Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

Chile-per Nürnbergben A Pinochet-rezsim súlyosan sérti a nemzetközi jogi normákat Nürnbergben, a második világháború fasiszta főbűnö­sei ellen tartott per színhelyén megnyílt a chilei junta bű­neit kivizsgáló nemzetközi társadalmi fórum tanácskozása. A nürnbergi Chile-per nyugatnémet szervezői, valamint Hortensia Allende, a három éve meggyilkolt chilei elnök özvegye, Almeyda, a chilei Népi Egység-kormány volt külügyminisztere és a per több neves részvevője csütörtö­kön Bonnban sajtóértekezletet tartott. Gerhard Stuby nyugatnémet professzor a fórum rendezői nevében emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás színhelyét tudatosan választották meg: a német nép saját tapasztalatai­ból ismeri a fasizmust, az NSZK-ra pedig — az Egyesült Államok mellett második leg­nagyobb nyugati gazdasági hatalomként — külön felelős­ség hárul a santiagói junta nemzetközi elszigetelésében. Ezért a szövetségi köztársa­ságnak be kell szüntetnie a chilei rezsimnek anyagi támo­gatását. A nyugatnémet ható­ságok viszont akadályozzák a nemzetközi fórum tevékenysé­gét: nem adtak beutazóvízu­mot két szovjet, két lengyel és kát kubai szakértőnek, köz­tük Poltorak szovjet profesz- szomak, aki annak idején a nürnbergi perben vádlóként részt vett szovjet delegáció tagja volt. A chilei fórum — amelyet a harminc év előtti nürnbergi per több tanúja, a chilei ese­mények számos szenvedő ré­szese és a nemzetközi haladó közvélemény neves személyi­ségei is részt vesznek — szer­dán és csütörtökön két mun­kabizottságban tevékenykedett. Az egyik bizottság feladata a chilei junta emberiesség elleni bűntetteinek kivizsgálása, a bizonyító anyag összegyűjtése, Kohlnak nincs partnere? Friedrich Zimmermann, a CSÜ kijelölt parlamenti frakció- vezetője (balról) tanácskozásra hívta meg Helmut Kohlt, a CDU jövendő frakcióvezetőjét, aki a meghívást elutasította, mondván: »Zimraerminn nem lehet partnerem«. Maga he­lyett Karl Carstenst, a CDU eddigi frakcióvezetőjét küldte (jobbról). A tanácskozásról eddig semmi sem szivárgott ki. fiiülreo’ii móűosHia a Vatikánnal kötőit konkordátumai Az olasz kormány jelentős lépést tett a Vatikánnál 1929- ben kötött egyezmény, a kon­kordátum felülvizsgálatára és módosítására. A katolikus egy­ház jogállását, az állammal való kapcsolatait szabályozó megállapodás az eltelt majd­nem fél évszázad alatt el­avult, s felülvizsgálata régóta napirenden szereplő kérdés. Egyes pártok és csoportok a konkordátum egyoldalú eltör­lését sürgetik évek óta, míg a kereszténydemokrata kor­mányok a Vatikánnal össz­hangban történő módosítás mellett foglaltak állást, ám ezt is halogatták. Andreotti kormányfő most csütörtökön beszámolt a képviselőházban a Argentína Összetűzések La Plata város egyik kerü­letében tűzharcra került sor öt gerilla és az argentin biz­tonsági erők egyik egysége között. A rendőrség közölte, hogy az összetűzésben mind az öt gerilla életét vesztette. Az aregntínai fegyveres ösz- szetűzések az idén már 1218 emberéletet követeltek. Vatikánnal eddig folytatott tárgyalásokról, és előterjesz­tette a konkordátum módosí­tási javaslatéi. * A megállapodástervezet az eddigi 45 helyett 14 pontot tartalmaz és az 1929-es egyez­mény mélyre ható módosítá­sát jelenti. Így többek között a katolikus vallás nem lesz többé »államvallás« Olaszor­szágban (ám az egyház meg­őrizhet sok kiváltságot). Mó­dosul az iskolai vallásoktatás is: fakultatívvá válik. (Jelen­leg a vallásoktatás alóli men­tesülést kell kérniük a szülők­nek az állami iskolában.) Az egyházi házasságkötések és vá­lások elvesztenék polgári ér­vényüket. (Ezt a jelenleg ér­vényben levő konkordátum biztosítja, ám a válási törvény megszavazása már módosítot­ta ezt a helyzetet, ezért is vált halaszthatatlanná a konkordá­tum módosítása.) A kormányfő előterjesztését a képviselőház az elkövetkező napokban megvitatja, s a pár­tok állást foglalnak. A szélső- baloldali radikális párt javas­latot terjesztett elő a konkor­dátum egyoldalú felmondására és eltörlésére, ezt azonban a kommunista és szocialista párt nem támogatja. k a másik testületé a fasisztái tábornokok gazdasági bűntet­teinek fölmérése volt. A bizottsági munka eredmé­nyeképpen megerősítést nyert, hogy a Pinochet-rendszer er­kölcsi, politikai és jogi vonat­kozásban egyaránt súlyosan megsértette a nemzetközi jogi normákat. Három éve megsza­kítás nélkül rendkívüli állapo­tot tart fenn, feloszlatta a tör­vényhozást, felfüggesztette a pártok működését, a szakszer­vezetek tevékenységét. A Ges- tapóhoz hasonló titkosszolgá­latot (DINA) hozott létre, fa­siszta rohamcsapatai az utcai terror eszközeivel félemlítik meg az ország lakosságát. A fasiszta rendszer háromévi uralma alatt több mint har­mincezer embert gyilkolt meg, ezreket vett jogtalanul őrizet­be és tüntetett el nyomtala­nul. A junta intézményessé tette politikai ellenfeleinek kínzá- sát, legalább ötezer politika: fogoly sínylődik börtöneiben. A nagy erejű nemzetközi szo­lidaritásnak köszönhetően Pi­nochet nemrég kénytelen volt szabadon engedni néhány száz bebörtönzött hazafit, ez a lé­pés azonban — mutattak rá a fórum résztvevői — nem szabad, hogy megtévessze a nemzetközi közvéleményt. Az úgynevezett »chicagói Is­kola« gazdasági koncepcióit alkalmazva a junta a leple­zetlen kizsákmányolás és gaz­dasági elnyomás eszközeivel elérte, hogy az ország javai mind gyorsabb ütemben egyre kevesebb kézben összpontosul­nak. Folytatódik a rablógaz­dálkodás a chilei természeti kincsekkel. Közben a munka- nélküliség aránya elérte a 30 százalékot, az infláció pedig a 29 százalékot. Majd minden hat éven aluli gyermek veszé­lyesen rosszul táplált. Náci típusú könyvégetések vannak napirenden, a chilei értelmiség nagy része emigrációba kény­szerült. Mindezek alapján a két bi­zottság jelentésében megállapí­totta: a chilei fasiszta juntá­nak az ország lakossága ellen elkövetett bűntettei messze­menően kimerítik a nürnbergi ítélet jogi normáiban foglalta­kat. A nemzetközi fórum rész­vevői felhívással fordulnak a világ haladó közvéleményéhez: fokozza erőfeszítéseit a chilei terror felszámolása érdekében, szigetelje el teljes mértékben nemzetközileg a santiagói jun­tát, léptessen életbe maradék­talan gazdasági és kulturális bojkottot. (MTI) Haderőcsökkentési tárgyalások Űjabb plenáris ülés Becsben Csütörtökön megtartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tárgya­lások 120. plenáris ülését. A Hofburg nemzetközi konferen­cia-termében ezúttal is zárt ajtók mögött tanácskozott a konferencián részt vevő 19 ál­lam küldöttsége. Mint a sajtótájékoztatón kö­zölték: az ülésen E. Bottand nagykövet, az angol delegá­ció vezetője szólalt fel. A NATO-országok által a múlt év decemberében beterjesz­tett kiegészítő javaslat védel­mezőjeként az egyenlőtlen arányú csökkentés mellett foglalt állást. A haderőcsökkentési tárgya­lások legközelebbi plenáris ta­nácskozását decemer 2-án rendezik. Leonyid Brezsnyev romániai látogatásáról A szovjet lapok nagy fi­gyelmet szentelnek Leonyid Brezsnyev romániai látogatá­sának. A Pravda a látogatás eredményeképpen elfogadott nyilatkozatot olyan fontos do­kumentumként értékeli, amely kiemelkedő szerepet tölt majd be a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommu­nista Párt, a Szovjetunió és Románia kapcsolatainak to­vábbi fejlődésében. A szovjet—román együttmű­ködés az élet számos területét felöleli. Vannak azonban még újabb, ki nem használt lehe­tőségek — írja. — Vonatkozik ez egyebek között a gazdasá­gi együttműködésre, a terme­lési kooperáció továbbfejlesz­tésére és egyéb — részben kétoldalú alapokon, részben a KGST keretei között megvaló­suló — programokra. A nemzetközi porondon or­szágaink együttműködnek olyan felelősségteljes kérdé­sekben, mint a háborús ve­szélygócok felszámolása, együtt küzdenek azért, hogy egyetemes és visszafordítha­tatlan jellegűvé váljék az enyhülési folyamat — írja a Pravda. Hozzáfűzi: Az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia együttműködésének és testvéri barátságának továbbfejlesz­tésére irányuló politika meg­felelő válasz a szocializmus imperialista ellenfeleinek, akik szüntelenül provokációs kísérleteket tesznek a testvéri országok barátságának ég egységének aláaknázására. Szovjet - venezuelai tárgyalások Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Kirill Mazurov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese csütörtökön a Kreml­ben tárgyalásokat folytatott Carlos Andrés Pérezszel, a Venezuelai Köztársaság elnö­kével, aki hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodik. Egy hét múlva ENSZ-lőtitkár jelölesre ül össze a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács decem­ber 3-án ül össze, hogy meg­válassza a következő öt évre az ENSZ főtitkárát. Kurt Waldheim terminusa az év végén lejár. Valószínűnek tart­ják azonban, hogy ismét ő Hatalmas földrengés Törökországban Háromezer halott Az ankarai rádió csütörtök 1 ben a halálos áldozatok száma délelőtti adásaiban továbbra is mintegy háromezer főre be­csülte a szerdán Kelet-Török- országban pusztított földren­gés halálos áldozatainak szá­mát. Pontos adatok még min­dig nem állnak rendelkezésre, mivel igen sok hegyi falucská­val teljesen megszakadt az összeköttetés. ' A török rádió legfrissebb jelentésében azonban már kö­zölt néhány pontosnak látszó adatot is. Eszerint Muradiyé­2063, a sebesülteké 1179. A város közelében fekvő egyik falucskában hetven család kö­zül csak kettő élte túl a ször­nyű katasztrófát. Több mint száz falu teljesen elpusztult. A katonaság, a rendőrség és a Spanyolország 80 ezer pedagógus sztrájkol Spanyolországban harmadik napja tart több mint nyolc­vanezer tanár és tanító sztrájkja. Fizetésemelést és oktatási reformokat követel­nek. A pedagógusok sztrájkjá­val párhuzamosan számos til­takozó megmozdulás zajlik az országban. Csütörtökön — fizetéseme­lést és börtönügyi reformokat követelve — ülősztrájkot tar­tottak a spanyol nagyvárosok börtöneinek őrei. A többi kö­zött Malagában, Cordóbában ás Barcelonában sztrájkoltak a büntetőintézetek alkalma­zottai. Barcelonában véget ért a tűzoltók kétnapos munkabe­szüntetése, mivel a városi ta­nács hozzájárult, hogy az 1977. évi költségvetésben figyelem­be veszik a tűzoltók fizetés­emelési követeléseit. Értékelte a választási kampányt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának vezetősége Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága New Yorkban ple­náris ülést tartott, amelyen összegezte a választási kam­pány tapasztalatait. A ta­nácskozáson Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára tartott be­számolót. A novemberi választások megmutatták, hogy az Egyesült Államokban minden lehetőség megvan egy új, független po­litikai mozgalom létrehozásá­hoz az amerikai nép széles tö­megeinek részvételével — ál­lapította meg a főtitkár. A vá­ra kerülésével valamilyen ja­vulás következik be a széles néprétegek sorsában! — foly­tatta Gus Hall. — Széles kö­rű harcot kell folytatnunk, hogy gazdasági és szociális té­ren engedményeket érjünk el. Hangsúlyozta azt is, hogy az új kormányzat idején majd még erőteljesebb harcot kell folytatni a békéért, a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és kerül a szervezet élére. Két másik pályázó neve ismert: Shirley Amerashinghe Sri Lanka-i diplomata, az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakának el­nöke és Luis Echeverria távo­zó mexikói elnök jelentette be, hogy szívesen ellátná a fő­titkári teendőket. Amerasinghe azonban kérte, hogy bejelen­tését csupán akkor tekintsék hivatalosnak, ha a Biztonsági Tanács tagjai nem tudnak megegyezni Waldheim jelölé­sét illetően. A mexikói elnök pedig közölte, hogy csak a regionális csoportok, különö­sen pedig a latin-amerikaiak támogatásának birtokában je­lenti be hivatalosan, hogy pá­lyázik az ENSZ legmagasabb vezetői tisztségére. Az alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács ’állítja a főtitkárjelöltet, akit azután a közgyűlésnek kell megválasz­tania. A gyakorlat szerint ez utóbbi lépés többnyire formá­lis. (MTI) fiz ENSZ és a leszerelés A világszervezet egyre töb­bet foglalkozik korunk egyik lényegbevágó kérdésével, a leszerelés ügyével. Szerdán éjjel az ENSZ-közgyűlés poli­tikai bizottsága tett ismét ta­núságot erről, midőn egyhan­gúlag jóváhagyta a vegyi és baktérium fegyverekre vonat­kozó határozati javaslatot, amelyet a szocialista és az el nem kötelezett országok, vala­mint egyes nyugati államok terjesztettek elő. A határozat azt indítványozza valamennyi államnak, amely még nem csatlakozott a baktérium és toxikus fegyverek eltiltásáról szóló egyezményhez, hogy írja alá azt, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet, amely megtiltja a fojtó, mérgező és más hasonló gázok és bakté­riumfegyverek háborúban való alkalmazását. A politikai bi­zottság határozati javaslata hamarosan a közgyűlés elé kerül, amely bizonyára tör­vényerőre emeli majd. Erre abból is következtet­hetünk, hogy e hónap elején a világszervezet közgyűlése nagy szavazattöbbséggel jóvá­hagyta már a leszerelés témá­jával szorosan összefüggő szov­jet javaslatot az erőszakról való lemondásról az államok közötti kapcsolatokban. A ve­gyi és baktériumfegyverek csupán egy, de semmiképp sem elhanyagolható részét képzik korunk tömegpusztító fegyvertárának. Kiiktatásuk a háborús gyakorlatból — amíg a világ nemzetei magát a há­borút nem helyezik »törvényen kívül-K — sokmillió ember­életet mentene meg a borzal­mas haláltól. (Gondoljunk csak Vietnamra, ahol az amerikai agresszorok vegyi fegyverek alkalmazásával több tízezer embert pusztítottak el!) E részterületen aratott rész­siker — mert teljes csak ak­kor lesz, amikor valamennyi állam csatlakozott az erre vo­natkozó szerződéshez — be il­leszkedik a Szovjetunió évek­kel ezelőtt kezdeményezte békeoffenzívájába, amely az államok többségének támoga­tását élvezi. A szocialista kö­zösség országai azt vallják, hogy az enyhülési folyamat isszafordíthatatlansága érde­kében szükség van a katonai téren történő enyhülésre, va­lamint a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Ezért szorgal­mazzuk a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozására vo­natkozó SA.LT—II. tárgyalások megérlelését, a Becsben folyó haderőcsökkentési megbeszélé­sek elmozdítását a holtpont­ról, valamint a leszerelési vi­lágkonferencia összehívását. Az ENSZ fóruma most efelé tett apró lépést, illetve a végső cél, az általános és teljes le­szerelés felé egyengeti az utat. Japán Lockheed-perek A tokiói körzeti bíróság csü­törtöki bejelentése szerint ja­nuár 27-én kezdődik meg a japán fővárosban az első na­gyobb szabású Lockheed-per, amelynek fő vádlottja Tanaka Kakuei, volt konzervatív párt­elnök, volt miniszterelnök. Tanaka pere meglehetősen hosszúnak ígérkezik. Tanaka perével csaknem egy időben kezdődik meg To­kióban egy másik Lockheed­buro, a liberális demokrata párt egykori főtitkára, volt közlekedési miniszter és Szato Takajuki, volt parlamenti mi­niszterhelyettes. polgári lakosság egyaránt részt' }aszt0k bizonyságot 1 tettek vesz a mentési munkálatok­ban. A TASZSZ hírügynökség te- heráni jelentése szerint a föld­rengés komoly rombolást oko­zott Iránnak a török határ közelében levő körzeteiben is. készségükről, egy ilyen moz galomban való részvételre, amikor jelentős számban sza­vaztak a kommunistákra és más független jelöltekre. Ne várjuk azt, hogy az új a szovjet—amerikai kapcsola-1 per, amelynek vádlottjai kö­tök további javításáért. izött van Hasimoto Tomisza­Leraktdk a Mao-mauzóleum alapkövét Szerdán, a pekingi Tien An Men téren lerakták Mao Ce- tung mauzóleumának alapkö­vét. A ceremónián Hua Kuo- feng elnökkel az élen megje­lentek — és egy lapát földet dobtak a gránitkocka mellé — Carter-kormányzat hatalom-1 a KKP Politikai Bizottságának Fekingben dolgozó tagjai, az országos népi gyűlés elnök- helyettesei és az államtanács elnökhelyettesei. Hua Kuo-feng az alapkő le­tétele alkalmából beszédet mondott. Kissinger európai körútra készül Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy Henry Kissinger külügymi­niszter december 7-én európai körútra indul. Valószínűleg ez lesz utolsó Hivatalos utazása. Az előzetes terv szerint Kis­singer részt vesz a NATO mi­niszteri tanácsának brüsszeli ülésén és úton hazafelé meg­áll Londonban. Feltételezések szerint Kissinger Genf be is elutazik, ha a Rhodesia kér­désében folyó tárgyalások ad­dig még mindig zsákutcában lesznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom