelentkező egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy ő alkalmatlan a tsz-be. I Pedig így volt, nem akart el- | végezni egyetlen tanfolyamot sem. — Valóban nincs olyan munkahely, ahol ne volna elég a nyolc osztály? — Van még néhány, ezeket azonban fönn kell tartanunk azoknak az idős tagjainknak, akiktől már igazán nem várhatjuk, hogy iskolába menjenek. De akkor sem alkalmaznék szívesen ilyen fiatalembereket. Tanulniuk kelL — Mit tesznek azért, hogy a nyolcadikos tanulók megtudják, milyen lehetőségek várják őket a gazdaságban? — A gyakorlati foglalkozás nevű tárgy óráin szakembereink többször is tájékoztatták a tanulókat. Hogy ezeket a foglalkozásokat színesebbé tegyük, megvásároltuk például gépeink működő modelljeit. — Gondolom, nemcsak a gazdaságban nőnek a követelmények. — Ez a dolog másik oldala. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok ne menjenek máshová, akkor az üzemekéhez hasonló körülményeket kell teremtenünk. Most, a napokban kezdjük meg például egy Épül a téglagyár üzemi étkezde terveinek előkészítését. Tulajdonképpen hasonló volt a véleménye a memyei tsz elnökének, Takács Dezsőnek is; ő mégis fölvenne bárkit anélkül, hogy megkérdezné, »-milyen volt a bizonyítványa«. — Korszerűtlen szarvasmarhatelepünkön és a nálunk még megoldatlan anyagmozgatásnál akár tíz szakképzetten embert is tudnék alkalmazni. Az ilyen munkahelyek köre azonban itt is szűkül; egy-két év múlva talán már én is válogathatok. A szövetkezetben már most is igyekszünk gyarapítani dől gozóink szaktudását: a következő hetekben két szakmai továbbképzést is szervezünk, amelyeken csaknem ötvenen vesznek részt. Mindössze egvetlen szaktudás nélküli fiatal dolgozik a somogysárdi tsz-ben. Erdélyi Imíos elnök szerint csak a fo- gatos és a gyalogmunka nem igényel szaktudást. — Mire ezeket a munkákat végző idős tagjaink nyugdíjba mennek, már nem is lesz szükség fogatos-utánpótlásra. Az utóbbi években szakképzetlenül fölvett dolgozóink időközben szakmunkás-bizo- nvítványt szereztek, de legalábbis részt vettek valamilyen tanfolyamon. A fiataloktól többet várunk. — Tavasztalata szerint hogyan vélekednek a szülők, ha gyermekük a tsz-be megy dolgozni? — Mindenki azt szeretné, ha a gyereke többre vinné, mint ő. Ezt én is megértem. Azt már kevésbé, hogy töb Hullanak a levelek Seprű helyett Takarítanak vagy nem takarítanak a megyeszékhely utcáin a téli hónapokban? Ha ezt a kérdést föltennénk a kaposváriaknak, bizonyára sokan válaszolnának így: nem takarítanak. Itt vannak az esős őszi hónapok, a víz úgyis lemossa az utcákat, kevesebb a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részlegének a munkája. A válasz azonban nem fedi a valóságot. Az október-novemberi szél belekap az utcák porába, dobálja a papírdarabokat, a lehulló levetek szitálva »vitorláznak« az ablakok előtt. Van mitől megszabadítani a várost, van bőven dolga a város tisztaságáért felelős szervezetnek. Arról nem is beszélve, hogy a majdani hóeltakarítás, a járdák és az úttestek síkosság elleni védése is ennek a vállalatnak a feladata. A köztisztaság alatt — így fogalmazta meg az egyik szakember — a szemét összegyűjtését, szállítását, kezelését, az utak és a járdák, illetve a közterületek tisztítását, az utak, járdák hótól és síkosságtól való védelmét értjük. Kaposvár úthálózata 147 kilométer hosszú — ennek csaknem kétharmada földvagy úgynevezett egyéb út. Ez a kétharmad rész azonban — a gépi takarítás szempontjából — kiesik, s a városgazdálkodási vállalat körülbelül 50 kilométer hosszú úthálózatot tud csak korszerű eszközökkel, berendezésekkel takarítani. A locsolást is például csak akkor végezheti, ha az útnak kiemelt szegélye és víznyelő aknái vannak. A feladat így is nehéz: a földutak- ról nagy mennyiségű szeny- nyeződés kerül a jobb minőségű utakra. Az utóbbi időben csökkentették az utak locsolását, s a későbbiekben is ez a tendencia érvényesül. Ennek magyarázata: mindenütt, ahol a feltételek biztosítva vannak, áttérnek az utak mosására és a szegélyek mellett összegyűlt szemét seprésére. Hogy mi mindentől függ a köztisztasági részleg tevékenységének eredményessége, arra két példa: öt évvel ezelőtt a vállalat Kaposváron 417 700 négyzetméter úgynevezett közterületet takarított. Ez csaknem 460 ezerre nőtt. A gázvezeték építése miatt feltúrt utcákon viszont nem tudnak a gépek étótgomL Hátráltatják munkájukat az utcákon parkoló gépkocsik is. A takarítás mellett a másik nagy feladat: a szemétszállítás. Ahogy nő a város, úgy nő a szemét mennyisége. A vállalat 1971-ben 460 200 köbméter, 1975-ben 67 400 köbméter szemét elszállításáról gondoskodott, de ennél jóval több volt az úgynevezett »ártalmatlanított szemét«. A múlt évben például több mint 100 ezer köbméter volt. A város tisztasága környezetvédelmi kérdés. Épp ezért nem tehet csak a városgazdálkodási vállalatot felelőssé tenni érte. S azért sem, mert például a járdák tisztítása — az ingatlanok előtt — a tulajdonosok feladata, csakúgy, mint a síkosságtól való védetem és a hóeltakarítás. A szemétszállítás költségeinek csak 60 százalékát fedezi a lakosság, a többit a vállalat. Kaposvár tisztán tartása ebben az évben várhatóan tíz és fél millió forintba kerül. A takarítást 59 ember és mindössze tíz korszerű, vagy már hosszabb idő óta használt gép végzi. M. A. Kisebb húsadag, „megtakarított” lángostészta A kereskedelem, a vendéglátóipar egyik célja, hogy a vásárló vagy a vendég elégedetten távozzon a boltból vagy az étteremből, és ne azt számolgassa magában, vajon ben úgy érzik: a gyerek csak' mennyivel csapták be. A Né\ Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat részére mészhomok-téglagyár épül Barcson. Az új gyárat lengyel gépekkel szerelik föl. akkor tesz »különb«, ha nem a tsz-be megy. Szerintem nincs olyan tanuló, aki nem tud tovább tanulni, ha csak egy pici akarás is van benne. Itt, a faluban mindenki tudja: ha a tsz-be akar jönni, legelőször azt kérdezzük, mihez ért. — És ha a jelentkező azt feleli, hogy semmihez? — Akkor arra kell válaszolnia, hogy mihez szeretne érteni? 40 ezer forintot fordítunk az idén is a különféle szakmunkásképzőkben és tanfolyamokon tanuló tagok segítésére. E véleményekből kitűnik: a mezőgazdaság nem volna képes megfelelni a követelményeknek, ha a gazdaságok vezetői nem emelnék a mércét, ha nem igyekeznének — minél nagyobb számban — jól képzett szakembereket alkalmazni. Igaz, elvétve még szükség van a »nyers erőre De a fiataloktól már többet várnak. B. F. pi Ellenőrzési Bizottság külö nősen a káros jelenségekre figyel, és időnként átfogó vizsgálatot tart. A Siófoki Járási városi NEB nemrég készítette el egy ilyen vizsgálat összegezését. Húsz népi ellenőr 92 napi munkája nyomán derült féhy a hiányosságokra; ezek megszüntetése azonban már nem a bizottság dolga. Vendéglátóhelyeket és boltokat kerestek föl az ellenőrök a siófoki járásban, hogy meggyőződjenek róla; a nyári csúcsforgalom idején hol, mennyire tartják szem előtt, hogy a boltok, éttermek vannak a fogyasztókért, ós nem fordítva. A kereskedelmi hálózatban szezonjellegű, legfeljebb öt hónapig üzemel. így aztán a vállalatok nagy része a fejlesztési alapból nem sokat juttat a korszerűsítésre. A vendéglátóiparban végzett ellenőrzések során sokkal szomorúbb tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök. A próbavásárlás és adagellenőr- zés után volt mit szóvá tenni. Több Pannónia büfében számoltak többet az előírtnál. A 328-as büfében a sült kolbász 4,60-nal volt drágább a megengedettnél, a Sió büfében a sült keszeg 1,30 forinttal. A Pest—Budai Vendéglátó Vállalat balatonszárszói italmérésében a mérőeszközök nem voltak hitelesek. A magántulajdonban tevő vendéglátóhelyeken is volt mit felderíteni; néhol a vendég egész adag húst fizetett, és csupán felet kapott. Az egyik siófoki kisvendéglős a rántott májjal »takarékoskodott«, egy szán- tódi lángossütő pedig a tésztával. Még egy dolgot meg kell említeni: amikor a hiányosságokra fény derült, az illetékesek általában azonnal intézkedtek, megszüntették a bajokat. Az őszi gabona végzett ellenőrzések | már 4—6 leveles, Növényvédelmi tájékoztató Gabonavetéseink védelme eredménye általában meg nyugtató, súlycsonkítás, árdrágítás nem volt. Elsősorban kisebb hiányosságokra derült fény. Egy szomorú tapasztalatról azonban be kell számolni: a kiszolgálás nem elég kultúrált. Ennek oka elsősorban a túlzsúfoltság, az, hogy a forgalomhoz viszonyítva kicsi a raktártér, az áruk egy részét is az üzletben tárolják. A vizsgált boltok zöme — mivel a Balaton-partról van szó — egy részé a vetések nagy része azonban csak most — vagy a következő napokban — kel ki. A növényállomány folyamatos és elhúzódó kelése miatt fokozottabb a gabonafutrinka-lárva (csócsárló) kártételének veszélye. A kártevő tömeges tojásrakásának időpontjában — szeptember második fele — a csapadékos időjárás hatására a talaj kellően nedves volt, és a tojásrakás, valamint a lárvakelés rázza, hogy elhúzódik, várhatóan tavaszra is átvetödik a kártétel. A vizsgálatok szerint nagy számban találhatók második fokozatú lárvák, s fokozott veszélyt jelentenek a kelő, fiatal növényekre. A vetéseket ezért folyamatosan ellenőrizni kell, és már kelés idején föl leéli deríteni a csó- csárló-fertőzöttséget, különösen fontos figyelemmel kísérni a monokultúrában termesztett, árvakelésű táblákra vetett állományokat, mert az S az ember hangtalan ráz- tetett, belső sugalomra: ez az kodásából fölneszeit. A bozót ember nagy megpróbáltatáso- ztzzenésére, mely mögül a kon mehetett át. Elindultak visszafelé, ember ujjai erősen a Sír — csodálkozott a lány; az ember elméjében bajt gyanított. Hirtelen belevakított a gondolat: egy őrült! Hogyan nem gondolt eddig erre? Ügy lehet, a magányba zavarodott bele. Vagy elméje még előbb megbomlott? S talán éppen ezért bújt el az emberek elől? De legfőképp, szinte bénultan arra gondolt, hogy az őrültek kiszámíthatatlanok cselekedeteikben. Most fogta el csak a félelem reszketőse. »Menekülj!« kifejezően beszélt. — súgta a gyöngeség hangja, megértett mindent. »Itt maradsz!« — parancsolt ■•a a másik hang, az a kis erős, mely annyira az övé volt, hogy mindig felül tudott kerekedni. Ezt csodálta meg benne Lonci és mások is. A ketrecajtót magukra záró ál- latszelidítők lélekereje lakott e lányban, s a kíváncsiság akadályt nem ismerő szomjúsága hozzá. lány előlépett. Szemközt álltak egymással. A lány a fejét csóválta kissé feedőn. kissé megbocsátom Azért így, mert feledte minden rossz gondolatát. Feledte, ahogy meglátta az ember fölemelt arcát. Elpirult az az arc, mint a csínytevő gyermeké. A szem lesütve bújkált a lány elől. Máskülönben ugyanaz a szelíd, megejtő kedvesség, az aranybarna szakádban szétosonó szomorú mosoly keveredett a gyermeki bűntudattal, amit már ismert. Az ember nagyon kifejezően mutogatott, arca nagyon Anyicska A kés nincs, hál istennek — mondta a kéz és az arc egymást segítve. — Elnyelte a föld, itt, ezen a lyukon. És most már nagyon jó, most már nyugodtak lehetünk... Az arc bozontjában fickán- dozó vidám fényecskék nyelvén beszélt, harsogott a megkönnyebbülése. Milyen gyorsan változnak a hangulatai — gondolta a lány. S noha nem sok élettapasztalata volt, mégis arra következAz lány csuklójára kulcsolódtak, mintha félne, hogy elszökik, s fogva akarná tartani. A lány pedig nem tudta még pontosan, mit akar az emberrel. Csak tudta: noha a látszat más, hatalma van fölötte. Tudta a jó ösztöne, hogy nem engedheti ki a kezéből, a képletes kezéből, hiszen a valóságos éppenséggel fogva volt. Tudta, hogy missziója van az emberrel, s mindenekelőtt a titkába kell behatolnia. Ez a furcsa késdolog nyiladéknak tűnt a titok burkán. Talán a kulcsa éppen. Leereszkedtek a sziklafalon. A bálvány fejének horpaszain, a nyak dudoros erezetén, a köntös laza ráncában. Az ember egyik kezével biztosan fogta a lányt, másik kezével úgy tapadt a sziklafalhoz, mint a pók. S alattuk zengett a mélység. A kicsiny sziklateraszon, a barlangnyílás előtt fellélegeztek. Megálltak ott kissé, és széttekintettek a mélység fölött. Olyan volt valóban, mint a bibliában megnyílott föld, hol a repedésben a poklok mélye tátong. A nép nemhiába félte, reszkette a vidéket. És ekkor ott a peremen az ember megdermedt álltában. Megdermedt, és a lányt durván a háta mögé tolta, önkéntelen mozdulattal. Odalenn a szurdok homályos fenekén a víz sziklazen - gető harsogásába emberi hangok vegyültek. S az emberi kiáltást a sziklák egymásnak verték: — Anyicskáááá ... ááá .... aááá!... A bálványok, mintha szájról szájra adták volna. A férfi hátranézett a lányra. Könnyes szemében esdekhosszan elhúzódott. Ez magya- i idősebb — fokozottan veszélyes — lárvák különösen itt fenyegetnek. Megyénkben elsősorban a kaposvári, a siófoki, valamint a marcali járás gabonavetésein várható a kártevők fellépése. Ellenük a következő készítmények alkalmazhatók: Ditrifon 5 porozó, Ditrifon 40 WP, Rovlinka 3 D, Wofatox porozó, Wofatox Sp. 30, Élőerőn 50 WP és Dimecron 50. háttá el. Mellette ültek, s füvekből teát főztek. Mézzel ízesítették. Már beszélgettek is a tűz barátságos világánál. Az ember tört mondatokat állított már össze. Emlékezetének ködös mezőiről mind több szó bukkant elő. Ha egy jött, néha kettőt is rántott magával. s azok újakat mozdítottak. Hiszen a nyelv láncolat, s a lánc egy szemét elég megragadni, hogy a mellette lévők is mozduljanak, majd az egész sor, sorok és sorok meg- csörrenjenek — mit! —, ujlő riadalom: ne, ne, ne felelj! jongva megpendüljenek, réNem — intett a lány —, nem felelek. Megfogta a riadt vad kezét, az erdei rérpalak kezét —nem is a keze, az erős kis szíve fogta —, s bevonta őt a sziklafolyosó rejtekébe, melynek bejárata előtt kemény szálú, hosszúra nőtt fűloboncok függönye csüngött. De a fény azon bejött, mert a nap még a szemközti oldalon tanyázott, és megragyogszeg ámulatba ejtvén a csen- clítőt ki élményével betelni képtelen, hiszen csak egyetlen szemecskéhez ért az ujja, s micsoda harangjáték kél a nyomán. Ez a nyelv csodája. S ó, bárcsak ujjongani, 6 ujjongtatni tudna! De a könny árját, a szív borzalmát éppúgy képes felcibálni a kérgetatta a félvad emberi arc bo- sedés alól, forró lávaként meg zótját, a hála harmatcseppjeit rajta; a gyermekcsodálkozású szempár alatt. 40. Este az ember tüzet csiholt. Mikor már a füst nem árultudja fortyogtatni újra a már alvót. És ott a tűznél nem is egy nye'v tette a szolgálatot. És nem is kettő, de három. (Folytatjuk) Az idén a viszonylag korai vetések elősegítették az árvakeléseken tömegesen fennmaradó gabonalisztharmat átterjedését a fiatal növényekre. A jelenlegi fertőzöttség megyénkben a korábbi évekét is meghaladja, s a gabonaállományra számottevő veszélyt jelent. Az időjárás fölmelege- désével további fertőzési gócok kialakulása, tavasszal pedig gyors kártétellel fenyegető járvány várható, az őszi gabonákon áttételt fertőzési források miatt. Föl kell készülni tehát a fertőzöttség kora tavaszi ellenőrzésére és a betegség továbbterjedésének megfékezésére, az állomány- kezelések végrehajtására. Tepsin—Metil 70 WP, hektáronként 08—1,2 kiló, vagy Chi- noin—Fundazol 50 WP+Dit- hane M—45 hektáronként 0,6+ 2,5 kiló dózisú kombinációk alkalmazásával, először a tavaszi gyomirtásokkal együtt, majd kikalészolás kezdetén megismételve.
