Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Hémelti Károly látogatása a Kutast Állami Gazdaságban (folytatás az 1. oldalról) maximális teljesítményt, addig vétek az intenzív faj­tával kísérletezni. A fejlődési folyamatokat nem lehet át­lépni; azzal kell okosan bán­ni, ami adva van. A kutasi gazdaság gyakor­lata jó példa arra, hogy ha­gyományos épületekben a re­konstrukció után lehet jól, gazdaságosan és eredménye­sen termelni. Természeteiben sok szó esett a beszélgetésen a sikerek el­sődlegesen fontos feltételéről: a dolgozó emberről. Kevés nagyüzem mondhatja el azt, aimit a kutasi, hogy dolgozói­nak legalább a fele fiatal, har­minc éven aluli, tizenhét mér­nök, öt specialista és tizen­nyolc technikus dolgozik a gazdaságban, s a többségük itt nőtt fel, mondhatni; fia­talon gyökeret eresztett. Tó és a szó igaz értelmében al­kotó kollektíva dolgozik itt. Ebben sok egyéb mellett ré­sze van annak is, hogy pél­dául tíz év alatt hatvan la­kást építettek föl. Ez a tett­re kész, az új és az ésszerű iránt fogékony közösség jó­részt biztosíték ahhoz, hogy a gazdaság valóra váltsa az V. ötéves tervben meghatá­rozott céljait. Már itt. a központban le­zajlott eszmecserén is. majd később az üzemlátogatás so­rán sok szó esett arról; aiz állami gazdaságoknak volta­képpen hivatásuk, hogy pél­dát mutassanak, segítsék fia­talabb »testvérüket«, a ter­melőszövetkezeteket. Egy már meglevő együttműködés, öt á’Jlami gazdaság hízómar- ha-tánsulásának gesztora a kutasi gazdaság. Rendkívül ésszerű és viszonylag olcsó beruházásban most épül a nagyüzem . hízómarhatelepe, és szóba került a beszélge­tésen, hogy a teljes benépe­sítéshez szükség lesz a társu­lás továbbfejlesztésére, az öt á’lamd gazdaság mellett még három szövetkezet közremű­ködésére. Hasznosnak ígérke­ző módszer, sajátos támoga­tási forma lesz az is, hogy a keresztezés befejeztével a jól tejelő régi állományt ter­melőszövetkezetnek adják át, és természetesein — ha igény van rá — szaktanácsadással is támogatást nyújtanak. *A szüretelők ajándéka, a gyümölcskosár. Napirenden a Somber munkája Élőké3zítő osztály segíti a A kaposvári beruházások mintegy 90 százalékának le­bonyolítását a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat vég­zi. A vállalat ötmilliárd fo­rint értékű beruházási felada­tának fele a megyeszékhelyen valósul meg. Szerepe tálát nagy a várós fejlődésében, hiszen & lakosság ellátását közvetlenül szolgáló legfonto­sabb építkezések (lákásépítés, közművek, gyermekintézmé­nyek) megvalósításában tevé­kenykedik. Ezért is tűzte na­pirendre és tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap a vállalat munkáját. A Somber működésének eredményeit Kaposvár dina­mikus fejlődése, városias kül­sejének alakulása, több ezer lakás és fontos létesítmények átadása bizonyítja. Feladatuk a beruházások előkészítése, szervezése, ellenőrzése és azok ütemes, a költségeket tekintve is tervszerű megvalósításának biztosítása. Tulajdonképpen ez a vállalat a legfőbb ka­pocs a beruházásban érdekel­tek — tervezők, kivitelezők, beruházók — között. Ezt az összekötő szerepet gyakran nehéz helyzetben, sőt ellenté­tes érdekek közepette kell »■eljátszania«. Az utóbbi két évben — a korábbi időszakkal szemben — a beruházások lebonyolí­tásában határozott fejlődés tapasztalható a Sombeméi. Gyorsabban dolgoznak a ki­vitelezők. javult a részvevők közötti együttműködési kész­ség és a vállalat szervezete is erősödött. A beruházások megvalósításában várhatóan fontos szerepet tölt majd be a nemrég létrehozott önálló előkészítő osztály. A beruhá­zások gyorsasága, szakszerű­sége szempontjából döntő munka több szakaszban való­sul meg. Először is alaposan felülvizsgálják . a tervdoku­mentációkat. Ezt követi a részletes műszáki felülvizsgá­lat, az építési előírásokhoz igazodó ellenőrzés és a gaz­daságos megoldásokra való törekvés elbírálása. Mostaná­ban szigorúbban végzik a do­kumentációk költségelemzé­sét. Korábban ugyanis a ter­vezői és a kivitelezői költsége­ket, számlákat szinte auto­matikusan elfogadták. Ez most megszűnőben van, s az alapos költségelemzés kedvező eredményei máris mutatkoz­nak. Sikerült például jelentős megtakarítást elérni a laká­sok pane'árainak megállapí­tásánál. Ezt a tevékenységet a jövőben még szélesebb kör­ben ki fogják terjeszteni. Ehhez a vállalat az előkészítő osztályon egy árfelülvizsgáló- költségeleimző csoportot, szer­vez. A szervezeti korszerűsödés­hez tartozik még, hogy egy- egy kiemelkedő beruházás j előkészítésével egyszemélyi ’ féleiáit bíztak meg, és a la-1 kásépítések műszáki ellenőr­zéséhez külön csoportot állí­tottak föl. A Somber munká­jában újabban egyre több jele van a kezdeményezőkészség­nek. Néhány iskola építésénél például biztosították, hogy a területén később uszodát épít­hessenek föl. De még mindig akad né­hány javítanivaló. Nincs lé­nyeges változás az egyes rész­munkák összehangolásában — ezek nem mindig sikerülnek. A vállalatnak — úgy látszik — gyenge oldala a bonyolul­tabb (főként közmű és gé­pészeti) feladatok jó meg­szervezése. Néha a beruházá­sok folyamatos figyelemmel kísérése csak a műszaki el­lenőrzésre korlátozódik. Nem eléggé sokoldalúak, előrelátók. Ebből azután nehezen helyre­hozható hibák, szükségtelen határidőcsúszások adódnak. Azt is tapasztalták a taná­cson, hogy a Somber egyes dolgozóinak tájékozottsága, felkészültsége nem megfelelő, így a beruházóknak adott tá­jékoztatásuk sem kimerítő és sokoldalú: sokszor késik és esetenként pontatlan. A válla­lat gyakran késve teljesíti a hatósági vagy szervezési fel­adatokat, többször előfordult, 1 hogy az özembe helyezéshez hiányoztak a szükséges doku­mentumok, árkiszámítási anyagok. Az egyes ügyinté­zők, műszaki ellenőrök mun­kájának szervezettebb össze­fogására is szükség volna. A vállalat a tanácsi fejlesz­téseket társadalmi ,úton is se­gíti. Egyes létesítmények megvalósulását pénzügyileg támogatta: például a Kisfalu­dy utcai általános iskola föl­szereléséhez és a sportcsarnok építéséihez járultak hozzá anyagiakkal. A Somber dol­gozói sokszor megfogták a szerszámnyelet, és tényleges társadalmi munkát is végez­tek. Az országban sokfelé épül­nek házak, iskolák, gyárak. S a beruházási folyamat évről évre egyre bonyolultabb. A Végrehajtó bizottság határo­zottabb és következetesebb ellenőrzést kért a Sombertől, s jobb együttműködésre szó­lította föl a partnerekkel és a jövendő üzemeltetővel. A ha­tározatban kimondták; ezt a munkát jobban segítheti, ha a vállalat tevékenysége foko­zatosan a fővállalkozói rend­szer kibontakoztatása felé fejlődik. Cs. T. A beszélgetés -.után Németh Károly és a kíséretében levő megyei vezetők először a gazdaság kutaskozmai gyü­mölcsösébe látogattak. A ter­méstől roskadozó fák között nagy eürgésforgás fogadta a vendégeket: négyszázan — köztük marcali diákok — szü­retelték az almát. Hangula­tos beszélgetés alakult ki a látogatók és a szüretelő fia­talok között, s a figyelmesség kedves jele volt, mikor két diáklány — valamennyi ük ne­vében — egy gyümölccsel megrakott kosarat ajándéko­zott a Központi Bizottság tit­kárának. — Gazdag szüretet, jó időt! — ezzel búcsúztak a vendé­gek. Ezután a nagyüzem fel- sőbogáti tehenészeti telepére látogattak. Itt a gyakorlatban tekintették végig mindazt, amiről korábban szó volt: az egyszerű, olcsó kivitelezésben készült borjúnevelőt, a trá­gyaszóró kocsiból átalakított zöldtakarmány-adagolót, s azt, hogy egy ember miként tud öt perc alatt kétszáz jó­szágot megetetni — és hosz- szan lehetne sorolni a látot­takat. Az itt folyó tevékeny­ség legalább olyan elismerés­re méltó, mint amilyen hasz­nosnak, szépnek ígérkezik a gazdaság emlékmajori, most épülő hízómarhatelepe, ahol társulásos formában folyik a hizlalás. Az üzemlátogatás tegnap a gazdaság somogysárdi telepén ért véget. Németh Károly elvtárs ma részt vesz a megyei pártbi­zottság ülésén. Aki megérdemli Vaskos könyv az eivrt régebbi kollektív szerződése. S ilyen lesz a kinyomtatás után az új is. Az idén először került hozzá a kaposvári gyárra vo­natkozó függelék. A szerződés módosításának előkészítésekor a dolgozók megbeszélték: mit kellene belevenni a gyári »alapszabályba«. A KlSZ-alap- szervezetekben is folyt a vita. Haffner László, a Kaposvári Elektroncsőgyár KlSZ-bizott- ságának titkára elmondta: — Itt nálunk nem lehet olyan dolgot csinálni, amelyik­ből kihagynák a fiatalokat. A gyár dolgozóinak több mint háromnegyede 30 éven aluli. Így — gondolom — már érthető: a gyár gondja a fiata­lok gondja egyben. Sajtos Magdolna sorol fel néhány példát: — A szerződések megújítá­sánál szóba jött, hogy meg kell határozni, hol nem dolgozhat­nak fiatalok, a túlórarendszert is szabályozni kell. Ez a ko­rábbi szerződésben részben benne volt, most pontosították. Beszéltünk a műszakpótlékról is. Ezt nem emelték, de a éyár minden részében egységesítet­ték az új szerződésben. Kanyar Julianna alapszerve­zeti KISZ-titkár is mondott néhány adalékot: — A betanulási idők meg­hosszabbítását kértük; & fiata­lok 80 százaléka betanított munkás. Ezt az időt most há­romról hat hónapra emelték. Nem lehetne itt felsorolni, hogy mennyi gondról esett szó az év elején, amikor a szerző­désmódosítás előkészítése meg­kezdődött- A fiatalok, a dol­gozók megfontolt, megalapo­zott kéréseit teljesítették. A megyei KISZ-bizottság ülésén régebben elhangzott, hogy a kollektív szerződések módosí­tásakor az izzós KISZ-esek példát mutattak. Sokat beszéltünk arról, hogy a jogokat, az üzemi demokrá­ciát csak akkor érdemes emle­getni, ha a dolgozók valóban élnek velük. Tóth István, a KISZ-bizottság tagja erről be­szélt: — Mindenütt megbeszéltük akkor, hogy mit érdemes »-föl­jebb vinni«. , Az én alapszer­vezetemben is tevékenyen ké­szültek a fiatalok. Nem tu­dom, másutt miként volt, az izzóban mindenki részt vett az előkészítésben. Miért érdeklődtem erről a tulajdonképpen eléggé »régi« munkáról az izzóban? Köze­lednek az ifjúsági parlamen­tek. A demokratizmus újabb »vizsgái«. Hogyan készülnek erre? Molnár Sándor, a tmk-s alapszervezet titkára szólt gondjaikról: — Sokan vagyunk, kicsi az öltözőnk, iíég nem dőlt tí» hogy az alapszervezet mit visz a parlament elé, de erről való­színűleg szólunk. Nagyobb baj, hogy a gépparkunk is elavult. Tóth István vette vissza a szót: — Halljuk már a »pletyká­kat« mindenfelől. Az ipari ta­nulók rossz körülményeiről) nekik is a gépekkel van gond­juk. Nem kapnak »igaziakat«, amelyeken rendesen tudnák tanulni a szakmát. Budapest­nek egy kicsit maga felé haj­lik a keze. Nem sorolok fel több dolgot, de egy bizonyos: nem marad hozzászóló nélkül egy üzemrész parlamentje sem. És amit ott elfogadnak, továbbkerül. Haffner László tett pontot a beszélgetés végére: — Még korai lenne azt mon­dani, hogy biztosan elhangzik ez vagy az. A KISZ végleges állásfoglalását is ezután ké­szítjük el. Megfontoljuk, hogy mi az, amit kérnünk kell, és nem feledkezünk meg arról sem. ami a kötelességünk. Egyenes az út a kollek­tív szerződéstől a parlamentig. A közös gondolkodás, a fiata­lok demokráciagyakorlása a Kaposvári Elektroncsőgyárban példamutató. Azt is hallottam tőlük, hogy a gyár vezetősége mindig támogatja őket. Aki megérdemli, annak min­denki szívesen ad. , ksthás Petes I A testvéri Bulgária születésnapján A történelemkönyvek lap­jain az események ritkán sűrűsödtek úgy össze, mint az elmúlt három évtizedben. Az a harminckét év, amely 1944. szeptember 9., a bolgár nép antifasiszta felkelése óta eltelt, több változást ho­zott a sokat megért kis bal­káni népnek, mint a koráb­bi évszázadok. Második fel­felszabadulásuk volt ez. Északról jött seregek egy­szer már függetlenséget hoztak a szláv testvérnép­nek, 1878-ban az oszmán hódítókat űzték ki. A máso­dik, végleges felszabadítással a legújabb kor barbár hódí­tóit, a fasisztákat söpörték ki bolgár földről. Az or­szágban uralkodó monarcho- fasiszta rendszer a tengely- hatalmakhoz kötötte Bulgá­ria sorsát, s a szomszéd or­szágok területéből lekanyarí- tott szeletekért a nácizmus segédcsapatává tette a had­sereget, nyersanyagszállítójá­vá a gazdaságot. A Szovjet­unió elleni háborúba azon­ban még a legvadabb anti- kommunisták sem merték belevinni az országot — is­merték a nép mély oroszba­rátságát, őszinte rokonszen- vét a szovjetország iránt. A fasiszta rendszert gyen­gítette a kommunisták ve­zette ellenállási mozgalom is. A kis partizánosztagok dan­dárokban egyesültek, támad­ták a megszálló német csa­patokat és bolgár csatlósai­kat. A Vörös Hadsereg elő­renyomulását kihasználva ez a partizánhad — szövetség­ben a többi haladó erővel — szeptember 9-én véghez vit­te a nemzeti felkelést, s a régi rend kénytelen volt a hatalmat átadni a Hazafias Frontnak. A demokratikus bolgár kormány, részt kért és kapott a fasizmus elleni harcból. A bolgár hadsereg részt vett a hitleri haderők szétverésében, hazánk fel­szabadításában, s tudjuk, sok-sok ezer bolgár katona vére áztatta a Dunántúl föld­jét 1945 kora tavaszán. Az azóta megtett úton né­peink közösen haladtak és haladnak. A hagyományos rokonszenv új elemekkel, a szocialista segítségnyújtás, a szolidaritás elemeivel gazda­godott. Bulgáriában a szocia­lista forradalmat a bolgár nép n^igy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő alakja, Georgi Dimitrov útmutatásait követve hajtot­ták végre. A faekével szántó parasztok, a félnomád pász­torok, a kezdetleges kézmű­ipar országát korszerű nagyüzemi mezőgazdaság­gal és nehéziparral rendel­kező ipari-agrár állammá tették. Hatalmas eredmé­nyeik vannak bolgár bará­tainknak a szocialista kul­turális forradalomban is. Leküzdötték a múlt rendszer maradványát, az írástudat­lanságot, iskolák százait épí­tették fel, kinevelték az új szocialista értelmiséget, kor­szerű egészségügyet hoztak létre. Sokáig lehetne még sorol­ni az eredményeket, ame­lyekkel ma Bulgária méltán dicsekedhet. Nem kevesen vannak nálunk, akik szemé­lyesen is meggyőződhettek minderről, hiszen évről évre több magyar turista látogat el a bolgár tengerpartra, hegyvidékre, s erősödnek a testvérvárosok, ' testvérme­gyék kapcsolatai. Jó alkalom a mai évforduló is, hogy a múltra emlékezvé köszöntsük a jövőt építő testvéri Bul­gária népét. A szocialista Koreát 8 «• •• a * •• 8 koszontjuk A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság testvéri népe ma ünnepli a szocia­lista társadalmi rend kikiál­tásának huszonnyolcadik év­fordulóját. A Koreai-félsziget népe évszázadokon át küzdött puszta fennmaradásáért; kezdetben a kínai és a man­dzsu hódítók, a legújabb ko­ri történelemben pedig a fa­siszta japán gyarmatosítók ellen. A szovjet hadsereg 1945 augusztusi, sikeres tá­vol-keleti felszabadító har­cai tették lehetővé, hogy oly hosszú idő után végre a ko­reai nép határozza meg sa­ját sorsát. 1948. szeptember 9-én a Legfelső Népi Gyűlés kikiáltotta a népi demokra­tikus köztársaságot. A második világháború végén a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megegyeztek abban, hogy a Koreai-félszigeten a 38. szé­lességi foktól északra a szov­jet, tőle délre pedig az amerikai hadsereg segíti az állami, gazdasági, társadal­mi élet újraszervezését. Északról a szovjet csapatok nem sokkal később kivonul­tak, délen viszont továbbra is ott maradtak az ameri­kaiak, akik alig két eszten­dővel az első demokratikus koreai állam kikiáltása után súlyos agressziót követtek el a félsziget északi részén. A szocialista országok interna­cionalista támogatását él­vezvén a Koreai NDK népe, a Koreai Munkapárt veze­tésével visszaverte az impe­rialista támadókat, megvéd­te hazája szocialista vívmá­nyait. A súlyos megpróbáltatások és hatalmas vérveszteségek ellenére a népi Korea ere­jéből tellett arra, hogy foly­tassa országépítő munkáját, emelje a lakosság életszín­vonalát, szüntelenül javítsa az életkörülményeket. A di­namikus fejlődés bizonyítá­sára elegendő, ha csupán ar­ra emlékeztetünk, hogy a Koreai Munkapárt V. kong­resszusán elhatározott hat­éves tervben — ez év végéig — az ipari termelést sike­rült megkétszerezniük: nap­jainkban a nemzeti jövede­lem háromnegyedét az ipar adja a Koreai NDK-ban. A phenjani politikai és állami vezetők — a nép szé­les rétegeinek egyetértéséről, cselekvő támogatásáról sar­kallván — fáradhatatlanul arra törekszenek, hogy egye­sítsék a kettészakított or­szágot. Néhány esztendővel ezelőtt napvilágot látott Észak- és Dél-Korea közös nyilatkozata a békés egyesí­tés alapjairól. A sztiuli re­zsim vezetői, Dél-Korea Amerika-barát kormánya azonban azóta egyáltalán nem segítette az elvek való­ra váltását. Ugyancsak a Koreai NDK kezdeményezte a párbeszédet a két ország­rész katonai szembenállásá­nak megszüntetése, az ame­rikai csapatok kivonása, kö­zös ENSZ-képviseletek föl­állítása céljából. A szocia­lista testvérországok min­den nemzetközi fórumon támogatják a KNDK törek­véseit. Ma, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén, aligha le­het jobb kívánsággal for­dulni a távol-keleti ország testvéri népéhez, mint ezzel: a magyar nép további nagy­szerű sikereket kíván a szo­cialista építés munkájához és a hazája békés újra­egyesítéséért folytatott küz­delméhez. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom