Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

ÖT ÉV PROGRAMJA Mindenkihez eljutnak Nagyobb az önállóság A napokban fogadta el a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága az öí évre szóló munkaprogramját. A mozga­lom előtt nagyon sok és sokfé­le adat áll, ezeket azonban részleteiben nem érinthette a bizottság elé terjesztett terve­zet. Nem is volt cél, ezeket majd az éves munkaprogra­mokban határozzák meg. Varga Károlyt, a megyei népfrontbizottság titkárát két ok miatt kerestük meg. A munkaprogram végrehajtásá­nak sajátos színt adnak a so­mogyi településviszonyok, az erőteljes iparosodás, s — a munkamódszerek oldaláról — új vonást jelent az, hogy meg­szűntek a járási nópfrontbi- zottságok. — A következő években az egyik legfontosabb törekvés a népfrontmozgalom hatóköré­nek bővítése. Az előbb emlí­tett sajátosságok mellett mi­lyen fontosabb feladatok vár­nak megoldásra Somogybán? — Az a fő célunk, hogy min­denki fölismerje: a mozgalom­ban megtalálhatja a meggyőző­désének, képzettségének, érdek­lődési körének megfelelő fel­adatot. Ezt tartom munkánk vezérfonalának is. Tudniillik ezen keresztül lehet növelni a mozgalom hatókörét, akár tár­sadalmi, akár földrajzi érte­lemben. Semmiképpen sem elegendő azonban, hogy min­denki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő feladatot. A cél az, hogy találja is meg! Ezt kell nekünk szervező mun­kánkkal biztosítanunk, ennek megfelelő programot kell nyújtanunk, adott esetben kü­lön feladatokat megíhatároz.- nunk Társadalmi értelemben így bővíthető a népfront, ha­tóköre. — Es fSldrajzi értelemben? — A megyében 55 ezer em­ber él külterületeken, pusztai településeken. Jelenleg 160 társközség van. Mindezek meg­határozók a népfrontmunká­ban is. A legutóbbi választá­sokkal egyidőben megszűntek a járási bizottságok, megala­kultak a pusztai bizottságok. Ez azonban nem jelenti a ke­retek kimerítését, a lehetősé­gek teljes kihasználását. Ha van népfrontbizottság egy pusztán, ha nincs, a mozgalom­nak oda is el kell jutnia. Amikor az öt évre szóló prog­ramunkat összeállítottuk, elfo­gadtuk, lényegében — ha ez így megfogalmazva nem került is bele az anyagba — akciók­ban gondolkoztunk. Azaz.: adott helyen, az ottani embe­reket és körülményeket figye­lembe véve kell feladatot ad­ni a lakosoknak. — A munkaprogram egyik célja, hogy az embereket akti­vizálja. Ennek érdekében föl kell mérni, hogy eddig kikhez jutottak el, s kikhez nem. — Sok olyan ember él a megyében, akihez — külön­böző okok miatt — nem jutott el a mozgalom. Vagy ha elju­tott is, még nem sikerült őket aktivizálni, feladatvállalásra ösztönözni, közéleti érdeklődé­sű emberré tenni. Példaként említem: a megyében gyorsan nő az ipari munkások száma, közöttük sok a bejáró dolgo­zó. Vajon az ő közéleti szerep­lésük megoldott-e? Megvan­nak-e ennek a föltételei? Ki­merítették-e a lehetőségeket? Elsősorban a nők ép a fiatalok bevonása a közéletbe megol- dott-e? Sokan közülük passzív emberek, s hogy e*z az ellenke­zőjére forduljon, többek között a népfrontnak is igyekeznie kell — a maga sajátos eszkö­zeit használva — megteremte­ni a lehetőségeket. A járási bizottságok megszű­nése természetesen megváltoz­tatta a helyi bizottságok mun­kamódszereit, s azokat az esz­közöket is, amelyekkel 'a me­gyei bizottság irányítja és se­gíti ezeket a testületeket. A mozgalom általános módszerei is változnak, hiszen ami jó volt tegnap, nem biztos, hogy jó lesz holnap is. A helyi bi­zottságok munkamódszerei ezen belül alkalmazkodnak a községi, pusztai adottságok­hoz. Nagyobb lett az önálló* ságuk, szélesebb lehetőségeik vannak a kezdeményezésre. — Térjünk vissza még a be­járókra. Esetünkben bonyolult feladat akármilyen megmozdu­lást is szervezni, hiszen életük ritmusát nagy mértékben az ingázás határozza meg. — Az elmúlt években né­hány helyen megszerveztük a bejáró dolgozók fórumát. Na" gyón hasznosnak bizonyultak, a jövőben is csináljuk. Tapasz­talatainkból kiindulva tájéko- zódtun az üzemeknél: hány bejáró dolgozójuk van? Jelez­tük egyúttal azt is, hogy sze­retnénk részükre fórumot szer­vezni. A munkahelyek 80—85 százaléka örömmel fogadta kezdeményezésünket. Ezeknek a fórumoknak korábban első­sorban a lakóhely iránti ér­deklődés fölkeltése volt a cél­juk. Most már ennél összetet­tebb lesz: a községpolitikán túl a szakmai és a politikai mű­veltség bővítését is feladatául jelöltük meg. Fontos törekvé­sük a fórumoknak, hogy az üzemek vezetősége és a bejáró dolgozók lakóhelye között szo­rosabb kapcsolatot teremtse­nek. — Van-e olyan területe a népfrontmunkának, melyen az eredményekre még várni kell, a tartalmi munka javítása a következő öt év feldata? — A népfrontnak — az előbb említett hatókörbővü­lésre tekintettel — mindig újabb és újabb területeken kell eredményt elérnie. A kérdés­re azért példával felelek: a szülői munkaközösségek. Nem tudok pontos számot monda­ni, de több tízezer szülőnek van iskolás korú gyermeke a megyében. Így nagyon sok olyan ember él itt, aki szaro­sabb kapcsolatot építhetne ki az oktatási intézményekkel. Hiszen hányszor lenne szüksé­ge az iskolának segítségre, és — a másik, de ugyancsak na­gyon fontos oldal — hány szü­lő nyerhetne azon, ha ennek a kapcsolatnak az eredménye­ként maga is kedvet kapna a továbbtanulásra. A szülői munkaközösségekben ez a le­hetőség eddig kihasználatlan volt. Ezen is szeretnénk vál­toztatni. ' M. A. T ársadal omku tatás a gyárkapun belül A társadalmi tervezés ma újra napirendre került. Újra állítjuk, hogy a húszas évek szovjet fejlesztési tervei, például a híres GOEL- RO-terv nem csak gazdasági tervek voltak, hanem az egész társadalom fejlődését tartoták szem előtt — a gazdaság mint eszköz fejlesztésével. Napjainkban egyesek a tár­sadalmi tervezés fogalmán a társadalmi fejlődés befolyáso­lását értik. Mások a gazdasá­gi és szociális tervezés vala­milyen elegyeként kezelik a kérdést. A harmadik irányzat a társadalmi tervezést a nép- gazdasági tervezés részének tartja, vagyis hallgatólagosan a gazdaságnak rendéli alá. A három megközelítés — bár mai vitáinkban még egy­mást kiszorítva, kizárólagos igényekkel jelentkezik — úgy hisszük, inkább időbeli, ter­vezéstörténeti különbségeket jelez. Ahogy fokozatosan tár­sadalmivá szélesedik a gaz­dasági tervezés, úgy közeled­nek művelői, irányítói is a harmadiktól az első tárgyalás- mód felé. Eközben pedig az irányítás minden szintjén, a gyárakban, vállalatoknál is megjelennek a társadalomku­tatók: a pszichológusok, szo­ciológusok, hiszen szakismere­teik, vizsgálataik, adataik nélkül elképzelhetetlen a tár­sadalmi folyamatok reális fi­gyelembevétele az irányítás­ban. Különösen szembetűnő azoknak az üzemi laboratóriu­moknak a szaporodása, ahol a kutatók kilépnek az üzem­szociológus vagy munkapszic­hológus hagyományos szere­péből és munkájukkal az egész üzem, az egész közösség problémáinak megoldásához nyújtanak átfogó segítséget. A vállalatok megfelelő szo­ciális terveihez — vagyis azokhoz a koncepciókhoz, me­lyek a gazdasági célkitűzése­ket társadalmi tervvé alakít­ják — egy sor előfeltételt kell biztosítani. az üzemi közvélemény-kuta­tás; mind a makrotársadalmi, mind az üzemen belüli kérdé­sekkel kapcsolatos állásfogla­lások előrejelzése, illetve visz- szacsatolása. A vállalati társadalomkuta­tás feladata is kettős. Egyrészt közreműködése nélkülözhe­tetlen a közösség társadalmi keresztmetszeteinek bemérésé­nél, másrészt a vizsgálatok eredményeként feladatként jelentkezik a vezetés számára a társadalompolitikai infor­máció optimalizálása is. A vállalat gazdasági céljai­ból, az üzemi társadalomkuta­tók eredményeiből és a terü­let társadalmi lehetőségeiből kiindulva, az egész társadalom célrendszerét szem előtt tart­va alakítható ki végül a vál­lalat társadalmi terve. Az egyik érdekes, Csepelen készült munka az üzem- és művezetők helyzetével, szere­pével foglalkozik. A kutatás kísérletet tett a közvetlen ter­melésirányítók helyzetének, önértékelésének elemzésére, a vezető—beosztott viszony, az üzem- és művezetők, valamint a művezetők és a fizikai dol­gozók kapcsolatának, és a be­osztottak »elvárásainak« fel- térképezésére. gy másik kutatás — ugyancsak Csepelen — a sokgyermekes csalá­dok, csonkacsaládok és a gyer­mekgondozási segélyt igénybe vevő családok helyzetét vá­lasztotta tárgyául. Az ilyen komplex kutató- csoportok szaporodása nagy- vállalatainknál fontos hozzá­járulás lehet a munkahely ne­velő, közösség- és emberfor­máló funkcióinak tudatos ki- terjesztéséhez, bővítéséhez. T. P. E! MAI KOMMENTÁRUNK Ellenőriztetés helyett ellenőrzést! A belső ellenőrzésről be­szélgettünk néhány esztendeje az egyik termelőszövetkeze­tünkben. Az üzem vezetői el­mondták, hogy elégedettek az ellenőrző bizottság munkájá­val. Rövidesen az is kiderült, azért ez a nagy elégedettség, mert a bizottság még soha nem tárt fel komolyabb ba­jokat, ellenőrzése formális volt, néhány bejelentést vizs­gált meg, és azt, amit a tsz- vezetőség javasolt. A zár­számadó közgyűlésen az ellen­őrző bizottság beszámolója nem mondott semmit. Egyéb­ként is egy ilyen ünnepi gyű­lésen »nem illik« élesen bí­rálni. Sajnos gazdaságaink több­ségében most is ez a helyzet. Hogy miért? Egyrészt a roko­ni kapcsolatok magyarázzák, így azután az ellenőrző bi­zottság azért létezik, mert előírták, hogy lennie kell, azzal pedig, hogy milyen munkát. végez, úgy látszik senki nem törődik. A Kapos­vári Járási—Városi Népi El­lenőrzési Bizottság 1975-ben és 1976 eddig eltelt idősza­kában vizsgálta ezt a témát. Az ellenőrző bizottságok pél­dául nem végezték el — két üzem kivételével — az éven­te egyszer előírt általános vizsgálatot sem. Az egyes munkaterületek, ágazatok el­lenőrzése nem általános jel­legű, csupán egy kis részte­rületre korlátozódik és for­mális. Gyakran előfordul, bogy az ellenőrzést nem is a bizottság, hanem egy-egy te­rület vezetője végzi, s az el­lenőrző bizottságot csak »-be­vonja-« a munkába. Az ellenőrző bizottságok általában jegyzőkönyvet vagy írásos följegyzést készítenek a végzett munkáról. Megálla­pításaikat, tapasztalataikat a jogszabályok szerint a tsz ve­zetőségével kellene közölni­ük, hogy megfelelő intézke­dés születhessen. Ezzel szem­ben mi a gyakorlat? Az el­lenőrző bizottság elnöke szól a tsz elnökének — amikor éppen találkoznak —, hogy ez vagy az a baj. Azután vagy intézkedik, vagy nem. Ezt már senki nem ellenőrzi. Mi gátolja hát az ellenőrző bizottságok munkáját? Pél­dául az, hogy hiányzik a ta­gok megfelelő szakmai kép­zettsége. A bizottság elnöke több feladatot is ellát, így azután egyéb munkaköri be­osztása, a más területeken fennálló alárendeltségi viszo­nya akadályozza a hibák fel­tárásában. Magyarul: fél a következményektől. A másik: a tsz-ekben általában kevés a függetlenített belső ellenőr, aki az ellenőrzési bizottság számára szakmai segítséget adhatna. A mezőgazdasági üzemek­ben az ellenőrzési rendszer fejlesztése, a bizottságok ha­tékonyabb munkavégzése a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülésének egyik lénye­ges föltétele. Segítenie kelle­ne a gazdasági, társadalmi feladatok elvégzését, az üzem törvényes működését, a szö­vetkezeti tulajdon védelmét. Éppen ezért az ellenőrzés fel­tételeinek javítása azon túl, hogy népgazdasági érdek, a tsz-tagok érdeke is. El kelle­ne jutni odáig, hogy az ellen­őrzési bizottság, melynek ösz- szetételéröl a tagok döntenek, valóban a tagok érdekeit szolgálja, és munkája ne le­gyen formális. D. T. M índenekelőtt alaposan elemezni kell a válla­lat dolgozóinak társa­dalmi helyzetével, problémái­val összefüggő kérdéseket. En­nek az átvilágításnak ki kell terjednie a kollektíva szerke­zetére, összetételére, a szak­mai-minősítési és fukncionális struktúrára, a ki- és belépé­sek, valamint az átminősítések eredményeképpen jelentkező változásokra. Vizsgálni kell azokat az anyagi és nem anya­gi jellegű adottságokat, ame­lyek között a közösség tagjai élnek és dolgoznak. Megfele­lő összehasonlításokkal be le­het és be is kell mérni a vál­lalaton belüli szociális juttatá­sok szintjét, s azok változási irányát, s figyelmet kell for­dítani az üzemen belüli társa­dalmi tevékenység (párt- és tömegszervezeti munka, bri­gádmozgalom, munkaverseny) analízisére is. Végül lényeges Nem recept Hasznot hoznak a gyakorlati foglalkozások Sok párttitkárral be­szélgettem az utóbbi időben, aki egyéves tanfolyamot vég­zett Kaposváron. Egy részük még nem is ebben a tisztség­ben volt a pártiskola megkez­désekor közben vagy utána választották meg. A riportala­nyok anélkül tértek ki a ta* nultak hasznosítására, hogy rákérdeztem - volna. Kíváncsi­ságomat természetesen fölkel­tette, és apróra megbeszéltük: mi adta a biztonságérzetet a feladatok megoldásához. A megye más-más táján dolgozó párttitkárok az elméleti isme­reteik bővítése méllett első­sorban a gyakorlati foglalko­zásokra, az üzemlátogatásra hivatkoztak. Ez a tapasztalat­Kivuló minőségű kötöttáru A kötöttáru-egyesülés központi üzeme Kallnyinban van. Kaposvár testvérvárosának üzeme kiváló minőségű termékeket szállít a kereskedelemnek. A nagyon keresett kötöttárunak korlátlau a piaca az egész országban. csere ösztönözte őket bizonyos módszerek bevezetésére. Máskor egy olyan pártbi­zottsági titkárral beszélgettem, aki gyakran adja tovább a ta­pasztalatait a pártiskolások­nak, amikor meglátogatják az üzemet. Elmondta hogy sok energiát igényel a felkészülés, mégis szívesen fogadja a cso­portot, mert a nagy érdeklő­désen érzi: mindent szeretné­nek megismerni a gyakorlat­ban s aráit lehet, később hasz­nosítani. 1 Régebben is szerepeltek üzemlátogatások -a pártiskola programjában, ezek azonban még nem azt a célt szolgál­ták, mint a mostaniak. Három éve rendszeres a pártiskolá­sok olyan üzemlátogatása, ami­kor egy-egy témán belül vizs­gálják az ottani pártmunkát. A termeléssel való megismer­kedés most se marad el, hi­szen ez adja a keretet az al­kalmazott módszerek megérté­séhez. * Az üzemek nagy segítséget •dnak az Oktatási Igazgató­ságnak e látogatások lehetővé tételével, a pártmunka gya­korlati bemutatásával. Kiala­kult azoknak a gyáraknak a köre ahova a leggyakrabban elviszik a tanfolyamok hallga­tóit. A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyára, a villa­mossági gyár, a húskombinát a ruhagyár, az állami gazda­ság jó társa mindebben az is­kolának. 1 Elsősorban az egyéves párt­iskola hallgatóinak az oktatá­sában van nagy szerepük a gyakorlati foglalkozásoknak. Ez persze nem jelenti hogy az öthónapos tanfolyamosok kimaradnak ebből, csak az arányok mások. A hallgatók zsebében ott van a »marsall- bot«, lehet, hogy egy év múl­va már vezetőségi tagként, párttitkárként tevékenyked­nek. A gyakorlati foglalkozá­sokra később még jobban tá­maszkodhatnak, hiszen a ter­vezéskor, a pártmunka végzé­se közben nagy hasznát veszik minden ismeretnek. Aki azt hiszi, hogy kész recepteket kapnak a hallgatók az téved. Mindig az adott körülmények határozzák meg, hol milyen módszert alkalmazhatnak. A pártiskolával kapcsolatban lévő üzemek pártbizottsági titkárai is ilyen szellemben adják át tapasztalataikat. Jó érzés hallgatni a pártis­kola volt hallgatóit, amikor sorra veszik mikor és miben könnyítette meg eligazodásu­kat az elméleti és a gyakor­lati tudás. Szívesen emlékez­nek mind a tantermekben, mind az üzemekben elsajátí­tott gyakorlati ismeretekre. A pártépítési tanszék vezetője el­mondta, hogy mindkettő egy­aránt fontos az oktatásban. Az a céljuk hogy a hallgatók a, pártélet olyan gyakorlati kérdéseivel foglalkozzanak, amelyeket majd közvetlenül tudnak hasznosítani. Például egy-egy csoport kidolgozza egy alapszervezet ötéves káderfej­lesztési tervét. Az együttes munka, az értékelések ered­ménye megmarad bennük, s ha az élet úgy hozza, hogy új tisztségükben valóban neki kell fogniuk egy ilyen tervnek, biztos alapot nyújt a hajdani csoportos foglalkozás. Ugyan­így a fegyelmi tárgyalás »-le­játszása«, a gazdasági és ügy­kezelési munka begyakorlása. Amikor kézről kézre jár a nyilvántartási lap, az átjelentő és egyéb, többen meg is jegy­zik: most volt dolguk először ilyennel. Érthető várakozás előzi meg az üzlemlátoeatásokat. Más egy-egy helyszínen ele­mezni azt hogy milyen helyet foglal el a politikai informá­ció a pártszervezet munkájá­ban, s mint használják fel a jelzéseket az agitációban, meg- , ismerkedni azzal hogy milyen a gyárban a párt munkastílu­sa, munkamódszere 6tb. A pártiskola hallgatói ké­sőbb is fölkeresik a tanáraikat, tanácsot kérnek tőlük egy-egy kérdésben. Ez pedig éppen a gyakorlati foglalkozások egyre növekvő hasznát bizonyítja. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom