Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

fl fejlett szocializmus kérdései A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak a közelmúltban meg­tartott kongresszusai — ele­mezve az elmúlt időszakban lezajlott társadalmi változá­sokat — alapvető megállapí­tásokat tettek országaik társa­dalmi állapotáról. Az SZKP, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Csehszlovák Kommu­nista Párt, a Német Szocialis­ta Egységpárt, a Bolgár Kom­munista Párt, az MSZMP kongresszusán elfogadott do­kumentumok és határozatok leglényegesebb elméleti meg­állapítása, hogy országaink a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszához érkez­tek el. A pártok az azonos úton járó. de bizonyos tekin­tetben különböző fejlettségi szinten levő országok társa­dalmi-gazdasági viszonyait elemezték és fogalmazták meg a fejlett szocializmus megte­remtésének távlati feladatait. A fejlett szocialista társa­dalom céljainak megfogalma­zása megköveteli a marxista társadalomelmélet tovább­gondolását a megváltozott vi­szonyok között. Milyen fő problémákról esett szó? Korunkban a szocialista tár­sadalom alapja a minőségileg új termelési viszonyrendszer. A szocialista tulajdon két formája fejlesztésének útján kialakuló magasabb szintű össznépi tulajdon fogalmának elméleti kimunkálása a társa­dalomtudományok igen fontos feladata. Elemzés tárgyává kell tenni a tudományos-technikai for­radalom eredményeinek átfo­gó alkalmazását a szocialista l rácia különböző formáinak és viszonyok között, ami egyben a technikai fejlődés káros, a társadalom számára veszélyes következmények tudatos kikü­szöbölését is jelenti. Föl kell tárni azokat a fej­lett szocialista társadalom alapjaiban meglevő általános törvényszerűségeket, melyek az egyes szocialista országok­ra jellemző nemzeti sajátsá­gokon keresztül érvényesül­nek.' A pártok egyértelműen állapították meg, hogy a fej­lett szocializmusban az osz­tályviszonyok jelentősen át­strukturálódnak, az osztályok közötti különbségek nagymér­tékben csökkennek, de a mun­kásosztály vezető szerepe a szocializmus építésének idő­szakában mindvégig megma­rad. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekszik politikai akti­vitása, a társadalmi cselek­vésben való részvétele, emel­kedik általános és szakmai műveltsége. A vezető szerep további érvényesítése nincs ellentmondásban azzal a tény­nyel, hogy a társadalmi osztá­lyok és rétegek közelítenek egymáshoz. A fejlett szocialista társa­dalom felépítményrendszere az előző fejlettségi szakasz­hoz képest minőségileg új ele­meket tartalmaz. A szocialis­ta állam fejlődésében előtér­be kerül az állam gazdasági szervező és irányító, valamint kulturális és nevelő tevé­kenysége. A politikai tevé­kenység területén alapvető követelményként fogalmazó­dik meg a szocialista demok­Vizsga” előtt egy új típusú gép A közösség megbecsült tagjai Ifjúsági parlament a megyei bíróságon A megyei bíróság második emeleti tárgyalójában csupa fiatal. Olyanok, akiknek a fel­adata a jogalkalmazás — és jó párnak közülük majd a jogalkotás is — lesz. Bírák, ügyvédjelöltek, fogalmazók és adminisztrátorok. Azért jöttek össze szombaton a me­gye egész területéről, hogy az országos és megyei szervek képviselőinek jelenlétében if­júsági parlamenten vitassák meg az őket leginkább érdek­lő kérdéseket, elmondják vé­leményüket munkájukról, mit várnak másoktól és mit vál­lalnak, milyen a munkahelyi közérzetük. A bíróságokon összesen 175- en dolgoznak, közülük 58-an harminc évesnél fiatalabbak. A fiataloknak csaknem a fele a járási székhelyeken él. A megyei ügyvédi kamara 52 tagja közül 20-an tartoznak ebbe a korosztályba. A fiatalok között rendkívül magas a nők aránya, 81 százalék. Ezek a számok is mutatják — mint erre dr. Ignácz Pál, a me­gyei bíróság, és dr. Szigetvári Sándor, az ügyvédi kamara el­nöke beszámolójában utalt —, hogy a fiatalok gondjainak megoldása, számukra a jó köz­érzet biztosítása rendkívül fontos a közös munka ered­ményességének növelése érde­kében. Éppen ezért az erköl­csi megbecsülésnél a b érezés - nél nem tesznek különbséget a fiatal és az idősebb dolgo­zók között. A bíróságokon azo­nos munkakört betöltő idősebb és fiatalabb munkatársak át­lagfizetése között nincs lénye­ges eltérés annak ellenére, hogy a szolgálati időt tekint­ve nagyok a különbségek. De ha az erkölcsi megbecsülést nézzük, akkor is kiderült, hogy a fiatalok nincsenek háttérbe szorítva. Két éven belül ket­ten kapták meg közülük az Igazságügy kiváló dolgozója kitüntetést, egy miniszteri di­cséretben részesült, négy pe­dig az igazságügyi törzsgárda bronzjelvényét kapta. A bíróságokon, az ügyvédi kamaránál nagyok a káder­gondok, nehéz a megoldás is. Epj^en ezért a napi feladatok megoldása összefogást, jó kö­zösségi munkát igényel. Ezen a téren nincs is hiány. A tanulás,/ az állandó kép­zés ugyancsak rendkívül fon­tos feladat. A fiatal ügyvédek, ügyvédjelöltek például másfél havonként konferencián vesz­nek részt Pécsen, és az erő­felmérés, a szakmai fejlődés szempontjából lényeges a kétévenként megtartott per- beszódverseny. A bírósági fiatalok közül ti- zenketten tovább tanulnak, heten a jogtudományi egyete­men. Különböző szakmai kép­zéseken tizenketten vesznek részt, jelenleg heten ügyviteli vizsgára, hárman bírói szak­vizsgára készülnek. A bírósági alkalmazottak és az ügyvédek közös KISZ-szervezete egyre többet hallat magáról. Igaz, lehetőségeik is sokkal jobbak, mint néhány éve. A bíróság udvarán sportpálya áll ren­delkezésükre, és elkészült az új KlSZ-klub is, ahol a jö­vőben már színvonalas prog­ramokat szervezhetnek a fia­talok. A parlamenten záporoztak a kérdések, a javaslatok. Töb­ben szóltak a fogalmazókép­zésről, a fiatal ügyvédeknél pedig a lakásproblémák, az anyagi gondok szerepellek el­ső helyen. Szóba kerültek a kisvárosainkban, a járási székhelyeken tevékenykedő fiatalokat foglalkoztató gon­dok is, melyek zöme a szak­mai fejlődés lehetőségeivel volt kapcsolatos. Több ügy­védjelölt szólt arról, hogyan lehetne még jobbá tenni a.gya- korlati képzést, milyen módon szerezhetnének a fiatalok na­gyobb bírósági gyakorlatot. Az ifjúsági parlament azok­nak a küldötteknek a megvá­lasztásával zárult, akik majd az országos fórumon képvise­lik a somogyi igazságügyi dol­gozókat. A bírósági fiatalok közül dr. Illés Attila és Simon Margit, a fiatal ügyvédek és ügyvédjelöltek képviseleté­ben pedig dr. Németh Tamás utazik az országos parlament­re. , . . . ! fi' X. szintjeinek kiszélesítése. A társadalom tagjainak politikai aktivitása elsősorban abban fejeződik ki, hogy egyre na­gyobb mértékben vesznek részt — a választott testüle­tekben, a tömegszervezetek­ben és közvetlenül is — a társadalom életének irányítá­sában. A hatalom gyakorlásá­nak magasabb szintű, a fej­lett szocializmus viszonyai­nak megfelelő módjait kell megvalósítani. A fejlett szocialista társa­dalomban a kultúra szerepe óriási mértékben növekszik. A tudományos-technikai ha­ladás, a közéletben való rész­vétel igénye megköveteli a sokoldalúan fejlett, a kultúra érdekeit elsajátítani képes ember kiművelését. A sokol­dalúan fejlett személyiség csak akkor válik realitássá, ha a kultúrairányítás terüle­tén is levonjuk azokat a kö­vetkeztetéseket, amelyek el­méletileg a fejlett szocializ­mus társadalmából fakadnak. Az elmúlt évtizedek alatt ezen a területen lényeges vál­tozások történtek, elsősorban a kultúra termékeivel való el­látottságban. A pártok kultúr­politikája rendkívül differen­ciáltan vizsgálja az egyes tár­sadalmi rétegek, csoportok kulturális szintjét, igényeit, és ennek megfelelően alakítja ki konkrét döntéseit. Az egyes szocialista országok iskolarendszerei le­hetővé teszik korunk kultu­rális értekeinek elsajátítását, de világos, hogy az ismeretek elsajátítása nem állhat meg az iskola elvégzésekor, hiszen vi­szonyaink között, a tudomá­nyos-technikai forradalom ko­rában állandó, permanens művelődésre van szükség. Ez az alapvető társadalmi igény átgondolt, összehangolt kultú­rairányítást követel. A fejlett szocialista társada­lom építéséhez magas fokú politikai és eszmei felkészült­ségre, a marxizmus—leniniz- mus alkotó módon történő ál­landó továbbfejlesztésére és elsajátítására van szükség. A mostani körülmények újabb feladatokat állítanak a pártok munkája elé. Az egész esz­mei-nevelő munka komplex megközelítésére van szükség, vagyis az eszmei-politikai ne­velés, a munkára való neve­lés és az erkölcsi nevelés szo­ros egységének megteremtésé­re, figyelembe véve a dolgo­zók különböző csoportjainak sajátosságait. M. T. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat újpesti gyárában elkészült egy új típusú fejtő—ra­kodó gép mintapéldánya. Az F—7-cs típus a tervező és gyártó közösség szerint a ko­rábbi típusoknál 100 százalékkal nagyobb teljesítményre lesz képes. A hatalmas, 18 tonnás berendezés hamarosan «-vizsgázik« a Borsodi Szénbányák Vállalat ormosi üze­mében. Képünkön: Szerelők dolgoznak az új berendezésen. A lakosság kis méretű, téglát keres g,I milliárdos forgalom \ köztudatban a Tüzép- ügyintéző a bolti eladó­val azonos «rangú«. Fontos építőanyagok, tüzelőszerek eladását végzi, gyakran nem irigylésre méltó helyzetben. A telepeken ugyanis évek óta hol ez, hol az az árucikk hiányzik, és a tüzelőszállítás 1 hosszadalmasságát is sokan hajlandók a Tüzép számlájára írni. Erre a «különleges« kap­csolatra jó példa lapunk levelezési rovatának évről év­re megújuló panaszáradata. A Baranya, Tolna és So­mogy megyét ellátó nagyvál­lalat évente mintegy 1,1 mil­liárd forint értékben forgal­maz építőanyagot és tüzelőt. Tranzitszállításokat is végez­nek évi 400 millió forint ér­tékben. Tekintélyes összeg. A puszta számokból is látszik, hogy a vállalat milyen hatal­mas szervező munkát végez, milyen nagy tömegű árut moz­gat, s a lakosság mily tekin­télyes részével áll közvetlen kapcsolatban. Mi az oka, hogy e meggyő­ző számok ellenére még min­dig sok a hiánycikk? Tavaly és az idén sem volt elég m észhidrát, nem megfelelő a tetőfedőanyagok és az ajtó­ablakok választéka, s kevés a kis méretű tégla is. Erről tár­gyalt a napokban a Kapos- , mondtak róla. Ezért telepeik vári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Vajon a népgaz­daság egészében keletkezett kapacitáshiányról van szó, vagy a Tüzép kereskedelmi munkájának hiányosságairól ? A vállalat két éve alakult — egyesüléssel —, hogy na­gyobb készletekkel, korsze­rűbb kereskedelmi munkával javíthassák az ellátást. A nagyvállalati gazdálkodás elő­nyei fokozatosan érvényesül­nek, s a három megyét ellá­tó Tüzép gazdasági helyzete megszilárdult. A hiánycikkek körét is sikerült csökkenteni. Ma már nem gond a farost­lemez, a hullámpala, a ce­ment és a fenyőfűrészáru be­szerzése, pedig ez nemrég még főfájást okozott a kereske­dőknek. aposváron, a toponári városrészben tüzelőolaj- kút nyílt, s benzint és olaj­termékeket is értékesítenek itt. A kulturált kereskedelmi munkát segíti a Széchenyi té­ren létesített bemutatóbolt és megrendelőiroda. A vállalat tüzelő- és építőanyag-telepei azonban egyaránt korszerűtle­nek és szűkösek. Ebben a tervidőszakban ezért' egy új bázistelepet akartak építeni, de fedezethiány miatt le­A gondok enyhítése kölcsönös támogatással A somogyi KTA munkájáról A legtöbb közös gazdaság­ban adódhatnak átmeneti gazdálkodási nehézségek, nem várt megrázkódtatások, me­lyek nehezen hidalhatok át csupán önerőből. Időnként kockázatvállalásra van szük­ség egy-egy cél gyorsabb el­érésére, s ehhez is jól jön az anyagi támasz, a biztonság- érzet. Lényegében ezekkel a tényezőkkel összefüggésben ajánlotta annak idején a TOT elnöksége a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hogy a területi tsz-szövetségek mellett hozzák létre a maguk kölcsönös támogatási alapját. Megyénkben az akkori észak-, illetve közép-somogyi szövet­ség területén 1974-ben fog­tak hozzá a KTA szervezé­séhez, s tavaly már a tsz- eknek csaknem a fele, 39 tag­ja volt az alapnak. Ezek a gazdaságok — a működési szabályzatnak meg­felelően — öt éven keresztül a bruttó jövedelmük egy szá­zalékát fizetik hozzájárulás­ként: 1974-ben 4,7, tavaly pe­dig 5,9 millió forint folyt be az alapba ezen a címen. A múlt évben mintegy 20 millió forint kölcsönre érkezett ké­relem, ebből 18,8 milliót vet­tek igénybe az átmeneti pénz­ügyi nehézségek leküzdésére. A hetesiek például 2,5, a vé- seiek 2,1 milliós segítséghez jutottak ily módon, a siófoki Sió Mezőgazdasági és Kerté­szeti Termelőszövetkezet pe­dig 1,7 millió forintot vett igénybe (az összeg minden esetben többszöröse annak, amennyit a gazdaságok az alapba befizettek). De akad­nak olyan tagszövetkezetek is, melyek a két év alatt nem vettek fel kölcsönt. Ez év elején további tíz be­lépő gazdasággal számolt a somogyi tsz-szövetság mellett működő KTA, s kilátás volt arra, hogy az év végére mint­egy 17 millió forintot tesz ki az alap betétállománya, mely a továbbiakban is — a saját pénzforrásra támaszkodva — a szövetkezeti önsegélyezés forrása lehet. Lakos István, a tsz-szövetség munkatársa most arról tájékoztatott, hogy jelenleg 47 termelőszövetke­zet és a nagyatádi tsz-közi értékesítő társulás tagja a KTA-nak; az alapban 15 mil­lióval rendelkeznek, kölcsön­ként pedig 14 millió van kint a gazdaságoknál (ebből az idei folyósítás 11 millió, ezt tizenhat tsz vette igénybe). Néhány somogyi termelő- szövetkezet jóval több rövid lejáratú hitelt vett igénybe a banktól, mint a korábbi évek­ben. Ezeknek és a kamatok­nak a visszafizetése, továbbá a tavalyinál 38,4 százalékkal — mintegy 30 millió, forinttal — nagyobb összegű biztosítá­si díj alaposan megnöveli a kiadásokat. Itt nemcsak pénz­zel segít a KTA, hanem azzal is, hogy az összegeket több esetben jövőre visszafizetendő kölcsönként adja. Ezt az el­járást az idén alkalmazzák először, tekintettel az üzemek átmeneti, de számottevő anyagi problémáira. A kölcsönös támogatási alap részvevőinek száma tehát to­vább gyarapodott, s a folya­mat még korántsem zárult le. A KTA-ba való belépést, il­letve a hozzájárulás befizeté­sét ugyanis könnyítik azok az idén életbei lépett rendelkezé­sek, melyek kimondják: a tsz-ek a jövedelemfelosztás során kötelezően előírt tarta­lékból 25 százalék erejéig tör­leszthetik a KTA-hozzáj áru­lást, mégpedig visszapótlási kötelezettség nélkül. Az idén folyósított kölcsö­nök — melyek egy része jö­vőre jár le — számos gazda­ságban enyhítették vagy meg­oldották a gondokat. Tapasz­talatok tanúsítják: a saját erő, az államtól kapott segítség mellett mind több somogyi tsz él azzal a lehetőséggel, melyet az egymásra való tá­maszkodás nyújt — a bizton­ságos gazdálkodás érdekében. H cm esz Ferenc gyors korszerűsítéséhez fog­tak. Az építőanyag-telepen épülettatarozás, térvilágosítás és az úthálózat javítása sze­repel a programban. Meg­kezdték a feltöltést és a csa­padékvíz elvezetésének kiépí­tését is. Ez utóbbi — a Ma­lomárok kitisztítása után — jól halad, s javulnak az áru­tárolás körülményei is. A forgalmazás föltételei te­hát — ha nem is látványosan — lassacskán javultak. De van-e elegendő áru? A tüze­lőanyag-forgalomban a szén­felhasználás évek óta csökken, s a kereslet is változik. A vásárlók a brikettet keresik inkább. Ezért a Tüzép-telepe- ken megszüntették a kis fű­tőértékű barnaszenek árusítá­sát. Sajnos, beszerzési nehéz­ségek miatt a kokszforgalom is csökken. Növekszik viszont az érdeklődés a fűrészelt tű­zifa iránt, s a vállalat igyek­szik bővíteni ezt a szolgálta­tását. Nincs kellőképpen megold­va a tüzelő házhoz szállítása. A Volán néha késik, s a ma­gánfuvarozók csak drága pén­zért vállalkoznak. Nagyobb változás addig nem is várha­tó, amíg a Volán több gép­kocsit nem foglalkoztat a tü- zelőszállüásban. Pedig — hangzott el a vh-ülésen — a Volán dotációt is kap a ház­hoz szállított szén,- fa után. A vállalatnál több gondot okoz az építőanyagok forgal­ma. Nincs elegendő tárolóte­rük, s egyes cikkeket néha lehetetlen beszerezni. Jellem­ző erre a kis méretű tégla. Közgazdasági számítások és a téglaipar érdekei (kevesebb élőmunka-ráfordítás) is azt diktálják, hogy inkább a fala­zóblokkot, a válaszfaltéglát és a különböző térelemeket gyártsák. A lakosság viszont még mindig a hagyományos, kis méretű téglához ragaszko­dik. S ez a téglapiacon oly­kor tartós feszültséget okoz. Hasonló oka van a cserép­hiánynak is. (A három megye közül még Somogybán legjobb a választék.) A vb-n — értékelve a Tü­zér) munkáját — egyebek kö­zött megállapították, hogy a vállalat igyekszik a nagyobb szervezet előnyeit okosan ki­használni. Kaposváron és kör­nyékén azonban az eddigiek­nél is jobban kellene támasz­kodni a helyi árualapokra és a több csatornás árubeszerzés előnyeire. A Tüzép-boltok és -telepek dolgozóinak nehéz helyzetét elismerve azt sem szabad elhallgatni, hogy né­hány an sidósak a szükséges áruismerettel, és nem törőd­nek eléggé a vásárlók megfe­lelő informálásával. A Szé­chenyi téri bemutatóboltban sem használják ki a kínálko­zó lehetőségeket: felül kell vizsgálni a jelenlegi áruössze­tételt. és gondosabban megvá­logatva, szakosítva bemutatni azt. Az üzlet csak így teljesít­heti feladatát. ^ ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom