Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

A cukorfőző KÜLÖNÖS ez az illat. Hé­jában, főtt krumplira emlé­keztet, de édes is, és ránehe­zedik a mellre. Vasbordás lép­csők visznek felfelé, amerre a felszálló fehér gőz is vezet. Emelet, k még egy. Azután ott áll három berendezés; legin­kább óriás befőttesüveghez ha­sonlítanak. Ezekben fő a cu­kor. Ember nem látható, mint­ha magukban zúgnának, for­tyognának a gépek. Beljebb, a gépek mögött leterített asztal áll, mögötte ketten ülnek. Az asztalon három piros alma, s egy pohár víz. Az egyikük — az idősebb — nyitott füzet fö­lé hajol, s abba írja a számo­kat. Az üzemben mindenki út­baigazított Jäger János mun­kahelye felé, s hozzáfűzték: »ő a legrégebbi cukorfőzőnk.« Egy kis cédulára is ráírja a számot, hogy mennyit főztek ki eddig a műszakban, s el­küldi a laborba. — Most írtam a 356.-at az idényben. Azután mesélni kezd a cu­korról, amely 35 év alatt szin­te »eggyé főtt« az életével. —b Nagyapám, apám is itt volt cukorfőző. 1941-ben úgy vettek föl, hogy az apám meg­tanított a szakmára. Így is csak vízhordó lehettem egy évig. Az egyik gépben épp meg­főtt a cukor. A vastag üve­gen át látni a 750 fokos fő­zetet; kialakultak már a szem­csék. Főzőállomás, keverő, centrifuga, felvonó és raktár. Ez az az út, melyen a vörös cukorrépából fehér répacukor lesz. — Szeretem csinálni. Vál­tozatosság is van ebben a munkában, mindig más és más a cukorrépa. Ez néha méreg is. Más az összetétele, más­ként kell dolgozni vele. Most 260—270 vagon cukorrépából 30—32 vagon fehér hozam ke­rül ki, s ez jó arány. Fölemelt egy vaslemezt, on­nan a gép alá lehet látni,, s le egy mély, alagútszerű töl­csérbe, amelyen most lefolyik a forró massza, bele a centri­fugába. A gépek körül állandóan jön a gőz, s kiszáll a nyitott aj­tón, a kis kilépőn át: ködsap­kás dombok látszanak, és lent a Kapos kanyarog. — Szép szakma ez — mond­ja —, csak már lassan lete­szem a »sétabotot«: csinálják tovább a fiatalok, akiket be­tanítottam. Amikor én voltam itt tanuló, egy kis sámlit csi­náltak, hogy dolgozni tudjak, mert nem értem föl a gépet. Persze, akkor a gépek is má­sok voltak, s a cukrot úgy la­pátolták az emberek. Abban az időben föl kellett mosni a padlót, vizet hordani. »Azt is meg kell tanulni« — mondta akkor az apám. 14 évesen ti- zenkétóráztam. Az ablakok feketére voltak festve — már a háború alatt —, és lefüggönyözve. A gőz idebenn megszorult... Ha bombázók jöttek, a zúgásuk bizony elnyomta a gépek za­ját is. Dolgoztunk; bef üggönyö- zött ablak mellett, sziréna hangja mellett. Azután leáll­tunk, de • januárban újra be­indult az üzem, kellett a cukor az országnak. Ma műhelytitkár, 80 ember megbízottja. — A szakmám esztergályos. Két szakmája van itt minden­kinek, így van: esztergályos— cukorföző, kőműves—bepárló; lakatos—répavágó előmunkás. öt és fél hónapig a cukor ad munkát, utána visszamegyünk a satupad, a kőműveskanál mellé. Jön a karbantartás, épí­tés, készülés az új szezonra. A FELESÉGE is itt dolgo­zik az üzemben. — A fiamból már nem lesz a szakma folytatója, ő üzem­mérnök, és most katona. Csak a lányom csinálja tovább, ő itt van a laborban. Régi bú­tordarab vagyok már a gyár­ban. Hosszú évek óta meleg és gőz birkózik a szívvel, a tüdővel... Megy még ezért a munka, csak hozzáértésre és munkaszeretetbe van szükség, meg hogy az ember mindig tudja, mit tegyen. Itt nagy ér­tékek vannak. — Milyen lesz az idei cu­kor? — Jó most a répa, s jó lesz a cukor is. A beruházás késett csak, a karbantartás már rend­ben volt. De a késés használt is, mert a jó időben nőtt a répa cukortartalma. Három éve volt talán ilyen cukor, ami­lyet most, ebben az idényben főzünk. Azt pedig csak gya­korlattal lehet elérni, hogy a cukor szép egyforma legyen: hófehér kristáíyszemek. Fekete Gábor Önmaguk életéről döntenek Megkezdődött a megyei úttörőparlament Egy kis pihenés vita közben. Reggel nyolckor kezdődött a ból, amikor csak sírnak a ki­mozgolódás tegnap a kaposvá­ri Killián György Ifjúsági és Űttö*ő Művelődési Központ­ban. Sorra érkeztek a somogyi úttörőparlamentre a küldöttek és a felnőtt meghívottak. Rö­videsen mindenki megtalálta a helyét, majd a nagyterem­ben gitárkísérettel vidám hangpróba kezdődött. Fél tíz felé kezdett elülni a zsibon- gás. Bevonult az elnökség, kürtjeire behozták a zászlót. A pajtások elénekelték a ju­bileumi úttörőindulót. Németh Erika, a parlament elnöke köszöntötte a megje­lenteket. A díszemelvényen ott volt dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Balassa Ti­bor, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei tit­kára. A parlament elnöke köszön­tőjében fölhívta úttörőtársait, hogy az eddig megtartott csa­pat-, járási és városi parla­mentek ötleteit ugyanolyan bátran itt is mondják eL A gyerekek nevében szólt arról is, hogy tudják: nem panasz­nap az úttörőparlament, mert »(kinőttünk már abból a kor­Fontos belpolitikai esemé­nyek foglalkoztatták ezen a héten a somogyi embereket: ülést tartott a Központi Bi­zottság, kongresszusra ültek össze a kisipari szövetkezetek, az MSZBT-tagcsoportok kép­viselői. Figyelmünk így egy­formán irányult a megye ha­tárain belüli és kívüli esemé­nyekre. A XI. kongresszus a Szov­jetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri ba­rátság szüntelen erősítésének megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított. Kiemelte, hogy a népeink közötti barátság ki­fejeződik abban a növekvő te­vékenységben is, melyet a Szovjet—Magyar Baráti Tár-' saság a Szovjetunióban, illetve a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság nálunk kifejt. Ez adja meg az MSZBT VI. kongresz- , szusának jelentőségét, amely tegnap ült össze és ma foly­tatja munkáját a Parlament kongresszusi termében. A kül­döttek között ott van a hu­szonnyolc MSZBT-tagcsopor- tunkat képviselő kilenc somo­gyi is. Ezenkívül meghívottak is utaztak a kongresszusra a megyéből. Alapos jelkészülés, tartalmas munka áll a somogyi tagcsoportok mögött. A kül­döttek szép eredményekről számolhatnak be társaiknak, a kongresszusnak; elég, ha csak a testvérmegyei kapcso­latokat emeljük (ki. A televízió révén mindenki figyelemmel kísérhette az ipari szövetkezetek yil. kong­resszusát. Az a fejlődés, mely az országra vonatkozóan el­hangzott, a huszonhárom so­mogyi ipari szövetkezet tevé­kenységét is jellemzi az áru­termeléstől, a lakásépítéstől a szolgáltatásig. A szövetkezetek legmagasabb fórumán egy so­mogyi küldött kapott szót, egy pedig írásban adta be felszó­lalását. A választás során ket­ten kerültek be az országos tanácsba. Rájuk különösen nagy feladat vár, hiszen a kö­vetkező időszakban majd tol­mácsolniuk kell mindazt, ami Somogy sajátos helyzete (Ba­laton, kis lélekszámú közsé­ge) miatt más körülményeket teremt. A kongresszusról már a héten elhangzott egy rövid tájékoztató a KISZÖV elnök­ségének ülésén, ez azonban csak ízelítő volt a két nap ta­pasztalataiból. Sok esemény témája, sőt főszereplője volt az ifjúság ezen a héten. A megyei tanács végrehajtó bizottsága öt évre szóló intézkedési tervet foga­dott el az ifjúságpolitikai fel­adatok megoldásáról. A testü­let a nyáron tárgyalta az ifjú­sági törvény végrehajtásának tapasztalatait, s akkor bízta meg e terv elkészítésével az ifjúságpolitikai albizottságot. Fontos vonása ennek az intéz- kedési tervnek, hogy minden­hol kiemeli az együttműködés fontosságát. Enélkül valóban nem lehet megvalósítani mind­azt, amit célul tűztünk ki. El­sősorban a tömegszervezetek, -mozgalmak testületéire, aktí­váira hárul ebben nagy fel­adat. Igen fontos az a javas­lat, hogy a városi, a községi tanácsok tervezzenek ifjúsági alapot, s az eddiginél nagyobb összeget juttassanak az úttö­rőkorosztálynak is. Ez az intézkedés az ifjúsági klubok építését is szorgalmaz­za a községekben, minden szerv összefogásával. A klub- mozgalom volt a témája az Állami Ifjúsági Bizottság Ka­posváron rendezett tanácsko­zásának is. Itt bocsátották vi­tára az ifjúsági klubok műkö­dési szabályzatát. Megyénk­ben kísérletképpen megszer­vezik az ifjúsági klubellátó szolgálatot. Sok eddigi tanács­talanságot megszüntethet ez a szolgálat, ha jól működik. Somogyi részvevőd is voltak a szocialista országok első tu­dományos diákköri konferen­ciájának Pécsen. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági főisko­la eddig is színvonalas tevé­kenységének további lendüle­tet adott mindaz, amit a tudo­mányos diákkör titkára és a harminc hallgató tapasztalt. Az ország mezőgazdasága előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a jövendő szakembereket egyre magasabb színvonalon készítsék fel a tudományos kutatásra. Végül megemlítek egy ese­ményt: tegnap ült össze az út­törők megyei parlamentje. A »legkisebbek« véleményére mindnyájunknak érdemes oda­figyelni. 1» G. esik« A megnyitó után elfogadták a napirendi pontokat, majd Németh János, a megyei út­törővezetői tanács elnöke be­számolt , a második megyei parlament óta eltelt két évről. Szólt az ötödik országos ta­nácskozás útjeleiről. A szülők és a gyerekek — mondta — már nemcsak otthon vannak együtt, hanem erősödött kap­csolatuk az úttörőmozgalom­ban is. Az előző úttörőéviben egy-egy családnál sok őrsi foglalkozás volt, és a gyere­kek ismerkedtek a régi pajtá­sok életével, szüleik elbeszé­léséből hallottak a múltról. — Nem azért vagyunk most együtt veletek, hogy ellenőriz­zük a munkátokat. Tudjuk, hogy ti akarjátok eldönteni, hogyan tovább. A felnőttek azért jöttek el erre a tanács­kozásra, hogy megpróbáljanak segíteni nektek. Válaszolunk majd kéréseitekre, kérdései­tekre. Nem vagyunk bizal­matlanok, nem akarunk »be­leszólni« a munkátokba — hangsúlyozta a megyei úttö­rőelnök. A beszámolóban Németh Já­nos kiemele, hogy mennyi min­den valósult meg az előző ta­nácskozások óta. Ez is a gye­rekek okos javaslatainak az eredménye. Például: ma már egy olyan úttörő sem vá­sárolhatja meg a próbajel- vényt, aki nem végezte el a munkáját — régebben ez le­hetséges volt. De vajon miért nem viselik ezeket a jelvénye­ket azok sem, akik letették a próbákat? A bíráló szavakra több asz­talnál összedugták fejüket a gyerekek, sokan jegyezgettek füzetükbe. Hiszen jó úttörőnek lenni büszkeség... Kitörő tapsvihar fogadta a vitaindítónak egy részét. A megszűnő csisztapusztai kis­vasút fölszereléseiből esetleg létesítendő somogyi úttörővas- útról volt szó. Ezt már a gye­rekek régebben is »rekla­málták«. Németh János felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a munka- csoportok vitáiban nagyon fontos kérdések dőlnek el. Em­lékeztette a pajtásokat azokra a javaslatokra, amelyek már a járási tanácskozásokon föl­vetődtek. A nyári úttörőmun­ka erősítéséről, a kisdobos— úttörő—KISZ átmenetről, az iskola otthonná válásáról, a társadalmi munkáról, a jó já­tékokról — és sorolhatnánk, mennyi kérdésről beszélgetnek sokat mostanában a gyerekek. A parlament tanácskozásától függ, milyen lesz a következő évek úttörőmunkája. A megyei úttörőelnök be­széde után felolvasták a Pest megyei úttörők üdvözlő táv­iratát, majd Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte az idősebb testvérek nevében az úttörő­ket. Válaszul a részvevők ha­talmas dísztapssal köszönték meg a KISZ-esek születésnapi ajándékait, melyeket a 30 éves úttörőjubileumra kaptak. A megnyitó ülés után a szek­ciók tanácskoztak. Késő dél­utánig vitáztak a gyerekek. Vacsora után este fél kilencig játékkal, tánccal töltötték az időt, majd a vidéki küldöttek kaposvári pajtásaik otthoná­ban vendégeskedtek, ott is aludtak, bizonyára jó mélyen az egésznapos fárasztó mun­ka után. A parlament vasárnapi ese­ményeiről keddi lapunkban számolunk be. L. P. Vasútvillamosítás Csehszlovákiában Csehszlovákia a világ egyik legnagyobb villamosmozdony' exportőre. A villamos mozdo­nyokat csaknem 50 éve ké­szítik már a Skoda Plzen mű­vekben, ahol a szériát nem tu­catonként számolják, hiszen egy-egy típusból általában több százas sorozatot bocsá­tanak ki. A Skoda művek el­sősorbán szovjet piacra tá­maszkodik. Mozdonyaik a Szovjetunió északi területein az ötvenfokos hidegben és a déli területeken is megtalál­hatók. A múlt évben már szállí­tottak abból a Skoda 66—E tí­pusú villamos vonatból is, amelynek óránkénti sebessége eléri a 220 kilométert is. A Skoda 66-osok a Moszkva— Leningrad vonalon közleked­nek — s a, két város közötti menetidőt felére csökkentet­ték. A csehszlovák vasút ré­szére tavaly húsz 55—E típu­sú, 160 kilométeres sebesség­gel száguldó villamos moz­donyt szállított a Skoda gyár. Az új mozdonyok üzembe he­lyezése összefügg a vasútvil­lamosítás távlati fejlesztésé­vel. Erre kidolgoztak egy 1990-ig szóló tervet, amelyben felhasználják mindazt a ta­pasztalatot, melyet az elmúlt 30 év során a vasút rohamos fejlesztése terén elértek. Az első villamosított vasút­vonal Csehszlovákiában Tá­bor—Bechyne között, 1903-ban készült. Ez 24 kilométer hosz- szú volt, s egyenárammal mű­ködött. Az első világháború után tovább folytatták a va­sút villamosítását, és 1926-ban már a prágai főpályaudvar és a hozzá csatlakozó útvonalak is villamosított szakaszok vol­tak. A második világháború után a népgazdaság megújho­dása rendkívüli feladatok elé állította a vasútat, de 1956- ban már befejeződött annak a vonalnak a villamosítása is, mely a Magas-Tátrába vezet. Az 50-es évek végén meg­kezdődött az átállás a váltó­áramra. Ez új feladatokat is jelentett, s úgy döntöttek, hogy mind az egyenáramú, mind a váltóáramú villamosí­tást fejleszteni kell. A vasút villamosításának fejlesztési irányát hosszú távú elképze­lések szabják meg. A vasút­hálózat hossza Csehszlovákiá­ban jelenleg 13 ezer kilomé­ter, amelyből 2600 kilométer villamosított — mégpedig 1800 kilométer váltóáramú, 800 pe­dig egyenáramú. A tervek sze­rint 1990-ben a csehszlovák vasútvonalakon 4200 kilomé­ter hosszú pályán közleked­hetnek majd villamos vona­tok. Megvalósulóban a kongresszusi akcióprogram Novemberben lesz a fogyasz­tási szövetkezetek VIII. kong­resszusa. Megyénk áfész-ei az év elején megtartott rész- közgyűléseiken akcióprogra­mokat fogadtak el, amelyek meghatározták a legfontosabb feladatokat a kongresszus évére. A napokban a marcali áfész igazgatósága értékelte a kitűzött célok időarányos tel­jesítését. A tapasztalatokról Demkó Jánossal, az igazgató­ság elnökével beszélgettünk. — Az előző ,év kilenc hó­napjához viszonyítva hogyan valósultak meg a gazdasági feladatok? — A kiskereskedelemben 7 százalékos forgalomnövekedést vállaltunk — mondta Dem­kó János. — Ezzel szemben a múlt év azonos időszakához viszonyítva 12,5 százalékkal, a tervhez képest pedig 2,7 szá­zalékkal adtunk el több árut, összesen 186 millió fo­rint értékben. Jelentősen ja­vul a mélyhűtött baromfi, a hal, a büféáruk, húsüzemünk termékeinek, a tejnek és tej­termékeknek a forgalma. A vendéglátásnál szintén 7 szá­zalékban határoztuk meg a fejlődést és itt is jobb ered­ményt mutatnak a számok. Vendéglátó üzleteinkben 30 millió forint értékű volt a fogyasztás. A zöldség-gyü­mölcs felvásárlás 21 százalé­kos emelkedést mutat. Gyen­gén sikerült viszont az egyéb cikkek felvásárlása. Itt a múlt évinél 4,5 százalékkal kevesebbet vettünk meg. En­nek oka, hogy nagyon kevés bab termett, kevés mákot kaptunk, és a tojásfelvásár­lás sem éri el az előző év ha­sonló időszakát. A termelőket 10 fóliasátor­ral segítettük. 268 vagon tá­pot adtunk el. Intézkedtünk a télre szükséges burgonya, zöldség és gyümölcs tárolásá­ra. Egy sertésnevelő és -hiz­laló, valamint egy zöldség­gyümölcstermelő szakcsopor­tot hoztunk létre. Az egész évre tervezett 1,5 millió fo­rint szolgáltatási bevételünket már szeptember 30-ig 84,4 szá­zalékra teljesítettük. Különö­sen a rádió- és televízió javí­tások emelkedtek. Húsüze­münk a vártnál kevesebbet teljesített. A takarékossági mozgalom kedvező eredmé­nyeket hozott: 280 ezer forint a megtakarítás értéke. — Hogyan alakult a nyere­ség? — Kilenc hónap munkája után 8 millió forintot írhat­tunk a nyereség rovatba. Ez 48,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Magas a nyereségnövekedés a vendéglátásnál és felvásárlás­nál. A dolgozók jó munkáját szövetkezetünk még ez évben jelentős bérjellegű jutalom­mal honorálja. — Milyen fejlesztéseket va­lósítottak meg? — Ez évben adtuk át — ígéretünk szerint — a keleví- zi üzletházat. Átalakítottuk a kéthelyi kisvendéglő konyhá­ját, 200 ezer forintot fordítot­tunk a Baglas-száfló és étte­rem tatarozására. A fenntar­tás céljaira összesen 2 millió forintot használtunk fel. A munkák zömét saját építő­brigádunk, szakiparosaink végezték. A közeljövőben megnyithatjuk a marcali lak- berendezési áruházat. A köz­ponti igazgatás átszervezését befejeztük. Átálltunk a gép­könyvelésre. — Teljesültek-e a szövetke­zetpolitikai vállalások? — Szeptember 30-ig 92 új tag — főként fiatalok és nők — lépett tagjaink sorába. A részjegyalap 10 ezer forinttal szemben 23 ezer forinttal nőtt. A célrészjegy-állomány vi­szont csökkent. Jelenleg 1,7 millió forint. Itt előbbre kell lépnünk. Egy ifjúsági szocia­lista brigádot szerveztünk. A szakmai továbbképzésben résztvevő dolgozóink tanfo­lyamköltségeit átvállaltuk. El­indítottuk a pedagógiai mini- mumtanfolyamot, és 20 dol­gozónk vesz részt a pénztáro­si tanfolyamon. Tizenkét író­olvasó találkozót szerveztünk könyvesboltunk ellátási terü­letén. A könyvesbolt 3,1 mil­lió forint értéket adott el, és ezzel 9 hónap alatt teljesítet­te évi tervét — mondta befe­jezésül az igazgatóság elnöke. D. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom