Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Befejeződött a parlament őszi ülésszaka Két íj törvényi alkotott az orszánőies A közművelődési törvényjavaslat vitája — Meghosszabbították a tanácstagok megbízatását Beszámoló a központi fejlesztési programokról A közművelődési törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját pénteken délelőtt az or­szággyűlés őszi ülésszaka; majd megtárgyal­ták a tanácstagok megbízatásáról szóló tör­vényjavaslatot. Ezután a nehézipari minisz­ter számolt be a központi fejlesztési prog­ramról. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Haszár István, Né­meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban foglalt helyet a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek sok vezetője. A miniszter a továbbiak­ban örömmel nyugtázta, hogy a kultúrpolitikai feladatok megoldására, a művelődéspo­litikai célok elérésére a párt­állami és társadalmi szerve­zetek közös szándékkal szö­vetkeztek. — Azt hiszem, nincs szó valamiféle különle­ges munkamegosztásról — mondotta. — A helyi és a központi szerveknek együtt kell működniük, s amikor akár a műsorpolitika, akár a művészeti, közművelődési tel­jesítmények miatt jogos kri­tikai észrevételek hangzanak el, a központban csakúgy, mint az adott területen dol­gozóknak közös felelősséget kell érezniük. Kitért Pozsgay Imre arra is, hogy a vitában sok szó esett a közművelődés jobbításának anyagi feltételeiről. A kulturális életben nagyon olcsón óriási kincseket lehet felszínre hozni. A kecskeméti Kodály Intézet, amely ma már az egész világ figyelmét fel­keltő intézmény, például mindössze 20 millió forintjába került a minisztériumnak, a megyei tanácsnak és Kecske­mét városának, azaz talán kevesebbe, mint az a selejt, amely némelyik nagyvállala­tunknál keletkezik. — Talál­kozhatunk azonban pazarlás­sal, tékozlással, vannak ki­használatlan kapacitásaink is — mondotta. — Az is pazar­lás, ha például nagy anyagi eszközök felhasználásával kulturális létesítményeket, művelődési házakat létesítünk, de nem tudjuk megnyitni, mert pár tízezer forint hiány­zik, mondjuk avííűtéshez. — Figyelemmel kell tehát kísérnünk, hogy helyes úton- módon kezdtünk értelmes beruházásokhoz a kulturális életben. Szem előtt kell tar­Az üliést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyur­ka László képviselő volt. A 25. Színház igazgatója rámu­tatott: a törvényjavaslat elő­készítése az együttműködés, a közös gondolkodás szép pél­dája. Tanúsítja, hogy felis­merték a törvény megalkotá­sának időszerűségét. Hangoz­tatta: a szocializmus építésé­ben kiművelt szocialista , em­berfőkre vari szükség, az al­kotó gazdasági munkának és gyarapodásnak, a szocialista építés alapjiámak elengedhe­tetlen, szükséges feltétele a műveltség. —A társadalmi forradalom viharát nem önmagáért tá­masztottuk, a tulajdonviszo­nyok gyökeres átalakítását nem önmagáért hajtottuk vég­re, hanem azért, hogy értel­messé tegyük a halál által be­határolt emberi életet. Meg­tehetjük a legfőbbet, amit ember tehet: a túlvilági bol­dogság sok ezer éves álma helyett létrehozhatjuk a bol­dogság, az értelmes, a tartal­mas, a halállal is dacoló kö­zösségek világát — ez a mi munkánk. E törvényjavaslat útmutató; szellemének át kell hatnia valamennyiünket. 1 — Olyan korban élünk, amikor a »-miből élünk«, kér­dését a »hogyan éljünk« megválaszolása váltotta föl. Ez arról tanúskodik, hogy or­szágunk népe biztonságban él, bizalommal tekint a jövőbe — mondotta, majd a tervsze­rűbb munka fontosságára hív­ta föl a figyelmet. Kérem és szólítom az országot: gondol­kodjék és cselekedjék a tör­vény szellemében. Kérem és szólítom mindazokat, akiken elsősorban múlik, hogy e tör­vény ne végrehajtassák, ha­nem megvalósuljon. Kérek és felszólítok minden politikai, társadalmi és gazdasági veze­tőt, minden értelmiségit, aki méltó akar lenni hivatásához és eleget kíván tenni köteles­ségének, gondolkozzék a ma­ga, az ország, a szocializmus érdekében. Szűcs Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselő hozzászólá­sában kiemelte: a közműve­lődés gyakorlatának közép­pontjában Hajdú-Bihar me­gyében is a munkahelyi mű­velődés került. Ezután Jávor~ kai István (Komárom megye) és Orlavácz György (Tolna megye) felszólalása követke­zett. H kulturális miniszter válasza A közművelődési törvény­javaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólás­ra, ezért az elnöklő Apró An­tal megadta a szót Pozsgay Imre kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában el­hangzottakra. — A vita legfőbb tapasz­talata — emelte ki Pozsgay Imre —, hogy a törvény elő­készítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk han­nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy kacagva bú­csúzzunk történelmünk keserű tanulságaitól. Meggyőződé­sem, hogy akkor vagyunk igazán hűek haladó hagyo­mányainkhoz, ha kritikailag értékeljük és elhatároljuk: mi az, amit vállalunk, mi az, amit kiutasítunk történelmi hagyományainkból. Ez is hoz­zá tartozik a szocialista haza- fisághoz. tanunk azt is, hogy óriási je­lentőségű az »emberi beruhá­zás«. Ha képzetlen, hozzá nem értő emberek végzik a kultu­rális feladatokat, alighanem minden fillér pazarlás, amit befektetünk ebbe az ágazat­ba. Ha azonban hozzáértő, hi­vatástudattal dolgozó emberek munkálkodnak feladataink megoldásán, akkor minden befektetés sokszorosan megté­rül. Szólt a miniszter nemzetkö­zi kulturális kapcsolataink je­lentőségéről is. Hangoztatta, hogy hazánk állampolgárai­nak művelődési szintje, kul­turális színvonalának emelke­dése nagy mértékben függ e kapcsolatoktól. — Azt az elvet valljuk — s ezt a XI. kongresszus is meg­fogalmazta —, hogy hazánk kaput nyit minden humanista érték előtt, a nemzetközi kul­túra terméséből azonban el­sősorban a szocialista értéke­ket fogadjuk be. Nem a föld­rajzi, geográfiai viszonyok döntik el, hogy milyen kul­turális termékeket forgalma­zunk, hanem e termékek va­lódi belső, kulturális értékei — hangsúlyozta. — Dolgozó népünkkel együtt kell kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet le­váltani. Jelenlegi viszonyaink között akarunk tehát értel­mes, a törvényben is megfo­galmazott, s az országgyűlés által is lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni — fejezte be a képviselők nagy tapsa közepette válaszát Pozsgay Imre. Ezt követően az országgyű­lés a törvénytervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság. továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részle­teiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A tör­vényjavaslathoz — amelyet a képviselők Írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. gulatát, szükségleteit és igé­nyeit; a képviselők felszólalá­sai ugyanazokat a törekvése­ket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvé­nyesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény meg­valósításában rá háruló fele­lősséget és feladatokat vállal­ja, együttműködésben mind­azokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a mun­kának. A miniszter ezután emlé­keztetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon na­gyobb nyomatéket az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —, s támogatja, hogy kiegészítés­ként bekerüljön a törvénybe. — Amikor nemzeti érté­keink megbecsülésére törek­szünk — folytatta — eszünk­be jutnak Marx szavai, hogy a szerencsés nemzetek kacag­va búcsúznak történelmük- tragikus pillanataitól. Ügy látszik, mi még sérülékenyek vagyunk, nekünk roppant ke­serves volt a történelmünk; Összhangot terem! politikai és gazdasági leiadataink sikeres megoldásában Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszéde Országgyűlésünk 1975 ápri­lisában alkotta meg. azt a tör­vényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról ren­delkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egy időben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a ta­nácsok megbízatásának idő­tartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az orszá­gos és a helyi politika szer­ves kapcsolatát. ezzel összefüggő fontos köz­jogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartam­ra való választásának, vala­mint az országgyűlési és ta­nácsi választások egy idejű (Folytatás a 2. oldalán) Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjai­nak megbízatása 1977. áprili­sában já.r le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az Biszku Béla, Lázár György és Kádár János az ülésteremben. (MTI-íotó — Tóth István felv. — KS) Szárítják a kukoricát A göllei Béke Tsz-ben egy hete kezdték meg — egy géppel — a kukorica betakarítását. A 32 százalékos víztartalmú kukoricából most naponta 8—10 vagonnal szállítanak a szárítóba. Losonczi Pál befejezte perui látogatását Perui—magyar közös nyilatkozat Az előző éjszakát még Cuzco- ban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, így csü­törtökön délelőtt — perui lá­togatásának utolsó napján — jutott' csak némi idő az inkák egykori fővárosának látniva­lóira. Dél-Amerika legrégeb­ben lakott városának egyedül­álló archeológiái látványossá­gai, építészeti ritkaságai közül elsőként a bazilikát tekintette meg a magyar államfő, majd az inka napszentélyt, amely­nek alapjaira, falmaradványai­ra a Santo Domingo-templo- mot építették a spanyol hódí­tók. A Dél-Amerikában vala­ha is létezett legnagyobb in­dián birodalom fővárosát ha­talmas erődítmény őrizte, a hagyomány szerint húsz évig építette húszezer ember), en­nek kövekből összerótt hármas védőgyűrűjéhez — a hajdan volt nép idővel dacoló emlé­keihez — is elkalauzolták ven­déglátói az Elnöki Tanács el­nökét. Losonczi Pál délben vissza­repült Limába, ahol folytatta majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A korábbi és a csütörtöki eszmecserék is igazolták: a két, földrajzilag oly távol levő or­szág kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szelle­mében fejlődnek; gyümölcsö­zőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszin­te és baráti légkörben lezaj­lott megbeszéléseken a két el­nök egyetértéssel állapította meg, hogy kétoldalú kapcsola­tainkról, valamint a nemzet­közi helyzet megítéléséről val­lott nézeteik azonosak, vagy meglehetősen közel esnek egy­máshoz. Tárgyalások egyik központi témája az emberiség, a béke volt. Kifejezésre jut­tatták, hogy fokozott erőfeszí­téseket tesznek a világ béké­jének és biztonságának fenn­tartására, az igazságosabb tár­sadalmi és gazdasági rend ér­dekében, amely a tényleges nemzetközi együttműködés út­ját egyengetve lehetővé teszi a harmadik világbeli országok fejlődésének meggyorsítását. A tárgyalások végeztével kö­zös közleményt fogadtak el; az okmányt az elnöki palotá­ban ünnepélyes, az aláírás té­nyét emlékezetessé tevő kül­sőségek között látta el kéz­jegyével Losonczi Pál és Fran­cisco Morales Bermudez. Hivatalos baráti látogatásá­nak befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott í'rancisco Morales Ber­mudez tiszteletére. Ezt meg­előzően a magyar államfő a Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített zászló­rendjét nyújtotta át a Perui Köztársaság elnökének. Lo­sonczi Pál hangsúlyozta: Ber­mudez elnök elévülhetetlen ér­demeket szerzett a magyar és a perui nép barátságának ki­építésében, erősítésében, a két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésében. A nap krónikájához tarto­zik, hogy Limában véget ért a magyar—perui gazdasági ve­gyesbizottság ülése. A tanács­(F oly tatás a 3. oldalon) üazaBtazBit Moszkvából a magyar párlmaakáskáláöliség Október 13—15-ig Jakab Sándornak, az MSZMP tagjá­nak, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztálya vezetőjé­nek vezetésével a Szovjetunió­ban tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldöttsége. A küldöttség a pártmunka kér­déseiről konzultációt folyta­tott az SZKP Központi Bizott­ságának pártszervezési osztá­lya, az SZKP KB pártfőisko­lája, valamint a Szovjetunió postaügyi minisztériuma párt- bizottságának vezetőivel. A magyar pártmunkáskül- döttséget fogadta I. V. Kapi­tonov, az SZKP KB titkára. A meleg, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett N. A. Petrovicsev, az SZKP KB párt­szervezési osztályának vezető­je. A küldöttséget Moszkvából való elutazásakor az SZKP KB képviselői és Marjai Jó­zsef, hazánk moszkvai nagy­követe búcsúztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom