Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Ara: 83 fülér’ Losonczi PáS hazaérkezett latin-amerikai útjáról Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata Új testvér megyénk követei Ismerkedés Somoggyal T«gnap megkezdődött lengyelországi test- vérmegyénk pártküldöttségének munkaprog­ramja Kaposváron. Mint írtuk, a megyei pártbizottság meghívására Zdzislaw Lu- cinski megyei első titkár vezetésével öttagú küldöttség érkezett megyéinkbe. A látogatás­nak kiemelkedő jelentőséget ad, hogy a két megye közötti testvéri-baráti kapcsolatfel­vételről, a találkozások első állomásáról be­szélhetünk, amely minden bizonnyal megala­pozza gyümölcsöző együttműködésünket az élet minden területén. Tanácskozás a megyei pártbizottságon. Á megyei pártbizottság székházában Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta vendégeinket, s az eszmecserén részt vettek a pártbizottság titkárai, a megyei tanács elnöke, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői, illetve azok helyette­sei és az Oktatási Igazgató­ság vezetője is. Varga Péter emlékeztetett arra, hogy ko­rábban a lengyelországi ols- tyni vajdasággal volt So­mogynak szoros kapcsolata. — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága a lezajlott közigazgatási átszer­vezés után azt kérte, hogy a jellegénél és méreteinél fogva is hozzánk közelállóbb ciecha- p.ówi (csehanovi) vajdasággal építsünk ki a politikai, gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális élet minden területére kiterjedő együttműködést. Ezt a javaslatot mi szívesen fo­gadtuk. Köszöntjük önöket új testvérmegyéjükben; kér­jük, érezzék otthon magu­kat. Varga Péter ezután arról beszélt, hogy a pártjaink és kormányaink között kialakult jó kapcsolatot nagyszerűen egészíthetik ki a helyi együttműködés különböző megnyilvánulásai. Föleleve­nítette' a lengyel—magyar ba­rátság történelmi hagyomá­nyait, s megállapította: e ba­rátságnak nemcsak múltja, hanem jelene is van, s ez fontosabb a mi számunkra. A szocializmus építésében együtt lélegzünk lengyel ba­rátainkkal — mondotta; s az internacionalizmus szellemé­ben szívből örülünk a len­gyel nép örömeinek, s oszto­zunk gondjaiban is. Varga Péter emlékeztetőül összegezte, hogy pártunk XI. kongresszusa milyen távlato­kat és feladatokat állított a kommunisták elé; hogy ha­zánkban a fő cél a fejlett szocialista társadalom építé­se. Jobban kifejezésre akar­juk juttatni, hogy a munka társadalma vagyunk, s. hogy az eddiginél ú> jobban meg akarjuk becsülni — anyagi­lag és erkölcsileg is — a jó, a közösségért végzett mun­kát. Ezután részletesen be­mutatta megyénket, s a múlt hagyatékából kiindulva föl­rajzolta azt a mérhetetlen változást, amit gazdasági, társadalompolitikai és az em­berek életkörülményeinek ja­vítása szempontjából elér­tünk. Külön elemezte az további kérdések tegyék föl. Zygmund Borkowski, a ciechanówi vajda helyettese, a népfront tevékenységéről A találkozónak megkapó színfoltja volt, hogy mindkét megye vezetői tudtak mon­dani egy-egy jelentős ese­ményt, amely az első találko­zás napjaihoz kapcsolódik. Varga Péter megemlítette, hogy lengyel barátaink érke­zésének napján kezdtek hoz­zá megyénkben a Fonyód— Kaposvár közötti regionális vízvezeték építéséhei, amely rendkívül nagy jelentőségű a megyeszékhely vízellátását illetően. Zdzislaw Liucinski er­re azzal válaszolt, hogy ná­luk pedig tegnap kezdték meg annak a házgyárnak az építését, amelynek segítségé­vel százezres várost varázsol­nak a ma még harmincezer lakosú (volt járási központ) megyeszékhelyből. Nyilván­való, hogy e két esemény is emlékezetessé teszi a párt­küldöttségek első találkozá­sát. Zdzislaw Lucinskl, a kül­döttség vezetője kért szót, s megállapította, hogy a tájé­koztató a megye gazdaságá­nak, társadalmának tartalmi jegyeit mutatta meg. Meg­győződhettünk arról — hang­súlyozta —, hogy sok hasonló gondunk van, s hogy megol­dásuk is hasonló. Természe­tesen van néhány különböző­ség is elképzeléseinkben és módszereinkben; éppen ezek adnak okot arra, hogy rend­szeresen kicseréljük tapasz­talatainkat. örülünk, és elé- sorozatát , gedettek vagyunk azzal, hogy Somogy lehet a testvérme­gyénk; úgy gondolom, hogy együttműködésünk megvaló­sítható tapasztalatokban fog testet ölteni, ö is utalt arra, érdeklődött; Antoni Kor-1 hogy a két nemzet történel­czynski, a mezőgazdaság-fej lesztési központ megyei igaz­gatója Somogy talajadottsá­gaira volt kíváncsi, mert ter­méseredményeinkből arra kö­vetkeztetett, hogy az ő föld­jeik gyengébbek a mieinknéL Lucinski elvtárs a párt lap­jával, a pártírányítás mód­szerével kapcsolatban tett föl kérdéseket, s Zbigniev Nova- kowskit, a megyeszékhely vá­rosi pártbizottságának első titkárát az érdekelte: van-e nálunk is úgynevezett város- negyedi, lakossági önkor­mányzat. A válaszok kielégí­tették vendégeinket. me több ponton is találko­zott, és sohasem volt egymás­sal ellenkező érdekünk. A szocializmus győzelmének köszönhetően új tartalommal tudjuk megtölteni ezt a ba­rátságot — mondotta —, hi­szen most még közelebb es­nek a céljaink és a felada­taink, mint a történelem so­rán bármikor. A szocialista tábor tagjai vagyunk, a fej­lett szocialista társadalmat építjük, s ez küldetés és fe­lelősség a világgal szemben is. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. Losonczi Pál, a Magyar J nából. Búcsúztatásánál a Jo- Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin­amerikai körútjáról, amely­nek során hivatalos látoga­tást tett Venezuelában, Peru­ban, Panamában és Kubá­ban. Társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese. Az Elnöki Tanács elnöke havannai tartózkodásának utolsó napján baráti beszél­getést folytatott Osvaldo Dor- ticos kubai államfővel. A be­szélgetésen jelen volt Raul Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere is. A magyar delegáció tagjai: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint Nagy Miklós, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnökhelyettese — Mar­celo Fernandez kubai külke­reskedelmi miniszter társasá­gában — megtekintették a Havanna mellett épülő nagy lakótelepet, Alamart, és ellá­togattak a Budapest nevét viselő óvodába, valamint a Lenin iskolába. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és kísérete ku­bai látogatása befejeztével hétfőn — helyi idő szerint délután — elutazott Havan­se Marti nemzetközi repülő­téren megjelent Osvaldo Dor- ticos kubai államfő, Raul Roa külügyminiszter és más ma­gas ipangú kubai személyisé­gek. Ott volt dr. Meruk Vil­mos, hazánk havannai nagy­követe. Losonczi Pál különrepülő- gépe helyi idő szérint dél­után öt órakor emelkedett magasba a Jose Marti repü­lőtér betonjáról. A Havanna —Budapest közötti mintegy 14 órás repülőutat rövid technikai pihenő szakította meg Rabatban. Az Elnöki Ta­nács elnökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság minisz­terelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság kül­ügyi államminisztere köszön­tötte. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára, Púja Fri­gyes külügyminiszter és Rö- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több ve­zető személyisége. Ott volt Antonio Pittol, a Venezuelai Köztársaság, ideiglenes ügy­vivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztár­saság nagykövete és Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykö­vete. Berlin Értékelték a választást A vasárnap megtartott vá­lasztásokat értékelte kedden Berlinben a Német Demok­ratikus Köztársaság országos választási bizottsága. A bi­zottság megállapította: a vá­lasztók elsöprő többsége a i felelően zajlottak le. nemzeti front választási fel­hívása mellett szavazott, s az eredmények a választópolgá­rok egyetértését tanúsítják a békét és a szocializmust szol­gáló, a választási felhívásban kifejtett politikai irányvonal­lal. A választások a válasz­tási törvénynek és az egyéb törvényes előírásoknak meg­A lengyel küldöttség vezetője. egyes ágazatok. fejlődését, helyzetét, az ' ötödik ötéves terv céljait, a munkalendü- letét, amely már a kong­resszus előtt, és azóta is meg­nyilvánult az országban. Ké­pet adott szociális és kultu­rális előrehaladásunkról, s a pártélet módszereit is föltár­ta vendégeink előtt. A tájé­koztatót nagy érdeklődéssel fogadták lengyel barátaink. Ez abból is kitűnt, hogy ha valami nem volt világos előt­tük, azonnal »rákérdeztek«, pontosan akarták tudni a részleteket is. A megyei párt- bizottság első titkára termé­szetesen nem titkolta me­gyénk gondjait sem. S a nyílt szó. az őszinte beszéd arra ösztönözte vendégeinket, hogy Az ipari szövetkezetek kongresszusa előtt Az OKISZ elnökének sajtótájékoztatója Egy hét múlva összeül az ipari szövetkezetek VII. kong­resszusa. Értékeli az előző tervidőszakban végzett mun­kát, a szövetkezetek fejlődé­sét, s ráirányítja a figyelmet az V. ötéves tervi legfonto­sabb gazdasági és mozgalmi feladatokra. Ezekről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Parlamentben Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Az ipari szövetkezetek ter­melése dinamikusan fejlődött 1971—75 között. A termelési érték az előirányzott 43—44 milliárd forintot meghaladva 1975-re elérte a 45 milliár- dot. Ez 43 százalékkal több az 1970. évinél. Ezen belül az iparban 45 százalékkal, az építőiparban 27 százalékkal, a szolgáltatóiparban pedig 48 százalékkal termeltek többet a szövetkezetek, mint 1970- ben. Természetesen az egyes szövetkezetek között igen nagy különbségek voltak. Csaknem 150 szövetkezetnél volt' alacsony a gazdálkodás színvonala, és korszerűtlen a termékszerkezet. De a több­ség öt év alatt sok új mű­szaki cikket, terméket állított elő. Emelkedett a termelés műszaki színvonala; a terve­zettet meghaladóan bővült a modern termelőberendezések száma és köre. Emellett még jó néhány szövetkezetnél nem kielégítő a-, gépesítettség foka. Az ipari szövetkezetek ér­tékesítése 45 százalékkal emelkedett, elsősorban az export. 1975-ben — a szocia­lista országokba és a tőkésál­lamokba egyaránt — kétszer annyit szállítottak a szövet­kezetek, mint 1970-ben. Sajnos, a tervezettnél lé­nyegesen kevesebb — mind­össze 32 600 —■ lakást építet­tek, és a lakáskarbantartás­ban sem tudták az igényeket kielégíteni. Ennek oka az építőiparban bekövetkezett technológiaváltás volt, ame­lyet nem tudtak a szövetke; zetek megfelelően követni. Az építkezésben túlsúlyba jutottak a többszintes lakó­épületek. Az ország építő­ipari szövetkezetek 1971-ben 17 ezer családi házat akartak tető alá hozni, de ebből csak hatszáz valósult meg. Az építkezés a tervidőszak utol­só éveiben meggyorsult — az új technológiák bevezetése .után. A lakossági szolgáltatások színvonala gyorsan fejlődött: öt év alatt 27 százalékkal meghaladta az előző tervidő­szak utolsó évének szintjét. A lakossági szolgáltatásoknak már csaknem a felét a szö­vetkezetek végzik. Néhány területen országos hálózatot építettek ki, és fokozatosan létesítenek új, korszerű javí­tó-szolgáltató egységeket. A fiókok és felvevőhelyek 80 százaléka vidéken van. Álta­lában javult a kiszolgálás kulturáltsága is. (Folytatás a 3. oldalon,) Berlinguer a nemzeti Az OKP Központi Bizottsá­ga kedden megkezdte a vitát Berlinguer főtitkár beszámo­lójáról, amely a politikai és a gazdasági helyzettel össze­függő feladatokat vázolta a párt legfőbb vezető szerve számára. Berlinguer hangsú­lyozta: a lemondás politiká­jára, az áldozatokra feltétle­nül szükség van a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A feladat most az, hogy az egyensúlyt ne a korábbi mechanizmus visszaállításával próbálják megteremteni, ha­nem a korszerűbb gazdasági szerkezet és a terhek igazsá­gosabb elosztása révén. Berlingjier rámutatott, hogy az OKP nem támogatja fel­tétlenül és mindenben a ke­reszténydemokrata kormányt, csupán egyes intézkedéseit — ha azok megfelelnek az össz- nemzeti érdekeiknek és a párt irányvonalának. Berlinguer ismét sürgette a nemzeti egy- ségkormany; megalakítását. Ciechanówi vendégek Kaposváron XXXII. évfolyam 248. szám 1976. október 20., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom