Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

Kényszerpihenő Kadarkát közelében az or­szágút mentén hosszan nyúlik el a tsz burgonyaföldje. Ezek- baj a napokban az erre járó utas kisebb nagyobb pontokat lát a látóhatár szélén: egyre nőnek s később már az is ki­vehető, hogy burgonyakombáj- nok és teherkocsik haladnak előre. Aztán az egyik gép le­állt. A tábla szélén idegesen to­pogó emberek. Csulik János brigád vezető az órájára néz: — Azt mondja a gépész, va­lami cső tört el. Most elmen­tek a gépműhelybe a szerviz- kocsiért. Jó, ha délutánra foly­tathatja a munkát. — Ez a cigarettaszünet az én számlámra megy — dörmögi maga elé két szippantás között Zsifkó Zoltán traktoros. — Az elszállított mázsák alapján kapjuk a fizetésünkéi Ha nem robban le a gép, azóta már fönn lenne a pótkocsimon vagy 60 mázsa. Már indulhatnék a válogatókhoz. A brigádvezetőt nemcsak a kényszerpihenő bosszantja. — Tulajdonképpen a mai nap volna az első, amikor tel­jes gőzzel mehetne a munka. Tegnap még sok helyütt meg­süllyedtek a gépek. Ha ez a hiba nem jön, a két gép meg a tíz asszony 600 mázsát is fölszedett volna. A tsz összes burgonyaterüle­te 150 hold. Először nem ér­tem, miért nem boldogult vol­na ezzel a két felszedőgép. Csulik János megmagyarázza: i — Igaz, hogy ez a gép 40 ass­szony munkáját is elvégzi, ha azonban nem jönne utána az asszony brigád, a gazdaság le­mondhatna néhány száz mázsa megtermett burgonyáról A gép sokat a földben hagy. Kö­zelebb már nem tudjuk állí­tani a láncokat... Most, hogy az iskola megkezdődött, diáko­kat is hívunk segíteni a So­mogy gyöngye és a desiré sze­déséhez. Néhány száz méterrel arrébb a válogatók először nem értik, miért siklanak üresen a futó­szalagok. Csak most ér oda a hír: leállt az egyik gép. — A tegnapi próbaüzemnél 300 mázsa jött be — így Lő­rinc István üzemegységvezető. — A nyárvégi időjáráshoz mérten jó a termés, 230 mázsa hektáronként. Igaz, az aszályos napokban semmit nem fejlőd­tek a gumók, ezért apróbbak, mint más években. Közben megérkezik egy meg­rakott IFA teherkocsi. Folyta­tódik a válogatás. Ideér a fő- agronómus is; mikor látja, hogy ismét halad a munka, láthatóan föllélegzik. — A 200 vagonnyi burgo­nyatermést Budapesten érté­kesítjük, a TÁSZI-n keresztül. Minden válogató tudta, hogy bármelyik percben feltűnhet a messziről jött teherkocsi. Ezért jártak a szokásosnál is gyor­sabban a kezek. Délután, hazafelé menet, még egy villanásra láttam a kadarkúti burgonyaszedőket. Csulik János nevetve intege­tett, az egymás mellett haladó két gépre mutatva. A tábláról is» ... éppen akkor fordult ki egy teli pótkocsit vontató Zetor. B. F. A természetvédelmi hivatal tervei Háromszor nagyobb lesz a vedelt terület a Balatonnál Az Országos Természetvé­delmi Hivatal tervet dolgozott ki, amely szerint fokozatosan védelem alá kívánja helyezni a Balatont övező vidék leg­szebb természeti értékeit. A természetvédelmi hivatal terve — a lehetőségek figye­lembevételével — évente egy­két újabb körzet védetté nyil­vánításával számol. A prog­ramban első helyen áll a Ba­dacsony »-ikertestvére«, a Szentgyörgyhegy, amely ugyancsak a magasabb vé­dettségi kategóriáiba került. Védelmet kap a déli parton a Fonyód-nagybereki lápvi­dék, ahol az ősi természeti te­rületen kívánják kiküszöbölni az üdülőövezet gyors terjesz­kedésével járó civilizációs ár­talmakat. A közeli jövőben tervezik a balatonfüredi Cserszömörce erdő védetté nyilvánítását. A maga nemében egyedülálló kartszbokor-erdő ősszel vér­pirossá váló leveleivel festői színfoltként díszíti a környé­ket. A programban nagy hangsúlyt kap a tihanyi fél­sziget és a Kishalaién védett­ségének további szigorítása, illetve kiterjesztése. Tihany­ban újabb korlátozó intézke­désekre van szükség, különö­sen a tömeges gépkocsifor­galmat kell visszaszorítani a kijelölt körzeteikbe. A terv számol a Kishal atom eredeti állapotának visszaállí­tásával, a Zalának a berekbe való újbóli bevezetésével, el­árasztásával, hogy a berek nö­vényzete megszűrje a Balaton főtáplálója, a Zala vizét, s egyben a természetes környe­zet jó ívóhelyt kínáljon a gyérülő halállomány újbóli fejlődéséhez. Az Országos Természetvé­delmi Hivatalnak a közeli évekre vonatkozó terve sze­rint a jelenlegi alig mintegy 5000-ről csaknem 15 000 hek­tárnyira bővül a Balaton-kör- nyék védett területe. AZ ÖTÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Felhívás Somogy lakosságához A tavaly lezárult IV. ötéves tervidőszak nagy előrelé­pést jelentett az ország fejlődésében. Somogy elképzeléseit összességében teljesítettük, nyomában tovább fejlődött a gazdaság, javultak a lakosság életkörülményei. Az eredmé­nyekhez hozzájárult a lakosság széles körű társadalmi mun­kája is. Ez azt bizonyítja, hogy a célkitűzésekkel egyetértet­tek az emberek, fölismerték az egyén és a kisebb közösség érdekeit, egységesen értelmezték a feladatokat, és a végre­hajtásukban közös akarat nyilvánult meg. Az V. ötéves terv fő célja a fejlett szocialista társada­lom építésének folytatása. Céljainkat összehangolt tevékeny­séggel, a megye lakosságának egyetértésével akarjuk elérni. Terveink megvalósítása megköveteli a társadalmi erők szé­les körű összefogását, az eddigi tevékenység továbbfejlesz­tését a városok, községek, az ipari, a mezőgazdasági üzemek és a különböző intézmények dolgozói körében. A Somogy megyei Tanács V. B., a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa, ezért felhívással fordul- a megye valamennyi lakójához, az ipari, a mezőgazdasági üzemek, az intézmények közösségeihez, hogy tevékenységükkel járuljanak hozzá az V. ötéves terv feladatainak megvalósításához, vegyenek részt a különböző társadalmi akciókban és mozgalmakban. Tár­sadalmi munkájukkal támogassák a települések, lakóhelyük fejlesztését, szebbé, kulturáltabbá tételét. A különböző akciók keretében végzett társadalmi mun­ka az anyagi és szellemi értékek gyarapításának jelentős tényezője. Elősegíti az egyének bekapcsolódását a közéleti tevékenységbe, lehetőséget teremt a közért való cselekvésre. Az a célunk, hogy a társadalmi munka elsősorban a ta­nácsi fejlesztési tervekben meghatározott feladatok megvaló­sítását segítse, adjon lehetőséget a gyermekintézmények fejlesztéséhez, szolgálja a települések utcáinak, közterületei­nek fásítását, parkosítását, gyermekjátszóterek és sportpá­lyák létrehozását. A társadalmi munkaakciók szervezésénél gondolni kell a lakóhely egyes társadalmi rétegeinek, csoportjainak, a fia­talok, az eljáró dolgozók, az idősebb korúak közérdekű igé­nyeire, mert ez még szélesebb körű tevékenységre mozgó­sítja és érdekeltté teszi az embereket. A társadalmi akciók a helyi érdekeken kívül a megye, az ország fejlődését is szolgálják. A társadalmi munkában minden szervnek meg­van a maga sajátos feladata. Ezért felhívjuk a helyi taná­csok, a népfrontbizottságok és a szakszervezeti szervek fi­gyelmét e tevékenység széles körű és összehangolt szervezé­sére, az eredményes társadalmi munka megbecsülésére és elismerésére. Azt szeretnénk, ha a települések lakossága, a munka­helyek dolgozóinak összefogása és munkája hozzájárulna az V. ötéves terv teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Az V. ötéves terv céljainak megvalósítása legyen Somogy fejlődésének újabb állomása. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa A hét kiemelkedően fontos politikai eseménye volt Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak kétnapos somogyi láto­gatása. Szerdán a Kutasi Ál­lami Gazdaság munkájával ismerkedett, különös tekintet­tel arra, hogy a gazdaságban hogyan állnak az eredmé­nyes gazdálkodás, a termelés céltudatos fejlesztése, a haté­kony, fegyelmezett és ésszerű munkaterén. A Politikai Bi­zottság tagja csütörtökön részt vett és fölszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén. A testűiét meghallgatta a So­mogy 1976 első félévi gazda­sági eredményeiről szóló tá­jékoztatót. A tanácskozáson megállapították: az V. ötéves tervvel kapcsolatos egyetértés, a mind jobban kibontakozó cselekvési egység következté­ben erősödtek a kedvező gaz­dasági folyamatok megyénk­ben. Javultak a gazdálkodás és a folyamatos munka fel­tételei, de a fejlődés mérté­kével még mindig nem lehe­tünk elégedettek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munka- időalap- és eszközkihasználást, a szervezettséget. Ezt hangsú­lyozta felszólalásában Né­meth Károly is. Kiemelte, mi­lyen fontos országépítő célja­ink megvalósításában, hogy a politikai vezetők, gazdasági szakemberek minden kérdés­ben tanácskozzanak az embe­rekkel, s válóban legyen üze­mi, szövetkezeti és munka­helyi demokrácia. Ugyancsak a munka állt an­nak az aktívaértekezletnek a központjában, amelyet pénte-1 ken tartotak a megyei taná csőn. Áttekintették, hogy a somogyiak mit vállaltak mindenapi munkájukon fe­lül községük, városuk szépíté­sének, építésének meggyorsí tása érdekében. Somogybán jelentősen nőtt az egy sze­mélyre jutó társadalmi mun­ka értéke az elmúlt tervidő­szakban, s elérte a 304 millió forintot. Egy somogyi lakosra az 1971. évi 138 forinttal szemben tavaly már 212 fo­rint jutott. Óriási anyagi és erkölcsi nyereség ez! Azt tük­rözi, hogy megyénk lakosai egyre nagyobb felelősséget éreznek lakóhelyük fejlődése és a társadalom kitűzött cél­jainak megvalósítása iránt. Somogybán igen fontos a megyeszékhely városias fej­lődésének tervszerű és ütemes biztosítása. Lakóházak, létesít­mények egész soráról van szó. 1975-ben elkészült a városi tanácson a beruházások intéz­kedési terve. A végrehajtó bizottság a héten most e be­ruházások állását tekintette át. Intézkedtek a lemaradá­sok pótlásáról, s ahol szük­séges, külön intézkedési tervet dolgoznak ki. A megye dina­mikus fejlődése ugyanis egy­re összehangoltabb, szaksze­rűbb beruházási tevékenysé­get kíván. Ezt szükségessé teszik a város iparának soka­sodó nemzetközi kapcsolatai is. A héten például a Buda­pesti Finommechanikai Vál­lalat Kaposvári Gyárába ér­kezett az üzbegisztáni kor­mány postaügyi miniszterhe­lyettese, a szovjet exportra szállítandó televíziós átjátszó­berendezések ben. átvétele ügyé­Megnőtt a héten az utcák forgalma. Táskás-köpenyes gyerekhad indult el a szep­temberi csengőszóra: meg­kezdődött az iskolaév az alsó-, a közép- és a felsőfokú tan­intézetekben.. A felgyorsult társadalmi változások az is­kolát is mind erőteljesebben érintik. A mostani tanévben például 6zéles körben beve­zették az alsó tagozatokban a 6zabad szombatot. Megszűnő­ben van teihát a feszültség, ami a dolgozó szülők és isko­lás gyermekeik szabad szom­bati közös programja között eddig fennállt. Az új iskolai rend kétségkívül a családi összetartozást erősíti. A jelzett társadalmi válto­zások a kereskedelemben, az üzletek nyitva tartási rend­jének változásában is megmu­tatkoznak. Ma van az utolsó nap, amikor a városi élelmi­szerboltok egy része vasár­nap is nyitva van a vásárlók előtt. Néhány üzlet szombat délután korábban zár. Mind­erre a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei javításá­nak érdekében volt szükség. Az ellátás nem romlik ezzel, hiszen a szabad szombatok széles körű elterjedésével a vásárlási csúcsidőszak eltoló­dott péntekre és szombat délelőttre, kora délutánra. Ennek ellenére Kaposváron és a többi városban egy-két üz­let ezután is nyitva lesz szombaton 18—19 óráig. Az alapvető élelmiszerek — tej és péksütemény — árusítását pedig vasárnap a presszók és bisztrók veszik át. Csupor Tibor Kezdettől acélszürhében A márlírszobor emlékeztet — Soha nem hallottam ko­rábban Kcsvács-Zeirka József­ről és a többi marcali már­tírról, aki 1919-ben életét ál­dozta a Tanácsköztársaságért, csak akkor, amikor a nagy­atádi munkásőregységtől a marcalihoz kerültem. Akikor mutatták társaim a mártírok emlékművét. Vándor állj meg, emlékezz! — olvastam a feliratot, s a mártírok nevét, köztük Kovács-Zsirka Tózse- fét is. Az ő nevét vette föl az egységünk. Gyakorlatokra, foglalkozásra mindig ott, az emlékművel szemben gyüle­kezünk. Látjuk a szobor ki­nyújtott karját: az egykori borzalmak színhelye felé mu­tat. Ez is “'figyelmeztet, en­gem és munkásőr társaimat, a kötelességeimikre ... Inas, sovány ember Tóth János, a Böhönyei Állami Gazdaság esztergályosa. Sza­vai nyomán feltárul előttem életútja. Budapesti szerszám- készítő lakatos volt, s előbb a segesdi gépállomás, majd a böhönyei gazdaság dolgozója lett. És somogyi mumkásőr. — A kommunisták soraiba 1947-ben léptem. Vonzódtam a fegyveres testületekhez, sze­rettem volna az ötvenes évek elején tiszti iskolára kerülni. Ezért akkor törtetőnek minő­sítettek, kizártak a pártból. Tiltakoztam, fellebbeztem, nem sok eredménnyel. Öröm­mel fogadtam, amikor egyik volt munkatársam. Ivies Jó­zsef, aki párttitkár lett a se- gesdi gépállomáson Somogyba hívott. Elhatároztam, hogy párttagságom rendezése érde­kében a kongresszushoz for­dulok, de erre már nem ke­rült sor, mert közbejött 1956. S amikor legnagyobb szük­ség volt a bátor helytállásra, Tóth János bizonyította hova­tartozását részéből vonultak föl a né­hány hangadótól megtévesz­tettek és azok, akik a népha­talom eddigi eredményeinek szétzúzására szövetkeztek. Tóth János és néhány társa — Wittmann József, Cser Pál, Vörös Lajos és Csernala Imre — a gépállomásom gyüleke­zett. Feszítővasat és más szerszámokat fogtak marokra, készen arra, hogy megvédjék a gépállomást és azokat az embereket, akiket a hangos - ködök bántani akartak. Amikor a párt újjáalakult az elsőik között kérte felvéte­lét. A karhatalom létrehozá­sakor fegyvert fogott, segített a rend helyreállításában, a nyugodt munkához szükséges feltételek megteremtésében. A nagyatádi Tóth Lajos Mun­kás őreg'ys ég létrehozásakor az elsők között öltötte magára az acélszürke egyenruhát. Csaknem húsz esztendeje ennek. Közös ellenőrzések a határőrökkel, a rendőrséggel, szökött bűnözők elfogása a somogyszobi vasútállomás környékén. Amikor egy rend­őrgyilkos bűnözőt köröztek, egy hétig járták a határt — Édesapám a példaképem — mondta. — Ha felnövök, én is az ő útját követem... Így beszél a 15 esztendős gyerek. S láttam, hogy az apa jóleső érzéssel hallgatja sza­vait Segesden részegen, hangos­kodva, a község aJsé és felső Böhönye, Fő utca 32. Itt él a családjával: feleségével, fiával. S a család, amelytől a szolgálat miatt az elmúlt kiét évtizedben nagyon sokszor távol kellett lennie, büszke arra, hogy a férj, az apa munkásőr. Parancsnoka a bö­hönyei munkásőrrajnak, s kiváló parancsnoki, kiváló munkásőri kitüntetéssel is­merték el tevékenységét. Tóth János tulajdonosa a 10 és a 15 évi fegveres szolgálat után járó kitüntetésnek is. Fia, ifjabb Tóth János jó eredménnyel fejezte be az ál­talánost. s éppen készülődött, csomagolt, hogy Kaposváron a gépipari szakközépiskolá­ban folytassa tanulmányait. öt hónappal ezelőtt baleset érte, eltörött a lába. Bottal, bicegve jár. Látom, még kis távolság megtétele is fájdal­mat okoz. — Nem szakadtam el ez idő alatt sem társaimtól... Meg­látogattak a gazdaság vezetői, és a Csonka János szocialista brigád, amelynek én is tagja vagyok. S eljöttek munkásőr társaim, parancsnokaim is. Jólesett hallani, hogy hiány­zók, és mielőbb visszavár­nak ... Egyszerű munkás ember volt és maradt Tóth János.. Szerszámkészítő lakatosként »szabadult«, majd kitanulta a marós és az esztergályos mes­terséget is. S ha korábban nem is hallott a somogyi már­tírok példájáról — nem is­merte Kovdfcs-Zsirka Józsefet — kommunistaként és mun­kásonként azt fogadta meg, hogy méltó utódjuk lesz, tár­saival együtt Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom