Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

AZ MSZMP SO MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 254. szám 1976. október 27., szerda Ara: 80 fillér ülésl tarlóit az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta Győri Im­rének, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt pro­pagandamunkájának főbb ta­pasztalatairól szóló jelentést, és egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Lebeg” a font — lefelé James Callaghan angol mi­niszterelnök tv-nyilatkozat- ban figyelmeztette Nagy- Britannia szövetségeseit, hogy »-ne feszítsék túl a húrt« az új —- több milliárd dollá­ros — kölcsön tárgyalásai­nál, mert London végső eset­ben kénytelen lesz csökken­teni a NATO-ban vállalt kö­telezettségeit. Megvitatta a két tervet az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev felszólalásának visszhangja Az SZKP Központi Bizottságának ülése október 26-án folytatta, majd befejezte a vitát a Szovjetunió 1976—1980. évi ötéves állami népgazdaságfejlesztési tervének kérdéseiről, az 1977. évi népgazdaságfejlesztési tervről, az 1977. évre szóló állami költségvetésről és az 1975. évi állami költségvetés fel- használásáról. Az SZKP Központi Bizott­sága plénumának hétfői ülé­sén elhangzott Brezsnyev-be- szédről a Moszkvai Rádióban hétfőn este hangzottak el az első kommentárok. Az SZKP KB főtitkárának beszédéből főként a szovjet gazdasági életre vonatkozó részeket emelték ki, rámutatva, hogy a most véglegesítendő X. öt­éves tervben »minden eddigi­nél hatalmasabb méretek, gazdasági mozgatóerők« jel­lemzik az ország gazdaságá­nak fejlődését. Leonyid Brezsnyev — emelték ki a moszkvai hírmagyarázók — nagyszabású szociális progra­mot is előterjesztett, amely a tervbe vett béremeléseket, nyugdíjemeléseket, a lakás- építkezés további fokozását foglalja magába. ' teret szentelt a mezőgazdaság problémáinak és nagy feltű­nést keltett az a bejelentése, hogy a Szovjetunió ez évi gabonatermése elérte a 216 millió tonnát. A megfigyelők szerint ez nem csupán az idei terv teljesítését jelenti (az ötéves tervben 215—220 mil­lió tonna szerepel), hanem — minthogy a betakarítási mun­kák még mindig folynak — egyben rekordot is ígér, vagy a legrosszabb esetben a má­sodik legnagyobb termést az ország történetében. A Brezs­nyev-beszéd egyik legfonto­sabb megállapításaként idé­zik Moszkvában a főtitkár szavait arról, hogy a szovjet gazdaságban ma nincs ége­tőbb feladat, mint az agrár- szektor föllendítése a korsze­rű ipar szintjére. A főtitkár ezúttal is nagy i A vitában hozzászólt: V. G. Romanov, az SZKP Leningrá- di területi Bizottságának első titkára, S. R. Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, A. V. Kovalenko, az SZKP Orenburgi területi Bi­zottságának első titkára, R. F. Gorozsajeva, a rosztovi terü­let Zolotarevszkij Szovhoza kukoricatenmesztő részlegé­nek dolgozója, M. G. Gapu- rov, a Türkmén Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, P. F. Loma- ko, a Szovjetunió színesfém- kohászati minisztere,, F. T. Morgan, az Ukrán Kommu­nista Párt Poltavai területi Bizottságának első titkára, V. K. Meszjac, a Szovjetunió» Kaposváron a mezőgazdasági főiskola mellett egy háromszin- mezőgazdasági minisztere, G. | tes — 300 személyes — bentlakásos továbbképző intézetet I. Marcsuk, a Szovjet Tudó-1 épít a barcsi Tövál. Az építkezést májusban kézdték, s de­cember 30-ra átadják az új, 13,5 millió forintba kerülő léte- I ' (Folytatás a 3. oldalon.) I sítményt. Hosszú távú tervezés, árelienörzés Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tanácskozása Torábbképzési intézet épül Megkezdődött az ENSZ-ben a szovjet javaslat vitája Vaszilij Kuznyecov felszólalása Az ENSZ politikai bízott- I el nem kötelezett országok is ságában megkezdődött az erő­szak alkalmazásáról való le­mondást tartalmazó szerződés megkötésére beterjesztett szovjet javaslat vitája. Az előreláthatólag egyhetes vita első felszólalója Vaszilij Kuz­nyecov, a szovjet külügymi­niszter első helyettese volt. A szovjet diplomata hang­súlyozta: az új kezdeménye-, zés szerves része annak a következetes harcnak, melyet a Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek lenini elve, a nemzetközi feszültség csökkentése és a világbéke erősítése érdekében folytat.. A szovjet felszólaló emlé­keztetett arra, hogy az euró- ai biztonsági és együttmű- idési értekezlet záróokmá- ,'ának aláírói, valamint — már leszögezték, hogy az erő szakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb elvének tekin­tik. A Szovjetunió úgy véli — mondotta Kuznyecov —, hogy a nemzetközi enyhülés jelen­legi időszakában megértek a feltételek újabb lépés megté­telére, amely elősegítené en­nek az elvnek az általánossá válását a nemzetközi gyakor­latban. Mauritius, India, Ciprus és Szaúd-Arábia képviselője fel­szólalásában elvi támogatásá­ról biztosította egy ilyen szer­ződés megkötésének gondola­tát • • * A közgyűlés szociális kér­désekkel és az emberi jogok­kal foglalkozó bizottsága hét­főn nagy többséggel — 102 szavazattal, négy ellenszava­bb dokumentumban — az i zat és 24 tartózkodás mellett Átvitték a Tiszán a keleti olajvezetéket Kedden fontos szakaszához i nányi acéltestet a folyó med­i -rkezett a keleti termékveze- ík építése. Ezen a napon ke- ült sor Vásárosnaménynál az rszághatártól Leninvárosig íúzódó 124 kilométer hosszú, 324 milliméter átmérőjű ve­zeték Tiszát átszelő szakaszá­nak mederbe helyezésére. Előtte azonban a kivitelezők­nek műszaki szempontból is nagyon lényeges feladatokat kellett megoldaniuk: a meder fenekén a domborzati viszo­nyoktól függően - 5—9 méter mély árkot készítettek, s a folyó bal partján a hétméte­res csövekből 400 méteres szakaszt összehegesztettek, azt szigetelték. A sikeres nyomáspróbák és a megfelelő előkészületek után a vezetékszakasz végére kedden drótkötelet erősítet­tek, majd a körülbelül 30 ton­rébe helyezték. A művelet végrehajtását búvárok ellen­őrizték. A keleti termékvezeték Be- regdaróctól Nyírbogdányig tartó 56 kilométeres szakaszát a Testvériség gázvezetéket készítő szovjet Szojuzzagran~ gaz. vállalat építi, Nyírbog - dánytól Leninvárosig húzódó 68 kilométeres szakaszán a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat munkásai dolgoznak. Az építkezés a programnak megfelelően halad, és 1977. június 30-ra készül el. A vezeték része lesz az or­szágos ÁFOR-termékvezeték- hálózatnak. A jövő év máso­dik felétől a Szovjetunióból érkezik majd rajta kőolajipa­ri termék — benzin, fűtő- és gázolaj — hazánkba. — határozatban ítélte el azo­kat »a NATO-tagországokat és minden más országot, ame­lyek politikai, gazdasági, ka­tonai vagy sportkapcsolatokat tartanak fenn Dél-Afrika faj­üldöző rendszereivel, és ezzel lehetővé teszik számára az önrendelkezésre és független­ségre törekvő népek harcá­nak elnyomását«. A hosszú távú tervezés munkájáról, valamint az ár- szabályozás és termékforgal­a termelés, a műszaki szín­vonal világgazdasági szintre emelését, s ami ehhez szük­mazás kérdéseiről tanácsko-iséges: az infrastruktúra ered zott kedden — Bognár Józséf elnökletével — az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottsága. A két témát tárgya­ló írásos tájékoztatóhoz dr. Hetényi István tervhivatali ál­lamtitkár és dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. Részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke. Dr. Hetényi István elmon­dotta, hogy a hosszú távú ter­vezés olyan vezérfonál, amely a gazdasági fejlődés korsza­ményeinek felzárkóztatását tartja kívánatosnak. A társadalmi-gazdasági fej­lődés alapvető céljairól szól­va hangsúlyozta: a következő 15—20 évben tovább szilár­dulnak társadalmunkban a szocialista termelési viszo­nyok, az állami és szövetke­zeti szektor gazdálkodásának módja és kormányzati szabá­lyozása közeledik egymáshoz. A termelőerők és a szocialis­ta termelési viszonyok fejlő­désével egységesebbé válik a társadalom szerkezete: az osz­tályok és rétegek között to­kos fő irányát szabja meg: 'vább csökkennek a különbsé­Tervek 1970-ig 90 milliós export Marcaliból Elkészült a Mechnikai Mű­vek marcali gyáregységének ötéves fejlesztési terve. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap tárgyalta meg és fogadta el. A terv körvo­nalazza azokat a feladatokat, tevékenységeket, amelyek az ötéves fejlesztő munkát meg­határozzák. A profilok a vál­lalati központ új feladataiból következnek. Nemrég például kormányközi egyezményt ír­tak alá festékszóró készülékek és aggregátorok szovjet—ma­gyar—nyugatnémet koope­rációs gyártásáról, s így to­vábbi lehetőség nyílt a tőkés export növelésére. Ez új fel­adatokat jelent Marcaliban is. Vállalati szinten öt év alatt csaknem megkétszerezik a termelést, s ezt döntően a termelékenység emelésével kívánják elérni. Hasonló a helyzet a marcali gyáregy­ségben is. Jövőre bevezetik a szárszámosláda zárt cikluéu gyártását; a teljesítőképesség bővítésével félmillió darab készül majd tőkés exportra. Üj termék lesz a konyhai légtisztító berendezés, ame­lyet — korszerűsített kivitel­ben — szintén jövőre kezde­nek gyártani, s ugyancsak a tőkésországokba visznek. Nem hagyják abba a már hagyo­mányos olajkályha-előállítást sem: ebből az idén 75 ezret, a jövő évtől 1980-ig évi 100 ezret készítenek. Valamelyest csökkent viszont az elektrolit­kondenzátorok száma. Készárutermelésük értéke 1980-ban 61,4 százalékkal ha­ladja meg a tavalyi szintet. Az eddigiekhez képest különösen nagy lesz az export: 1980-ban 94 millió forint értékben visz­nek a nyugati országokba ter­mékeket Marcaliból. A tervek szerint — mivel a közgazda- sági szabályozókból és a nagyvállalati elképzelésekből is ez következik — a terme­léstöbbletet elsősorban a ter­melékenység növelésével akarják elérni. Csak 148 új dolgozó fölvételével számol­nak 1980-ig, s ez mindössze 14,3 százalékos lészámnöve- kedést jelent. A profilváltozással módosul a létszám szakmai összeté­tele: nő a szakmunkások ará­nya — főként a hegesztőké, festőké, forgácsolóké, sajtoto­ké. A gépesítettség növekedé­sével a kisegítő üzemek föl­készülését is javítani akarják. Mivel a marcali gyáregy­ségben szeretnék a nagyvál­lalati fémtömegcikkgyártás alapját kifejleszteni, tetemes beruházást terveznek. A terv­időszakban 90,4 millió forintot fordítanak építésre, és külö­nösen sokat gépesítésre. Üj, 1500 négyzetméter alapterü­letű műhelycsarnokot emel­nek, csatornát és kompresz- szorházat építenek; korszerű­sítik a festőüzemet, raktári csomagolót létesítenek. Ki­cserélik az elavult sajtoló és forgácsoló gépeket, és — a nagy jelentőségű tőkés export növelésére — kerek 60 millió forint értékű, korszerű gépet állítanak munkába. Bár már tavaly elkészült egy 486 dol­gozó részére alkalmas fürdő­öltöző, meg az üzemi orvosi rendelő, a tervidőszakban to­vább korszerűsítik a meglevő létesítményeket. Ezenkívül a gyáregység a bejárók busz­költségének az eddigieknél nagyobb részét visszatéríti. A vállalati központban a nyereség gyors növekedésére számítanak: terveik szerint 1980-ban háromszor annyi nyereség képződik, mint 1975- ben. Ez lehetővé teszi a na­gyobb bérfejlesztéseket. Szük­ség is van rá, különösen Marcaliban. Jelenleg a nagy- vállalati bérszínvonal 30 ezer forint fölött van, a gyáregy­ségben viszont csak 24 ezer. A Mechanikai Művek marcali dolgozói még a somogyi át­lagnál is kevesebbet kapnak. Az idén ugyan a vállalati át­lagnál nagyobb bérfejlesztést valósítottak meg itt, de ez még mindig kevés. Minden­esetre 1980-ig a vállalati át­lagnál rendszeresen 0,7 szá­zalékkal több bért kapnak a marcaliak — fninden bérfej­lesztés alkalmával. Cs.T. I gek. Csökken a szellemi és fizikai munka közötti különb­ség, változik a munkafolya­matok jellege. A napirend vitájában fel­szólaló képviselők fölhívták a figyelmet arra: a falu és a város közötti különbségek további csökkentése érdeké­ben igen fontos a különbőzé településtípusok infrastruk­turális ellátása közötti kü­lönbségek mérséklése. Az árellenőrzéssel kapcso­latban dr. Csikós Nagy Béla adott tájékoztatást a bizott­ságnak a tennivalókról és a feladatokról. A képviselők ezzel összefüggésben kiemel­ték: a szabad áras ipari ter­mékekre, valamint a szolgál­tatásokra vonatkozó árvetés­készítési kötelezettség szabá­lyozása elősegítette a vállalati ármunka javulását, és az ár­ellenőrzések eredményessé­gét. Szigorúbb lett az árellen­őrzés is. örvendetes, hogy a figyelem előterében áll az ár és a minőség összhangja, az ártervek megalapozottsága, s az. hogy a gyermekellátási cikkek és az olcsó termékek megfelelő választékban állja­nak rendelkezésre. A vitában többen felszólal­tak. >» Transkei .függetlenné tétetett Ünnepélyes külsőségek kö­zött »függetlenné« nyilvání­tották tegnap a Dél-afrikai Köztársaság egyik bantusz- tánját, Transkeit. Mint az új kormányfő hangoztatta: »a függetlenség elnyerése a Dél­afrikai Köztársaság dekolo- nizációs törekvéseinek fontos alkotó része«, s tagadta, hogy ez az apartheid-politika ré­szét képezné. Világszerte felháborodást váltott ki azonban ez a »füg­getlenné válás«, mivel Dél- Afrika a bantusztánok ónál­lóvá tételével próbál »szalon­képessé« lenni. Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára pél­dául külön nyilatkozatban ítélte el Transkei »független­né« tételét. Hangsúlyozta: a törzsi terület függetlenné nyilvánítása az apartheid megerősítését szolgálja, vala­mint azt a célt, hogy örökös­sé tegyék a fehér kisebbség uralmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom