Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

^uztdt Szadtsztú LÍg, ! Ez év július 20-án három társammal együtt befizet­tünk 30 köbméter kemény tűzifára a somogybabodi ter­melőszövetkezet gamási üzemegységénél. A megrendelés­kor a fuvart is vállalta a tsz. A fát máig sem kaptuk meg. Többszöri érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a fát tíz napon belül szállítják. Azóta már sok tíz nap eltelt, de a fa nem érkezett meg. Nagyon kérem, vizs­gálják meg panaszunkat. Tisztelettel: AZ HIZHPSO M O G V MECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 266. szám. Szerda, 1976. november 10. Mint o gesztenye. AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telelőn: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor Utca 2. Postacím: 7101 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. ­Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy .megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május 1.' u. 101. Felelős vezető: .Tarkas Béla igazgató* SztlMiel QáuOl Balatonlelle, Rákóczi út 270. Tisztelt Szerkesztőség! Papp Zsuzsanna, Kaposvár, Pázmány Péter u. 56. szám alatti lakos október 29-i panaszával kapcsolatban az alábbiakat válaszolom: A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház fűtése évek óta éppúgy gondot okoz vállalatunknak, mint a moziláto­gató közönségnek. A probléma megszüntetése érdekében határozta el vállalatunk a mozi fűtésének korszerűsítését. A munkák előkészítését 1976. január 5-én kezdtük meg. Kivitelezői kapacitás és anyagellátási nehézségek miatt a tervezett határidőre nem tudtuk a munkákat befejezni. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy mire e so­rok megjelennek, meleg nézőtérrel fogadhassuk kedves látogatóinkat. Tisztelettel: JfüLhoUn ditoán. műszaki osztályvezető. Somogy m. Moziüzemi Vállalat Hidegvérrel, Szamuráj hűség, Satyricon Csütörtökön délután 17 óra­kor kezdődik a Vörös Csillag Filmszínház háromnegyed éves filmesztétikái program­ja, mely a világ filmtermésé­nek javából mutat be tizen­két alkotást. A filmklub mű­sorának nézői kéthetenként tekinthetnek meg egy-egy hí­res művet. Most csütörtökön egy 1952-ben készült finn al­kotást, A fehér rénszarvast. Ezt követi majd Bergman A hetedik pecsét című, 1956-ban készült filmje. Szerepel a műsorban a Lola Montez is — melyet 1955-ben mutattak be — és A nagy bankrablás. Ez utóbbi izgal­mas amerikai film, 1969-ből. Andzirej Wajdát a Lotna kép­viseli, s láthatunk majd ja­pán filmet is: Szamurájhű­ség címmel Imái forgatta 1963-ban. Truman Capote Hidegvérrel című regénye nálunk is több kiadást ért meg. Rroocke 1967-bein forgatott filmet az irodalmi alapanyagból. Az al­kotás szerepel a filmklub mű­során. Ezt egy szovjet film követi, a Te és én. Pasolini, a bűncselekmény áldozatává vált világhírű olasz rendező Máté evangéliuma című film­je is látható lesz a Vörös Csillag moziban. Valdez jön! Sherin rendezte ezt a fenye­gető című amerikai filmet. A vonat francia alkotás, 1973-ban forgatta Granier. Feliirat a mozihálózatban ugyancsak nem szerepelt mű képviseli, a híres Satyricon. Bővítik a marcali tűzoltó-laktanyát A marcali tűzoltóság 1953- ban költözött jelenlegi ottho­nába. Akkor még kezdetleges technikával, csupán egy kis létszámú őrs vonult a tűzese­tekhez. Az idő" múlásával mind korszerűbb fölszerelése­ket kapott a járási székhely, és nőtt a tűzoltóság létszáma is. A fonyódi járás megszű­nésevei az ottani parancsnok­ság munkatársai Marcaliba kerültek. A huszonhárom év­vel ezelőtt felavatott épület így már nem felelt meg a kö­vetelményeknek: átalakításá­ra, bővítésére volt szükség. Ezekben a napokban már a munkák befejezésén dolgoz­nak Marcaliban. A régi épü­letet új szárnnyal bővítették. Itt irodák, ebédlő kapnak he­lyet, s új hálóhelyiségeket alakítottak ki. A laktanya ud­varát is növelték. A tűzoltók pihenőidejükben garázsokat, szerelőműhelyt és raktárt hoz­nak létre használt építő­anyagból. Mezőgazdaságunk számokban Bács-Kiskun megye után Somogybán van a legtöbb rét, a hektáronkénti termésátlag azonban jóval az országos alatt volt tavaly. A múlt évben végzett talajjavítás nagyságát illetően Somogy negyedik az országban. 1970 és 1974 között az egy lakosra számított ba­romfihús-termelés 20,1-ről 24,5 kilóra emelkedett. A most megjelent 1976-os Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv adataiból ragadtuk ki ezt a pár megállapítást. A Központi Statisztikai Hivatal­nak ez a kiadványa talán az átlagosnál is nagyabb figyel­met érdemel, mivel az 1970— Vü-ös adatok csokorba gyűjté­sével egyben összegező, átte­kintő képet ad hazánk, mező- gazdaságának negyedik ötéves tervéről is. Az első fejezet összefoglaló adataiból például kitűnik, hogy a mezőgazdasági terme­lés évi átlagos növekedése 1951-től kezdve 1971—75 kö­zött volt a legerőteljesebb: évente 4,3 százalékkal nőtt a termelés. A zsebkönyv külön fejese­tekben tárgyalja a termelési értékek, az állóeszköz-állo mány, a beruházások alaku­lását. Részletesen foglalkozik a növénytermelés, az állatte nyésztés, a gépesítés fejlődé­sével. az árak alakulásával. A nemzetközi adatokat feldolgo­zó fejezet kitűnő alkalmat ad a tapasztalatok, az eredmé. nvek összehasonlítására. Ha­zai viszonylatban erre az ösz- szevetésre nyújt módot a zseb- könyv utolsó, a megyei ada­tokat összegező fejezete. Elnyerték a kupát Hat MHS2-khib működik megyénkben. Ezekben a klubok­ban mintegy hatvan-hetven fi atal rádiótávirász hódol szen­vedélyének. A napokban országos versenyen vett részt So­mogy csapata Dunakeszin, s a tizennyolc megye és Buda­pest csapatait legyőzve elnyerte a kupát. Nemzetközi Szemle 76/11 A szovjet életmód társadalmi problémái »A berlini konferencia je­lentősége« címmel Ponomar- jovnak a Kommunyisztból át­vett cikkével kezdődik a lap. A szerző bemutatja, hogy az európai kommunista és mun­káspártok konferenciája mi­lyen fontos mérföldkő a nem­zetközi kommunista mozga­lom történetében, s hogy a mozgalom milyen fontos sze­repet tölt be a katonai eny­hülés és a világbéke megva­lósulásában. A szocialista országok éle­téből című rovatban Besztu- zsev-Lada tollából »A szovjet életmód társadalmi problé­mái« címmel ismertetőt ad a szovjet életmód sajátosságai­ról, feladatairól. Majd a No­vo Vreme című bolgár lap­ból és a BKP Politikai Bi­zottságának határozatából ad némi ízelítőt a kritika szere­péről a szocialista fejlődés­ben. Dokumentumként részle­teket közöl a Nemzetközi Szemle az Iraki Kommunista Párt központi bizottsági be­számolójából. Vajúdó Afrika című rovatában Angoláról, Mozambikról, az apartheid­ideológiáról, s ezzel kapcso­latban az USA mesterkedései­ről tájékoztat. »Laosz — a nemzeti demokratikus forra­dalomtól a szocialista forrada­lomig« címmel az ország nemzeti függetlenségének, a szocializmus építésének kez­deti korszakáról, nehéz küz­delmeiről olvashatunk cikket a lapban. »Csak egyetlen út van Chi­le megmentésére: valameny­nyi antifasiszta erő egysége« — összefoglaló címmel tájé­koztat a folyóirat a chilei fa­sizmus elleni harcról a hazai és a nemzetközi antifasiszta erők összefogásának tükrében. Mikor lett az ember fémkohász? A szovjet archeológiái ex­pedíció által Észak-Mezopotá- miában (Irak) végzett leg­utóbbi ásatások az emberiség civilizációjának történetét új, érdekes tényekkel gazdagítot­ták. Több ezer éves fémtár­gyakra bukkantak, közülük a legértékesebb a hat női alak­ból és két állatfigurákból ál­ló szoborkollekció. A temetkezési helyeken végzett ásatások során is sok Forgalomszámlálás érdekes leletre bukkantak. Kiderült, hogy a halottakat olykor közvetlenül a ház pad­lója alatt temették el nagy konyhai edényekben. Egy bor­dás edényben eltemetett gyér- mekholttest maradványaira bukkantak. A lábfejnél agyagedény volt, nyilván éle­lem számára, a tányér alján egy állatcsont maradvár.va. A gyermek nyakán kagylókból, lazurkőből és két szem fém- gyönsyböl készült nyakék — az utóbbiak az Észak-Mezono- támiában talált legrégibb fémtárgyak. Egy másik értékes lelet a világ legősibb fémbélyegzője, amelyet rézből öntöttek. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott tehát, hogy az a régebbi nézet, misze­rint fémeket az időszámítá­sunk előtti negyedik évezred derekán kezdtek »készíteni«, nem felelt meg a valóságnak. Ez legalább egy évtizeddel hamarabb történt. XV. Lajos francia ki­rály tájékoztatásügyi mi­nisztere egy fogadáson rosszkedvűen nyilatkozott a nem kívánatos művek betiltásával kapcsolatos tevékenységének korlá­táiról. »Voltaire valamennyi művét erősen cenzúráz­tam, sőt akadt olyan mun­kája is, amelyet megsem­misítésre ítéülem. Minden jel arra mutat, hogy ez a bitang hasznot húz az in­tézkedéseimből. Ahogy ügynökeim jelentik, a kö­vetkező kijelentést tette: Savbői köszönöm a tájé- kozta*ásügyi miniszter úr­nak minden egyes tiltó in­tézkedését. Mert a köny­veim olyanok, mint a gesztenye: minél jobban sütik, annál kelendőbb!« Nincs mivel dicsekedni A kiváló modorú gaval­lér hírében állt Talley­rand néha határozottan udvariatlan is tudott len­ni. különösen ha a hiúsá­gát sértették meg. Egy alkalommal előfordult, hogy egv meglehetősen koros hölgy, akivel jó néhány évvel ezelőtt in­tim kapcsolatban állt, szemrehányóan mondta Talleyrandnak: — A fülembe jutott herceg úr. ön társaságban azzal dicsekszik, hogy bírta kegyeimet! — Ugyan, asszonyom — vágott vissza Talleyrand, — egyáltalán nem dicse­kedtem, legfeljebb pa­naszkodtam! „Párját ritkítaná...' A banketten George Ber/tard Shaw egy elra­gadóan szép, de szellemi javakban kevésbé bővel­kedő hölgy mellett ült. Beszélgetés közben az asz- talszomszód így szólt G. B Shaw-hoz: »Mester, ha nekünk, kettőnknek, gye­rekünk lenne, bizonyára páriát ritkítaná. Gondolja csak el, az ön szelleme és az én termetem!« Mi­re a híres író: »Vatöban csábító e’kéozelés, de ha fordítva történik ...?« Szenvedély Jack Londont egy al­kalommal megkérdezték, véleménye szerint hogyan határozható meg a szen­vedély. A következőket vála­szolta: — Szenvedélynek neve­zem, ha egy nyugdíjas vasutasnak van egy játök villanyvonata és minden reggel nésv órakor felkri, hogy elindítsa a munkás­vonatot. Jód az uszodában Cigarettafüst és a rák Magg a nikotin nem rák­keltő hatású, de amerikai tu­dósok legújabb vizsgálatai sze­rint elősegítheti a dohány­füstben levő rákkeltő anya­gok hatását. Kísérleteik sze­rint: ha egerek bőrét rákkel­tő benzpirénszármazék olda­tával ecsetelték, a kísérleti állatok 37 százalékánál lépett föl bőrrák, s ha az oldathoz nikotint is adtak, ez az arány S0 százalékra emelkedett. Amerikai mikrobiológusok kísérletei szerint az uszodák vízének tisztítására — a víz­ben. levő ammónia és a szer­ves anyagok ellen — hatáso­sabb a jód, mint a jelenleg asználatos klór. A jóddal hezelt« víz nem izgatja a ~ -emet. Igaz viszont, hogy a : ód — a klórral ellentétben — hatástalan az algák ellen, te­hát a jóddal történő víztisz­títás esetén valamilyen külön algapusztító szert is kell al­kalmazni. i Kaposvár középpontjában, * Kossuth téren forgalomszámlálást végeznek a KPM szakem­berei. A eél annak fölmérése: szükséges-e megváltoztatni a jelzőlámpák fázisidejét, hogy gyorsabb legyen a forgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom