Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
járási úttörőparlament Barcson wr Őszintén, igazságosan A Somogyi Képtár remekei Szavazás az úttürőiífazolvánnyal. Csütörtökön néhány úttörő- csapat küldöttei' az utolsó pillanatban érkeztek meg a barcsi járás úttöröparlamentjére. Ez a késés is — a közlekedés gondja — szerepelt később a tanácskozáson fölvettek között. Amikor az utolsó kis képviselő is elfoglalta helyét, behozták az úttörők zászlaját és felhangzott a Himnusz. Egy kislány elmondta Fehér Klára versét, az Üttörőindulót, majd Karsai Szilvia barcsi úttörő, a járási úttörőtanács titkára köszöntötte a parlament 70 küldöttét és a vendégeket. Az elnökségben ott volt Király György, a járási pártbizottság titkára és Weisz Zoltán, a megyei tanács ifjúsági titkára. A járási parlament feladatait is ismertette az elnök. Fölkészülnek a VI. országos parlamentre, amely Zalaegerszegen lesz, és beszámolnak az V. óta eltelt időszakról. Az úttörők szavazáson hagyták jóvá a napirendi pontokat, ezután Jendrek Zsuzsa, a járási úttörővezetőt tanács elnöke mondta el beszámolóját, Kiemelte, hogy a legfontosabb feladat az úttörők hétköznapi életének gazdagítása. Szólt az 1974-es járási parlament határozatainak végrehajtásáról. Az akkor »alapított« becsületnyakkendőt azóta 6ok pajtás megkapta. Az érte folyó versengés segítette a tanulást és a mozgalom munkáját. • Beszámolt arról, hogy még mindig kevés a járásban az ifivezető, pedig erről két éve sokat beszéltek, és kérték a kicsik a KISZ-esek segítségét. Az értékelés során hangsúlyozta az elmúlt évek úttörőakcióinak sikerességét és a szövetség fennállásának 30. évfordulójára szervezett megmozdulások jelentőségét. Szünet után szekcióülésekkel folytatódott a járási parlament. A kisebb csoportok négy különböző témáról tárgyaltak. Törvényünk szellemében, Otthonunk az iskola, Űttörötetteink és Játsszunk együtt — ezek voltak egy-egy közösség jelmondatai. Aki a tanácstermek ajtajához settenkedett és egy kicsit hallgatózott, sokszor parázs viták fiiltanúja volt. Sok okos ötletet mondtak el a pajtások, és ha elakadt a beszélgetés, egy-egy dallal frissítették föl magukat. Ebéd után plenáris ülésen számoltak be a szekciótitkárok a végzett munkáról. össze kell hangolni az Együtt, egymásért! akciót és a próbakövetelményeket, ne kapjon próbajelvényt olyan pajtás, aki nem látta el a feladatait. Az úttörőcsapat és az iskola együttműködését meg kell oldani, mert ez még sok helyütt nem jó. Kapjanak a gyerekek mindenütt iskolatejet és ezt a vöröskeresztes i szakkörök önkiszolgálással árusítsák. Jó lenne strapabíró úttörőegyenruhát tervezni, farmeranyagból. A ladi pajtások gondja a buszközlekedés. Háromnegyed 9-kor kezdik emiatt az iskolát, és két kilométert gyalogolnak a megállóból. Kérik ennek a megoldását. A bejárók mindenütt társadalmi munkában gondozzák a buszmegállókat és környéküket. Legyen több játékos úttörőkiadvány, és levelezéssel kérjenek az úttörők játékötleteket külföldi pajtásaiktól. Legyen mindenütt KRESZ-ok- tatás, hogy a szülők könnyebben elengedjék a gyerekeket kerékpártúrára. És jó lenné, ha a szülők együtt kirándulnának a gyerekekkel. Ezek voltak a legfontosabb határozati javaslatok. Fölvetették a gyerekek azt is, hogy a nagyobb városokban és turistaközpontokban legyen az éttermekben olésó úttörőmenű. Ezzel a kéréssel — azt hiszem — nem ártana az egész országban foglalkozni. A küldöttek ezután elfogadták a járási parlament határozatait, megválasztották a megyei tanácskozás tíz küldöttét és a járási úttörőtanácsot, amelynek titkára újra Karsai Szilvia lett. A Leng a selyem lobogó kezdetű dal el- éneklésével véget ért a parlament. L. P. A múzeumi és műemléki hónap kaposvári rendezvényeként tegnap a Somogyi Képtárban a képzőművészseti gyűjtemény legszebb alkotásai ból kiállítás nyílt. Ebből az alkalomból beszélgettünk Horváth Jánossal, a képtár vezetőjével. — Mint ismeretes, Rippl- Rónai József öccse, Ödön alapozta meg testvérének és a Nyolcak, az aktivisták müveivel a mai képtárat. Milyen gazdag gyűjteménnyé fejlődött azóta? '— Mintegy ezerötszáz alkotás van a tulajdonunkban, de ennél is fontosabb, hogy ezek a művek nagyszerű áttekintést nyújtanak — különcs-en a századforduló — képzőművészetéről. • Gyűjteményünk elsősorban a nagybányaiak, a posztnagybányaiak műveivel gyarapodott Rippl-Rónai Ödön adománya után. Az -izmusok közül szépen szerepel a kubiz- mus. Jelentős képviselőivel találkozhatunk, így Galimberti- vel, Kmettyvel. Takáts Gyula fejlesztette képtárunk Rud- naj/-anyagát; Tornyai és Nagy István, az alföldi festészet nagyjainak a munkái is fontosak, értékesek gyűjteményünkben. A néző megismerkedhet Barcsay Jeüő fiatalkori műveivel, néhány Mednyánszky- és Gulácsy-képünk pedig Ízelítőt ad a két festőóriás munkásságából. Számunkra különösen fontos, hogy a Kaposváron született Vaszary János festészetét minél mélyebben megismerjük. Sajnos, csak fiatalkori művei állnak rendelkezésünkre, de törekvésünk, hogy érett korszakaiból is gyarapítsuk képtárunkat. Ugyancsak Takáts Gyula kezdeményezte Marty n Ferenc műveinek a gyűjtését; ebben is további feladataink vannak. A század eleji festészet teljesebb bemutatása hézagpótló munkát igényel. Gondolok itt arra, hogy képtárunkban helyet kell biztosítani Dcrkovits Gyulának, kötelességünk a már említett Vaszary- János méltóbb bemutatása, úgyszintén Rippl-Rónai József még megvásárolható műveinek a beszerzése. — A kortárs művészet menynyiben kap helyet a képtárban? — Ebben a tekintetben So- mogy-központúak vagyunk, elsősorban a megyénkben született és itt élt vagy itt élő képzőművészek alkotásait gyűjtjük. A mostani kiállításon újonnan szerzett Rippl-Rónai-pasz- tellel kezdődik az a képsor, mely új válogatásban mutatja be a Somogyi Képtár legszebb alkotásait. Oj összeállításban szerepelnek az eddig ismert Rippl-Rónai képek: most a családi, intim hangulatú pasztellek kerültek előtérbe. Természetesen most is jelentős helyet kapott a kiállításon a nagybányai és a poszt- nagybányai festészet, az utóbbi iskola közül Bernáth Aurélt említeném meg. Újszerűén vázoljuk Rudnay -munkásságát, szerepel Csók István és három szép Gulácsy-íest- ményünk is a múzeumi hónap alkalmából rendezett kiállításunkon. — A grafikai, plasztikai művek gyűjtése nem tartozik a képtár feladatai közé? — Grafikában nem versenghetünk Péccsel, s ugyanígy vagyunk a kisplasztikával is. Néhány Medgyessy-kis- plasztikát tudnánk bemutatni csupán. A Somogyi. Képtár kiállításán ugyan nem találkozhattunk új művekkel, összeállításában viszont föltétien rokonszenves, gazdagítani tudja ismereteinket. Újszerű volt ellenben a megnyitó: a Fonómunkás Kisszínpad külön mű- soiral készült erre . az alkalomra. A képtár kiállítását még vonzóbbá lehetne tenni múzeumi hangversenyekkel, kórusbemutatókkal, s nemcsak a megnyitók alkalmával, hanem havonta — vasárnap délelőttönként is. A közönséghez való közelebb kerülés egyik lehetősége rejlik ebben. H. B. Új vizsgálati módszerek érdekes előadások A közelmúltban fejeződött be Szegeden a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának ötödik nagygyűlése. Az igazságügyi orvostan — mely az orvostudomány egy kevésbé ismert ága, s szoros kapcsolatban áll különböző szaktudományokkal — harmincéves magyarországi fejlődése, az állandó orvosszakértői szervezetek előtt álló feladatok ismertetése után számos szakmai kérdést vitattak meg a részt vevők. A nagygyűlésen négy fő témakörben hangzottak el előadások. Milyen kapcsolatban áll a beszámíthatóság a pszichopátiával, az erős felindulásban elkövetett emberöléssel, melyek a paranoiás elmebetegséggel kapcsolatos legnagyobb gondok, milyen felelősség terheli az orvosszakértőket? Ezek a kérdések merültek föl az egyik szekcióban elhangzott előadásokon. NDK-beli orvosok szólaltak fel, akik nemA vén Hermin e .nagy szerencsétlenségben mégiscsak felkereste Terézát, hogy mellette legyen; megnyugvásra és türelemre intse, meggondolatlanságoktól távol tartsa, és vigaszszavakat mondjon neki. — Mért is elengedtem ... mért is elengedtem? ... — nyöszörgőit Teréza. Míg Ma- tej az ágyon feküdt, s a plafont nézte. Babicska a sötét sarokban morzsolgatta olvasóját szüntelen zümmögéssel. A vén Hermin, a mindenféle dolgok tudósasszonya Teréza mellől pillanatra se tágítván, mindegyre csak duruzsolt a fülébe, zsongító balzsamszavakat. Mindenekelőtt Krisztus urunk édes szenvedéséről, ki érettünk a keresztet hordozta, békességgel, zokszó nélkül. És boldog az, aki az ö keresztjét magára veheti. És ami meg van írva, az ellen úgyis hiába zúgolódunk. És hiába lett volna, ha Teréza »házból ki sem is engedi« kislányát. Tudott erre Hermin egy szent történetet, amikor egy apának megjövendölték, hogy leányát tizenhárom éves korában villámcsapás által elragadja az Űr, hogy magához vegye az égbe, s az apa az Űr szent akaratában meg nem nyugodott, hanem házat épített a lánynak vastag kőfalakból, nyílást se hagyott rajta, hogy a villám be ne hatolhasson. Ám a villám megtalálta az egyetlen nyílást, a kulcslyukat, s az Űr, mint azt megjövendölték, magához vette a lányt. Hiába volt az erős kőház. Alázatos, szívvel viseljük hát, mi rank méretett, s akkor a sötétség kapui is megindulhatnak, akárcsak a világosságé, és ö, (kinek nevét nem lehet kimondani) megengesztelődik velünk. S míg Hermin duruzsolt, Teréza sírdogált; mind csendesebben, álomba ringatózván. — Megládd, még haza is ö engedheti... Kérjük Mária kő zben j árását. És gyertyákat gyújtottak Szűz Máriának, s könyörgéseket suttogtak hozzá. Mintha bizony nemcsak az égi trónnál, de a pokolbelinél is szava lenne. Oltalmazó-sza- badító bűverejében, mint valami mágikus métafában, mindenesetre vakon hittek. Imádkoztak hát Panna Máriához, mert Őhozzá, ki a Fekete Országot uralta, nem imádkozhattak, az égi Mindenhatót káromolván. Matej házától a fiúk Zsab- kához mentek. Dombaj Gyurka és Kis Pista nem titkolták tovább, amit tudtak. — Mért csak most mondjátok? — vetették a szemükre. S azok nem tudtak mit felelni. Mert be kellett volna vallaniuk, hogy bűnsegéd i minőségben maguk is ludasak, s ez zavarta őket. A bakancsok zajosan ropogták a vizek gyalulta út ki- fehéredett, legömbölyödött kövein. Ezek után alapos okuk volt, hogy Zsabkára gyanakodjanak. Megtorolta a búcsúnapi pofont a féreg! Kosznovszki Feró diktálta az iramot, egy lóhosszal a többi előtt járt. Ő lökte be a kiskaput, s a többi utána lódult. Észrevétlen átvett valamiféle megüresedett vezén&óget. Sez ebben a pillanatban nyilvánvaló lett. Az udvar homályában öregasszony matatott az ólak körül. Jöttükre fölegvenesedett óvatos, nehezen forgó derékkal. S csak nézett, nézert. Életszántotta arcában tört fényű szemekkel. — Hol a fia? Az anva nézett: mi lel+e a fia barátját? Aztán" az ajtóra mutatott: bent van. Betódultak. Janó ott ült a sötét konyhában, hisz a világgal takarékoskodni kell. A tűz piros fénye mellett ült, azt táplál- gatta erdőn gyűjtött gallyfá- val. A fiúkra nézett, és nem is csodálkozott. Nem szóltak egy köszönést se. Kosznovszki Feró azt kérdezte a ioga közül; — Mit tettél a lánnyal? — Semmit — mondta Zsab- ka. Vigyorgott. A tűz élesen lobogott az arcán. S végigsuhintott a falon, a plafontól a konyhákéig. — Mondd meg, mit tettél! Zsabka képen ellobbant a vigyor. Pillanatra, mert újra visszatért. — Mondom, hogy semmit. — Azt csak tudod, hogy hol j van? — Gúny sercegett Feró foga között. — Honnan tudjam? — Innen! — Feró ütött. S Dombaj Gyurkáék mögötte álltak ugrásra készen. Zsabka megtántorodott, és az arcához nyúlt. S nem a késéhez, amire Feró ütés közben gondolt. De hiszen Zsabkának nincs már kése! Elvesztette. És elvesztett vele valamit, mint a bibliai Sámson a hajával. Ezt megérezte Feró. — Ez a lányért volt — sziszegte. S újra ütött. Zsabka orrából vér csurrant. — Ez meg a vérért! A lepényevésnél. — őrült... — nyögött Zsabka, és vigyorgott, és letörölte a vért. S Ferót nem ingere'te már a vigyor. Rádöbbent, hogy takaró. A gyávaságé. — Szeretném magam szem- beköprü — mondta utálkozva, — .amiért féltem tőled. És köpöitt. És megtörölte nadrágjában a kezét. (Folytatjuk) I, csak véleményüket mondták el, hanem ismertették az ottani igazságügyi elmeszakértők tevékenységét is. Rendkívül érdekes téma volt az alkoholizmus kérdéseinek megvitatása, és különösen mély benyomást tett a résztvevőkre a Nagyfai Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézet megtekintése. Itt — bár a körülmények nem a legkielégi- tőbbek — az elért gyógykezelési eredmények rendkívül biztatóak. Az előadásoknak egy másik része az igazságügyi orvi>s- szakértői gyakorlat diagnosztikai és módszertani kérdéseivel foglalkozott. Szó volt az orvosszakértői vélemények kialakításának »belső« modelljéről, valamint a legkorszerűbb vizsgálati eljárásokról. Érdekesek voltak azok az előadások, melyek arról szóltak, hogy például miként lehet a vérben kimutatható csoportanyagokat hajszálból, vagy akár a helyszínen talált nvallottból azonosítani. Beszéltek az előadók a származás-megállapítás terén bevezetett új vizsgálati módszerekről is, melyekkel az eddiginél lényegesen nagyobb biztonsággal állapítható meg az apaság. A különböző növényvédő sz.erek, kémiai anyagok használata gyakran okoz mérgezést. Hogyan lehet a mérgezést megállapítani, a vegyszert kimutatni ? Több előadásnak ez volt a tárgya. Az Állami Biztosító szakembereivel folytatott kerek- asztal-beszélgetés részt vevői a biztositási orvostan aktuális problémáit vitatták meg. Javaslat hangzott el egy hazai biztosítási-orvostani folyóirat megalapítására, melynek döntő szerepe lenne 1 az egységes szemlélet kialakításában. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadásoknak azt azösz- szeíoglaló címet lehet adni: Ember a közlekedésben. Ez természetesen érthető, hiszen az utóbbi években — annak ellenére, hogy a gépjárművek számához viszonyítva csökkent abszolút értelemben véve azonban nőtt a balesetek száma. Űj sérülési formákkal találkoznak az orvosszakértók, és a vizsgálat során csak más szakértőkkel együtt dolgozhatnak eredményesen. A biztonsági öv életmentő szerepéről is szó volt. hiszen a koponyáéi mellkasi sérülésektől óvja meg viselőjét. Az ebben a témakörben elhangzott előadások anyagát az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács külön kiadványban jelenteti majd meg. Dr. Z. N. SzakmuakásianuioH a gyümölcsösben (Tudósítónktól.) Vidám fiatalok nótázása hallatszik már messziről a kutaskozmai gyümölcsösben. A marcali 522. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 161 tanulója szedi itt a pirosló jonatán almát. Gyorsan télnek az edények, hiszen a fák roskadoznak a gazdag terméstől. Igyekeznek a diákok, hogy a maguk által megszabott normát — 32—36 láda, ládánként 15 kiló almával — teljesítsék. mert utána jólesik egy kis szórakozás. A három nap iskolában töltött idő mellett dolgoznak is, így nem új számukra a fizikai munka. Az itt levő fiatalok a fém-, építő- és könnyűiparban dolgoznak, illetve ezekre a munkákra szereznek három év után szakmunkás - bizon y ítványt. A táborvezető elmondta, hogy a tanulók hat munkanapot töltenek Kutaskozmán. Elhelyezésükről is itt gondoskodtak. Reggelit és vacsorát a szálláshelyükön kapnak, az ebédet kint, a fák között fogyasztják el, ahova a gazdaság szállítja az ételt. Reggel hét órakor kezdenek dolgozni a brigádok. Egy-egy ilyen csoportban tíz tanuló van. Versenyeznek, s ez nemcsak a mennyiségre, ‘hanem a minőségre is vonatkozik. Az általuk szedett alma exportra megy, s két-három nap múlva már valamelyik csehszlovákiai háztartásban fogyasztják. A lile osztály egyik brigádjában például — ők a női szabóságot tanulják — Göncz Magdolna és Mészégető Ibolya volt a legszorgalmasabb. Munka után is a szabadban tartózkodhatnak a fiatalok, különféle labdajátékokkal tölthetik az időt. Vacsora után takaródéig a lemez- és magnóhallgatás, meg az elmaradhatatlan tánc , jelenti a szórakozást. Kétszer játékfilmet vetítettek. Horváth Imre üzem egységvezető elmondta, hogy nagyon elégedettek a tanulók munkájával, és szívesen látnák őket egy év múlva is.