Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K ! Ara: 80 fillér AZ MSZMP, SOMOGY M E GYE I BIZ OTT SÁGÁ NA K LAPJA Ellenőrzés naponta XXXII. évfolyam 272. szám 1976. november 17., szerda Vendég Helsinkiből Kedves vendéget, népünk,, kultúránk régi barátját kö­szönthetjük hazánkban, Urho Kekkonent, a Finn Köztársa­ság államelnökét. Biztosak vagyunk benne, miként ko­rábbi magyarországi útjai, a mostani hivatalos látogatása is tovább mélyíti, gazdagítja majd a két nép hagyományo­kon, az enyhülés, a béke sze- retetén alapuló barátságát és együttműködését. Urho Kek- konen személyes érdemeit éppúgy nagyra értékeljük, mint országa aktív békepoli­tikáját, az elkötelezettséget, amellyel a nemzetközi eny­hülés érvényre juttatásáért, a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok közti megértésért a finn nép foly­tat. Kontinensünkön a reálisan gondolkodó politikusok, ál­lamférfiak, pártok, társadal­mi szervezetek nagy megelé­gedéssel nyugtázzák az utób­bi években történteket, a légkör enyhülését, a feszült­séggócok megszüntetésére tett lépéseket. F.nnek a kedvező folyamatnak az előmozdítá­sából a baráti finn nép, s személyesen Urho Kekkonen derekasan kivette a részét. Ez is nagymértékben hozzá­járul, hogy Helsinki kiemel­kedő képviselőjét, a nagy te­kintélyű államférfit min­denütt megbecsüléssel, szere­tettel fogadják. Pártunk, né­pünk jól tudja, hogy az a következetes politikai irány­vonal, amelyet a Paasikivi— Kekkonen név fémjelez, megfelel korunk meghatáro­zó nemzetközi irányzatának, a békés egymás mellett élés elve gyakorlati érvényesülé­sének. Ami a magyar—finn kap­csolatokat illeti, Budapest és Helsinki viszonya példamu­tató a különböző társadalmi berendezkedésű, de állhata­tosan a békére törekvő álla­mok kapcsolataiban. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk, nem fűz­hetjük még szorosabbra az együttműködést. Annál is inkább, minthogy az enyhü­lési folyamat, tudjuk. nem érvényesül automatikusan: földrészünkön, Európában is számottevő politikai erők vannak, amelyek meg akar­ják torpedózni ezt a legszé­lesebb néptömegek érdekeit szolgáló pozitív irányzatot. A finn—magyar kapcsolatok erősítése, minthogy szervesen beletartoznak az európai megértés mind átfogóbbá vá­ló folyamatába, a békés egymás mellett élés ügyét szolgálja. Konkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen elnökkel együtt érkező né­pes, államférfiakból, szakér­tőkből álló küldöttség a ma­gyar tárgyalópartnerekkel együtt minden bizonnyal új módozatokat tár fel a ma­gyar—finn együttműködés­ben, akár a kereskedelemről, gazdaságról, akár a műsza­ki—tudományos, vagy kul­turális kooperációról van szó. Bízvást elmondhatjuk, hogy az európai helyzet jelentős stabilizáló eleme a magyar— finn együttműködés. Helsin­kit és Budapestet történelmi rokonszenv fűzi össze, de emellett mind erősebbé válik az a kötelék, amelynek szá­lait mind Magyarországon, mind pedig Finnországban a kontinensünk békéjéért, a né­pek boldogulásáért, megérté­séért, az enyhülés érvényre juttatásáért folytatott követ­kezetes küzdelem szövi. Brezsnyev Utóval tárgyal Lapvélemények a találkozóról Tegnap délelőtt Belgrádban folytatódtak a baráti láto­gatáson tartózkodó Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB fő­titkárának és Joszíp Broz Tito jugoszláv államfőnek, a JKSZ elnökének tárgyalásai, amelyeknek napirendjén a két ország és a két párt kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista- és munlcásmozga- lom időszerű kérdései szerepelnek. Leonyid Brezsnyev és Jo- szip Broz Tito kedden délután a Belgrád környékén levő do- banovei . rezidencián baráti megbeszélést tartott — szívé­lyes légkörben, a hagyományos őszinteség és a kölcsönös bi­zalom szellemében. Az SZKP és a JKSZ veze­tői megvitatták a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége közötti kapcsolatok sok­oldalú fejlesztésének és elmé­lyítésének kérdéseit. Kifejez­ték egyöntetű véleményüket, hogy a két párt együttműkö­désének bővítése a Szovjet­unió és Jugoszlávia népei kö­zötti testvéri barátság további erősítésének szilárd alapja. A megbeszélésen Leonvid Brezsnyev és Joszip Broz Ti­to folytatta a véleménycserét a nemzetközi kapcsolatok egyes időszerű problémáiról. Hangsúlyozták az SZKP és a JKSZ törekvését, hogy az európai kommunista és mun­káspártok berlini értekezlete határozatainak szellemében cselekedve elősegítse a kom­munista mozgatom egységének erősítését a békéért, a népek biztonságáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Brezsnyev és Tito kedden este visszatért Belgrádba. A jugoszláv lapok tegnapi első oldalon, vastagbetűs cí­mekkel, képekkel illusztrálva foglalkoznak Leonyid Brezs­nyev Belgrádba érkezésével és látogatása első napjának ese­ményeivel. A Borba négy ha­sábos címében idézi az SZKP KB főtitkárának szavait: a Szovjetunió arra törekszik, hogy erősítse és fejlessze Ju­goszláviához fűződő barátsá­gát az egyenjogúság, a tisz­telet, a bizalom és a belügyek- be való be nem avatkozás el­vei alapján. Címben emeli ki Tito megállapítását is: a fej­lett és szilárd jugoszláv— szovjet kapcsolatok hozzájá­rulnak a békéért, a békés egy­más mellett élésért, a társa­dalmi haladásért és a szocia­lizmusért vívott harchoz. A Politika azt emeli ki Brezsnyev hétfő esti pohárkö­szöntőjéből, hogy a »szovjet— jugoszláv együttműködésnek ígéretes távlatai vannak«, a jugoszláv államfőnek pedig azt a kijelentését húzza alá, hogy »Jugoszlávia őszintén baráti, sokoldalú és szilárd kapcsola­tok fenntartására törekszik a Szovjetunióval«. A Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Trud, a Komszo- molszkaja és más lapok első oldalas tudósításokban szá­molnak be Leonyid Brezsnyev Belgrádba érkezéséről. »Bará­ti látogatás« — »Nagy és fon­tos esemény« — »A szocializ­mus, a béke nevében« — »Belgrádi kézfogás«... Ilyen és hasonló címekkel tudósíta­nak a lapok a belgrádi láto­gatás első napjának esemé­nyeiről. (Folytatás a 2. oldalon) Árpolitika, arellenőrzések Tegnap Egerben befejező­dött az a kétnapos árkonfe­rencia, amelyet a megyei, a fővárosi és a megyei városi tanácsok árakkal foglalkozó munkatársai számára tartot­tak. A közel 300 részvevőt az Országos Anyag- és Árhiva­tal, valamint a minisztériu­mok munkatársai tájékoztat­ták az időszerű árpolitikai fel­adatokról és az árellenőrzés helyzetéről. i Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök­helyettese előadásában elmon­dotta, hogy a január 1-i rész­leges termelői árrendezés a költségvetés pozíciójának erő­sítése mellett javította az árszerkezetet és hatékonyabb gazdálkodásra ösztönzött. Az árrendezésnek természetesen fogyasztói kihatása is volt. Ennek fő célja, hogy a fo­gyasztási struktúra a népgaz­daság szempontjából előnyö­sebb szerkezet felé tolódjék el. A problémák nagy részét 1976-ban a száraz időjárás (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a szövetkezeti kongresszus Tegnap reggel plenáris ülés- t úgynevezett hiánycikkek szá­sel folytatta munkáját a fo­gyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa, az Építők szék­hazában. A tanácskozáson részt vett Párái Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Romany Pál mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, s ott volt a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, va­lamint a társadalmi és tö­megszervezetek több vezetője is. Az elnökségben helyet fog­lalt Jean Delattre, a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetsé­ge Központi Bizottságának tagja, s jelen van 12 külföldi ország szövetkezeti mozgal­mának küldöttsége. A hétfői ülés 13 felszólaló­jához csatlakozva már a reg­geli órákban további 10 kül­dött kért szót. hogy elmond­hassa, a beszámolókkal és a kongresszus elé terjesztett do­kumentumokkal összefüggő észrevételeit, javaslatait, ille­tőleg beszámoljon a munkate­rületén szerzett tapasztalatok­ról, Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, nyugtázva az ellátásban és a hálózatfej­lesztésben elért eredményeket, jelezte, hogy a több hónapos felkészülés alapján 1977-re az ellátás tovább javítható, az Aláírlak a magyar olasz mának egyidejű csökkentése mellett. Hangsúlyozottan fog­lalkozott azzal a nagy feladat­tal, ami a szövetkezeti keres­kedelemre a mezőgazdasági kistermeléshez szükséges esz­közökkel, kisgépekkel való el­látásban vár. A munka szín­vonalának növelése kapcsán szólott a szövetkezeti kereske­delemben dolgozók szakmai képzéséről, továbbképzéséről, a korszerű eladási formált el­terjesztésének fontosságáról, a szállítás szervezettségének növeléséről. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke hangsúlyozta töb­bek között, hogy a legtöbb te­vékenységi területen szoros kapcsolatban álló két ágazat együttműködésének elmélyí­tésére még számos lehetőség kínálkozik. Így például a fo­gyasztási szövetkezetek sokat segíthetnek a tsz-tagok élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javításában. A lakásépítő szövetkezetek képviselője elmondotta: a XVI. kerületi »összefogás« lakásépítő szövetkezet példája bizonyítja, hogy a munkások és fiatal házasok részére nyúj­tott vállalati támogatás a szö­vetkezés adta előnyök haszno­sításával érvényesülhet a leg­eredményesebben. Délelőtt véget ért a teljes ülés vitája, majd a tanácsko­zás a 494 fogyasztási és érté­kesítő, a 379 takarék- és az 1302 lakásszövetkezet képvise­lőinek részvételével ágazati szekcióüléseken folytatta munkáját. Az ezekről szóló jelentéseket, a kongresszus mai plenáris ülésén hallgatja meg. Török István külkereske­delmi miniszterhelyettes és Luciano Radi olasz külügymi- n isztéri umi áll am ti tkár kedden a Külkereskedelmi Miniszté­riumban aláírta a magyar— olasz vegyesbizottság második ülésének jegyzőkönyvét. Az ülést november 15-én és 16-án tartották Budapesten. A vegyesbizottság áttekin­tette az együttműködés fej­lesztésére az elmúlt másfél évben tett kezdeményezéseket. Az utóbbi egy évben megélén­kültek a két ország közötti ál­lamközi kapcsolatok. A vegyesbizottság számve­tése szerint, eddig összesen 40 magyar—olasz együttműködé­si szerződés jött létre. Például a villamos-autómatika intézet komplett vezérlőberendezé­sek gyártására, a Hajdúsági Iparművek forróvíz tárolókat Naponta átvizsgálják a Volán siófoki telephelyének negy­venhét autóbuszát. Az új rendszerű ellenőrzéssel lényege­sen csökkentik az -autóbuszok menet közbeni meghibásodá­sát, ugyanakkor jelentős mennyiségű és értékű alkatrészt takarítanak meg. Ezerháromszáz magyar fiatal tanul a Szovjetunióban Az idei tanévben 252 ma­gyar fiatal kezdte meg tanul­mányait ösztöndíjjal a Szov­jetunió egyetemein, elsősor- san olyan szakokon, amelyek­ből hazánkban nincs képzés. A korábbiakhoz hasonlóan az idén is nagy érdeklődés nyil­vánult meg a repülőmérnöki szakok iránt, és népszerű a mérnök-közgazdász, valamint a higiénikus orvosi , szak is. Évek óta tanulnak magyar diákok az atomerőmű-mérnö­ki szakon, és megtalálhatók egy sor olyan könnyűipari szakmában, amelyből itthon csak főiskolai szintű a kép­zés. ' Az új első évesekkel együtt az idei tanévben 1300 magyar fiatal sajátítja el fe’sőfokú ismereteit és diplomáiét a Szovjetunió egyetemem. Az i idén végez a Szovjetunióban a négyezredik magyar diák. Gyümölcsöző a kaocsolat a tanárképzésben is. H^sszabb- rövidebb időt tölt a Szovjet­unióban gyakorlaton minden orosz nyelv- és irodaiomsza- kos egyetemi és főiskolai hall­gatónk. Az utolsó évesek öt­hónapos részképzését néhány éve már a felsőoktatási intéz­ményeink tanterve is rögzíti. Ennek keretében évente 400 leendő orosz nyelvtanár .gya­korolja a Szovjetunióban az orosz nyelvet. Ez idő alatt egyebek között irodalomtörté­neti és pedagógiai előadáso­kat hallgatnak és megismer­kednek az orosz nyelv taní­tásának legkorszerűbb mód­szereivel. Kétezer egykori szovjetunió­beli ösztöndíjas körében vég­zett felmérést a közelmúltban az Oktatási Minisztérium. Ki­derült, hogy itthon több mint 60 százalékuk aktívan vesz részt a közéletben, és 75 szá­zalékuk szerzett már munká­val valamilyen elismerést, ki­tüntetést. A volt szovjet ösz­töndíjasok 22 százaléka már egy második diploma vagy tu­dományos fokozat birtokosa, egyharmaduk tudományos szinten műveli szakmáját. A külföldi ösztöndíj fontos eszköze a népek megismeré­sének, a baráti kapcsolalbk erősítésének. Az egykori szov­jet ösztöndíjasok több mint 61 százaléka rendszeres kap­csolatot tart ma is volt kül­földi évfolyamtársaival. A megkérdezettek 87 százaléka válaszolta azt a felmérés kér­désére, hogy szívesen küldené gyermekét is továbbtanulni a Szovjetunióba. És hogy ez nemcsak szándék, hanem va­lóság, azt jelzi, hogy évente az új ösztöndíjasok egy része már szülei példáját követi. OPW-tanácskozás Budapesten Napirenden a közös kocsipark bővítése Tegnap Budapesten összeült az OPW — a KGST országok közös tehergépkocsiparkja — gyártó üzem létesítésére, az tanácsának 30. ülése, amelyet Afor töltőállomások létesíté­sére és üzemeltetésére szerző­dött olasz partnerével. Jelen­leg 56 új együttműködési kez­deményezésről tárgvalnak ma­gyar és olasz vállalatok. Luciano Radi államtitkárt a MÁV vezérigazgatóságon Szabó Béla vezérigazgató-he­lyettes, az ülés elnöke ünne­pélyesen nyitott meg. Az OPW legfelső szervének tárgyalá­sain részt vesznek a tagorszá­gok — Bulgária, Csehszlová­fogadta Nagy János külügy-1 kia, Lengyelország, Magyar- minifister-helyette», ország, az NDK, Románia es a Szovjetunió — kormány- képviselői. A háromnapos ülésen a KGST komplex programjával összhangban, a gazdasági in­tegráció szellemében foglal­koznak a közös kocsipark fej­lesztésével, a járműállomány bővítésével, a vagonpark ha­tékonyabb felhasználásával, üzemeltetési módszereinek korszer űsítéséveL Magyar—jugoszláv megállapodás A Komplex külkereskedel­mi vállalat székházéban teg­nap magyar—jugoszláv szer­ződést írtak alá egy — Szom­bathelyen fölépítendő —nagy­áruház importszállítására. A szerződés értelmében az Jmos-cég egyik tagvállalata, a muraszombati konstruktőr vál­lalat 5 hónapon belül kidol­gozza az áruház teljes kiviteli tervdokumentációját. A jugo­szláv partnerek a tervek el­készültétől egy év alatt épí­tik föl az áruházat, s 1970 áp­rilis közepén adják át. Ez a létesítmény lesz Dunántúl egyik legkorszerűbb áruháza. Az áruház mintegy 230 mil­lió forintos beruházással ké­szül, á jugoszláv fél szállítá­sainak 80 százalékára 6 éves céghitelt nyújt a Komplex­nek. Az aláírást követően a szlo­vén miniszterelnök-helyettes nyilatkozatában kiemelte: ma­gyar és jugoszláv vállalat most első ízben kötött ilyen beru­házás jellegű importszerző­dés L

Next

/
Oldalképek
Tartalom