Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

'IDiizidt SzadejudÄslcj.! Több szülő nevében fordulok Önökhöz kérésünkkel. Gyermekeink Miklósiból, Törökkoppányból, Somogydö- röcskéről, Gerézdpusztáról járnak az Igali Általános Isko­lába autóbusszal. Kérésünk az, hogy az a járat, amely Tabról indul és 7.35-kor érkezik Törökkoppányba, ne csak Bonnyapusztáig, hanem Igáiig közlekedjen, hogy a gye­rekeknek ne kelljen Bonnyapusztán leszállniuk és vára­kozniuk a fiadi buszra. Ha megjön a rossz idő és késnek a járatok, még egy felnőttnek is nagyon kellemetlen a várakozás, nem pedig a gyerekeknek. Kérjük tehát, hogy a fenti járat Igáiig közlekedjen. Tisztelettel: Szili Q.guLúnt Törökkoppány. Tompa M. u. 13. és 3 aláírás Tisztelt Szerkesztőség! A fenti kérésre az alábbiakat válaszolom: Vállalatunk a tanulók szállításával kapcsolatos utazási igényt a megyei művelődésügyi osztállyal egyezteti, és en­nek megfelelően indítja a tanulójáratokat. A koppány- völgyi községek a törökkoppányi körzeti iskolához tartoz­nak. Több szülő — a körzetesítést figyelmen kívül hagyva — gyermekét Igáiban taníttatja, vállalva az utazással kap­csolatos gondokat. A koppányvölgyi községekből elsősor­ban Tab irányába biztosítunk kedvezőbb utazási lehető­séget, mert területileg oda tartozik. így kérem annak szí­ves tudomásulvételét, hogy Igáiba nincs lehetőségünk közvetlen járatot biztosítani néhány tanuló részére. Tisztelettel: 'JúvMgcLdtj. Szakaiéi személyforgalmi osztályvezető T/ntM ÍOBOIi XXXII. évfolyam, 237. szám. Csütörtök, 1976. október 7, Élelmiszer-kiállítás Marcaliban Kirakat háziasszonyoknak Záhonytól Gyékényesig Érdekes, a somogyi közle­kedési szakemberek figyelmé­re is számot tartó tanulmányt közöl a Városépítés című ur­banisztikai folyóirat idei 3. száma. Csongor György sző­kébb pátriája, Dunaújváros közlekedési kapcsolatainak fejlődését elemzi. A várost — a szerző szerint — jobban be kell kapcsolni az országos fő- közlekedési utak hálózatába. Erre egy igen kézenfekvő megoldást ajánl. Közlekedés- tudományi berkekben régóta dúlnak a viták arról, hogy /merre építsék meg a Szolnok —Székesfehérvár közötti vas­úti és közúti összeköttetést. Abban mindenki egyetért, hogy az amúgy is túlzsúfolt főváros tranzitforgalmának enyhítése miatt erre minden­képpen szükség van. De hol vezessen ez az út? A szerző által javasolt terv- változat' igen logikusnak tű­nik. Abból a világszerte erő­södő irányzatból indul ki, hogy az egyes országok, föld­részek között mind .élénkeb- bek a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok. Ez a Magyaror­szág területén átvezető tran- zitutak forgalmának igen erő­teljes növekedésében is lát­szik. Csongor György azt ja­vasolja, hogy a Szolnok—Szé­kesfehérvár közötti vasúti összeköttetést Dunaújváros érintésével építsék meg. Ez esetben a »lehető legrövidebb, igen fontos tranzitútvonal ala­kulna ki Záhony és Gyéké­nyes között, amely egyúttal jelentős, háromezer kilométert meghaladó transzkontinentá­Évkönyv számokkal Nemrégiben Somogy megye statisztikai évkönyvét kapta kézhez az érdeklődő; most az országos Statisztikai évköny­vet lapozgathatjuk. A múlt év eredményeit, ágazatonkénti számait foglal­ja magában az új kiadvány, melyet a Központi Statiszti­kai Hivatal adott közre. A népesség, és népmozga­lom pontos adatait kapjuk a vaskos könyvből. A nemzeti termelés — jövedelem — va­gyon témakör is számokban kifejezett. Képet kap az ér­deklődő a beruházásokról, a munkaügyről és az iparról. Külön fejezetet szenteltek az építőd párnák. A mezőgazdaság, erdőgaz­dálkodás, vízgazdálkodás eredményei is , megtalálhatók az új kiadványban, akárcsak a szállítás és hírközlés jel­lemzői. A kereskedelem, az idegenforgalom újabb térha- kör. De itt találhatók a köz- művelődés, a sport, az egész­ségügy és a lakáshelyzet ada­tai is, Áz 1975-ös statisztikát köz­lő könyv nemzetközi ismere­teket is nyújt, ezek tükrében még szemléletesebbek lesznek a tavalyi eredmények. lis vasútvonal hazánkon át­vezető része is lehetne« — írja. így a Cegléd, Dunaúj­város, Rétszilas, Dombóvár, Kaposvár, Gyékényes vona­lon vezetne a legrövidebb szállítási útvonal a Szovjet­unióból Európa legnagyobb szárazföldi »kikötőjén«, a zá­honyi átrakó pályaudvaron át Rijeka, Trieszt, Róma, Torino, Marseille felé. Magyarország vasúti közle­kedését is a nagymértékű Bu- dapest-központúság jellemzi. Ez napjainkban már zavarja az évről évre növekvő nem­zetközi átmenő forgalom le­bonyolítását. A Városépítés­ben közölt tanulmány ennek a helyzetnek a megoldására tesz ésszerű javaslatot. Minden év őszén kereske­delmi hetet rendeznek Mar­caliban. Az ideit tegnap nyi­tották meg a járási művelő­dési központban. A Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a marcali áfész mutatta be áruit. Az erősen iparosodó nagy­község és a környező falvak lakossága megkívánja, hogy I rendszeresen tájékoztassák Űj üzletek a peremterületeken Harminceggyel nő Kaposvá­ron 1980-ig a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek száma. Ez 11 666 négyzetméter alap- terület-növekedést jelent. A hálózat összes területe 24,1 százalékkal bővül. További 17 egységet korszerűsítenek és újítanak föl. A hálózatbővítés elsősorban az új lakónegyedekben és a város perem területein javítja az ellátást. Három ABC lé­tesül a Béke-Füredi és a Ki­nizsi lakótelepen, s az elsőt jövőre már át is adják. Új élelmiszerbolt nyílik a terv­időszakban a Dimitrov és a Gorkij utcában, a Vörös Had­sereg útján, az Egyenesi úton és az északkeleti ipartelepen. Építenek még egyet-egyet a Körös, a Bartók Béla és a Pázmány Péter utcában, de csak mintegy 4—5 év múlva készülnek el. A város perem­területein már befejeződött, illetve ebben az időben is folyik néhány üzlet építése, összesen hatot adnak át 1980-ig, a kaposfüredi város­részben, Kaposszentjakabon (a Kinizsi-söröző helyén) és Toponáron. A Kalinyin vá­rosrészben két zöldség- és gyümölcsbolt is nyílik. Az idén fejeződik be a városrész üres üzleteinek hasznosítása: bébi-, diabetikus- és húsbolt létesül. A kereskedelmi ellátás kul­turáltságának javítására és az egységek modernizálódására is gondoltak a vállalatok. Nemcsak a régi épületeket korszerűsítik, hanem a nem megfelelő színvonalú egysé­geket is. így sor kerül a Ka­pos önkiszolgáló étterem, a Rákóczi téri bisztró és az Aranyfácán korszerűsítésére. Az V. ötéves terv során fej­lődik a városban a nagyke­reskedelem raktárbázisa is. r Uj gépet szerkesztettek A kaposvári elektroncsőgyár rácsüzemének dolgozói új, pneumatikus működtetésű, úgynevezett rácszömítő automa­tával kísérleteznek, mellyel a rácsok egyedi munkálatait sorozatműveletté tudják fejleszteni, az új árucikkekről. A keres­kedők feladata, hogy javítsák az alapellátás színvonalát, s minél több félkész és konyha­kész étel, konzerv kínálatával könnyítsék a nők élet- és munkakörülményeit. 1 A gyer­mekek ellátását szolgáló cik­kekből is bőségesebb válasz­tékot akarnak nyújtani. A marcaliak vásárlókedvé­re jellemző: a nagyközség­ben 1970-től évről évre át­lagban 10—12 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma. Az ‘idén, az első félévben sem csökkenti 11,1 százalék­kal vettek több élelmiszert, mint az elmúlt év hasonló időszakában. i a kiállítást a fűszert és az áfész kirakatnak szánja, s ez a kirakat gazdag is lett. A bébiételektől a diabetikus készítményekig, a testápolási cikkektől a mosó- és tisztító- szerekig sokféle áru látható. A Baglas-szálló különtermé­ben kóstolót is kaptak az ér­deklődők. Az eddig még ide­genkedő háziasszonyok a helyszínen- győződhettek meg arról, hogy milyen ízletes a konzerv marhavadas, a ra­kott káposzta és a pörkölt. Mindössze tizenöt perces me­legítés után asztalra tálalható valamennyi. Múzeumi nap az új tantervekben Irányelvek a múzeumok és iskolák együttműködésére A kulturális és az oktatási minisztérium, a KISZ kb és a Magyar Úttörők Szövetsége irányelveket adott ki az okta­tási intézmények és a múzeu­mok együttműködésének fej­lesztésére. Javasolták: a mú­zeumok a tananyaghoz kap­csolódó történeti, irodalmi, természet-tudományi, képző- művészeti és más kiállítások­kal, sajátos eszközeikkel se­gítsék az ismeretszerzést, a materialista gondolkodást, az esztétikai nevelést. A múzeu­mok fenntartói teremtsenek megfelelő feltételeket az is­kolai csoportok múzeumi fog­lalkoztatásához. A szaktaná­rokkal együtt szervezzék meg a múzeumi tanórákat, vetél­kedőket, rajzolást, bábkészí­tést. Az évtized végén érvénybe lépő új tantervek már szá­molnak a múzeumlátogatások­kal, a múzeumi órákkal. Ezek megvalósításához óratervek­kel, ajánlásokkal, feladatla- ook kidolgozásával járuljon hozzá a múzeum, ismertesse meg a tanárokkal azokat a muzeális tárgyakat, melyeket a múzeumi tanórákon bemu­tathatnak. Az irányelvek felhívták az iskolák figyelmét is: vegyék igénybe a múzeumok szolgá­latait, kapcsolódjanak be a múzeumi baráti körök rendez­vényeibe. Az úttörőcsapatok és a KISZ-fiatalok társadal­mi munkával segítsék az is­kolai gyűjtemények gyarapo­dását, védelmét, működjenek közre a műkincsek és műem­lékek felderítésében, megőr­zésében. Drágábban adlak a bort, a pálinkát Kadarkúton, az áfész 9. számú italboltjában, egyszerre megdrágult a bor, a pálinka. Az akkori üzletvezető, a 29 éves Bödő Sándor ugyanis úgy döntött, hogy magasabb áron hozzák forgalomba eze­ket az italokat. 27 fajta folyó­bort mértek itt; ezek ára kü­lönböző volt. Az üzletben azonban egyszerűsítették a dolgokat, valamennyit 34,80 forintos literenkénti áron ad­ták. A helyettes, a. 31 éves Németh Sándor is részt ka­pott az árdrágítás révén szer­zett többletbevételből. Az üz­letvezető úgynevezett csapos­könyvet vezetett, melyben • a kiadott árut, valamint az egy­ségárat tüntette fel. így »uta­sította« helyettesét, meny­nyiért mérje az alkoholt. A megyei bíróság dr. Rózsa Ferenc tanácsa másodfokon hozott ítéletet Bödő Sándor és Németh Sándor ügyében. Bödő Sándort 6 hónapi sza­badságvesztésre és 10 ezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte, Né­meth Sándor büntetése 3 hó­napi szabadságvesztés és 8 ezer forint pénzbüntetés. A szabadságvesztést mindket­tőjüknek börtönben kell le­tölteniük. Angliában A texasi olajmilliárdos egy előkelő londoni ho­telban száll meg. Dühös mert jóformán rá sem he­derítenek. Hogy felhívja magára a figyelmet, jó hangosan odakiáltja a pin­cérnek: — Fő úr, hozzon nekem száz dollárért sonkát és tojást! — Sajnálom sir — vá­laszol a pincér szenvtele- nül — nálunk nincsenek fél adagok. \ Egyszerű megoldás Két nagy intézmény igazgatója beszélget. — Hogyan oldjátok meg nálatok a rengeteg névna­piozást? — Nincs ennél egysze­rűbb — legyint a másik. — Mi hosszú idő óta csak Margitokat és Lászlókat alkalmazunk, így hivata­lunkban évenként mind­össze kétszer tartunk név­napot. Kölcsönkeres — Uram, adjon kölcsön, nekem egy százast. — De jó ember, hiszen én nem is ismerem magát! — Ha ismerne, akkor nem is kérnék magától. Finom célzás — Magából jó űrhajós lenne — szól a vendég a pincérhez a kertvendég­lőben. — Miből gondolja, uram? — Mert csak kering az asztalok körül, ahelyett, hogy az ebédemet hozná.,. Harc Egy fiatalember arcán hatalmas kék folttal lép be a büfébe. — Egy nő becsületéért harcoltam a Balatonnál! — mondja elképedő bará­tainak. — Valóban? — kérdik. — Igen, mert minden­áron meg akarta őrizni... Különbség A kakukk olyan értel­mes állat, hogy még a ne­vét is ki tudja mondani. — Igen, ebben különbö­zik a barázdabillegetőtől, ,,Csoda* történt A francia—svájci hatá­ron a vámőr megnézi egy utas bőröndjét. — Mi van ebben az üvegben? — kérdi? — Lourdes-ban voltam, a csodatevő forrásnál. On­nan hoztam ezt a vizet. — De hiszen ez konyak! — Hozsánna! Csoda történt. Semmi Kéfltp AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: • JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. * Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: farkas Béla ifazgawk

Next

/
Oldalképek
Tartalom