Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Az eszperantó jövője i Mi veszélyezteti a nemzeti nyelveket? Egy másik nemzeti nyelv •— ha magasabb nyelvi pozícióból hathat rá. A Maghreb-országok például (Algéria, Tunézia, Marokkó), amióta függetlenek lettek, jó szolgálatot tettek az idegen francia kultúrának, és segítették elterjedését. Jobban sikerült nekik, mint a 'francia gyarmatosítóknak egy évszázadon át. A hivatalos nyelv a francia lett. Megkezdték a francia műveltségű emberek képzését a hivatalok részére. Az arab nyelv, illetve az arab kültúra átmenetileg másodlagos lett, olyany- nyira, hogy csak a mecsetekben és az iskolákban használták, és a diákok is fölöslegesnek tartották. Hány év alatt is érte el ebben a három arab országban egyeduralmát a francia nyelv? A függetlenné válásuk óta eltelt 30—15 évben! A ma élő 3,8 milliárd ember 3000 nyelven beszél. A kultúrhistória legutóbbi fél évezredéből 992 mesterséges nyelvtervezet ismeretes, amelyet nyelvészek, írók, tudósok és amatőr nyeívészkedők az emberek közötti érintkezés bábeli zűrzavarának megszüntetésére, az emberhez méltó nyelvi kapcsolat megoldására kidolgoztak. A soknyelvűségről és következményeiről, mind sürgetőbben szükséges megoldásáról évtizedek óta fel-fellobbanó vita folyik a világon a nemzeti nyelvű újságokban és az öt kontinensen megjelenő 104 eszperantó nyelvű lapban. Az 1970-es évek elején a világon százezer szakmai jellegű lap jelent meg, előrejelzések szerint számuk 2000- ben kb. 1 millióra nő. Amerikai tudósok írták le: már ma is könnyebb valamit föltalálni, mint az őket megelőzők publikációit a kétségbeejtő tömegű papírhegyekből kibányászni; a naponta megrendezett hazai és nemzetközi konferenciák, kongresz- szusok és diplomáciai, politikai utazások száma máris akkora, hogy a jó tolmácsok biztosítása nem egyszerű feladat; az évente külföldre utazó kisemberek száma kb. 250 millió. Mindez (és még sok, föl sem sorolható tényező) egyre többek számára világossá teszi, hogy a világ népeinek anyanyelvűk mellett szükségük van egy mindenki által könnyen és jól megtanulható közvetítő nemzetközi nyelvre. De melyik legyen ez a nyelv? Valamelyik nemzeti nyelv, talán az angol, az orosz vagy a francia? Sokan rokonszenveznek az angollal, mint lehetséges közvetítő nyelvvel, utalva arra, hogy az angol anyanyelvű népek (Anglia, USA, Kanada, Ausztrália) mellett még 44 országban első vagy második helyen hivatalos állami nyelv az angol. De hasonló szorgalommal sorolják fel a francia mellett szóló érveket is: a világon 264 millió ember beszéli kizárólagosan vagy részben a francia nyelvet. Negyven országban van a francia nyelvnek különleges jogi és tényleges helyzete. Akik emellett kardoskodnak, megfeledkeznek egy rendkívül figyelemre érdemes tényről. Arról nevezetesen, hogy a haladó erőknek, a szocialista országok következetes nemzetközi politikájának eredményeként az ENSZ-ben is sikerült elérni, hogy a világ népei kimondják a halálos ítéletet a gyarmatbirodalmak fölött, hogy az 1945 óta eltelt évtizedekben sorban függetlenné váljanak a kisebb-nagyobb lélekszámú országok Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában. Föl se merném tétélezni, hogy az így gondolkodók nem együtt örvendeztek mindazokkal, akik szívből üdvözölték a világ haladó erőinek győzelmét. De közben egészen elfelejtik, hogy évszázadokig gyarmati sorban sínylődő 84 ország sorsáról, anyanyelvének és nemzeti kultúrájának megmaradásáról van szó. Hogy hasonlóan fenyegetné-e a világ népeinek anyanyelvét az angol akkor is, ha az ENSZ valamelyik következő ülésén végre napirendre tűznék az egyre súlyosabbá váló kérdést, és a 142 tagállam együttesen az angolt fogadná el nemzetközi nyelvként? Igen. Azt kell mondanunk, hogy még közvetítő nemzetközi nyelv szerepében is hasonló veszélyeket jelentene minden más nép anyanyelve számára? Hogy miért? Azért, mert egy nagy lélek* számú, a világ gazdasági—politikai-katonai szféráiban vezető országcsoport kultúráját, irodalmát, hagyományait, hivatalos ideológiáját és politikai-hatalmi törekvéseit is közvetítené. Ha egyszer majd valóban szavazni kell az ENSZ tagállamainak a kérdésről: melyik legyen tehát az emberiség közvetítő nyelve, második anyanyelve, reméljük, hogy az országok delegátusainak többsége ezzel a jogos kérdéssel felel az angolt javasotoknak: és miért éppen az angolt, vagy miért éppen a francia, és miért nem az orosz vagy a spanyol, a hindi, a japán, az arab és miért nem más népek anyanyelve? A témában illetékes szakemberek, a soknyelvűség problémáit végiggondoló nyelvészek (az amerikai Edward Sapir, Mario Pei, a szovjet Bokarev, M. J. Iszajev, a magyar Bárczi Géza) már megfogalmazták a követelményeket, melyeknek a nemzetközi nyelv szerepére aspiráló nyelvnek meg kell felelnie. Szerintük ennek a nyelvnek logikusnak, fonetikusnak, nyelvtani kivételeket nem ismerőnek, szép hangzásúnak, tehát mindenki által rövid idő alatt könnyen és jól meg- tanulhatónak kell lennie. E követelményeknek csakis egy mesterséges nyelv felelhet meg, mely ráadásul egyetlen népnek, egyetlen országnak sem lévén sajátja, minden más nyelvvel, kultúrával szemben semleges is. Az eddig kidolgozott 992 mesterséges nyelv közül a lengyel Zamenhof által 1887-ben útjára bocsátott eszperantó bizonyult életképesnek. Hogy ennek a nyelvnek nincs történelme, irodalma, szókincse szegényes: mennyi mindent elmondtak róla mindazok, akik a bábeli soknyelvűség témáján belül az eszperantót sem ismerik. Nem tudják tehát, hogy az eredeti eszperantó nyelvű irodalmi művek száma máris kb. 2000, a világ- irodalom java terméséből válogató műfordításirodalma mintegy 30 000 kötetnyi, hogy már eddig több tucat szakszótár jelent meg, s hogy az 1970-ben Párizsban kiadott Eszperantó Értelmező Szótár 1300 oldalán 70 000 címszó található. (Természetesen nem tartalmazza a szakszótárak szókincsének többségét.) Az eszperantó jövője tehát azért »bizonytalan«, mert annak a helyes eldöntése, hogy melyik nyelv legyen a világ népeinek egységes közvetítő nyelve, nem olyan könnyű. Mert nemcsak redkívüli horderejű nyelvi, de egyúttal politikai kérdés is. És hogy az emberiség jelenének és közeljövőjének legégetőbb gazdasági, politikai kérdéseiben milyen hosz- szú, kemény küzdelem árán képesek a világ haladó erői a szükséges és igazságos megoldásokat kivívni, ehhez az eltelt évtizedek túlontúl is sok adalékot kínálnak. G. M. A megye első tsz-energeti- kusa. Nemestóti Csaba március elseje óta dolgozik a kétJhelyi gazdaságban. Mielőtt találkoztunk volna, csak annyit hallottam róla, hogy munkája már eddig is százezreket hozott a gazdaságnak. Azután beszélgetni kezdtünk arról, hogy mi is egy energetikus dolga. — Az én dolgom megtervezni az energia lehető legjobb hasznosítását. Hogy a gépek ne állandó túlfogyasztással működjenek, vagy hogy a villamos energia nagy része ne »menjen vissza« kihasználatlanul a villanytelepekre. Ez utóbbi a könnyebb feladat. Egy szárító például óriási fogyasztó, melynek villanyszámlája 70—80 ezer forint. Itt ezreket sikerült megtakarítani egy egyszerű fázisjavító kondenzátor beiktatásával, mely csökkenti a meddő energiafelhasználást. — Miért bonyolultabb ennél a benzin- és gázolajfelhasználás keretek közé szorítása? — Mert ott az emberekkel kell »megütközni«. Például az üzemanyagnormák szigorításánál. Eddig ezt a legtöbb helyen nem vették komolyan. Ha kiömlött öt liter benzin, 0 Somogyi Néplap Az energetikus hát kiömlött. »Ennyit igazán kibír a tsz.« A gépkocsik is napokig jártak műszaki hibával, füstfelhőt okádva. Mostanra sikerült addig eljutnunk, hogy valamennyi gépünk megtakarítással üzemel. A gépkocsivezetők is lassan hozzászoktak, hogy ha hiba van, azonnal jelzik. Tudják: a túlfogyasztásért felelniük kell. — Traktorosoktól hallottam, hogy néhány esetben irreális az üzemanyagnorma. — Ez így is van. A gépkísérleti kutatóintézetben több gépet optimális körülmények között próbáltak ki. Mi az új normákat saját körülményeinket figyelembe véve állapítottuk meg. Csináltam például egy tapasztalati képletet az olyan munkanemekre, ahol lehetetlen hektárra »vetíteni« a gépek fogyasztását. Ma már a korábban ber- zenkedők is értik, hogy mindez nem ellenük történt. Belátták, hogy egy kis odafigyeléssel nem nehéz normán belül maradni (ezt jutalmazzuk is). Hogy a gazdaság mit nyer, azt jól mutatja két szám. Tavaly április 1-e és október 1-e között két és fél millió értékű üzemanyagot használtak föl, az idén ugyanebben az időszakban csak egymillió 900 ezret. Nem lepett meg, mikor megtudtam, hogy Nemestóti Csaba eredeti foglalkozása villamosmérnök; az már sokkal inkább, hogy korábbi munkahelye a. budapesti Központi Fizikai Kutatóintézet volt, ahol számítógépek tervezésével foglalkozott. Ugyan milyen szellemi erőfeszítést kívánhat a tsz-energetikusi munka egy volt kutatómérnöktől ? — Minden műszaki probléma egyformán érdekes számomra. Ügy gondolom, teljesen mindegy, hogy valakinek egy új számítógéo konstrukciójával kapcsolatban vannak ötletei, vagy éppen egy üzemanyagfogyasztást mérő masinával. A minap például vekkerórából néhány relé és dióda közbeiktatásával egy kis szerkezetet készítettem, amelyik csúcsidőben automatikusan kikapcsolja a villanybojlert, azután ismét be. Ez az ötlet (mely egy év alatt csaknem 100 ezer forint megtakarítást jelent) ugyanannyi örömet adott nekem, mint bármelyik korábbi. A válasz nem elégített ki. i Visszaemlékeztem pesti • ismeNOVEMBER KEDD Achilles A várható időjárás: Változóan felhős idő, elszórtan kisebb , esővel, záporcsővel. Több alkalommal megélénkülő délnyugati-északnyugati között változó irányú szél. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz 2—plusz 7 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 11—16 fok között lesz. Emlékeink Killiánról címmel készített filmet a MAFILM propagandafilmstúdiója a KISZ megbízásából. A kommunista mártír emléke előtt tisztelgő, életútját, hétköznapi harcait, munkáját, kapcsolatait bemutató 28 perces dokumen- tumfilmet Herczenik Miklós rendezte. A filmet a Híradó Mozi és később több filmszínház fogja vetíteni. — A Kodály vonósnégyes vendégszerepei ma este Barcson, a zeneiskolában. A Filharmónia sorozatában sorra kerülő hangverseny 19 óra 30 perckor kezdődik. — Dobi István neV*ét vette föl a tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola, s annak kollégiuma. — A lottósorsolások jövő évi menetrendje elkészült. Eszerint 1977. július 15-én Fonyódon, október 28-án pedig Marcaliban húzzák az öt nyerőszámot. — Kiállítás nyílt Gábor Marianne festőművész munkáiból Firenzében, a modern művészetek kulturális központjában. A kiállítás megnyitásán , Elio Gabuggiani, Firenze polgármestere is részt vett. — Tűz ütött ki tegnap kora délután — eddig még ismeretlen okból — Iharosbe- rényben a tsz terményszárítójában. Az első becslések szerint 40 mázsa kukorica égett el. A vizsgálat még tart. — Pipiske és a fűszál cím- | mel jelenteti meg a Móra Könyvkiadó Mészöly Miklós gyermektörténeteit, melyeket Reich Károly illusztrált. — A Magyarországon élő német nemzetiségiek népművészetét kiállítási sorozaton mutatják be Tatán, a Miklós malomban. rősöknek »a vidéket« leszóló megjegyzéseire. Mindezt szóvá is tettem. — Jól ismerem ezt a »pesties szemléletet«. Én 23 évig éltem ott, és amit mások dicséretére mondanak el, nekem éppen abból van elegem. Itt nyugodtabb az életem. Egyre akadozóbbá vált a beszélgetés a személyesebb kérdések nyomán, ezért ismét a munkájára tereltem a szót. — Még mindig sok a tartalék az energiagazdálkodásban. Negyedére csökkennek a költségek, ha a szárítót sikerül átállítani gázfogyasztásra. Időszerű volna már vásárolnunk egy Diesel-adagoló bemérő készüléket is. A vízgazdálkodás még megoldatlan probléma. A gazdaság évről évre többet fizet ki vízért, miközben sok ezer liter öntözővíz elfolyik... S zívesen és a nem szakember számára néha »kínaiul« beszél az új műszaki megoldások hasznáról. Minden megoldatlan technikai kérdés érdekli, sőt nyugtalanítja. Ha ilyennel találkozik, megszűnik körülötte minden. Talán ezért is cserélte föl a légkondicionált kutatólabor kényelmét a kéthe- lyi tsz-iroda kevésbé »elegáns« kas szobájával. i Bíró Ferenc — A magyar fodrászválogatott nyerte meg — immár nyolcadszor — vasárnap, Berlinben, 3000 néző jelenlétében, a szocialista országok 14. Barátság Kupáját. A versenyen kilenc ország 9 tagú csapatai három számban versengtek. — A népi iparművészet fejlesztésére kerámia-stúdiót létesítenek Kecskeméten. Építését megkezdték, s a terv szerint már 1977-ben fogadhatja a művészeket. 80 évvel ezelőtt, 1896. november 2-á.n halt meqr — 77 éves korában — DEGRE ALAJOS író és publicista, a márciusi ifjak egyik vezéralakja. Atyja francia származású sebész, anyja magyar volt; jotri tanulmányait Nagyváradon végezte, majd Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1846-ban tagja lett a Petőfi köré tömörüli* Tízek Társaságának. A szabadság- harc kitörésekor beállt egy önkéntes zászlóaljba, és huszárkapitányként küzdötte végig a szabadságharcot. Világos után az Alföldön bujdosott; az amnesztia hírére jelentkezett és Aradon iriternálták. Szabadulása után Pestre költözött; 1856-ban végiglátogatta a nyugati országokba távozott magyar emigránsokat. Bekapcsolódott az itthoni politikai közéletbe. s éveken át ország- gyűlési képviselő volt. 1883-tól néhány évig szerkesztette az Ország Világ című lapot. Irodalmi tevékenységet is folytatott. Írásaiban a francia romantikusokat utánozta, s ezek közül csupán visszaemlékezései időállóak. — Üj üzemcsarnokkal és berendezésekkel bővítették az AFIT salgótarjáni telepét. 30 millió forintos beruházással a szerviz kapacitása megháromszorozódott. — Hidraulikus munkahengerek gyártására alkalmas üzemmé építik át a felsőzsol- cai Mezőgép vállalat miskolci gyárát. A munkákat 1973 végére befejezik. A KISZ kb nfceghívására hazánkban tartózkodó olasz ifjúsági küldöttség megtekintette a zánkai úttörővárost. A képen: Massimo d’Alema (balról a harmadik), az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára az úttörők között. — A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. (MTI-íotó — Friedmann Endre felv. — KS) fl repülés hőskorának pilótája Az egyesült államokbeli Sheldonban vasárnap elhunyt Clarence Chamberlin, az a pilóta, aki 1927-ben, először a repülés történetében, utast szállított az Egyesült Államokból Európába. Csupán két héttel Charles Lindberg Atlanti óceánt átszelő nevezetes repülőútja után Chamberlin egy amerikai politikust 43 óra alatt vitt az amerikai Long Islandból a németországi Eislebenig. — Pinokkio Győrben. A Kisfaludy Színház Litvai Nel- linek, a kaposvári színiház dramaturgjának feldolgozásában mutatja be Collodi meséjét. i Vizsgázott fűtőt keresünk 4 órás elfoglaltsággal (nyugdíjas is lehet). Jelentkezés a Lady Ruházati Szövetkezet személyzetisénél, Kaposvár, Április 4. u. 1. (14026) — Az egri József Attila Leánykollégium — a középfokú kollégiumok közötti országos versenyben elért kiemelkedő eredményeiért — elnyerte a KISZ központi bizottságának zászlaját és a vele járó díszoklevelet. A kitüntetést vasárnap adták át. — Csimpánzok viselkedését tanulmányozzák a kaliforniai Stanfort Egyetem professzorai, hogy »megjósolhassák« a legközelebbi földrengést. Szerintük ugyanis a majmok a legutóbbi kaliforniai földrengés előestéjén »kifejezetten nyugtalanul« viselkedtek. — Hat oroszlán szabadult ki az egyesült államokbeli Ringold állatkertjéből. Négyet a rendőrök agyonlőttek, kettő még szabadon kószál. — Másfélezer gengsztert tartóztatott le a napokban — egy rajtaütéssorozatban — az ország alvilága ellen indított nagyszabású razzia keretében a japán rendőrség. — Tűz ütött ki az egyesült államokbeli Oak Ridge egyik, nukleáris fegyvereket gyártó üzemében. Sérülés nem történt, de az üzem 200 dolgozóját alapos orvosi vizsgálatnak kell alávetni. — A Városi állatorvosi hivatal Kaposvár, Berzsenyi u. I—3. sz. alól elköltözött. Címe 1976. november 1-től: 7400 Kaposvár, Honvéd u. 14) b. Teletöm: 12-378. (14039) — A Somogy Aruház mai ajánlata: férfi és női pulóverek, kardigánok, férfi ingpulóverek nagy választékából válogathat ma a megye legnagyobb áruházában. ix)
