Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
Tudomány — áltudomány IA kiállított termékek a boltban H •a valaki rekedtség esetén. kamillázást javasol, mert az a tapasztalatok szerint ilyen esetben hatásos, altkor javaslata helyesnek bizonyulhat, de ez ügyben nincs szó tudományról. Ha valaki azt hirdeti, hogy kamilla főzetével eredményesen képes a tudathasadást kúrálni, akkor valószínűleg csalóval, sarlatánnal állunk szemben. Az az ember viszont, aki kikutatta, hogy milyen a kamillavirág vegyi összetétele, majd ésszerű magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy bizonyos kellemetlen tünetek mikor, mennyiben és hogyan képes enyhíteni ez a szer — nos, erre az emberre azt mondjuk, hogy tudományt művel. Ezzel szemben lehet, hogy valaki sikeresen alkalmazza bizonyos esetekben a kamillát, de ezen túlmenően olyan magyarázatokat fűz hatásához — lehetőleg orvosi és vegyészi műszavak kíséretében, —. amelyek kísérletileg cáfolhatók, logikailag hibásak és a kor szakismeretének szintjén ésszerűtlenek. Ebben az esetben szoktunk áltudományosságról beszélni. Így — legalábbis a kamilla tárgyában — érzékelhető, hogy mi az, ami még nem tudomány, és ami már tudomány, ill, mi a csalás és mi az áltudományos okoskodás. Csakhogy a kamilla viszonylag egyszerű dolog a világűr jelenségeinek, vagy a magyar nép eredetének egyes kérdésedhez képest. Ami sokszor perdöntő valamely kérdés megoldásának értékét illetően, az a kísérlettel való bizonyítás vagy cáfolás. De számos esetben kísérletre egyáltalán nincs lehetőség, a társadalomtudományok például tipikusan nem kísérleti tudományok. A z említettek közül « csalás elméletileg a legegyszerűbb eset, hiszen valaki szándékoltan kohol hamis magyarázatot, s ezzel az ügy az erkölcs vagy a büntetőjog területére utalható. Az áltudományos magyarázat esetén nehezebb a helyzet, mert többnyire jóhiszemű Megkezdték a dohány feldolgozását Á szolnoki dohányfermentáló üzemben hétfőn megkezdődött a feldolgozási idény. Az üzem felvásárló telepein már néhány hete tart a korábban érő dohányfajták átvétele és szárítása. Augusztusban napi huszonöt mázsa dohány feldolgozását tervezik, viszont az év végéig elérik majd a havonkénti negyven mázsás termelést. Az üzem körzetébe tartozó dohányültetvényeken az utóbbi hetekben lehullott esó kedvezően éreztette hatását, a szakemberek véjeménye szerint az idén jobb lesz a dohánytermés a tavalyinál. erőfeszítésről van szó egy még megoldatlan kérdés, ösz- szefüggés esetében. Mivel ekkor az adott probléma tudományosan megoldatlan, az áltudományos magyarázat korántsem nyilvánvaló a természetes ész számára. Ezzel pedig a kérdés szakértői körök illetékességébe utalódik, amitől korántsem válik egyszerűbbé. Nem válik egyszerűbbé, mert vagy a szakemberek közötti eltérő törekvésű csoportok szembenállásaként jelentkezik, vagy ha céhen kívüli amatőrtől származik a magyarázat, úgy rögtön a dilettantizmus személyeskedő vádja merül fel, ami persze szintén nem cáfolat. Hogy kit tartanak a szaktudósok dilettánsnak, azaz kinek nincs meg az előképzettsége, felkészültsége, következésül illetékessége, ez mindenkor szakmai elfogultság kérdése is. Így tartanak dilettánsnak egy középkorral foglalkozó történészt a magyar őstörténet ügyeiben és viszont. Sok fölfedezés, találmány — még a műszaki és természettudományok területén is — azért sikkad el, mert egyes szakemberek szakmai gőgje és csoportérdeke ezt így kívánja és teszi lehetővé. Gondoljunk csak a »•nehéz emberek« kálváriájára. Vagyis, ha valamely ötlet egy amatőrtől származik, még nem bizonyos, hogy áltudományos ötlet, bár a szakemberek hajlamosak sokszor, eleve annak tartani. A szakemberek szaktudományossága a robbanékonyán fejlődő tudomány kényszerű munkamegosztásaként igen nagy eredményeket tesz lehetővé, de korántsem jelenti azt, hogy minden szakférfiú »tudós« a szó régi rangja értelmében, azaz szemléletének általánosságában. A »szaktudományos barbarizmus«, amit röviden szakbarbárságnak nevezünk, az érdeklődés erős és sokszor kényszerű beszűkülését jelenti, ami a tudományos gondolkodás egyetemes ségének feladásával is párosulni szokott. A tudományos gondolkodás mindenkor kri tikus, mégpedig elsődlegesen kritikus önmagával szemben. Ez a kétely — és hangsúlyozzuk, hogy ez önnön eredményeivel szembeni kétely is — biztosítja a tudomány számára a nyitottságot és rugalmasságot, ami lehetővé teszi, hogy tényleg megtudhasson valamit a világról. A szakbarbárság és a szak- tudományos elfogultság a lehető legkevésbé alkalmas az áltudományosság leleplezésére. Némely szaktudósok akkor, amikor »feszítsd meg«-et kiáltanak, ha csak meg is nyikkan egy amatőr illetékességi köreiket érintve, nem tudósként járnak el, mert nem észérvekkel, hanem tudományon kívüli eszközökkel kísérlik meg — sokszor eredményesen — a céhen kívüliek véleményének elfojtását. J óhiszemű butaságok, sőt a tudomány köntösében tetszelgő, a tudományra vagy a társadalomra káros óltudományos nézetek és elméletek persze mindenkor jócskán akadnak. Ezeket a tudománynak kell megcáfolnia, és Csak a tudomány cáfolhatja meg ezeket. Az áltudományosság hamisságának leleplezésére azonban a tudomány munkása csak tudós mivoltában alkalmas. Csak az okszerű cáfolat, csak az új tudományos eredmény a maga ésszerűségének ' hatásával képes semlegesíteni az önkriti- kátlan áltudományosságot. Ez néha látszólag hosszú időt igényel, de mindig gyorsabb és biztosabb a tudomány győzelme, ha azt maga éri el a maga eszközeivel. G. Cs. A korszerűség a vevőtől is fiigg Új gázcseretelepek ?IW’ A fogyasztási cikkek szakvásárára, az őszi BNV-re csaknem negyvanféle ruházati cikkel készül a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet. E cikkeket azonban nemcsak látni, hanem venni is lehet majd. A múlt évben a kiállított termékeket a vásár ideje alatt a Verseny Áruházban lehetett megvásárolni. A szövetkezet a tavalyi forgalom alapján úgy ítélte meg, hogy a bemutatóra érdemes nagyobb készlettel készülni, s a jó tapasztalatok alapján az idén — a vásár ideje alatt — a kaposvári Somogy Áruház is kínálja a csurgói termékeket Fegyelemre tanít A megállapodás hírét azért érdemes külön is kiemelni, mert a jó minőségű csurgói termékek sokáig hiányoztak a somogyi — elsősorban a kaposvári — boltok polcairól. Az idén már rendszeres szállítója a csurgói szövetkezet a Somogy Áruháznak. Termékei azonban még mindig rövid idő alatt elfogynak a polcokról. A szövetkezet exportkötelezettségei mellett igyekszik a hazai kereskedelem igényeit is kielégíteni. Az idén körülbelül háromszázezer dollár értékű árut küld tőkés piacra a szövetkezet. A nyugati kereskedők megrendelésére eddig elsősorban bérmunkát végeztek: a külföldről hozott anyagiból itt varrták meg a ruhákat, azután szállították ismét vissza. Az idén — egy belgiumi céggel — olyan megállapodást is kötöttek, amelyitbhon vásárolt anyagból ké- hogy korszerűbbekre eserélszíti el megrendelőjének az árut. Külföldi megrendelésre dolgozni egy kicsit rangot is jelent, a szövetkezetnek éppen úgy, mint a munkásoknak. A külföldi vevő jobban válogat, jük jelenlegi vasalógépeinket. A gépcserével két dolgot kívánnak elérni: egyrészt növelik a termelékenységet, másrészt tovább javítják a termékek minőségét. A több mint a magyar kereskedő. • exportképes termék egyébként 1,—,- - u.,írfiw előfeltétele is a gépcseréknek. Gyakran a használati értéket ugyan nem növelő, de rendkívül kényes munkát kívánó kikötései vannak. Minősegnövelő megrendelések — Egy vevőnek a pénzéért olyan árut kell adni, amilyet kíván — mondta Radnóti László, a szövetkezet elnöke. — A kényes vevővel azonban előbb-utóbb jól jár a szövetkezet is. Néhány éve rendkívül szigorú minőségi előírások alapján rendelt tőlünk árut egy külföldi partner. Sokáig bizonygatták nálunk, hogy ezt nem lehet megcsinálni, kár a fáradságért. Azután hozzászoktunk. Az a szalag, amelyik ezt a megrendelést teljesítette, utána is- sokkal jobb minőségű munkát végzett. A rendkívül sok — technológiailag teljesíthető — kívánság fegyelemhez szoktatja az embereket. A fegyelem megmarad a szalagon a termékváltás után is. Ezért döntöttünk e tapasztalatok alapján úgy, hogy minden évben vállalunk munkát rendkívül kényes, válogatós vevőtől. Sikerült ez az idén is: olyan partnerünk akadt, aki rendkívül kényes a vasalásra. Tartós partnernek ígérkezik, énnek alapján a szövetkezet az > pen ezért arról is döntöttünk, előfeltétele is a gépcseréknek. A szövetkezetnek azért, hogy külföldről megvásárolhassa a technológiai berendezéseket, az eddiginél több árut kell eladniuk tőkés valutáért. A terv elkészült: jövőre 150 ezer, az azt követő évben pedig további 100 ezer dollárral növelik: az exportot. A korszer űsítés —* folyamat — A korszerűbb gépek azt is jelentik — mondta a szövetkezet elnöke —, hogy több és még jobb minőségű árut tudnak a hazai piacra szállítani. A textiliparban rendkívül gyors-an avulnak el a technológiai berendezések: ^folyamatos cseréjük tehát elengedhetetlen. Egy üzemben tulajdonképpen állandóan folyik- a rekonstrukció, ha lépést akar tartani a műszaki fejlődéssel. — Melyek a legrégebbi gépek a varrodában? — Körülbelül a tízéves varrógépek. Nem sok van már belőlük. A meglevők egy része is az oktatást és nem a termelést szolgálja. — S a legfiatalabb? — Néhány, sok műveletre alkalmas japán berendezés. Nem sokáig már. Csak addig, amíg a korszerű vasalógépeket is munkába állítjuk. Dr. K. I. beszámolók a KISZ-kongresszusróI Á hatás máris érezhető A régi, elavult, kevés gázpalack befogadására alkalmas ketreceket korszerű, mintegy kilencven palack biztonságos tárolására alkalmas telephelyekre cseréli ki Darányban és a hozzá tartozó négy társközségben a darányi tanács. Az öt tárolóhelyiség mintegy kilencvenezer forintba kerül. Három hónapja fejezte be munkáját a KISZ IX. kongresszusa. Az eltelt időben a küldöttek élménybeszámolókat tartottak . szűkebb hazájukban, és sok alkalmuk volt arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek; miként vé’eked- niek a fiatalok a kongresszusi határozatokról. Czanka Valéria Somogy egyik képviselője volt a kongresszuson. A budapesti Finommechanikai Vállalat kaoosvári gyárában dolgozik, és Bányán — ahol lakik — a KISZ-alapszervezet titkára. így »többoldalúan« tudott tájékozódni. Eddig hat beszámolón vett részt, rengeteg kérdésre válaszolt. — A KISZ-eseket és a szövetségen kívüli fiatalokat elsősorban a kongresszus hangulata érdekelte. Valódi élménybeszámolót »követeltek«. Beszélnem kellett a külföldi vendégekről, a hozzászólásaikról. Sokat faggattak a rendezvényekről, a kongresz- szusi ifjúsági pariiról is. A határozatokkal szeptemberben kezdenek foglalkozni a KISZ-esek a vitakörökben; most elsősorban a leírtak »hátterére«, a kongresszus Ásványvíz- és Szikvízi pari Vállalat — olvasom a cégjelzést a Május 1. utcai kapu- bejárat fölött. A »vállalat« inkább csak telep, a maga hatvan dolgozójával, szűk épületeivel és tenyérnyi udvarával, ahonnan tízpercenként fordulnak ki a szódával, üdítő itallal megrakott kocsik. Az év elejétől az üzem neve megváltozott, hosszabb s mégis szerényebb lett: Nagy- kanizsai Sörgyár Somogy megyei Ásványvíz és Üdítőital Gyáregysége, Kaposvár. A szállítómunkások a tíztonnás ZSUK-lfnl a város kiskereskedelmi boltjaiba hordják a palackos szódát, üzemekbe a védőitalt. Reggel hatkor már ‘ indulnak, ésegy- egy forgalmas napon tízszer- tizenötször is fordulnak. A gépkocsi vezetője, Hirt József, ötödik esztendeje van az üzemben. — Először a tmk-ban dolgoztam lakatosként. Hetvenkettőben kerültem a kocsira, azóta soíőr vagyok a vállalatnál. — ßs a szállító szocialista brigád vezetője — teszem Két forduló között hozzá az üzemvezetőtől előbb hallottak alapján. — No igen — mosolyodik el —, de hát ez most csak olyan jelképes dolog. Ilyenkor nyáron azt mondhatjuk: brigádélet az nincs, olyan értelemben, hogy összejövünk ezt-azt megbeszélni. Egyszerre nem is lehetünk bent. a tizenöt brigádtag leginkább úton van a fuvarral. Olyan, hogy felajánlás meg közös kirándulás, mint más brigádoknál, nálunk nincs, de nem is lehetne. Eredmény az is, ha a megsokasodott munkát ‘el tudjuk végezni, ígv szezonban. Igaz, most bejött a borús idő, és ez mindjárt meglátszik a szállításokon is. Nekünk kialakult útvonalunk van, leadjuk a tele üvegeket. és átvesszük az üreseket. Van úgy is, hogy egy-egy helyre aznap még visszamegyünk. Azok, akik vidékre mennek — Pécsre, Nagyatádra, Dombóvárra — sokszor hajnali kettőkor indulnak innen az üzemből. Én a társammal már több éve vagyok együtt a kis ZSUK-on. Csak tíztonnás, ezért a városba szállítunk, meg néha Homok- szén tgyörgyre. Szereticki László, a társ, eközben lerakta a ládákat, és odajött a sofőr mellé, ö azelőtt bányában dolgozott. — Pécsen voltam vájár, szénbányában. Tizenegyed"', évemet töltöm itt. Az első hónapokban gondoltam rá, hogy visszamegyek a bányáiba, de aztán valahogy mégis megragadtam Kaposváron. Mert nehéz munka a rakodás. Nehezebb, mint a bánya. Amikor ide kerültem, még azok a faládák voltak, amelyekbe ötven üveg fért. Akkoriban nagy volt a vándorlás is. Sok jövő-menő me!Ó6 fordult meg itt. A munka, a mostaninál is nehezebb vo|t, a pénz se valami sok. hát hamar elmentek. Talán négy-öt éve, hogy műanyag ládákat használunk. Telerakva ez is megvárt vagy harminc kiló, de már a fogása is könnyebb. — Két hete még így öt percre se tudtunk volna megállni — fjizi hozzá a brigád- vezető. — Nagy volt a hajtás, nem lehetett lazítani. Nyáron mindig többet kell szállítani, szabad szombat sincs ilyenkor. Az ősszel, tavasszal már minden második, télen pedig minden szombatunk szabad, így kiegyenlítődnek a szabad szombatok. — Mi az, ami itt tart, ide köt a pénzen kívül? Hát talán a megszokás. Meg a társak. Segítjük egymást a magánéletben is. Ki építkezik, ki költözködik, olyankor meg elkel a segítség. De az üzemet is javítgatjuk társadalmi munkában. Azt a részt — mutat az »irodaházra« az árukísérő — nemrégen építettük, vasárnaponként. — Ha állni kell, akár göngyöleghiány miatt, vagy a kocsival van baj, akkor nekünk, szállítóknak állásidőt fizetnek. Nekem is beírtak a múltkor fél órát, én meg kihúztam. Inkább segítettem rakodni a másiknak, hogy a munka az »frankó« legyen. Fekete Gábor szellemére, munkamódszerére kíváncsiak. — A legfontosabb dolgokról bizonyára így is szó esett. — Természetesen. Nem elsősorban a részletekről, hanem arról, hogy mit követel a KISZ a fiataloktól. A legtöbb ifjúkommunista véleménye szerint »szigorúak« ezek a határozatok, és ezt jónak tartják. Akik nem akarnak tenni, azok le fognak morzsolódni, de a tevékeny, kezdeményező KISZ-tagok — ők vannak többen — valóban bizonyíthatnak. — Itt az üzemben mi a fő beszédtéma? — A munkaidő kihasználásáról, a jó munkáról esik a legtöbb szó. örülünk, hogy ez a KISZ-es feladat is. Észrevehető, hogy máris »jobban állunk«, több idő jut munkáira a nyolc órából. Bár ez természetes lenne, mégis eredmény. Bányán, a községi aLapszerveaetben a sporttal foglalkoztunk a legtöbbet. Én erről szóltam a kongresszuson. Társaim is remélik, hogy nemcsak a határozatban szerepel majd a sport támogatása. hanem a szakszervezet, a tanácsok — talán mondhatnám, hogy mindenki — megfelelő részt vállalnak a tömegsport fellendítéséből. — Hogyan lehet majd a legjobban ismertetni, tudatosítani a határozatokat? — Ha a régebbi dolgokra gondolok, vagy az élmpnybevlssza,. javasolszámolókat idézem mindenképpen azt nám az a’apszervezeteknek és a vitaköröknek, hogy a határozatok feldolgozásakor ne csak az írott anyagra támaszkodjanak. Keressenek gyakorlati példákat — akár a saját gondjaik közül, és alkalmazzák rájuk a határozatot. Sok jó ötlet származik ebből, és az ismerkedéssel egyidőben, meg lehet kezdeni a végrehajtást. — A kongresszus segített-e abban, hogy a fiatalok munkáját, tetteit jobban elismerjék? — Ná’unk több beszélgetés során tapasztalhattuk, hogy a vállalat vezetősége ismeri a határozatokat, tud a munkánkról, számít a KISZ-re. »Lent« az üzemben a munkatársaim — igaz, legtöbbjük szintén fiatal — érdeklődnek elsősorban. Bányán, ahogy hazaértem a kongresszusról — este 9-koc — rögtönzött élménybeszámolót kellett tartanom. — Végül egy személyes kérdés: irígylik-e azért, mert kongresszusi küldött volt? — Az alapszervezetben mindenki űgv vélekedik, hogy az én küldetésem az alapszerve- zet jó munkájának elismerése is. De — azt hiszem — azért egv kicsit irigyelek. Ez nem hiba, mert ha nem én jutottam volna el a kongresz- szusra, én is irigyelném a társamat. Persze nem »rossz irigységgel«. L. P. Automatizált növényház A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat 3123 négyzetméter alapterületű növényházat épített a Füredi úton NDK-típusterv alapján. A Gorkij utcai Tégi telepet -a MÁV részére kisajátították, ezért volt szükség az új növényház építésére. Ez öt ka- tasztrális hold tartalékterület felhasználásával készült. A teljes beruházás 14 millió forint. A növényház és a hat- ,-vánszemélyes ebédlő és fürdő alapozási költségeit a vasúttól kapott kisajátítási költségből fedezték. Az éoít- kezés tavasszal kezdődött meg. A kivitelezésben a DÉ- DÁSZ kivételével egyetlen idegen vállalat sem vett részt, minden szakmunkát a vállalat végzett. A növényház a i legmodernebbek közé tartozik automatizál fűtésberen- dézicsável. Itt oldal- és tetőfűtést, illetve az egyes magasabb hőigényű fajtáknál talajfűtést is alkalmaznak majd. Szélerő és espesepp hatására nyílnak és záródnak a hatalmas üvegtáblák. Szeptember tizenötödikén próbafűtést tart a vállalat. Három napig üzemeltetik a nagy teljesítményű kazánt, mely a növényházat és a szociális épületeket fogja fűteni. Beszabályozzák az auto- mati'kákat és kijavítják az esetleges tömítési hibákat. Az első növény szegfű lesz. a vállalat már 10 000 palántát meg is vásárolt. Ezenkívül még sokfélé vágott és nyári virágnak való palántát nevelnek. •
