Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Egy áruház két éve A gondolák között Az a szemüveges ••• Lengenek-csapódnak az üveg-alumínium ajtók, össze­sen tizenegy szárny fordul szünet nélkül a sarkain. Eny- nyi be- és kijárata van a So­mogy Áruháznak, s a szám azért páratlan, mert a föld­szintre elég volt hármat csi­nálni.'' Itt árulják többek kö­zött a tartós fogyasztási cik­keket, a szőnyegeket és ezek­ből az emberek kevesebbet vásárolnak, mint mondjuk ingből, vagy fehérneműből. Az áruház vezetői nem lep­lezett büszkeséggel visznek be az »inghadseregbe«. Vagy tíz­ezer darab sorakozik a rak­tárban, hidegen csillognak a nylon- és a celofán zacskók. — Egy közepes nagykeres­kedelmi vállalat is megirigyel­hetné a készletünket! — mondja Szabolcsi János, a So­mogy Áruház igazgatóhelyet­tese. ‘ A szabály az szabály Az ajtókhoz érdemes még visszatérni. Csaknem két éve, amikor átadták a megye leg­nagyobb bevásárlóközpontját, akkor már tudták, hogy a be­épített ajtók nem jók. Tudták a gyártók is, be is fejezték a típus készítését, de a tervek­ben ez szerepelt, s ki tudja, milyen megfontolás miatt nem' tértek el az írott anyagtól. A hibás konstrukció nem tagad­ta meg önmagát: a nyitást kö­vető második napon már rosz- szak voltak a szépen csillogó ajtók... Ami meglepetés: az áruház­nak még mindig nincs hasz­nálatbavételi engedélye. Lehet úgy is fogalmazni, hogy — hallottam ezt a Somogybán — »feketén« üzemel az áruház. Az ok: a tervezéskor »benn­felejtett« hibák. Mint amilye­nek például az úgynevezett szalagablakok. Külön előírás foglalkozik azzal, hogyan le­het ezeket kinyitni. Lényeg: motorikus szerkezet kellene hozzá, nem pedig egy rúd. Az már más kérdés, hogy az áru­házban a gondolák, raktári polcok miatt nem férhetnének hozzá a falra erősített szerke­zetekhez. A szabály az sza­bály ... Egy ilyen hatalmas áruház­iján nem megy zökkenők nél­kül a munka. Vagy az embe­rekben van a hiba, vagy az áruban — vagy az épületben. Bár kivétel nélkül tiszta gyer­mekkádat kapnak a vásárlók, arra nem gondolnak, hogy ezek az egyre gyakrabban vá­sárolt műanyag kádak »még annál is tisztábbak«: ha ugyanis esik az eső, a konfek­cióosztályon hamarosan elkezd csöpögni a víz a mennyezet­ről, s ilyenkor különleges sze­rep jut az eredetileg gyerme­kek fürösztésére készült, nagy­méretű edényeknek. Nem csak a víz felfogása ennek a hasz­na, hanem az is, hogy még tisztábbak lesznek a kádak ... Nem jön a „herceg” Van persze mindenre meg­oldás (túl a kádakon): neve­zetesen a garanciális javítók lennének a fehér lovon érkező »hercegek«, csakhát »lerob­bant a paci«. Erre utal, hogy' már régóta ígérgetik érkezé­süket, s a legfrissebb értesítés szerint talán a jövő év elején meg is jönnek. Addig minden m^gy úgy, ahogy eddig, pél­dául tovább töredezik az áru­ház műmárványból készült kövezete. A nyitás óta eltelt csaknem két év alatt sok tapasztalatot szereztek az áruház vezetői és dolgozói. Többek között az is kiderült, hogy a boltban na­gyobb hely van, mint ameny- nyiről eredetileg tudtak. Némi átcsoportosítással — ahogy itt mondják: a' technológiai terv i megváltoztatásával — kiraka­tot nyertek, nagyobb eladóte­ret, termelékenyebb lett a munka, s az eladótérben for­golódó, válogató vevőket is jobban figyelemmel tudják kísérni. Mert erre is szükség van.. Az áruházban működik egy figyelőszolgálat, mely az ipari televízióhoz hasonlóan »szemez« a vásárlókkal. Nem is akármilyen eredménnyel: az 1975-ben leleplezett szarkák számát már 1976 első felében »hozta«. Ez megmutatkozott a legutóbbi leltár idején is: kevesebb hiányt kelett számba venni., Nyitáskor az áruházban 170-en dolgoztak, most 135-en vannak. Ez is az előbb emlí­tett átszervezés eredménye: az eladók, a pénztárosok, a rak­tárban tevékenykedők azonos megterhelés mellett keveseb­ben is el tudják látni ugyan­azt a munkát. Pedig ugyancsak sok vá­sárló van a Somogybán. Az év eddig eltelt tíz hónapjában 1 millió 100 ezer volt a fizetők száma, de legalább háromszor ennyien lengették meg az aj­tókat. Egyébként nem veszik figyelembe a feliratokat: ki­nek melyik áll kezére, azon jön vagy távozik. Hogy össze­sen mennyi pénzt hagytak az áruházban, le sem érdemes írni, legföljebb annyit: egy­egy nap átlag egymillió forint a forgalom. A mozdulatlan mozgólépcső Vannak a vásárlók között, akik sóvárogva nézik a moz­gólépcsőt, elsősorban a gyere­kek. Csakhogy ez drágább — és fölösleges — beruházás volt annál, mint hogy a játék szintjére süllyesszék. Az évi karbantartása több mint 100 ezer forintba kerül, s ez csak az olajozást, a portalanítást jelenti, a javítási költségek nem szerepelnek benne. Drága az üzemeltetése is, így meg­gondolják az áruházban, hogy mikor kapcsolják be. Már csak azért is, mert működésekor egy embernek mindig ott kell állnia mellette. Mint mondják, nincs meg­állás. Napról napra fedezik fel, hogy hol lehet még javí­tani, hol szorul további mó­dosításra a technológiai terv. A régi szervezés szerint mű­ködve elsőként a cipőosztályt nőtték ki, mint ahogy a gye­rekek is gyorsan kinövik az eredetileg hosszabb távra vá­sárolt lábbelit. Ma már 48Ö0 pár cipő sorakozik a gondolá­kon, további 40 ezer pár a raktárban. A raktárakat nagyon irigy- lik a somogyiaktól más me­gyék kereskedelmi szakembe­rei: 50—60 millió forint értékű áru van itt felhalmozva, most elsősorban őszi és téli holmik­ból. A minap egy vásárló irha­bundát keresett. Volt, megpró­bálta, »mintha csak rászab­ták volna«, megvette. Akkor árulta el, hogy megelőzően már körbejárta a bundáért az egész országot. Egyébként Ka­posváron lakik. Mészáros Attila Tanakodtunk, de sehogyan sem tudtuk megmagyarázni egymásnak, hogy beszélgeté­sünkben az egyik név kit ta­kar. Már a zakója színétől a mandzsettagombjáig mindent elmondott a társam az illető­ről, mégsem értettem. Az ar­ca ... az arca ... Hát tudod, az a szemüveges. Tudtam. Es rájöttem, hogy én is »megkü­lönböztetett« vagyok. Katonafiatalok a KISZ kongresszusa után — Amikor a felkészülést szerveztük és kézhez kaptuk a KISZ KB dokumentumait, el­ső olvasásra a feladatok sok­rétűsége, a gondok őszinte föl­vetése kapott meg bennünket. Ez meghatározta a felkészülés további tartalmát, fölkeltette érdeklődésünket, és együttes cselekvésre hívott. Sok olyan fiatal volt az alapszerveze­tünkben, aki még nem vett részt kongresszusi felkészülés­ben. Egyik célunk az volt, hogy ezt az időszakot felhasz­náljuk a szervezethez való tartozásuk erősítésére, elköte­lezettségük szilárdítására. így fogalmazott Kákái Ist­ván főhadnagy, aki küldött­ként vett részt a KISZ IX. kongresszusán. Kovács Károly őrvezető az alapszervezeti ak­cióprogramok elkészítéséről ezt mondta: — Nagyszerű volt, hogy nem kellett a fiúk szájába rágni az egyéni feladatvállalásaikat. Ügy készült az akcióprogram, ahogy a KISZ KB 1974 áprili­si határozatában rögzítették. Alapszervezetünknél ez ko­moly fejlődést jelént. Most, a végrehajtás félidejében el­mondhatjuk: terveinket be­csülettel teljesítettük, nem kell az év végén lemaradásról beszámolnunk. A munkát eredményesen se­gítette a pártalapszervezet irányító tevékenysége. Erről Kiss Károly őrnagy, az alap­szervezet titkára mondta: — Evek óta tartó folyamat az ifjúságpolitikával kapcso­latos munka erősödése. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata újabb ösztönzést adott e munka javítására. A KISZ-alapszervezet vezetősé­gével tartalmasabb lett a kapcsolat a KISZ IX. kong­resszusára való felkészülés so­rán. Mi is jobban megipmer­hettük célkitűzéseinket, és végrehajtásukhoz minden se­gítséget megadunk. A Killián György ifjúsági klub vezetője Tóth Kázmér őr vezető: — Az alegység leg­népszerűbb helyisége ez a klub. Minden berendezési tárgy, díszítés a mi kezünk munkája. Talán ezért érezzük ennyire sajátunknak. A KISZ IX. kongresszusának tisztele­tére rendeztük újjá, de úgy érzem, nemcsak a forma, ha­nem a tartalmi munka is mu­tatja a változást. Fő felada­tunknak tartjuk, hogy a lakta­nyában a szabad idő eltöltésé­re — figyelembe véve a fiata­lok idejét, a KlSZ-alapszerve- zet akcióprogramját — szín­vonalas, klubszerű programo­kat biztosítsunk. A hadseregben dolgozó KISZ-szervezetek — a kong­resszus határozatainak megfe­lelően — lelkesen dolgoznak azért, hogy a leszerelő fiatalok az. ifjúsági mozgalom aktivis­tái legyenek. g, p A vendég jön, toporog, pró­bálgat, nézegeti magát a tü­körben. Fölírták az okulárét, kell. összefutnak a betűk, is­merősök mellett megy el... Azaz a vendég már nem to­porog. Kaposváron az új bolt­ban — az országban több he­lyütt bevált módszerrel — ül­ve szolgálják ki a leendő sze­müvegeseket. így könnyebben oldódik a beteg — mert a gyenge látás is betegség —», bizalmasan meg is kérdi: me­lyik áll jól, Évente 18—20 ezer szemüveg talál gazdára Kaposváron. A megyében még két üzletben — Siófokon és Nagyatádon — foglalkoznak ezzel. Sokan van­nak a szemüvegesek. És egy­re többen lesznek. A szemüveg pedig megváltoztatja az arcot, átformálja a karaktert. Néha nemcsak külső változást okoz. 1 Ismerősöm negyvenévesen lett »hégyszemű«. És agresz- szív. Először a munkahelyén nem tudták, mi lehet vele. Azelőtt kenyérre lehetett vol­na kenni. Kérdezgették, segí­teni akartak. Elküldte őket. A titok kiderül végül. A vélet­len hozta a megoldást. Ügyfél toppant be az irodába, visz- szatérő ember volt. Nahát, kartársnő, ezentúl udvarolni fogok magának! Olyan szép lett a szemüvegben. A hölgy bevallotta: ez volt a baj. Meg­nyugodott, most is tetszik. Ha akkor nem lép be az az em­ber, talán még ma is küsz­ködik. A keretekről, a divatról be­szélgettünk Rózsahegyi L ász­ióné üzletvezetővel; arról, hogy, pácienseiknek mit jelent a szemüveg. — Nem minden keret jó minden embernek. És ez csak látszólag ilyen egyszerű. Nem­csak a jól áll vagy rosszul áll alapján kell dönteni. Az első szempont a pupillatávolság. Az üveg középpontjának haj- szálppntosan jó helyen kell lennie, különben többet árt mint használ. Ezért sokszor lebeszéljük az embereket egy- egy keretről. 1 — Az üveget receptre, ked­vezményesen adják. Van ke­ret is, de... — Igen, az ilyen keret ol­csó, de tudjuk, hogy nem jó. Műanyag, kemény, nem is szép, könnyen deformálódik, nehéz hordani. De már .ez is haladás. Azelőtt rosszabb volt. — És a többi ? Szerintem drágák. 1 — 500 forint körül van a legborsosabb. De van 60—70 ___________£_______________ f orintért is. A szebbek két­száznál kezdődnek. Valaha le­vonhattunk belőlük a kedvez­ményes keret árát, de ez meg­szűnt. Az emberek pedig — ha már szemüveget viselnek — szeret­nének jót. szépet. Kevesen vannak, akik megelégszenek az »esztékással«. Az asztalnál postásruhás férfi ül. Nézegeti a fém, vilá­gos, sötét műanyag kereteket. Válogat. Kettő is kell, egy tá­volra, egy közeire. 1 — Négy éve hordok szem­üveget. Először az ember föl­teszi lekapja ideges lesz. Ez megy két hétig. A kollégák is megrökönyödve kérdezgették, -hogy mi van, Pista bácsi? Mi lenne, hát kell. Pénzt számol­ni vaksin nem lehet. Persze fura volt tükörbe nézni. Ma- meg nélküle fura. A másik, széken egy fiatal­ember előtt már halomban tornyosulnak a keretek. Nehéz választani, mély az ormyerge, egyik sem akar »ráülni«, ö praktikus szemléletű: — Sokat olvasok. Vékony keretet szeretnék, hogy minél kisebb legyen a kontraszt az üveg és a külvilág között. Vi­lágosat akarok. Föltettem egy sötétet, úgy éreztem, mintha körben lehúzták volna a re­dőnyt. Egyébként nem szere­tem túlzottan. De nélküle fáj a szemem. Voltaképpen mind­egy, hogy milyen. De azért válogat, nem tud dönteni. Az üzlet dolgozói pe­dig szedegetik a kereteket végtelen türelemmel. Mihály falvi Jánosné és Lukicza Lász- ióné csendben magyaráz, kér­dez. Ha a vevő egészen rosz- szat választana, arról lebeszé­lik, nem illik hozzá. 1 Előfordul az is, hogy vesz valaki egy keretet, és ablak­üveget kér bele. Mert a szem­üveg divat is lett. A fémke­ret a »menő«. A férfiak is épp oly hiúak mint a nők, ez is kiderül. Rózsahegyiné mondja: — Nem is tudja, hányán viselik szemrontóan, az orruk­ra ejtve, ferdén, görbe szár­ral a szemüveget. Pedig mi ingyen megigazítjuk. Egyéb­ként ugyanúgy meg _ lehet szokni, mint egy műfogat. Amikor látjuk, hogy a hályog­műtétesek az elkészült üveg­gel boldogan forgolódnak, lá­tok, látok..., mi is örülünk. Bent a három csiszoló na­ponta 100 szemüveget is meg­csinál. Ügyes kis szerkentyűk­kel, gyémánt vágóval, 120 fo­kos forró üveggyönggyel, kö­szörűvel dolgoznak. A keretek­hez megvan a séma, leszabják, csiszolják, beillesztik. Kész. Furcsa szaga van a frissen ké­szült szemüvegnek. A fémke­retbe még nehezebb betenni az üveget. Tizedmilliméteres munka. ‘ Ma már ritka az olyan em­ber, aki inkább tapogatózik, de nem visel szemüveget. Aki idegenkedve jön be. azzal pró­bálják megszerettetni. Az enyém már hozzám nőtt. Luthár Péter Kulcs egy perc alatt Némi huzavona után, de azért nem sok késéssel a na­pokban megérkezett a Kapos­vári Vasipari és Műszaki Ktsz háztartási kiegépjavító részle­géhez a kulcsmásoló automata gép. A készüléket — amely alig nagyobb, mint egy táska­rádió — az NSZK-ból impor­tálták, és 25 ezer forintba ke­rült. A részlegben dolgozó szak­emberek elmondták, hogy a rendkívül egyszerű, ám na­gyon precíz és »okosan« dol­gozó kis Börkey-masina beál­lítása már csak azért is idő­szerű volt, mert Somogybán eddig ugyancsak sokfelé kel­lett szaladgálni é> sokat kel­lett várni, ha valaki másola­tot szeretett volna készíttetni valamelyik kulcsáról. Egy-egy Elzett biztonsági cilinderzárhoz szükségen kulcs . elkészítéséhez mindössze egy percre van szükség. A meg­felelő mennyiségű nyers kul­csot időben beszerezték. Az ajtókhoz szükségeseken kívül felkészültek a Zsiguli sze­mélygépkocsik két első ajtaját nyitó kulcsok másoláisára is. Több lej a szövetkezetektől A megye szövetkezeteiben a múlt évben különösen ala­csony, 1927 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. Az ez évi intézkedések hatására december végéig várhatóan háromszáz literrel emelkedik a tehenenkénti tejtermelés. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 15 százalékos haszonnöveke­dést sikerült elérniük nagy­üzemeinknek. Az állattenyésztési felügye­lőség háromnegyed éves érté­kelése nemcsak ezt a kedvező irányzatot állapította meg, ha­nem egyben azt is, hogy saj­nos a megyei átlagon beiül nagy szóródások tapasztalha­tók. Van olyan nagyüzem, mint például a somogyszili gazdaság, ahol háromnegyed év alatt 2285 litert, vagy a nagy bajomi, ahol 1984 litert értek el, ugyanakkor a vis- nyei szövetkezetben 881, a si- monfaiban 814 liter volt a te­henenként! tejtermelés. Ez a körülmény arra utal, hogy igen nagy, még mindig ki nem használt tartalékaink vannak a tejtermelésben. A termelés fokozása mel­lett termelőszövetkezeteink­nek másik fontos feladatuk volt a tehénlétszám növelése. Célul határozták meg, hogy több mint ezerháromszázzal növelik, és év végére elérik a 25 ezres tehénlétszámot. Az előzetes fölmérés azt tanúsít­ja, hogy ezt is sikerül meg­valósítani. Növényvédelmi tájékoztató Veszélyes kártevő: a bakzsizsik A babzsizsik 3—5 mm nagy­ságú, barnás »színezetű, ormá­nyos bogár, a hátoldalán levő jellegzetes szürke foltokról viszonylag könnyen felismer­hető. Lárvái (fehér színű ku­kacok) csoportosan találhatók egy-egy magban. Évente több nemzedék fejlődik, és nem­csak a babot, hanem a borsót, a bükkönyt, a szójababot is károsítja. Erős fertőzéskor a lárvák a babot a feli&merhe- tetlenségig összerágják, és ét­kezésre vagy vetésre teljesen alkalmatlanná teszik. A károsított babszemen több, szabályos kerek lyuk található, A bogár távozása előtt hártyaszerű képződmény borítja a lyukat, erről jól fel­ismerhetők a fertőzött, lárvá­kat tartalmazó szemek. Nagy­üzemeknél megoldott a zsi- zsiktelenítés, ugyanis kötelező a termés gázos fertőtlenítése. Az étkezési bab legnagyobb részét azonban a háztájiban termelik, s a termés egy ré­szét visszatartják az újabb vetéshez — esetenként akkor is, ha az zsizsikkel fertőzött. A fertőzést elsősorban azzal akadályozhatjuk meg, hogy nem tároljuk huzamosabb ideig a babot. Ha valahol a babzsizsik fertőzését észleljük, vagy üzletben, piacon olyan magot vá»sárolunk, amelyből zsizsikek bújnak elő, jelent­sük be a megyei növényvédő állomásnak. A kisebb, fertő­zött tételeket főzzük meg, vagy — darálva — takarmányozás­ra használhatjuk fel. A na­gyon régi, fertőzött maradékot leghelyesebb az új tétel táro­lása előtt elégetni. Mivel a kártevő a hidegre érzékeny, ezért az étkezési bab tárolóhelyéül lehetőleg alacsony hőmérsékletű helyet válasszunk. A padláson tárolt és szétteregetett babban meg­akadályozzuk a kártevő el­szaporodását, s ha a hőmér­séklet tartósan fagypont alá •süllyed, a zsizsik elpusztul. A kártétel jelentősen csökkent­hető a raktár- vagy padlástér rendszeres és gondos tisztítá­sával, továbbá azzal, hogy csak zrsizsikmentes babot rak­tározunk, tárolunk. Háziker­tekben, ahol a babot kukorí- caköztesként termesztik, sza­badföldön, az összekötött ku­koricaszár védelmében telel át, Így a következő évi fertő­zés egyik forrása lehet. Na­gyon fontos ezért a kukorica­szárat még az ősz folyamán felhasználni, illetve elégetni. A vetőmagnak szánt meny- nyiséget csávázni kell Hungá­ria L—2 porozószer 2 g/1 kg vetőmag adagolásában. A csávázott Vetőmagot étkezési célra felhasználni tilos! A ke­veredés megakadályozása vé­gett a csávázott babvetőmagot címkézve, elkülönítve kell tá­rolni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az erős fertőzés miatt Kaposvár egész területe végleges növényegészségügyi zárlat alatt áll, ezért a városi piacokon babot árulni tilos! A boltban vásárolt babot elő­zőleg fertőtlenítették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom