Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Művelődnek-e a tizenévesek? M ár szánté közhely, hogy az »információrobba­nás« korában élünk. Naponta újabb hírek, elemzé­sek tucatjai jutnak el tuda­tunkhoz, olyannyira, hogy többségük »feldolgozására«, gondolatvilágunkban való »beépítésére« sem időnk, sem erőnk nincs. A korosodással szellemi befogadóképességünk is csökken, ezért egyre gyak­rabban kell az ifjúkorunkban elsajátított ismeretekre ha­gyatkoznunk. A nagyvilágban való tájékozódáshoz tehát nélkülözhetetlenek a fiatalon megszerzett szilárd alapok, s e cél eléréséhez ma már nem elegendőek a hagyományos iskolai oktatás módszerei. Ezért volt a Kaposvári Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban végzett vizsgálódásunk tárgya az, milyen mértékben vészije igénybe a tanulók a tömegtájékoztatási eszközök nyújtotta lehetőségeket, mint választanak a sajtó, a rádió, a televízió bőséges kínálatá­ból. A felmérés kérdőív se­gítségével — ezt 33 tanuló töltötte ki — és beszélgetés alapján történt; ez utóbbiban hat, különböző származású, érdeklődésű lány vett részt. Ily módon valószínű, hogy az országos tapasztalatoknak megfelelő eredmények szület­tek. Figyelemre méltó minde­tv-híradót — sokan, saját be- i dott. A megkérdezett tanulók vallásuk szerint, a napilapok' elemzéseit is átböngészik —, válaszaik azonban ezt általá­ban nem igazolják. Pl. Hua Kuo-feng — legújabb isme­reteik szerint — kínai állam­férfi (a jobbak szerint: mi­niszterelnök). Teljes választ mindössze hárman adtak, a létszám 8 százaléka. Néme­lyeknek fogalmuk sincs arról, hol van Bejrút, a két ame­rikai elnökjelölt »pártállásá­ra« vonatkozóan pedig egyet­len helyes választ sem kap­tunk. H Qgy mi e részvétlenség oka, arra csak a be­szélgetésben derült fény. »A legtöbb külpolitikai magyarázat mellé idegen sza­vak szótárát kellene mellé­kelni« — jegyezte meg az egyik kislány, s véleményét a többiek is zajosan helyeselték. Mások a felszínesen odavetett hivatkozások és a száraz stí­lus elkedvetlenítő, sőt riasztó hatását hangsúlyozták. Elgon­dolkodtató tapasztalat... Megdöbbentő, hogy az érettségi előtt álló diákok kö­zül csak elenyészően keve­sen hallgatják a rádió Esti magazinját és a 168 óra c. iz­galmas politikai adást. De a rádió egyébként is csak a hangzó háttér szerepét tölti . ,... , . be ezeknek a fiataloknak az nekelott az a felületesség, életében; bevaUottan sejtel­mellyel a diákok többsége a tv politikai műsorait nézi (annak ellenére), hogy több tanáruk az oktatásban is megköveteli a kül- és belpo­litikában való jártasságot). Rendszeresen nézik ugyan a műk sincs a sugározott ér­tékes riportokról, előadások­ról, tudományos, irodalmi, zerei műsorokról. Ezek helyé­be az ellenállhatatlan »házi császár«, a televízió tolako­Nyilvános közgyűlések az MHSZ-klubokban Nagy jelentőségű esemény- »tét szolgáltatnak ehhez. Ezért sorozat kezdődött az MHSZ életében országosan és me­gyénkben is. Fennállásuk óta most először nyilvános és ün­nepélyes klubközgyűléseket rendeznek. Somogy kétszázkét MHSZ-klubja gondosan ké­szül erre a fontos eseményre. A klubok szélesre tárják ajtaikat, és a teljes nyilvá­nosság előtt számolnak be arról, mit tettek a hazafias, honvédelmi, internacionalis­ta nevelés érdekében, milyen eredményt értek el a lövé­szetben, a modellezésben, a könnyűbúvárkodásban, a rá­diózásban. A somogyi klubok országosan is elismertek. Er­ie egy friss adatot idéznénk: megyénk lövészklubjai a 4. helyen állnak harminckét ma­gyarországi lövészklub ered­ményét figyelembe véve. A mostani készülődés során mindenhol arra törekszenek, hogy az egész község, üzem, szövetkezet, intézmény megis­merje az eredményeket. Ép­pen ezért bemutatókat, kiállí­tásokat, műsorokat terveznek a nyilvános közgyűlések ide­jére. A közgyűlések december végéig tartanak, s ez az idő­szak lehetőséget ad a felada­tok megismertetésére is. Én­ek alapja az új honvédelmi örvény, az MHSZ-vezetők országos tanácskozása, majd az ezt követő aktívaülések megállapításai. Ezeken fogal­mazódott meg, hogy a dolgo­zók minél szélesebb rétegei ismerkedjenek meg a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség ■• ’íjával, szerepével, a klubok tevékenységével, a hazafias, önvédelmi nevelő munka negnövekedett feladataival, . meny- és töme~s-ort.'ának •ei.né •yeivel és lehe őséyei- \ ?L Szeretnének többek kö- t arra is mozgósítani, hogy ninél többen legyenek tevé­keny részesei a KISZ IX. kongresszusán meghirdetett Az edzett ifjúságért mozga­lomnak. A klubok fontos feladata, hogy propagálói legyenek az új honvédelmi törvénynek, hiszen —, mint azt a honvé­delmi miniszter leszögezte az MHSZ-vezetők orszi gos ta­nácskozásán — a nagy társa­dalmi folyamat részeként a honvédelmi szövetségnek to­vább kell fokoznia a neve­lésre irányuló tevékenységét. hirdette meg az MHSZ az ajtók szélesre tárását. Üj lehetőség az eddiginél na­gyobb tömegek bekapcsolódá­sára a pártoló tagság. Sokan vennének részt'— állandó kö­töttségek nélkül — a klubok tevékenységében. Ki-ki az ér­deklődése szerint használhat­ja a klubok anyagait, fölsze­reléseit, a sportpályákat és egyebeket, s közéleti tapasz­talatát kamatoztatva segítheti a klubok munkájának tartal­masabbá tételét. Ahogy a hazafias-honvédel­mi nevelés, ez is közös ügj'ünk. Az MHSZ ezért ala­poz a társadalmi szervezetek, a tanácsok, az üzemek, szö­vetkezetek, intézmények ve­zetőinek támogatására is. Az MHSZ, a klubok, mindenkit hívnak és várnak! L. G. zöme »nehéz« tévénéző. Szin­te mindegyikük elismerte: még sohasem állt fel a képer­nyő elől azért, hogy könyvet vegyen a kezébe. Vigaszként akadt egy különösen józan gondolkodású leányzó, aki néha lelkiismeretfurdalást érez az elfecsérelt esti órá­kért. (A megkérdezett hat kislány közül ő az egyetlen, aki végignézte a Háború és béke húszrészes angol feldol­gozását, s az több más Tolsz- toj-regény elolvasására ösztö­nözte. Tanítónő szeretne len­ni.) , E tizenévesek többsége jel­legzetesen »televíziós világ­képpel« rendelkezik; sok min­denről van fogalmuk, de íz­lésviláguk zagyva, a valódi értéket az olcsó giccstől vaj­mi kevéssé tudják megkülön­böztetni. Tömören, okosan fogalmazzák meg a művészet feladatait — »meg kell is­mertetnie bennünket a világ­gal, az emberrel, tanítania kell, és élményt is szereznie« —, mégis pótlékként kezelik. Többen kötelező olvasmányo­kat jelölnek meg kedves könyvükként; mások Berkesi András és Szilvási Lajos mű­veire esküsznek. A legemlé­kezetesebb olvasmányok ■ lis­táján csak hébe-hóba említe­nek egy-egy klasszikus mű­vet, érdekes módon főleg női sorsokat feldolgozó regénye­ket (Bovaryné, Anna Kare­nina, Effi Brtest)', Kafka, Joyce, Bulgakov nevét nem ismerik, Németh Lászlótól, Déry Tibortól egyetlen sort sem olvastak. Legtöbbjük időnként — öt­letszerűen — vásárol köny­veket. A szülők nem tagad­ják meg az ehhez szükséges pénzösszeget, nem találkoz­tunk azonban olyan esettel, amikor gyermekük érdeklődé­sét felhívták volna valami­lyen fontos szakkönyvre vagy érdekes szépirodalmi újdon­ságra. A fiatalok a rádió- és tévéműsorok kiválasztásában is önmagukra vannak utalva, szülői irányítást ott sem kap­nak. (E tapasztalat többnyi­re az értelmiségi szülők gyer­mekeire is vonatkozik.) Jaritz Józsa tárlata a Vaszary-t eremben int látható, ez a sze­rény igényekkel vég­zett vizsgálódás is egy aggasztó társadalmi jelensé­get igazol; azt, hogyan vész el a gyerek az elavult taní­tási anyag és a nevelés teljes felelősségét az iskolára ha­gyományozó, csupán a »növe­léssel« törődő szülő között. Megoldás csak a pedagógusok önállóságának fokozásával — és a szülők tekintélyes részé­nek »nevelésével« — képzel­hető el. Lengyel András Állatok, boglyák. Jaritz Józsa festészetének jellegzetes alkotása került a Képcsarnok Vállalat kaposvá­ri Vaszary-termének a kira­katába a művész itt rendezett kiállítása alkalmával. A Fe­nyőfák című vászon jól mu­tatja, hogy alkotója sajátosan értelmezi a látványt, költői ihlettel teremti meg egyéni festői világát. Művészetének avatott ismerője, Siíj Rezső írta róla: Jaritz Józsa az úgy­nevezett alföldi művészet franciás és díszítő jellegű irányzatának a megteremtője. Művészetét sokan pártfogol­ják, Bálint Hajos, Dénes Zsó­fia, Dutka Mária, Elek Artúr, Frank Frigyes, Kárpáti Aurél, Lyka Károly, Szomory Dezső, tehát írók és művészek, mű­kritikusok álltak melléje. A kiállítás módot adott ar­ra is, hogy beszélgessünk Va- szary János egykori tanítvá­nyával, Jaritz Józsával. — Miként ismerkedett meg a kaposvári születésű nagy­szerű festővel, Vaszary János­sal? — Nemzedékem több tagja még nem is járt a főiskolára, amikor már tiszteltük és sze­rettük művészetét. Akkoriban megvolt a fiatalokban az a lelkesedés és igény, hogy ta­nárainknak a legkiválóbb fes­tőket nyerjük meg. Így tör­tént, hogy főiskolás éveim alatt a növendékek követsé­gével fölkerestem Budapesten Vaszary Jánost, hogy vállalja tanításunkat a főiskolán. Vál­lalta. De elmentünk Rétiért és Csók Istvánért is. Vala­mennyien elfogadták a meg­hívásunkat. Nem is tudtunk arról, hogy az akkoriban kü­lön tanuló férfi növendékek hasonló módon szervezték be a művészeket a főiskolára ta­nároknak. Ügy látszik, ezt diktálta az igény, az új szel­lemű művészet fűtötte lelke­sedés. — Milyen tanár volt Va­szary? — Kitűnő. Rövid ideig volt a tanárom, hamar kezdtem önállóan dolgozni. Ezért tör­ténhetett, hogy 1922«ben Rippl-Rónai, Vaszary és Csók meghívtak negyedik kiállító­nak a Dohány utcai Helikon­galériába. Még ebben az évben önálló tárlaton mutatkozott be Ja­ritz Józsa Budapesten, a Nem­J zeti Szalonban, ahol mintegy száz művével szerepelt. Azóta számos külföldi és hazai bemutatóteremben állí­totta ki munkáit. Üj korszaki­nak a műveivel, az alföldi táj ihlette képeivel szerepel most Kaposváron. Ezek a festmé­nyek úgy adják vissza az al­földi tájat és az itt élő embe­rek világát, hogy feltétlenül ráérzünk alkotójuk humánus, lírai művészetének a lényegé­re. Csendet kifejező ritmusuk van ezeknek a képeknek, me­lyeken többnyire az alföldi gulya, az ökrök jelennek meg stilizált formában. Sajátos a színharmóniája is Jaritz Jó- zsának. Művészetét mélyeb­ben kellene ismernünk ah­hoz, hogy biztosan tudjuk — így csak érezzük: hatással le­hetett a mai művészet fiata­labb nemzedékére is, név sze­rint említhetjük Németh Jó­zsefet. Vannak-e követői vagy nincsenek, nem is ez a fon­tos, hogy most eldöntsük. Annyi bizonyos, hogy a néző örömmel fogadta Jaritz Jó­zsa festészetét. H. n. Előadások, fórumok, szakkörök Á téli politikai ismeretterjesztés programjából A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága azt a célt tűz­te maga elé, hogy felkészült előadók segítségével kielégít­se a politikai és gazdasági, kulturális és ideológiai kér­dések iránt érdeklődő lakos­ság igényeit a hagyományos téli politikai ismeretterjesztés S Lőne! előtt megjelent az az este, az esti konyha lám­pagyújtást halogató takarékos félhomálya. Mondja meg, hogy ő .is érezte? Már akkor? Az utcai villanykörte felől belo­pakodni. Amint Anyicska le­hajtotta fejét az ablakon át­hatoló fénysáv behálózta. De nem akart ebbe merülni. Bizakodni akart. És ezért gént. Munkásokat a másra gondolt, minden erővel, gyárból. KISZ-eseket Arra, hogy Anyicska az er­dő lánya, és megvédi öt az erdő. még reménytelenebből össze­kuszálta a helyzetet. Végül már 6emmit se lehetett tudni. Lonci csak később tudta meg, úgy dél felé ’ és mások­tól — mikor a nagy kenyér­vágó kést megtalálták —, hogy az éjjel boszorkányok randalíroztak Terézáék házá­ban, és sok rriindent maguk­kal vittek, többi közt a kést is. Teréza ezt Loncinak már mondani se merte. 31. Lonci Terézáéktól egyenest a tanácsházára sietett. A té­ren helybelit nem is igen le­hetett látni, csak csupa ide- textil- főként. Teleültók a tanácsháza lép­csőjét, s a padokat az ablak alatt. Be-beszállingőztak a kocsmába, és türelmetlenked­tek, mikor lesz már az indu­lás. Legtöbben izga'mas túrá­Hogy is volt az a bolondos hasonlat Anyicska k ttős éle­terői, mikor az árokúton ha- nak fogták fel a dolgot. Lá- zaíelé jötted? »Mi van, ha búkban benne zsibongott a egyszer elfelejt átöltözni, a mehetnék. Szerettek volna városból jövet? És nem is meri meg lányát az erdő? ...« És ha ez most bekövetke­zett ? ... Azon kapta magát, hogy már megint nem bizakodik. — Minden jóra fordul — már valahol benn járni az erdőben. A rencfőrszakasz, szerelését meglazítva, »oszolj«-ban he- verészett a tűzoltóraktár előt­ti gyepen. Ok is várakoztak. Benn a tanánshárán pedig mondta Terézának. Gyorsan dolgoztak a nyomozók. Folyt megfordult, kettesével vette a a kihallgatás. betonlépcsőt. Teréza nem lát­ta a visszatartott könnycsep­pet rezegni a szemében. A nap sok meglepetést ho­Zsabka tagadott. Pimasz vigyora ingerelte a fiatal nyo­mozót. S ha nincs ott az öreg. aligha ússzó meg néhány jól A különféle klubok jó kere-1 zolL S ha lehet, még jobban, elhelyezett »flemua« oéikuL — Követtük. És? Mi van abban ? így beszélt, amikor a bú­csúnapi esetet firtatták. — Csináltunk neki valamit? Az öreg szemmel intette a fiatal nyomozót. Az nyelt te­hetetlen mérgében. Mert csi­nálni valóban nem csináltak Zsabkáék semmit. Effektive. A pofont is ő kapta. Csak­hogy az is fennáll hogy nem is nyílt módja. S ha módja nyílik — ismervén őt —, bi­zonnyal él is vele ... Márpe­dig most az erdőn, a bányá­ban módja nyílott. A bosszú­ra s, a pofonért. Zsabka azonban tagadott. Végül a nyomozók megúnták, és két rendőr közé állították, ami azt jelentette, hogy egy­általán nem zárták le az ügyét. Buda tanítóhoz fordul*a*- és alaposan meg: •isták a fe jét: hogy lehetett elengedni a lányt magában? Kioktatták, mint egy gye­reket. És Buda tanító arca csupa pirosság volt, a haja is elvörösödött, önérzete, akár a nyír kérge, melyen vágást ejtenek, úgy könnyezett. — Még akkor se vo’t ma gának gyanús — mondták a’ arcába —, mikor lá'.ta, hogy ez a zsivány is eltűnt?!... Még akkor is késlekedtek. Legalább magának lett volna (F oly latjuk,) révén. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a tömeg- politikai tevékenység bevált formái a népfrontestek, fóru­mok, csoportos beszélgetések és más rendezvények. Több, érdeklődésre számot tartó téma szerepel az 1976— 77. évi programban. Szó lesz a Hazafias Népfront feladatai­ról a szocialista nemzeti egy­ség teljes kibontakoztatásában, a nemzeti összefogás fő cél­járól, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének köze­lebbi és távolabbi feladatai­ról; a szocialista demokrácia fejlesztésének feladatairól, megvalósításának fő területé­ről, az állami életről, a társa­dalmi szervezetekről, az üze­mi és lakóterületi közéletről; a nemzetközi helyzet fő jel­lemzőiről, a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetkö­zi tevékenységérőJ, az SZKP kongresszusának értékelése alapján a világhelyzet alaku­lásáról, a békés egymás mel­lett élés politikájának ered­ményeiről és távlatairól; a fejlett szocialista társadalom építésének gazdasági követel­ményeiről, az V. ötéves terv vég "«hajtásának tapasztalatai­ról és a további teendőkről, a hatékonyságról, a gazdasá­gosságról és a munkaszerve­zésről, a nemzetközi munka- megosztásról. Az ötödik aján­lott témakör a szocialista kul­túra és a tartalmas emberi élet, ezen belül szó lesz a szo-álista k'i'túra fogalmáról az önművelés társadalmilag biztosi' - tt lehetőségeiről, a szabad idő kulturált eltölté­séről, a különböző népfront­mozgalmi akciókról, mint amilyen például a honismere­ti munka vagy az Olvasó népért I-mozgalom. A témaköröket úgy állítot­ták össze, hogy mindenki megtalálja azt, ami legjobban érdekli. A téli politikai okta­táson a lakosság kö~ébeo fel­merülő közérdekű tómák is­mertetésére is gondot fordí­tanak. Ennek érdekében kü­lönböző népfrontesteket, fóru­mokat, vitaesteket rendeznek. A tapasztalatok szerint a leg­jobban bevált forma a fórum, elsősorban a kötetlenség mi­att. Fórumot rendeznek a köz­ségekben a város- és község- fejlesztésről, a korszerű éoí- tésről, a falu- és városrende­zésről. Bizonyára sok érdek­lődőt vonz majd a gazdaság- politikai fórum. A háztáji ál­lattenyésztésről, a kistermelői zöldség- és gyümölcstermelés időszerű problémáiról, az ér­tékesítés gondjairól tehetnek föl kérdéseket. A gazdaság­politikai fórumokon szó lesz a szocialista nemzetközi munka- megosztásról és a KGST k’omplex programjáról, az V. ötéves terv és külkereskedel­mi kapcsolataink összefüggé­seiről. Megrendezik a helyi népfrontbizottságok a vásárlók fórumát is. Külön témajavaslat készült a nöbizottságok tömegpolitikai munkájának segítésére. El­sősorban a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állás­foglalásáról, a családi életre nevelésről, a tartalmas embe­ri életről és a nők világkong­resszusának munkájáról lesz szó. Ezek mellett különböző klubprogramokat is összeállí­tottak, és gondot fordítanak a nőket érintő és érdeklő szak­körök szervezésére is. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom