Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Összehangolt, tervszerű politikai munkát Befejeződött a megyei úttörőparlament „Törődjünk apró tetteinkkel!” Á politikai munka csak ak­kor lehet igazán eredményes, ha azt tervszerűen, tudatosan és a gazdasági feladatokkal összhangban végzik. Különö­sen így van ez a több mint 5000 dolgozót foglalkoztató So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, ahol 29 pártalap- szervezetben 700 kommunista tevékenykedik. — A politikai munkát azért is tartottuk fontosnak megfe­lelően összehangolni, mert kommunistáink az egész me­gyében dolgoznak, s különbö­ző területi pártbizottságokhoz, pártszervezetekhez tartoznak. Ez a munka már évekkel ez­előtt kezdődött gazdaságunk­nál, ám a helyes utat csak ak­kor találtuk meg, amikor a megyei párt-vb a múlt év őszén értékelte a koordinációs munka tapasztalatait, s meg­határozta a mi feladatainkat is. Ennek alapján készítettük el intézkedési tervünket, amelynek célja a politikai munka összehangolása volt. — Varga János, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság párt­vezetőségének titkára így fog­lalta össze a kommunisták célját. Az intézke­dési terv alap­ján hívták össze a na­pokban azt a harmadik tanácskozást, ame­lyen a pártalapszervezetek tit­kárai vettek részt. Fodor Imre főmérnök, párt­vezetőségi tag ismertette a gazdaság háromnegyed évi eredményeit, s beszélt a fel­adatokról. E beszámolóból és az intézkedési tervből kitűnt: előtérben áll a gazdasági munka, s összehangolt, terv­szerű politikai tevékenységük­kel a feladatokat kívánják se­gíteni. Az erdőgazdaság éves terve 990 millió forint, s az első há­romnegyed évben ebből 700 milliót teljesítettek. Ez nem mondható rossznak, hiszen a tervezett 42 milliós nyereség­ből is elértek 32 millió, forin­tot. Az előadó szerint nem minden erdészet dolgozói tel­jesítették feladatukat. Baj van a drága gépek kihasználásá­val, javításával, az erdőműve­lési, az anyagmozgatási, a fa­értékesítési tervek és más fel­adatok teljesítésével. Ha nem is emelkedett számottevően a balesetek száma, nagyobb gon­dot kell fordítani a munkavé­delemre, mert 162 ember szen­vedett kisebb-nagyobb bal­esetet, s esett ki több mint 5000 napra a termelésből. Az említet­teken kívül még sok min­denről esett szó a tájékoz­tatásban: a munkaerőről, a dolgozók szociális helyzetének javításáról, az üzemi demok­rácia fokozásáról, a jövő évi tervek időben való elkészíté­séről, s arról, hogy milyen műszaki fejlesztéseket tervez­nek 1977-ben. Jó az, ha időben megismerik a feladatokat, mozgósítani tudják a kommunistákat, a szocialista brigádokat, míg ko­rábban a tájékozatlanság gá­tolta a munkát. S nemcsak a kommunisták, hanem a pár­ton kívüli dolgozók is érdek­lődéssel várják e koordinációs értekezletekről a tájékozta­tást. Erről szólt (a csurgói Balt Lajos, a tabi Kovács András, a barcsi Kaiser József, a mar­cali Takács József és a nagy­bajomi Zámbó Kálmán is. — Helyes utat választottak az erdőgazdaság kommunis­tái, s ötülök annak, hogy az alapszervezetek titkárai is ezen a véleményen vannak. Az egységes vállalati szemlé­let kialakítása csak úgy lehet­séges, ha a kommunisták — a gazdaság tevékenységének is­meretében — elősegítik kez­deményezésükkel az összefo­gást. Még hasznosabb lenne az ilyen értekezlet és nyomában a politikai munka, ha az ered­mények, illetve a tervek is­mertetésekor azonnal levon­nák a megfelelő politikai kö­vetkeztetést, s annak alapján határoznák meg a feladatokat — mondta felszólalásában Varga József, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese. A gazdaság pártvezetősége úgy döntött, hogy a jövőben is folytatja koordinációs mun­káját, a fontos feladatokról időben tájékoztatja a kom­munistákat. Ezeket a tanács­kozásokat azonban nem a gaz­daság központjában, hanem az erdészeteknél, üzemeknél ren­dezik meg. így lehetőség nyí­lik a szerteágazó munka ala­posabb megismerésére, arra, hogy a kommunisták még hasznosabb politikai munkát végezhessenek. Vasárnap reggel nyolc óra előtt egymást kérdezgették a megyei úttörőparlament má­sodik napjára érkező küldöt­tek: — Hogy aludtál, milyen volt? — Az egyik kisfiú bol­dogan számolt be a vendég­ségről : — Nagyon kedvesek voltak a házigazdák. Igazán jól érez­tem magam. Csali az órájuk... Minden órában bim-bammolt. Volt nagy nevetés, így az­után vidáman kezdődött a nap és vidáman is folytató­dott. Tízig mindenféle játékot készítettek az úttörők. Nád­furulyát, papírból hajtogatott vadakat, madarakat, csuma- bábut, és a legegyszerűbb szö­vőszéken — a bordán — öve­ket szőttek. Nagy rumli volt a teremben, időnként meg­megszólalt egy-egy jól sikerült síp, azután gazdája ujjongása hallatszott. A kisebb szobákban már javában készültek a szekció­titkárok a beszámolóra. Még egy utolsó simítás a »fogal­mazványon« ... Bevonult az elnökség, majd megkezdődött a hivatalos program. Az első munkacsoport tagjai — Tör­vényeink szellemében volt a jelmondatuk — azonnal meg­lepetést hoztak. Négyen áll­tak a mikrofonhoz, és az asz- dtalnál levő társaik is — csata­kiáltással, dallal — bekap­csolódtak a beszámolóba. Leg­fontosabb javaslataik: Többet kell törődni a szervezeti sza­bályzattal. Meghatározták az ehhez kapcsolódó »rossz utat« is: ha a fogadalom és a tör­vények szövegét csak bema­goljuk, ha csak az írottakra gondolunk, rossz úton va­gyunk. Rosszat tanulunk azok­tól a felnőttektől — és ők is rossz úton járnak —, akik a Himnusz alatt cigarettáznak, rágógumit rágnak. Többet kell törődnünk apró tetteinkkel, hétköznapjainkkal, mert nem­csak nagy akciók léteznek. A második csoport — Ott­honunk az iskola — beszámo­lójából kiemelkedett a házi­rendekkel kapcsolatos javas­lat. Kérik a pajtások, hogy mindenütt a gyerekekkel kö­zösen dolgozzák ki az iskolák törvényeit és érthetően is fo­galmazzák meg azokat, eset­leg rajzokkal is illusztrálhat­ják a házirendet. Majd min­den javaslatukban fontos he­lyet kapott a »beleszólás jo­ga«. Figyelmeztető jel ez a felnőtteknek. A harmadik szekcióban az úttörőtettekről esett szó. Meg kell hirdetni az egy őrs, egy idős ember akciót. Vegyék föl a kapcsolatot az úttörők az öregek napközi otthonaival. A társadalmi munkákról is beszéltek a pajtások. Kérték á MÉH vállalatot, hogy idő­ben szállítsa el az összegyűj­tött hulladékot az iskolából. Jó lenne úttörő-építőtábort szervezni a Deseda-tónál. A negyedik munkacsoport a közösség szolgálatáról tanács­kozott. A gyerekek többet akarnak tenni lakóhelyükért, községükért. Ezt a munkát őrsönként kellene megszer­vezni, hogy mindig legyen egy-egy csoport, aki ügyel a falu, a környezet szépítésére. Kérték a pajtások, hogy az Együtt, egymásért! akciót ter­jesszék ki a KISZ-esekre is, ezáltal jobb legyen az úttö­rők kapcsolata az idősebbek­kel. A cigánytanulókat segí­teni kell, hogy ők is jó úttö­rők legyenek. Az ötödik szekcióban fog­lalkoztak a játékokkal, a szó­rakozással a küldöttek. Több kiadványt, játékos könyvet kértek, jobb játéktanítást, igazi szórakozási lehetősége­ket várnak a gyerekek. A szüleikre is számítanák, fe­ledésbe merült szabadtéri já­tékokat szeretnének tanulni tőlük. A hatodik szekció tagjai a Kt a szabadba! »jelszóval« ta­nácskoztak. Elsősorban a nyá­ri úttörőmunka lehetőségeiről szóltak. Javasolták az úttörő- csapatoknak, hogy minden őrsben legyen túrafelelős, az őrsök tartsanak kapcsolatot, induljanak együtt kirándulni. Nyáron is legyen őrs az őrs. Az úttörőtáborokban ne le­gyenek elzárva egymástól a magyar és a külföldi pajtá­sok, ahogy ezt többen tapasz­talták már. Jó lenne, ha az üres iskolákban — ahol meg­szűnt a tanítás — szállást rendeznének be a vándortá­borozó úttörőknek. A szekciók beszámolói után a parlament elfogadta a ja­vaslatokat és megválasztotta a küldötteket az országos par­lamentre. Majd dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese köszöntötte a rész­vevőket. Kiemelte: — Örültem, amikor felcsat­tant a taps az úttörővasút öt­letéért. Pontosan nem tudom megmondani, mikor lesz va­lóság ebből a javaslatból, de ígérem, hogy foglalkozunk vele. Azonban még egyszer szerettem volna tapsot halla­ni tőletek, akkor, amikor a tanulásról, a ti legfontosabb munkátokról volt szó. Remé­lem, otthon végrehajtjátok, amit itt mondtatok, jobb lesz az úttörőélet és a tanulmá­nyi eredményetek is. Följe­gyeztem kéréseiteket, annyit már most elmondhatok, hogy a Desedánál lesz úttörőtábor és a megszüntetett iskolák épületei már jövőre rendelke­zésetekre állnak szálláshely­ként. Az itt végzett munka alapján meg vagyok győződve arról, hogy bízhatnak benne­tek a felnőttek. Németh János megyei út­törőelnök zárszavában hang­súlyozta : — A felnőttek, a megyei úttörőelnökség kötelezőnek tekinti, hogy segítsen az itt elhangzottak megvalósításá­ban, és vállaljuk, hogy kéré­seiteket eljuttatjuk minden illetékeshez. A küldöttek elénekelték a DlVSZ-indulót, majd harso­najelre kivitték a zászlót. A parlament véget ért. Zala­egerszegen, az országos par­lamenten kilenc pajtás kép­viseli megyénket. Barna Ju~ dit, Csordás Éva, Horváth Andrea, Kiss Péter, Molnár Zsolt, Révész Claudia, Szeren­csés Andrea, Szigeti Szilvia és Veszprémi Lilla feladata lesz, hogy az itt elhangzotta­kat továbbvigye. L. P. Szalai László Nagyüzem a tárházban Naponta húsz vagon műtrágya Előtérben a gazdasági munka II módszer bevált Áz utolsó két hónap az Könnyebb, gyorsabb, egy­szerűbb. Ezzel a három szó­val lehet legjobban érzékel­tetni a barcsi műtrágyatár­ház jelentőségét. »Valójában most, a műtrá­gya fokozott felhasználásának időszakában érzékeljük iga­zán, mennyi gondtól mentesít minket a tárház.« »Nem kell tárolnunk, nincs vagonkirakási gond, tárolási veszteség, Barcsról egyenesen a felhasználási helyre, a föld­re vihetjük a műtrágyát.-« Ilyen és ehhez hasonló véle­mények gyakran hangzanak el mostanában a barcsi járás­ban, de még a járáson kívüli közeli nagyüzemekben is. A tárház létesítése nemcsak a tárolási gondtól és az ezzel összefüggő, meglehetősen sok feladattól mentesítette a kör­nyék mezőgazdasági üzemeit, hanem feltételt teremtett ah­hoz is, hogy az igényeknek megfelelően kevert műtrágyát szállíthassanak a gazdaságok. Amikor elérkezik a felhasz­nálás ideje, a kevert műtrá­gyát a szövetkezet közvetle­nül a földekre szállíthatja. Augusztus végén, szeptem­ber elején kezdődött meg a nagyobb arányú szállítás a tárházból. A forgalom foko­zatosan emelkedett, s a mos­tani hetekben tart a csúcsidő. Egymást érik a szállítójár­művek, még sincs torlódás, mert egy kocsi hét-tíz perc alatt megrakodik. Eddig az őszi . szezonban mintegy 800 vagon műtrágyát szállítottak innen a gazdaságok. Nem ritka az olyan nap, amikor tizenöt-húsz vagonnyi meny- nyiség kerül ki a tárházból a földekre. Az utánpótlás folya­matos. Az ötszáz vagonos raktár és az ezerötszáz-két- ezer vagonos külső tárolótér lehetővé teszi, hogy a gazda­ságok fennakadás nélkül, a számukra legkedvezőbb idő­ben hozzájussanak a szüksé­ges műtrágyához. Két hőnap múlva kicserél­jük a naptárt: új évet kez­dünk. Addig azonban sok még a tennivaló: az idei célok el­éréséért ebben a két hónap­ban az átlagosnál is inten­zívebben kell dolgozni. Üzem­vezetőket kérdeztünk: hol tartanak a terv teljesítésével, milyen intézkedések születtek a következő két hónap mun­kájának szervezése érdeké­ben? Fontos program 48 tonna cérnára Az Üjpesti Cérnagyár nagy­atádi' üzemében az év első háromnegyedében a tervet 103,6 százalékra teljesítették. Októberben 107,7 százalékos volt a tervteljesítés. Mindeb­ből következik, hogy lemara­dás nincs. Annak érdekében azonban, hogy a megrendelt utolsó tétel is időben elhagy­ja a gyárat, sok még a ten­nivaló. Lovkó Imre, a gyár műsza­ki vezetője elsőként azt a na­pokban megtartott tárgyalást említi, amelyen — a Hunga- rotex Külkereskedelmi Válla­lat képviselőivel együtt — az évvégi készletek csökkentésé­re, a határidők tartására tet­tek intézkedéseket. Számba vettek, hogy elsősorban, az exportmegrendelések érdeké­ben milyen festékre, vegy­szerre, csomagolóanyagra és mennyi nyerscémára van még szükség. A fonal szállí­tására napi ütemtervet készí­tettek, és intézkedtek, hogy a termelőüzemek és a raktár között még szorosabb kapcso­lat alakuljon ki. Ezek együtt biztosítják azt, hogy a ten­geren túli országokba az utol­só tételt december 6-ig felad­ják, az európai megrendelők­nek pedig december 16-ig el­küldjük az árut. összesen 48 tonna különböző színű és mi­nőségű cérnát kell még de­cember közepéig exportra gyártani Nagyatádon. Ha ez sikerül, akkor az év utolsó napjaiban nem lesz kapkodás. Növelni a tőké$ exportot Az Egyesült Izzó háromszor módosította ebben az évben a kaposvári elektroncsőgyár termelési programját. Ezek­nek az intézkedéseknek az volt a céljuk, hogy növeljék a tők^s exportot: olyan ter­mékek gyártását fokozzák, amelyeket jól lehet értékesí­teni a nyugati piacon. Egy vezérigazgatói utasítás alap­ján a közelmúltban fölmér­ték a gyárisan, hogy a kész­letek és a várható termelés alapján milyen termékekből tudnak még a legtöbbet tőkés piacra szállítani. — Ezek az intézkedések — mondta Simkó Antal, a ka­posvári gyár igazgatója — közvetlenül is szolgálják a kaposvári elektroncsőgyár tervének teljesítését. Az év második felében megkezdő­dött az elektroncsövek fűtő­testeinek gyártása.' Ezeket az alkatrészeket a korábbi évek­ben más gyárakból kaptuk, és nemegyszer a szállítási késés okozott nálunk terme­lés lemaradást. Termeléski­esés még az idén is volt, a második félévtől viszont fo­lyamatos az ellátás, és meg­van a mód arra, hogy behoz­zuk a lemaradást. Gondunk a selejt is: jelenleg nagyobb az aránya, mint amivel szá­moltunk. Csökkentésére egy sor javaslat született, s a műszakiakat anyagilag is ér­dekeltté tettük abban, hogy a következő két hónapban to­vább javuljon a minőség. A gyár célkitűzéseinek megvalósítását segíti, hogy — terveinknek megfelelően — tovább növeltük a teljesít­ménybérben dolgozók ará­nyát: ma a gyár száz dolgo­zója közül csaknem hetven­nek attól függ a fizetése, hogy mennyi munkát végez és milyen minőségben. Leg­utóbb a rácsüzem műszeré­szei tértek át a teljesítmény­béres rendszerre. Még egy intézkedést említek, amely re­mélhetőleg munkaerőgond­jainkat is enyhíti. Gyermek- gondozási szabadságon levő négyszáz édesanya kapott le­velet tőlünk: azt kérdeztük, hogy visszajönne-e dolgozni, ha gyermekét el tudná he­lyezni óvodában, illetve böl­csődében. A válaszok most érkeznek, de úgy számolunk, hogy legalább 50—60 dolgo­zónk jön vissza, és segít mór az idei terveink valóra vál­tásában is. « Túlórával A Videoton Számítástechni­kai Gyárának tabi gyáregy­ségében a múlt hónapban már emelkedett a túlóra-fel­használás. Okát Kudich Antal főmérnök így magyarázza: — A tabi gyáregység idő­arányos feladatainak teljesí­tésében minimális lemaradás van. Ennek az az oka, hogy a nyugati importból származó anyagok hiányoztak a gyár­táshoz, vagy késve szállította azokat a kereskedelem. Mind­ez azzal járt, hogy az év végéhez közeledve torlódott a munka. A decemberi kapko­dást azzal kívánjuk megelőz­ni, hogy már októberben is rendeltünk el túlórákat, és a hátralevő két hónapban is túlóráznak dolgozóink. Ennek mértéke azonban semmikép­pen sem lehet hátrányos a dolgozókra. Or. K. I. Kutatások a szén vagyon pótlására Á Közép-dunántúli Szén­bányák Vállalat ajkai üzemé­nél nagyszabású kutatásokat kezdtek az ismert szénva- gyon pótlására. A Mecseki Ércbánya Vállalattal közösen ismét kutató fúrásokat vé­geznek a gyulatárói szénme­zőn, ahol 1945 előtt már bá­nyásztak, de a szénrétegnek csak a krémjét hozták fel­színre, s az erőművekben k még kiválóan alkalmas fűtő­anyag jelentős részét »ottfe­lejtették«. Az ötödik 5 éves terv má­sodik felében már ismét sze­net ad a gyulatárói mező, és akkorra elkészülnek a bánya­telepítéshez szükséges szociá­lis létesítmények, köztük a korszerű fürdő, és az orvosi rendelő is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom