Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Befejeződött a parlament őszi ülésszaka Két íj törvényi alkotott az orszánőies A közművelődési törvényjavaslat vitája — Meghosszabbították a tanácstagok megbízatását Beszámoló a központi fejlesztési programokról A közművelődési törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját pénteken délelőtt az országgyűlés őszi ülésszaka; majd megtárgyalták a tanácstagok megbízatásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a nehézipari miniszter számolt be a központi fejlesztési programról. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Haszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője. A miniszter a továbbiakban örömmel nyugtázta, hogy a kultúrpolitikai feladatok megoldására, a művelődéspolitikai célok elérésére a pártállami és társadalmi szervezetek közös szándékkal szövetkeztek. — Azt hiszem, nincs szó valamiféle különleges munkamegosztásról — mondotta. — A helyi és a központi szerveknek együtt kell működniük, s amikor akár a műsorpolitika, akár a művészeti, közművelődési teljesítmények miatt jogos kritikai észrevételek hangzanak el, a központban csakúgy, mint az adott területen dolgozóknak közös felelősséget kell érezniük. Kitért Pozsgay Imre arra is, hogy a vitában sok szó esett a közművelődés jobbításának anyagi feltételeiről. A kulturális életben nagyon olcsón óriási kincseket lehet felszínre hozni. A kecskeméti Kodály Intézet, amely ma már az egész világ figyelmét felkeltő intézmény, például mindössze 20 millió forintjába került a minisztériumnak, a megyei tanácsnak és Kecskemét városának, azaz talán kevesebbe, mint az a selejt, amely némelyik nagyvállalatunknál keletkezik. — Találkozhatunk azonban pazarlással, tékozlással, vannak kihasználatlan kapacitásaink is — mondotta. — Az is pazarlás, ha például nagy anyagi eszközök felhasználásával kulturális létesítményeket, művelődési házakat létesítünk, de nem tudjuk megnyitni, mert pár tízezer forint hiányzik, mondjuk avííűtéshez. — Figyelemmel kell tehát kísérnünk, hogy helyes úton- módon kezdtünk értelmes beruházásokhoz a kulturális életben. Szem előtt kell tarAz üliést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurka László képviselő volt. A 25. Színház igazgatója rámutatott: a törvényjavaslat előkészítése az együttműködés, a közös gondolkodás szép példája. Tanúsítja, hogy felismerték a törvény megalkotásának időszerűségét. Hangoztatta: a szocializmus építésében kiművelt szocialista , emberfőkre vari szükség, az alkotó gazdasági munkának és gyarapodásnak, a szocialista építés alapjiámak elengedhetetlen, szükséges feltétele a műveltség. —A társadalmi forradalom viharát nem önmagáért támasztottuk, a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítását nem önmagáért hajtottuk végre, hanem azért, hogy értelmessé tegyük a halál által behatárolt emberi életet. Megtehetjük a legfőbbet, amit ember tehet: a túlvilági boldogság sok ezer éves álma helyett létrehozhatjuk a boldogság, az értelmes, a tartalmas, a halállal is dacoló közösségek világát — ez a mi munkánk. E törvényjavaslat útmutató; szellemének át kell hatnia valamennyiünket. 1 — Olyan korban élünk, amikor a »-miből élünk«, kérdését a »hogyan éljünk« megválaszolása váltotta föl. Ez arról tanúskodik, hogy országunk népe biztonságban él, bizalommal tekint a jövőbe — mondotta, majd a tervszerűbb munka fontosságára hívta föl a figyelmet. Kérem és szólítom az országot: gondolkodjék és cselekedjék a törvény szellemében. Kérem és szólítom mindazokat, akiken elsősorban múlik, hogy e törvény ne végrehajtassák, hanem megvalósuljon. Kérek és felszólítok minden politikai, társadalmi és gazdasági vezetőt, minden értelmiségit, aki méltó akar lenni hivatásához és eleget kíván tenni kötelességének, gondolkozzék a maga, az ország, a szocializmus érdekében. Szűcs Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselő hozzászólásában kiemelte: a közművelődés gyakorlatának középpontjában Hajdú-Bihar megyében is a munkahelyi művelődés került. Ezután Jávor~ kai István (Komárom megye) és Orlavácz György (Tolna megye) felszólalása következett. H kulturális miniszter válasza A közművelődési törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgay Imre kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. — A vita legfőbb tapasztalata — emelte ki Pozsgay Imre —, hogy a törvény előkészítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hannem engedhetjük meg magunknak, hogy kacagva búcsúzzunk történelmünk keserű tanulságaitól. Meggyőződésem, hogy akkor vagyunk igazán hűek haladó hagyományainkhoz, ha kritikailag értékeljük és elhatároljuk: mi az, amit vállalunk, mi az, amit kiutasítunk történelmi hagyományainkból. Ez is hozzá tartozik a szocialista haza- fisághoz. tanunk azt is, hogy óriási jelentőségű az »emberi beruházás«. Ha képzetlen, hozzá nem értő emberek végzik a kulturális feladatokat, alighanem minden fillér pazarlás, amit befektetünk ebbe az ágazatba. Ha azonban hozzáértő, hivatástudattal dolgozó emberek munkálkodnak feladataink megoldásán, akkor minden befektetés sokszorosan megtérül. Szólt a miniszter nemzetközi kulturális kapcsolataink jelentőségéről is. Hangoztatta, hogy hazánk állampolgárainak művelődési szintje, kulturális színvonalának emelkedése nagy mértékben függ e kapcsolatoktól. — Azt az elvet valljuk — s ezt a XI. kongresszus is megfogalmazta —, hogy hazánk kaput nyit minden humanista érték előtt, a nemzetközi kultúra terméséből azonban elsősorban a szocialista értékeket fogadjuk be. Nem a földrajzi, geográfiai viszonyok döntik el, hogy milyen kulturális termékeket forgalmazunk, hanem e termékek valódi belső, kulturális értékei — hangsúlyozta. — Dolgozó népünkkel együtt kell kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet leváltani. Jelenlegi viszonyaink között akarunk tehát értelmes, a törvényben is megfogalmazott, s az országgyűlés által is lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni — fejezte be a képviselők nagy tapsa közepette válaszát Pozsgay Imre. Ezt követően az országgyűlés a törvénytervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz — amelyet a képviselők Írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. gulatát, szükségleteit és igényeit; a képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény megvalósításában rá háruló felelősséget és feladatokat vállalja, együttműködésben mindazokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a munkának. A miniszter ezután emlékeztetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon nagyobb nyomatéket az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —, s támogatja, hogy kiegészítésként bekerüljön a törvénybe. — Amikor nemzeti értékeink megbecsülésére törekszünk — folytatta — eszünkbe jutnak Marx szavai, hogy a szerencsés nemzetek kacagva búcsúznak történelmük- tragikus pillanataitól. Ügy látszik, mi még sérülékenyek vagyunk, nekünk roppant keserves volt a történelmünk; Összhangot terem! politikai és gazdasági leiadataink sikeres megoldásában Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszéde Országgyűlésünk 1975 áprilisában alkotta meg. azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egy időben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egy idejű (Folytatás a 2. oldalán) Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977. áprilisában já.r le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az Biszku Béla, Lázár György és Kádár János az ülésteremben. (MTI-íotó — Tóth István felv. — KS) Szárítják a kukoricát A göllei Béke Tsz-ben egy hete kezdték meg — egy géppel — a kukorica betakarítását. A 32 százalékos víztartalmú kukoricából most naponta 8—10 vagonnal szállítanak a szárítóba. Losonczi Pál befejezte perui látogatását Perui—magyar közös nyilatkozat Az előző éjszakát még Cuzco- ban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, így csütörtökön délelőtt — perui látogatásának utolsó napján — jutott' csak némi idő az inkák egykori fővárosának látnivalóira. Dél-Amerika legrégebben lakott városának egyedülálló archeológiái látványosságai, építészeti ritkaságai közül elsőként a bazilikát tekintette meg a magyar államfő, majd az inka napszentélyt, amelynek alapjaira, falmaradványaira a Santo Domingo-templo- mot építették a spanyol hódítók. A Dél-Amerikában valaha is létezett legnagyobb indián birodalom fővárosát hatalmas erődítmény őrizte, a hagyomány szerint húsz évig építette húszezer ember), ennek kövekből összerótt hármas védőgyűrűjéhez — a hajdan volt nép idővel dacoló emlékeihez — is elkalauzolták vendéglátói az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál délben visszarepült Limába, ahol folytatta majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A korábbi és a csütörtöki eszmecserék is igazolták: a két, földrajzilag oly távol levő ország kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fejlődnek; gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszinte és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két elnök egyetértéssel állapította meg, hogy kétoldalú kapcsolatainkról, valamint a nemzetközi helyzet megítéléséről vallott nézeteik azonosak, vagy meglehetősen közel esnek egymáshoz. Tárgyalások egyik központi témája az emberiség, a béke volt. Kifejezésre juttatták, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a világ békéjének és biztonságának fenntartására, az igazságosabb társadalmi és gazdasági rend érdekében, amely a tényleges nemzetközi együttműködés útját egyengetve lehetővé teszi a harmadik világbeli országok fejlődésének meggyorsítását. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el; az okmányt az elnöki palotában ünnepélyes, az aláírás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez. Hivatalos baráti látogatásának befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott í'rancisco Morales Bermudez tiszteletére. Ezt megelőzően a magyar államfő a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített zászlórendjét nyújtotta át a Perui Köztársaság elnökének. Losonczi Pál hangsúlyozta: Bermudez elnök elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a perui nép barátságának kiépítésében, erősítésében, a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. A nap krónikájához tartozik, hogy Limában véget ért a magyar—perui gazdasági vegyesbizottság ülése. A tanács(F oly tatás a 3. oldalon) üazaBtazBit Moszkvából a magyar párlmaakáskáláöliség Október 13—15-ig Jakab Sándornak, az MSZMP tagjának, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldöttsége. A küldöttség a pártmunka kérdéseiről konzultációt folytatott az SZKP Központi Bizottságának pártszervezési osztálya, az SZKP KB pártfőiskolája, valamint a Szovjetunió postaügyi minisztériuma párt- bizottságának vezetőivel. A magyar pártmunkáskül- döttséget fogadta I. V. Kapitonov, az SZKP KB titkára. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen részt vett N. A. Petrovicsev, az SZKP KB pártszervezési osztályának vezetője. A küldöttséget Moszkvából való elutazásakor az SZKP KB képviselői és Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete búcsúztatták.
