Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

Ctrcussék ,,politikai féltéglája’* Belháború az NSZK-ban Kohl fölvette az odavetett „kesztyűt’ A hadüzenet után megkezdődött a háború: a nyugat­német ellenzéki CDU—CSU pártuniója fölbomlott. A két kereszténypárt — amely 27 éven át kormányon és ellen­zékben szövetséges volt — élesen szembefordult egymással. A bajor Keres ztényszocia- lista Unió — Franz Josef Strauss pártja — új parla­menti képviselőinek első ta­nácskozásán titkos zavazással úgy döntött: a párt o jövőben önálló frakciót alkot majd a parlamentben. Ezzel a CSU lényegében magára hagyta a kereszténydemokrata pártot, a CDU-t Helmut Kohl, aki néhány héttel ezelőtt azzal a feltétel­lel vállalta el az ellenzék par­lamentivezetését, hogy a két jobboldali párt uniója fenn­marad, döbbenten értesült — utólag — a volt szövetséges döntéséről. »Ez már nem is politikai bomba volt, inkább politikai féltégla, amellyel bezúzták egy előkelőd üzlet kirakatát« — nyilatkozott a CDU egyik vezető politikusa, nem sokkal a kettészakadás hírének köz­zététele után. Maga Kohl — miután bizonyságot szerzett arról, hogy a hírügynökségek jelentése fedi a valóságot — sebtében rendkívüli ülésre hívta össze pártja vezetőségét. Ez nem volt könnyű feladat, mert a gyanútlan keresztény­demokrata politikusok hétvégi szabadságukat töltötték. A CDU válságülésén »föl­vették a CSU által odadobott kesztyűt«. Kohl jelezte, hogy továbbra is az egész ellenzék vezetőjének tekinti magát, és burkolt fenyegetés formájá­ban kilátásba helyezte, hogy a CDU most már az egész szö­vetségi köztársaságra kiter­jeszti tevékenységét. (Eddig a CSU csak Bajorországban mű­ködött és rá való tekintettel a kereszténydemokraták »ki­hagyták« ezt a tartományt.) Hétfőn délután parlamenti frakciótanácskozáson is meg­vitatta a nyugatnémet Ke­reszténydemokrata Unió a ko­rábbi szövetséges, a CSU le­válása után kialakult helyze­tet Az elnökségi ülés határo­zatban szólította föl a Keresz­tényszociális Unió vezető szer­veit: vizsgálják felül parla­menti képviselőcsoportjuk döntését, és ne bontsák föl a CDU-hoz 27 éve fűződő szoros kapcsolatot. Helmut Kohl délután az új Bundestag CDU-képviselőivel ismertette a pártelnökség dön­tését. Az egységre való felszó­lítás mellett a CDU már szá­mol az újabb — és ezúttal végleges — visszautasítással is. Hivatalosan most először helyezte kilátásba: ha a bajor kereszténypárt kitart a parla­menti önállóság mellett, a CDU többé nem lesz tekintet­tel érdekeire és kiterjeszti te­vékenységét a bajor tarto­mányra is. Kurt Biedenkopf, a keresz­ténydemokrata párt főtitkára már korábban jelezte: elvben készen áll egy bajor CDU megszervezésére. Amennyire gyorsan követ­ték egymást a hétvégén az események az ellenzéki tábor­ban, olyan hosszú és fáradsá­gos út áll a két keresztény- párt előtt a következő négy­éves törvényhozási időszak­ban. Az ellenzék elveszítette mindazokat az előnyöket, amelyek abból származtak volna, hogy a CDU—CSU uniója a legerősebb parla­menti csoport. Így nem a jobboldal, hanem továbbra is a kormányon levő SPD állítja a parlament elnökét — mivel most a négy párt közül a szo­ciáldemokraták rendelkeznek a legtöbb mandátummal. Ugyancsak a kormánypár­tok számára alakul kedvezően a különböző törvényjavasla­tokat előkészítő parlamenti bizottságokban is a képvise­leti arány. Elutazott hazánkból a laoszi küldöttség A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására hazánkban látogatást tett lao­szi küldöttség, élén Phoumi Vongvichittal, a Laoszi For­radalmi Néppárt PB tagjával, miniszterelnök-helyettessel, a Laoszi Hazafias Front főtitká­rával hétfőn elutazott Buda­pestről. A laoszi küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára búcsúztatta. (MTI) Szadat és Rabin nyilatkozata a közel-keleti rendezésről A Time című amerikai he­tilap legújabb számában in­terjút közölt Szadat egyipto­mi elnökkel. Szadat az ame­rikai lap munkatársának kér­désére kifejtette: kész olyan közel-keleti békeegyezményt aláírni, amely — ENSZ-csa- patok állomásoztatása útján — biztosítja, 'hogy Izrael használhassa az Akabai-öblöt. Hangsúlyozta, hogy kész hiva­talosan, törvényeden és nyil­vánosan aláírni az Egyiptom és Izrael közti hadiállapot be­fejezését rögzítő dokumentu­mot. Hozzáfűzte: ragaszkodik az izraeli csapatok teljes ki­vonásához a megszállt arab- területekről és a palesztin állam létrehozásához a Jordán ' folyó nyugati részén és Gazá­ban. Szadat megismételte azt a kijelentését, hogy a Közel- Kelettel foglalkozó genfi érte­kezletet 1977-re össze kellene hívni. Elutasította viszont Kissinger amerikai külügy­miniszter »kis lépések« poli­tikáját. Rabin izraeli miniszterelnök egy értekezleten mondott be­szédében vasárnap ismét fel­szólította Szadat elnököt, hogy — amennyiben béke iránti vágya őszinte — folytasson közvetlen tárgyalásokat az izraeli kormánnyaL Hangoz­tatta : Izrael kész tárgyalni akár a genfi megbeszélések keretében, akár másutt. az ara» es az európai hírügynökségek értekezlete Hédi Nuira tunéziai minisz­terelnök, a Szocialista Desztur Párt főtitkára hétfőn Tunisz­ban — a kongresszusi palotá­ban — megnyitotta az arab és az európai hírügynökségek értekezletét. A tanácskozás munkájában több mint 40 hír- ügynökség képviselői vesznek részt, többek között a Szov­jetunióból, Magyarországról, az NDK-ból, Bulgáriából, Ro­mániából, Lengyelországból, Olaszországból, Egyiptomból, Irakból és Algériából. Képvi­selteti magát a konferencián az ENSZ, az UNESCO, az Arab Liga, az AESZ és több más nemzetközi szervezet, va­lamint ázsiai, afrikai és latin­amerikai ország. A tuniszi találkozó napi­rendjén három fő kérdés megvitatása szerepel: 1. a nemzeti és a világ­hírügynökségek, s az ezek re­gionális és nemzetközi egye­sülései közötti kapcsolatok; 2. az információáramlás fo­kozása és az információcsere bővítése az arab és az európai országok között; 3. az arab és az európai or­szágok hírügynökségei közötti kétoldalú és sokoldalú együtt­működés alapjainak, mód­szereinek és formáinak meg­határozása. Kinevezések Dr. Juhár Zoltánt a Minisz­tertanács fölmentette belke­reskedelmi miniszterhelyettesi tisztségéből, és a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa belke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Sel- meczi Lajosnét belkereskedel­mi miniszterhelyettessé ne­vezte ki. (MTI) Radioaktív felhő Hatalmas radioaktív felhő halad az Egyesült Államok fö­lött, nyugatról kelet felé. A legutóbbi kínai nukleáris kí­sérlet nyomán képzőkött felhő — amerikai mérések szerint — pillanatnyilag nem jelent ve­szélyt az Egyesült Államokra, mivel — ha csak nem válik csapadékossá az idő — hama­rosan eléri az Atlanti-óceánt. |i ma it a vi LÄGI tói L Tizenötezer ember a Trafalgar téren Tiltakozás a fajgyűlölet ellen A londoni Trafalgar téren vasárnap délután nagyszabású tömeggyűlést tartottak — a fajgyűlölet ellen, amely Ang­liában is egyre nyugtalanítóbb méreteket ölt. Mintegy tizen­ötezren gyűltek össze, köztük a londoni kommunisták és a liberális diákszervezet képvi­selői. Michael Foot, az angol alsóház vezére, következetes elvi és gyakorlati harcra hí­vott föl minden haladó em­bert — a fajgyűlölet mételyé­nek kiirtására. Rövid beszédet mondott Merlyn Rees belügyminiszter is, ám szavait szinte elnyelte az Agee-ügy miatt fölháboro- döttan tiltakozó tömeg fújo- lása. Az angol belügyminisz­térium ugyanis visszavonta a tartózkodási engedélyt Philip Ageetől, a CIA felforgató mű­veleteit leleplező egykori ügy­nöktől, aki jelenleg a CIA és az angol titkosszolgálat együttműködését feltáró do­kumentumművén dolgozik Cambridge-ben. HELSINKIBEN befejeződött a Finn KP Központi Bizottsá­gának plenáris ülése. A párt egységének és harckészültségé­nek fokozásával kapcsolatos feladatokat vitatták meg. JUGOSZLÁV küldöttség uta­zott Moszkvába — Jugoszlávia népei és nemzetiségei kultúrá­jának napjai alkalmából. A Szovjetunió kulturális minisz­tere tegnap fogadta a delegá­ciót. TODOR ZSIVKOV, a bolgár államtanács elnöke vasárnap hazaérkezett Indiából, ahol kormányküldöttség élén ötna­pos hivatalos látogatást tett IZRAELT fölvették az UNESCO európai csoportjába, minthogy a Nairobiban folyó ülésszakon a tagok többsége nem emelt kifogást. Izrael két évvel ezelőtt hasztalan folya­modott felvételért: a párizsi ülésszakon elutasították kérel­mét II. HASSZÁN marokkói ki­rály tegnap hivatalos látoga­tásra Párizsba utazott. HOZZÁJÁRULT Szíria is az ENSZ-megfigyelő csapatok mandátumának újabb hathóna­pos meghosszabbításához a Go- lan-magaslaton. A BRAVIJ nevű romboló hi­vatalos baráti látogatásra La­gos kikötőjébe érkezett. A szov­jet haditengerészek találkoznak közéleti személyiségekkel is. TÖBB EZER fős tömeg fo­gadta vasárnap este Rafael Vi- diellát, az Egyesült Katalán Szocialista Párt egyik vezető­jét, aki 37 évi száműzetés után tért haza Barcelonába. A FASISZTA JUNTA Chilé­ben eddig 439 gyárat adott visz- sza a bel- és külföldi monopó­liumoknak. Mint emlékezetes: az Allende-kormány annak ide­jén 494 üzemet államosított. MÉRGEZÉS következtében hét színesbőrű fogoly halt meg vasárnap a Pretoriától 50 kilo­méterre levő Witbank börtöné­ben. 50 további rabot mérgezé­si tünetekkel kórházba szállí­tottak. Ha kudarcot vall a tárgyalás Zimbabwe népe harcolni fog A zimbabwei hazafiak fokoz­zák a hazájuk szabadságáért folyó fegyveres harcot, ha nem Román-amerikai gazdasági megállapodás Vasárnap gazdasági kor­mányküldöttség élén Bukarest­be érkezett Elliot L. Richardson amerikai kereskedelmi minisz­ter, hogy részt vegyen a ro­mán—amerikai gazdasági ve­gyes bizottság 3. ülésszakának munkájában. Richardson még a nap folya­mán találkozott Jón Patan mi­niszterelnök-helyettessel, kül­kereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési mi­niszterrel. A felek hosszú le­járatú, 10 évre szóló megálla­podást írtak alá a gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­désről. A megállapodás kiter­jed a gazdasági életnek szinte minden területére. sikerül tárgyalások útján elér­ni a rhodesiai probléma gyors és igazságos rendezését — je­lentette ki Joshua Nkomo és Robert Mugabe, a Zimbabwéi Hazafias Front két vezetője, aki részt vesz Genfben a rhodesiai alkotmányozó konferencián. Carter—Kissinger megbeszélés James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke a Georgia állambeli Plairns- ben találkozott a hét végén Henry Kissinger külügymi­niszterrel. A két politikus mintegy hat órán át az ame­rikai külpolitika kérdéseiről beszélgetett. Kissinger biztosí­totta Cartert, hogy az átme­neti időszakban minden infor­mációt át fognak adni neki. »Kiegyensúlyozott együttmű­ködésre törekszünk, hogy az új adminisztráció sikeresen foly­tathassa a politikát« — mon­dotta a külügyminiszter. Tíz vagy huszonöt? Aki járatos az olajpolitiká­ban, a címben szereplő két számjegyről nyomban az OPEC, a kőolajtermelő or­szágok szervezetének vitájá­ra gondol. Rövid átmeneti időszak után ugyanis ismét napirendre került a kérdés: emeljék-e az olajárakat. S ha igen, mennyivel? Az utóbbi félévben a világ olajtermelése némileg meg­torpant. Olyan jelentős olaj­lelőhelyekkel rendelkező or­szágok, mint például Vene­zuela, szántszándékkal az »optimális mennyiségre« csökkentették termelésüket. Ez annyit jelent, hogy leg­alább 30—40 százalékkal töb­bet lennének képesek fel­színre hozni, de az olajkuta- kat inkább »rövidre zárták«. Nem mintha a világpiacon csökkent volna az érdeklődés e fontos energiahordozó iránt. Ellenkezőleg, nőttön nő, annak ellenére, hogy pél­dául a mammutfogyasztónak számító Egyesült Államok­ban igyekeznek új energia­bázisokkal helyettesíteni a hagyományosnak számító olajat. Csakhogy az olajkinccsel rendelkező fejlődő országok egyöntetű panasza az impor­tált iparcikkek árának roha­mos emelkedését kárhoztatja. Irak például Bécsben, az OPEC gazdasági bizottsága vitájában 25 százalékos ár­emelést javasolt: az olaj ilyen mérvű drágulását a be­hozott nyugati importcikkek árának 31 százalékos növe­kedésével indokolta. Hasonló álláspontra helyezkedett Irán, az egyik legjelentősebb közel-keleti olajexportőr is. Teheráni vélemények szerint a fejlődő országok eladásod­nak, ha egyetlen kincsükkel nem gazdálkodnak bölcsen, vagyis nem igazítják árát o nélkülözhetetlen ipari termé­kekéhez. Vannak megfontoltabb és szerényebb törekvések is. Szaúd-Arábia, Katar, Algé­ria, Kuvait és az Arab Emi­rátusok Szövetsége úgy ítéli meg, hogy egyelőre beérik a 10 százalékos áremeléssel, aztán majd elválik: elegen­dő-e ennyi. Mindenesetre a téma ismét rendkívül élénken foglalkoz­tatja a világ gazdaságpoliti­kusait. A fejlett nyugat-eu­rópai tőkésországok közül mindenekelőtt Olaszország helyzete a legkirívóbb: az Andreotti-kabinet tervezett takarékossági intézkedései az ország rendkívül nagy olaj­behozatalára áldozott milliár- dokat vette figyelembe. Ha december közepén az OPEC miniszteri tanácsülése az árak tíz vagy netán 25 szá­zalékos emelése mellett fog­lal állást, a római stabilizá­lási tervek kártyavárként összeomlanak. A megfigyelők már most azt jósolják, hogy az olaj árának bármilyen mértékű emelése újabb válságba so­dorhatja a nyugati világot. Azt állítják, hogy a hónapok óta néhány országban — pél­dául az Egyesült Államokban — tapasztalt föllendülés foly­tatása nem annyira az ame­rikai közgazdászoktól, hanem az osztrák fővárosban hama­rosan összeülő OPEC-szakér- tők és miniszterek döntésé­től függ. A Dél-somogyi Állami Gazdaság lábodi ipari kerülete MINDEN MÉRETŰ RAKODÓLAPOT, LADÁKAT gyárt rövid határidővel. Levélcím: 7551 Lábod. Telefon: Lábod 9. (14093) A Dél-somogyi Állami Gazdaság lábodi ipartelepére építészmérnököt, gépészmérnököt, építész- technikust, mezőgazdasági gépszerelőket, 2 gyakorlott hentest. Jelentkezés Lábodon a kerület vezetőjénéL (14073) A NAGYKANIZSAI ÁFÉMSZ ANYAGMÜSZAKI BIOLTJÁBAN (Nagykanizsa, Ady Endre út 3.) 25-ös és 30-as szögvas, 35-ös T vas, 2 mm-es vasle­mez, 0,6 mm-es horganyzott lemez — á: 16,40 Ft/kg — 1 col horganyzott cső; 1/2 col vascső, ereszcsatorna (a hozzá való tartozékokkal), recés gumilemez, piramis 3—4 mm-ig, klingerit lemez 1—3 mm-ig, ponyvavászon (f.-méterben), fólia 4,20-tól 12 m szélességig és közép- neihéz lószerszámok kaphatók. (14112)

Next

/
Oldalképek
Tartalom