Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

Edward Gierek Moszkvába érkezett Szovjet—lengyel Edward dereknek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével kedden lengyel párt- és állami dele­gáció érkezett Moszkvába, az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására. A vendégeket a szovjet fő­város Bjelorusz pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Ko­szigin miniszterelnök és más szovjet vezetők fogadták. A Kremlben tegnap meg­kezdődtek a magas szintű szovjet—lengyel tárgyalások. A kedd reggeli Pravda a látogatás alkalmából fényké­pes életrajzot közölt Edward Gierekről. *A szovjet emberek — írja a Pravda — szívélyesen üdvöz- lik az Edward Gierek vezette lengyel párt- és állami kül­döttséget. Szilárd meggyőző­désük, hogy a látogatás je­lentősen hozzájárul az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság ba­rátságának, egységének és sokoldalú együttműködésé­nek további fejlődéséhez. Megkezdőin a ciprusi kérdés vitája az EKSZ-kazgyilései Közéleti hírek Magyar parlamenti küldöttség utazott Iránba India válaszúton Apró Antalnak, az ország­gyűlés elnökének vezetésével kedden parlamenti küldöttség utazott Iránba. — A. Rizzá- nak, az iráni képviselőház el­nökének meghívására. A de­legáció tagja Horváth Lajos, Kovács Károly, dr. Schnitzler József, Szurgyi Istvánná és dr. Kovács Gábor országgyű­lési képviselő. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke, • Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, valamint az ország­gyűlés több tisztségviselője. Jelen volt A. Moghtaderpur, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Guatemalái Munkapárt küldöttségének látogatása (Folytatás az 1. oldalról) rök katona tartja megszáll­va, és több tízezerre tehető a menekültek száma. — Ciprus, amely nemzeti és fizikai fennmaradásáért küzd a szétzúzására és fel­osztására irányuló törekvé­sekkel szemben — mondotta a miniszter — felszólítja az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét: tegyen határozott intéz­kedéseket azoknak a határo­zatoknak megvalósítása érde­kében, amelyeket az ENSZ- alapokmány előírásaihoz hí­ven a szervezet már korábban hozott, és amelyek biztosít­ják a szigetország független­ségét, szuverenitását és terü­leti integritását. A közgyűlés a ciprusi vitát szerdán folytatja. A közgyűlés 88 szavazattal 2 ellenében — 31 tartózko­dással — jóváhagyta azt a je­lentést is, amelyet a politikai bizottság terjesztett a plénum elé, és amely tartalmazza az erőszakról való lemondással kapcsolatban tett szovjet ja­vaslatot. A határozat elfoga­dásával a plénum tudomásul vette azt a szerződésterveze­tet, amely — szovjet javas­latra — nemzetközi szerződés formájában kizárja az erő­szak alkalmazását a nemzet­közi kapcsolatok gyakorlatá­ból. A határozat egyúttal fel­szólítja a tagországokat, hogy legkésőbb 1977. június 1-ig tájékoztassák az ENSZ főtit­kárát a javaslattal kapcsola­tos álláspontjukról. Fölkéri egyúttal a z ENSZ főtitká­rát, hogy az egyes tagorszá­gok állásfoglalásáról terjesz- szen beszámolót a 32. köz­gyűlés elé. Az elfogadott ha­tározat azt a döntést is tar­talmazza, hogy az erőszakról való lemondás nemzetközi szerződését a következő köz­gyűlés napirendjére tűzik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a közel­múltban látogatást tett ha­zánkban a Guetamalai Mun­kapárt küldöttsége. A kül­döttséget fogadta Biszku Bé­la, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. A testvérpárt képviselőivel megbeszélést folytatott Győri Imre, a KB titkára. A megbeszélésen részt vett dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A meleg, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken a küldöttség tájékoztatást adott a guatemalai helyzetről, a fasiszta diktatúra elleni harcról és a párt tevékenysé­géről, amelyet a demokrati­kus és hazafias erők összefo­gásáért folytat. Az MSZMP képviselői meg­erősítették, hogy pártunk, egész dolgozó népünk tovább­ra is szolidáris a Guatemalai Munkapárttal. Elutazott a koreai testvérpárt küldöttsége Kedden elutazott Budapest­ről a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának pártmun- kásküldöttsége, amelyet Mun Hjong Sze, a kb vegyipari osztálya helyettes vezetője ve­zetett. A delegáció az MSZMP KB meghívására tett látoga­tást hazánkban. A küldöttséget fogadta Bor­bély Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Lisszabon Kubai ellenforradalmárok köveitek e! a merényletet A kubai utasszállító repü­lőgép októberben bekövetke­zett tragikus sorsáért az Egye­sült Államok területén tevé­kenykedő ellenforradalmár csoportok egyike a felelős. Mint a Washington Fost írja: a kubai emigránsok ezrei — akiket annak idején egy Ku­ba elleni támadás céljaira toborzott és képezett ki az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala (CIA) — az utóbbi időkben fokozták terrorista tevékenységüket. 1976. április 22-én meggyil­kolták Lisszabonban a kubai nagykövetség két munkatár­sát; július 5-én bombame­rényletet követtek el Kuba ENSZ-képviseletének épülete ellen; július 10-én bomba robbant a kubai légitársaság helyisé gében; au gusztus ránsok szétszórt ellenforra­dalmár szervezeteinek kép­viselői »egyesült frontot« ala­kítottak, hogy összehangolják terrorcselekményeiket. Az egyik ilyen első akció volt a Megjelent a Portugál KP kongresszusi beszámolója Lisszabonban közzétették a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának a párt VIII. kongresszusára készített beszámolóját. A portugál for­radalom múltja és jövője cí­mű 440 oldalas beszámolót az Avante Kiadó jelentette meg könyvalakban, Alvaro Cunhal nevével. A könyv nyolc fejezete a Barbádosból Kubába tartó I fasiszta diktatúra utolsó éveit, repülőgép felrobbantása. I április 25-e és a forradalom Carter első teherpróbája 133 milliárd dollárt kér a Pentagon elrabolták Kuba argentínai nagykövetségének két munka­társát, augusztus végén pedig Mexikóban meggyilkolták Kutya hivatalos képviselőjét. Ez év nyarán a kubai emig­A Pentagon 133 milliárd dolláros költségvetést fog kérni 1977-re — jelentette a CBS tv-társaság. A jelenle­gi költségvetési évre előirány­zott katonai kiadások meg­közelítik a 113 milliárdot, így a további növelési tervek a Carter-kormány és a Penta­gon viszonyában az első te- herpróbát jelenthetik. A maj­dani új elnök korábban a ka­tonai kiadások nagyarányú csökkentését hirdette, a vá­lasztási kampányban azon­1976. november 5-én Kaposváron, a Berzsenyi utca és József Attila utca sarkán a zöldsávból eltűnt I db új SWa tehergépkocsi ADAGOLÓ A becsületes megtaláló vagy nyomravezető — költsé­geit megtérítjük és jutalmat adunk — tájékoztatását kérjük Kaposvár, Cseri út 16. szám alá, vagy a 11-270/908-as telefonon munkaidőben. (14084) ZSELIC­PÉNTEK! Kasmilonfonalak vegyes színekben, férfi- és fiúkardigánok, férfiingek 30%-os engedménnyel kaphatók. «4059) ban már csak 5—7 milliárdos mérséklésről beszélt. A Ford-kormány által elő­készített — jövő évi — had­ügyi költségvetési tervezet 120,6 milliárd dollár körül van. Nincs véglegesen el­döntve még az sem, milyen ütemben fejlesztik a hadászati rakétáknak a jelenlegi 1000 Minuteman típúsát váltó nem­zedéket, s a B—1-es új hadá­szati bombázót. Színjáték — szoborral Szokatlan politikai színjáték zajlott le Johannesburg köz­pontjában. Balthazar Johannes Vorster, a Dél-afrikai Köztársa­ság miniszterelnöke a város leg­nagyobb — Balthazar Johannes Vorster nevét viselő — rendőr­ségi intézménye klubjának elő­csarnokában fölavatta Balthazar Johannes Vorster mellszobrát. A rendkívüli alkalomból ren­dezett ceremónián a pretóriai fajüldöző rezsim feje hosszan szónokolt az apartheid politika megvalósításában szerzett saját érdemeiről. »Mellszobromnak a rendőrségi klubban történő felállítására vonatkozó döntést azért hoztam — hangsúlyozta az »ünnepelt« —, hogy ily módon nagy riadal­mat keltsünk azokban, akik a rend megdöntésére törekedni merészelnek.« vívmányait, a portugál forra­dalmi folyamatot, az új de­mokratikus rendszert, a de­mokráciát fenyegető veszélye­ket, a szükséges politikai in­tézkedéseket, a munkás- és a népi mozgalmat, a párt hely­zetét taglalja. A Demokratikus alternatíva című részben a beszámoló bal­oldali többség és olyan balr ofdali kormány megalakítása mellett szállt síkra, amelyben a kommunisták is részt vesz­nek. Két hír érkezett egyszerre. Az egyik úgy szólt: az in­diai alsóház 366 szavazattal négy ellenében elfogadta az alkotmányreformot; a másik arról tudósított, hogy Delhi­ben kemény börtönbüntetést szabtak ki az Ananda Marg nevű fasiszta terrorszervezet tagjaira. Ök voltak azok, akik — még 1975 tavaszán — merényletet szerveztek a legfelső bíróság elnöke ellen. Az, hogy a két jelentés egyszerre futott be, természe­tesen véletlen. A kettő kö­zött azonban — bár látszó­lag egymástól távoli esemé­nyekről adnak hírt — van lényegi összefüggés. A hír­közlés véletlene így élesebb, drámaibb megvilágításba he­lyezi az utóbbi hónapok in­diai belpolitikai fejlődését, amelyből nem alaptalanul kínálkozik a következtetés:'« világ második legnépesebb országa válaszúihoz érkezett. Ha a hátteret még kont­rasztosabb színekkel próbál­juk fölvázolni, a bevezető­ben említett két hírt kiegé­szíthetjük azzal, hogy az al­kotmányreformra tizenhat hónapja érvényben lévő rendkívüli állapot közepette került sor. A legkövetkezetesebb erő E rendkívüli helyzetben a legkövetkezetesebb ' baloldali erő, az Indiai Kommunista Párt az alkotmánymódosítás kérdésében is támogatta a kormányt és személy szerint Indira Gandhi miniszterelnö­köt. Ezzel szemben a jobbol­dali ellenzék — amelyben a kormányzó Nemzeti Kong­resszuspártból kivált politi­kusok is megtalálhatók —az alkotmányreform vitájában és a kormány általános tár­sadalmi-gazdasági fejlesztési elképzeléseit illetően egy­aránt Indira Gandhi ellen lépett föl. Az a különös helyzet állt elő, hogy a jobboldal — és a fasiszta szélsőjobb —kor­Meoszavazot! két határozatot az ENSZ különieies politikai bizottsága Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottsága 101 szavazattal — 2 ellenszavazat­tal és 2 tartózkodás mellett — határozatot fogadott el, amely ismételtein megerősíti az Iz­rael által 1967 óta megszállt területekről kitelepített, 240 ezer főre becsült arab lakos­ság jogát, hogy visszatérjen otthonába és táboraiba, s fel­szólította Izraelt, hogy hala­déktalanul tegyen lépéseket az elűzöttek visszatérésének elősegítésére. Amint a szavalás eredmé­nyéből látszik: az ENSZ-köz­gyűlés különleges politikai bi­zottsága elsöprő többséggel fogadta el az Afganisztán, Ciprus. India és Pakisztán ál­tal előterjesztett javaslatot. A tervezet ellen szavazott Iz­rael és Costa Rica; Malawi és Pápua Üj-Guinea tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés különleges po­litikai bizottsága egy másik határozatot is jóváhagyott. Ebben felszólította Izraelt: te­gye lehetővé, hogy a palesz­tin menekültek visszatérhesse­nek azokba a táborokba, ame­lyekből az Izrael megszállta gazai övezetben kiűzték őket. E határozat sürgeti Izraelt, hogv gondoskodjék a tábora­ikból elűzött, szülőföldjükre visszatérő palesztin menekül­tek megfelelő elhelyezéséről, tartózkodjék a menekültek további kitelepítésétől, szál­láshelyeik lerombolásától. A mérgesgázferfőzés áldozata Oj orkándzseki öttől tizenhárom éves korú gyermekek számára kapható 342 Ft-ért a Bizományi Áruházban. Amíg a készlet tart! (516266) Júniusban, illetve októberben készült felvétel Alice Senno medai (Észak-Olaszország) négyéves kislányról, aki dioxin okozta súlyos bőrbetegségben szenved. 1976 júniusában rob­banás történt az ICMESA-cég sevesói vegyi üzemében, s nagy mennyiségű dioxin mérgesgáz került a légkörbe. Ez sok ember súlyos megbetegedését okozta. A kislányt egy milánói kórházban ápolják. (Telefotó: AP—MTI—KS) mányellenes akcióit tárna* gatják a magukat baloldali­nak feltüntető, valójában reakciós csoportok is. Még­pedig nemcsak a parlament­ben (ahol az 1971-i válasz­tásokat követően abszolút ki­sebbségbe kerültek a kor­mánypárt kétharmados több­ségével szemben), hanem a törvényhozáson kívül, illegá­lis eszközökkel is. Ezt pél­dázza a szocialista nevet vi­selő, de lényegében jobbol­dali párt vezetőjének, Geor­ge Fernandesnek most folyó bűnpere. Fernandes és össze­esküvő csoportja nyugati la­poknak (a Spiegelnek, a Newsweeknek) nyilatkozva nyíltan jelezte: a kormányt — akár India feldarabolása árán is! — meg akarja dön­teni, s ténylegesen életve­szélyes szabotázsakciókat szervezett, nagy mennyiségű dinamitot halmozott föl tit­kos rejtekhelyen... Véget ért a türelem A reakció támadása nem mai keletű: voltaképpen a 70-es évek fordulója óta tart. Azóta, amióta az indiai fejlődés, mind érzékelhetőb­ben feszíti a gyarmati-feudá­lis örökség — eddig alkot­mányosan is rögzített — ke­reteit. Amíg ez a támadás parlamenti ülősztrájkokban jelentkezett, amíg »csak« az előrelépéssel fölérő reform- törvények meghozatalát — majd jogi csűrés-csavarással — végrehajtását hátráltatta, a kormány türelmes volt. De amikor a reakció lázadást szított a fegyveres testüle­tekben és napirendre tűzte a kormány erőszakos megdön­tését, a miniszterelnök sze­mélyének bármi áron való el­távolítását, bevezették a rendkívüli állapotot. Ezt azonban néhány nap múlva fontos bejelentés kö­vette: Indira Gandhi meg­hirdette 20 pontját, a kor­mánypárt programjában sze­replő életszínvonal- és re­formintézkedések gyorsított megvalósítását. Csaknem másfél év múltán már be­látható, hogy jóllehet a rend­kívüli állapot sztrájktilalma a munkásság hagyományos fegyverét is csorbította, ez a 16 hónap egészében olyan eredményeket hozott, ame­lyeket a haladó erők okkal támogatnak. A kormány eré­lyes intézkedésekkel letörte a spekulációt, visszafogta az inflációt: emelkedett az ipa­ri termelés, rekord gabona- termést takarítottak be. s javult a dolgozók, elsősor­ban a mezőgazdasági munká­sok helyzete. Földosztó in­tézkedéseket is hoztak, és el­törölték az uzsorakölcsön­tartozás fejében végzett ro­botmunkát. Megújuló alkotmány A most elfogadott — és már csak felsőházi jóváha­gyásra váró — alkotmányre- form arra hivatott, hogy az ország alaptörvénye ezentúl ne szolgálhasson pajzsul azoknak, akik fellépnek á demokratikus változások el­len. Ezért növeli a parla­ment és a központi kormány szerepét, aminek igen nagy a jelentősége Indiában, mert ez a köztársaság szövetségi ál­lamok sorából áll, ahol ép­pen a szövetségi bíróságok­hoz fellebbezve lehetett ed­dig megvétózni a legfonto­sabb — például a feudális birtokviszonyokat érintő — központi reformdöntéseket. India — bár új alkotmá­nya szocialistának minősíti —■ ettől még megmaradt a tőkés társadalmi-gazdasági viszonyok között. Mégis vá­laszúihoz érkezett — és ez jói mérhető a reakció elke­seredett támadásain is. In­dira Gandhi kormánya ugyanis most az eddiginél kedvezőbb lehetőséget kap, hogy következetesen végig­járja a meghirdetett refor­mok útját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom