Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 236. szám 1976. október 6., szerda Síkraszállonk a leszerelési konferencia összehívása melleit Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában hétfőn 'jéből itt ragadt szólamokkal és kedden több felszólalás hangzott el. J. B. Csáván indiai külügyminiszter különösen hangsúlyozta, hogy a Szoyjet- unió javaslata teljes mértékben összhangban van az ENSZ alapokmányával. A mongol, a jamaicai, a nigériai, a gui- neai, a máltai és az albán küldöttön kívül hétfőn felszólalt Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere is. Púja Frigyes beszédében a többi között a következőket mondotta: — A Magyar Népköztársa­ság kormánya aktívan közre­működik a béke és a bizton­ság megszilárdításában, a né­csolataiban realizálhatók. En­nek szellemében az utóbbi hónapokban konkrét javas­latokat tettünk több nyugat- európai ország kormányának. A záróokmány teljesítésé­nek fontos módszere lehet a pék és nemzetek együttműkö- i multilaterális ^ együttmŰKödés. désének fejlesztésében, az enyhülés további elmélyítését szolgáló közös erőfeszítések­ben. A tartós béke és a szi­lárd biztonság — ez áll kül­politikai törekvéseink közép­pontjában. Meggyőződésünk, hogy ez a politika a legtel­jesebb mértékben megfelel a magyar nép életbevágó érde­keinek. — A béke és a biztonság megszilárdítása szempontjá­ból kiemelkedő jelentősége van a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének a szocialista és a tőkésországok között. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya e tekintetben már eddig is sokat tett. Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink ezekkel az országokkal széles körűek. — A Helsinkiben elfogadott tiz alapelv szellemében — hangsúlyozta a külügyminisz­ter — készek vagyunk más országokhoz fűződő államközi kapcsolataink további fejlesz­tésére, együttműködésünk bő­vítésére, politikai, gazdasági I és kulturális téren, az infor­mációcsere javítására, az em­berek közötti kontaktusok szélesítésére. Amikor a béke és a bizton­ság ügyének előrehaladásáról beszélünk, nem feledkezünk meg arról, hogy az utóbbi időben több nyugati ország­ban aktivizálódtak az enyhü­lés ellenfelei. Egyre nyilván­valóbb, hogy a szélsőséges körök nemcsak Helsinki ered­ményeit szeretnék semmissé tenni, hanem az enyhülést ál­talában is. Itt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fórumán sze­retnék kifejezést adni annak a meggyőződésemnek, hogy a béke és a nemzetközi együtt­működés hívei meghiúsítják a békés egymás mellett élés el­leni támadásokat, megvédel­mezik az enyhülés eddigi vív­mányait. és megteremtik az újabb előrelépés feltételeit. Az enyhülés a különböző társadalmi rendszerű országok közös tevékenységének gyü­mölcse. Mindannyian tudjuk, hogy milyen kiemelkedő sze­repet játszott ebben a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kormányainak közös erőfeszítése. Mi a magunk ré­széről azt reméljük, hogy ez a konstruktív együttműködés a jövőben is fennmarad és újabb, még jelentősebb ered­mények elérését teszi lehe­tővé. — A helsinki értekezlet óta eltelt egy esztendő bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét — emelte ki Púja Frigyes. — Ez az okmány a jelenlegi euró­pai realitásokat tükrözi, és megfelel az itt élő néoek ér­dekeinek. A Magyar Népköz- társaság kormánya nagy súlyt helyez a záróokmányban fog­laltak végrehajtására. A biztonsági értekezlet zá­róokmánya rendelkezéseinek teljesítése leginkább a részt vevő országok kétoldalú kap­A környezetvédelem, a közle­kedés, és az energia kérdé­seiben tartandó konferenciák gondolatával kormányom egyetért. A szovjet javaslat megvalósítása jelentősen elő­revinné az európai együttmű­ködés ügyét. Ugyancsak aktí­van támogatjuk a KGST és a Közös Piac intézményes kap­csolatainak . megteremtését. A békás európai együttmű­ködés fejlődése szempontjából fontos állomásnak tekintjük a Belgrádban 1977-ben sorra ke­rülő konzultatív találkozót. Szerintünk ezt a találkozót úgy kell előkészíteni, hogy konstruktív munkát végez­zen, erősítse a részt vevő or­szágok kölcsönös megértését, jó viszonyát, előrelépést ered­ményezzen a záróokmány végrehajtásában és az európai országok együttműködésének fejlesztésében. Kormányom ilyen szellemben kíván mun­kálkodni. — A béke és a biztonság követelményei egyre sürge­tőbben vetik föl a politikai enyhülés kiterjesztését kato­nai területre is — hangsú­lyozta Púja Frigyes. — Tör­téntek már intézkedések ezen a téren, de itt az ideje, hogy jelentősebb előrehaladást te­gyünk. A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetkö­zi élet egyik központi prob­lémája. Egyes országok kato­nai és gazdasági körei foko­zódó nyomást gyakorolnak kormányaikra a katonai ki­adások szüntelen növelése ér­dekében, a hidegháború ide­igazolva ezt a törekvést. Kijelenthetem, hogy kor­mányom teljesen osztja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezési verseny megál­lítására és a leszerelésre vo­natkozó memorandumában foglaltakat. Ügy gondoljuk, hogy a közgyűlés szeptember 28-án előterjesztett memoran­dum gondolatainak valóra váltása jelentősen előmozdíta­ná e fontos problémakör megoldását. A leszerelés problémaköré­nek egyik legidőszerűbb kér­dése a közép-európai haderő­csökkentés. A Varsói Szerző­dés államainak javaslatai azon alapulnak, hogy a fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése nem sértheti egyik érintett ország biztonságát sem, és kizárja anhak lehetőségét, hogy vi- lamelyik fél egyoldalú katonai előnyhöz jusson. Reméljük, hogy a NATO-országok a jö­vőben az egyoldalú előnyökre irányuló törekvések helyett a szocialista országokhoz ha­sonló aktivitással keresik a kölcsönösen elfogadható meg­oldást. A leszerelés problémaköré­nek egyik legidőszerűbb kér­dése a közép-európai haderő­csökkentés. A Varsói Szerző­dés államainak javaslatai azon alapulnak, hogy a fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése nem sértheti egyik érintett ország biztonságát sem, és kizárják annak lehetőségét, hogy vala­melyik fél egyoldalú katonai előnyhöz jusson. Reméljük, hogy a NATO-országok a jö­vőben az egyoldalú előnyökre irányuló törekvések helyett a szocialista országokhoz hason­ló aktivitással keresik a köl­csönösen elfogadható megol­dást. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkraszáll a le­szerelési világkonferencia mi­előbbi összehívása -mellett. Kormányom azonban az elől sem zárkózik el, hogy a le­szerelés problémájának meg­vitatására közbeeső állomáso­(Folytatás a 2. oldalon) Huszár István Japánba utazott Huszár István miniszterel­nök-helyettes a japán kor­mány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol meg­beszéléseket folytat a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok fejlesztésének kérdései­ről. A delegációt dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter bú­csúztatta. Megjelent Senkuro Saiki budapesti japán nagy­követ. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Gromiko Dániába érkezett A dán kormány meghívásá­ra kedden hivatalos látogatás­ra Koppenhágába érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. Útkorszerűsítés ■i..- sw*» "■ A Kaposvári Közúti Vállalat korszerűsíti a megyeszékhelyt Szigetvárral összekötő út kaposvári bevezető szakaszát. Egy éles kanyar kiiktatásával itt is gyorsabbá válik a forga­lom. Január 1-től jelentősen nő a járművek száma ezen az úton: megszűnik ugyanis a két város között a vasúti össze­köttetés, az utasokat és az árut ettől kezdve közúton szál­lítják majd. Ni készen állunk a nemzetközi megegyezések kidolgozására Interjú Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával Párizsi idő szerint pontosan egy órakor tegnap a fran­cia televízió képernyőjén megjelent a Kreml híres torony­órája és a felirat: egyenes adás a Kremlből. Az Eurovizio és az Intervizio által egyaránt átvett adásban ezután Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának dolgozószobá­ját kapcsolták és a Francia Televízió szovjet hetének mint­egy házigazdájaként Brezsnyev válaszolt Yvcs Mourousinak. A Francia Televízió szovjet dón, dolgozószobájában — hetét, amely a »Nyitott kapu a világra« című új műsortí­pus első sorozata, nyolc hó­napja közösen készítette elő a két ország televíziója. Leo­nyid Brezsnyev Kreml-beli interjúja — hangsúlyozták a Francia Televízió kommentá­torai a nyilatkozat elhangzá­sa után, a maga nemében el­ső a világon, hiszen először interjúvolta meg ilyen mó­Fonyőd és Kaposvár között Kezdődik a távvezeték-építés 1981-fői Balaton-vizet iszik Kaposvár — Még az idén 30—40 millió forint értékű munka Még az idén mintegy 30— 40 millió forint értékű mun­kát végeznek el a Balatont Kaposvárral összekötő vízve­zeték émtésén. A Dél-dunán­túli Vízügyi és Közműépítő Vállalat Fonyód térségében kezdi a munkát; ide már szál­lítják a csővezetékeket, ame­lyeknek egy része acélból, másik része pedig azbeszt- cementből készült. Az építke­zés előfeltételeinek biztosítása után hamarosan hozzálátnak a munkához. Ez a vezeték, ha elkészül, hosszú időre megoldja Ka­posvár ivóvízzel való ellátását. A megyeszékhely ivóvízét je­lenleg 79 mélyfúrású kút biz­tosítja; ezeket a Kapos men­tén és Sántos környékén tele­pítették. Vizüket sokágú cső­vezeték gyűjti össze és jut­tatja el a fogyasztókhoz. A sántosi kutak jóminőségű ivó­vize ma még elég a város­nak: a napi 21,5 ezer köbmé­ter azonban holnap már ke­vés lesz. A szakemberek ki­számították, hogy — a megye- székhely fejlődését figyelem­be véve — az V. ötéves terv tervezett beruházásainak meg­valósulása után 1981-től már hiánnyal kell számolni. Erre az időre bővíteni kell a víz­termelő kapacitást. Leginkább kézenfekvő módja ennek az lenne, hogy újabb kutakat fúrnak a Kapós mentén. A vizsgálatok azonban azt bizo­nyítják, hogy a több kút nem jelentene arányosan több vi­zet: azok a geológiai rétegek­nek a »teljesítményét«, ame­lyekből a villanymotorok most szívják az ivóvizet, nem tud­ják a végtelenségig növelni. Ezért más megoldás után kel­lett nézni. Több tanulmány is készült » megyeszékhely gondjának távlati megoldásá­ra, s ezek közül leggazdaságo­sabbnak azt tartották a szak­emberek, amelyik a Balaton­ból kívánják megoldani a me­gyeszékhely vízellátását. Az Országos Vízügyi Hiva­tal és a megye vezetői a ta­vasszal megtartott tanácsko­záson döntöttek arról, hogy 1981-től Balaton-vizet kap Ka­posvár. Ennek érdekében öt­ven kilométer hosszú csőve­zetéket építenek, amely Fo­nyódot összeköti Kaposvárral. A Balaton-parti településen pedig új — napi 15 ezer köb­méter kapacitású — vízkivé­tel! mű épül. A beruházás — a tervek szerint 750—800 mil­lió forintba kerül. A beruhá­zás befejezése után viszont hosszú ideig nem lesz ivóvíz­gond Kaposváron, hiszen — ha szükség lesz rá — jelentő­sebb anyagi befektetés nélkül meg lehet kétszerezni a ka­pacitását Dr. K. L egy nyugati televízióállomás riportere. — az SZKP KB fő­titkárát, közvetlen továbbítás­ra. Yves Mourousi mindenek előtt köszönetét mondott a ki­vételes lehetőségért, hogy Leonyid Brezsnyev dolgozó­szobájában fogadta, és hang­súlyozta: a Francia Televízió közönsége jó érzéssel emléke­zik az SZKP KB főtitkárának 11971. és 1974. évi franciaor­szági látogatására. »ön olyan ember, akit sze­retnek Franciaországban« — jelentette ki az újságíró, majd föltette kérdéseit: mindenek­előtt az iránt érdeklődött, mivel foglalkozik ez idő sze­rint a főtitkár, milyen prob­lémák állnak az SZKP Poli­tikai Bizottsága figyelmének középpontjában. Mourousi ez­után utalt arra, hogy az utób­bi időben a nyugati országok­ban széles körű vita folyik az enyhülésről és egyesek azt a véleményt hangoztatják, hogy az enyhülés csak a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok számára előnyös. Mi a véleménye erről az SZKP KB főtitkárának? Milyen a Szov­jetunió globális hozzáállása a nemzetközi kérdésekhez? Ho­gyan értékeli a Szovjetunió a helsinki megállapodások vég­rehajtását? A francia újságíró végül a két ország viszonyával kap­csolatban tett föl kérdéseket, utalva arra, hogy Leonyid Brezsnyevnek nagy erőfeszí­téseket kellett tennie e kap­csolatok javítása érdekében. Jelenleg a főtitkár kapcsolat­ban van Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel és bejelentették, hogy a nem távoli jövőben sor kerül fran­ciaországi látogatására. Válaszában az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt régi ismerősökként üdvözölte & Francia Televízió nézőit. — Tevékenységem és az egész politikai bizottság tevé­kenységének jellegét megszab­ja az a szerep, amelyet ha­zánkban a kommunista párt játszik - — mondotta Brezs­nyev. — Nyugaton sokaknak nincs világos elképzelésük a szovjet politikai rendszerről. Előfordulnak torz elképzelé­sek is. Azt állítják például, hogy a párt más állami és társadalmi ezervek helyébe lép. Ez helytelen elképzelés; a szovjet állami szerveknek pontosan körülhatárolt, alkot­mányosan meghatározott funkciójuk van. Ugyanígy megvan a tevékenységi terü­letük a társadalmi szervek­nek is: a szakszervezetek pél­dául mindenek előtt a dolgo­zók érdekvédelmével, mun­kájuk és pihenésük megszer­vezésével foglalkoznak. Mind­amellett a párt a szovjet nép életének lelkesítője és politi­kai szervezője. — Az SZKP XXV. kong­resszusa — állapította meg Leonyid Brezsnyev — mint ismeretes, elfogadta az új, ti­zedik ötéves terv fő irány­elveit. Azt a célt tűztük ki, hogy mélyreható minőségi vál­tozásokat érjünk el a népgaz­daság szerkezetében és mű­szaki színvonalában, lényege­sen megváltoztassuk a gazda­ság egész arculatát. Ezért is neveztük az új ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének. Az új ötéves tervben to­vábbi 36 százalékkal kívánják bővíteni az ipari termelést. A szovjet mezőgazdaságot Leo­nyid Brezsnyev magasan fej­lett gazdasági ágazatként jel­lemezte, megjegyezve, hogy az ország területének jelenté­keny része az úgynevezett kri­tikus földművelési zónához tartozik, ahol a mezőgazdasá­gi termelés a időjárási viszo­nyok miatt mindig kockázat­tal jár. Ez magyarázza, hogy a mezőgazdaság fellendítése óriási erőfeszítéseket igényel. (Folytatás a 2. oldalon) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom