Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

Helsinki fontos előrelépés volt, s reményt keltő távlatokat matatott Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak Acz&l György, az MSZMP i alapelvek egyre inkább az ál­KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökihelyettese válaszolt Jevge- n%ni Popovnak, a TASZSZ tu­dósítójának kérdéseire. — A helsinki záröokmány megvalósításának első éve az ön véleménye szerint milyen eredményeket hozott? — A helsinki tanácskozás óta eltelt évben Európa elő­rehaladt az enyhülés útján. Szélesebbé váltak az állam­közi kapcsolatok, bővült együttműködésük, sikeres erő­feszítések történtek a vitás kérdések békés és igazságos rendezésére, a népek még jobban megismerték egymást. Mindez hozzájárult nemcsak Európa, hanem a világ más térségei politikai légkörének javításához is. A békés egymás mellett élés kibontakozásával földrészün­kön is biztonságosabbá vált a népek élete, javultak az épí­tőmunka feltételei a szocialis­ta országokban. A nyugat­európai munkásosztály és néptömegek harca — a de­mokráciáért, a fasizmus és a monopóliumok ellen — új sza­kaszához érkezett. A békés egymás mellett éles előnyeit Európa minden olyan társa­dalmi osztálya, csoportja, kor­mányzati rendszere élvezi, amely nem fogad el a béké­vel szemben semmiféle más alternatívát. Ez az összes an- tiimperialista, demokratikus «és haladó erő, a realitásokat számításba vevő politikai té­nyező kitartó, következetes küzdelmének eredménye. An­nak az eredményes harcnak a gyümölcse, amelyet a szocia­lista országok és közöttük a Szovjetunió különösen nagy kezdeményező erővel, meg­alapozott!, reális és vonzó po­litikával folytatnak a béké­ért, a biztonságért, az európai haladásért és együttműkö­désért, a földrészünkön meg­teremtendő gyümölcsöző kap­csolatokért. Földrészünk új arculatának kialakításában nagy szerepet töltött be az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet. Leonyid Brezsnyev elvtárs nemrég tett nyilatko­zatában joggal állapíthatta meg, hogy földrészünk az európai biztonsági értekezlet megrendezésével a világpoliti­kában jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint ame­lyen annak előtte volt. Bár a helsinki záróokmány hosszú időre szóló akcióprog­ram, már most látható, hogy a közösen megfogalmazott lamok közötti kapcsolatok alapvető normáivá válnak. Bebizonyosodott, hogy a hel­sinki tanácskozáson — mint Kádár elvtárs mondotta »nem voltak sem győztesek, sem legyőzőitek, ott nyertesek vol­tak, mert minden nép, amely ott képviselve volt, nyert ez­zel az értekezlettel-«. Az euró­pai kommunista és munkás­pártok júniusi, berlini konfe­renciája megalapozottan hangsúlyozta, hogy helsinki újabb távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további erősítése, minden európai or­szág együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztése érdekében. — Az Ön véleménye szerint milyenek az enyhülés további elmélyítésének távlatai az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­monyának fényében? — Hosszú és küzdelmes volt az út az 1969-es budapesti fel­hívás aláírásától a záródoku­mentum aláírásáig, s az "azóta eltelt év tapasztalatai is jel­zik, hogy a végrehajtás sem lesz egyszerű. Az elmúlt idő­szakban elért eredmények az enyhüléssel szembenálló erők elleni harcban születtek. Az Imperialista körök ko­rábban az európai biztonsági tanácskozás sikeréért állhata­tosan küzdő szocialista orszá­gokat azzal vádolták, hogy önös, egyoldalú érdekekből szorgalmazzák a megállapo­dást. Most ugyanazok a kö­rök a végrehajtás oldaláról próbálnak támadni. A záródo­kumentum egyes Vészeinek túlhangsúlyozására irányuló kísérletek a dokumentum más részeinek kárára, a végrehaj­tást veszélyeztetik. S ugyan­azok az államok, amelyek annyira »gondosan« figyelem­mel kísérik a záróokmány végrehajtását a szocialista or­szágokban, például Puerto Ri­cában is nyíltan beavatkoztak Olaszország belügyeibe. A 29 testvérpárt berlini ér­tekezletének dokumentuma és a Helsinkiben elfogadott zá­róokmány világosan megmu­tatja azt az utat, amelyen el­juthatunk a béke és a hala- ■ dás Európájához, Ezt az utat követve tehetjük visszafordít­hatatlanná a nemzetközi eny­hülés folyamatát és megmá- síthatatlanná helsinki szelle­mét. A béke és a biztonság okmánya legyen a békés kap­csolatok és az együttműködés szószólója. Szó szerint is va­lósuljon meg a záróokmány­ban is megfogalmazott törek­vés: az enyhülés, és azok, akik ezt a kifejezést »az erőn ala­puló békeként« próbálják ér­telmezni, meghamisítják a té­nyeket, megsértik az általuk is aláírt okmányt. Népünk és kormányunk örömmel üdvözölte a Helsin­kiben aláírt záróokmányt, s munkálkodik az abban rögzí­tett alapelvek egységes és kölcsönös végrehajtásáért, a kapcsolatok, az együttműkö­dés bővítéséért. Ezt abban a meggyőződésben teszi, hogy az enyhülési folyamatok erő­sítése, a kapcsolatok, bővítése megfelel népünk érdekeinek, javítja a szocialista országok­ban folyó építőmunka külső feltételeit, segíti a nemzetkö­zi munkásosztály, a haladó erők harcát; kedvező minden országnak és népnek. Tevé­kenyen részt veszünk a záró- dokumentum következetek végrehajtásában, de nem táp­lálunk illúziókat e munka gyors eredményeit illetően. Tudjuk, hogy jöhetnek még hidegebb politikai áramlatok, de a népek és az államok kö­zötti kapcsolatokat továbbra is a világtörténelmet objektíve meghatározó erők fogják dön­tően befolyásolni. A helsinki tanácskozás fontos előrelé­pést jelentett ennek a folya­matnak az erősítésében és re­ményt keltő távlatokat muta­tott. A Nyngat-Berlinnel kapcsolatos mesterkedések durván sértik a megállapodást Nyugat-Berlinnek az úgy­nevezett Európai Parlament választásain való' közvetlen vagy közvetett részvétele — mint a Szovjetunió külügymi­nisztériumának augusztus 3-i nyilatkozata megállapította — durván megsértené a városra vonatkozó négyhatalmi meg­állapodásban rögzített elveket és súlyos bonyodalmakat okozhatna — írja a Pravda csütörtöki számában megje­lent kommentárjában Lev Sztrzsizsovszkij. Mint ismere­tes: az EGK állam- és kor­mányfői nemrég megállapod­tak abban, hogy a jövőben közvetlen európai parlamenti választásokat rendeznek. Az NSZK képviselője kijelentet­te, hogy ezt a döntést Berlin nyugati körzeteire is ki kell terjeszteni. A nyugatnémet vezetők követeléseit a brit és a francia küldöttség vezetői tudomásul vették. A hírügynökségi jelentések szerint a nyugat-berlini kép­viselők az európai parlament nyugatnémet frakciójához fognak tartozni, s míg a Bundestagban csak tanácsko­zási joggal rendelkeznek, itt az NSZK küldötteivel egyenlő jogokat fognak élvezni. Ezek a tervek nyilvánvaló ellentmondásban állnak Nyu­gat-Berlinnek a négyhatalmi megállapodásban rögzített jo­gi és politikai státusával. A nyugat-berlini képviselők tör­vénytelen európai parlamenti tagságának erőltetésével, a városnak a nyugat-európai ál­lami-politikai integráció fo­lyamatába való bevonásával az NSZK bizonyos körei nyíl­tan megsértik a város hely­zetét meghatározó elveket. Mindezt nem lehet másként tekinteni, mint Nyugat-Berlin négyhatalmi megállapodás­ban rögzített helyzete revízió­jának. Afrikába utazott a francia köztársasági elnök CT Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csütörtö­kön afrikai útra indult. Négy napig — hivatalosan — Omar Bongo elnök vendége lesz Gabonban, majd Mobutu el­nök meghívására magánláto­gatást tesz Zairében. Giscard d’Estaing itt nagyszabású sza- farin vesz részt: oroszlánra vadászik. Közben azonban — természetesen — jut majd idő a politikai problémák megvi­tatására is. A francia lapok szerint le­hetséges, hogy a francia ál­lamfő mielőtt augusztus 20-án visszatérne Párizsba, még a Közép-afrikai Köztársaságba is ellátogat. Més hevesebb tiltakozás Sowetóban Újabb tüntetés, újabb rendőrsortűz Két napon hat hatott „Részleges” amnesztia Spanyolországban A spanyol igazságügy-mi- I működését. Biztosítani kell nisztérium büntetőintézetei- I hatóságok függetlenségét is. nek igazgatósága a részleges amnesztiarendelet kapcsán 25 szabadon bocsátási parancsot adott ki a különböző fegyin­tézeteknek. A madridi Cara- banchel börtönből kilenc poli­tikai foglyot bocsátottak sza­badon. A követkéző napokban az igazságügyi hatóságok fe­lülvizsgálnak minden esetet és ennek alapján adnak uta­sítást a politikai foglyok sza­badon bocsátására. Sok ezres tömeg tüntetett Sowetóban. A feloszlatására kivezé­nyelt rendőrök ismét a tömegbe lőttek. Az Espresso írja: A NATO-nak gyár!o!$ák a mérges gázt A NATO számára gyártott mérgező gázokat — az Espres­so című olasz hetilap értesü­lése szerint — a sevesói vegyi gyár, ahol július 10-én a nagy robbanás történt. A lap szerint: közvetlenül a szeren­csétlenség után az olaszorszá­gi és NSZK-beli katonai tá­maszpontokról amerikai ka­tonai szakértők érkeztek a helyszínre, talajmintákat vet­tek, s ezeket vizsgálat cél­jából katonai laboratóriumok­ba továbbították. Üjabb, még hevesebb tilta­kozó tüntetés robbant ki csü­törtökön délután Sowetóban, Johannesburg néger lakta kül­városában. Mintegy ötezer diák és felnőtt gyűlt össze, majd menetté alakulva elin­dult a nagyváros központja felé, hogy követelje a júniu­si tüntetések nyomán letar­tóztatott fiatalok szabadon bocsátását. A fajgyűlölő rend­szer rendőrei előbb könnygáz- gránátokkal pórbálták szét­oszlatni a tömeget, majd is­mét tüzet nyitottak. Az első jelentések szerint egy tünte- ’ tőt megöltek. A szerdai sowetói rendőr­sortűz halálos áldozatainak száma közben ötre emelke­dett. Szerdán este két benzines palackot hajítottak Nelson Mandela, az illegális Afrikai Nemzeti Kongresszus vezére feleségének lakására. (Az af­rikai párt vezetőjét a dél- afrikai hatóságok Robben szigetén tartják börtönben.) A szocialista pártok szövet­sége szerdán este kiadott közleményében bírálta az amnesztfarendeletet, mivel nem terjed ki az illegális szakszervezeti tevékenység miatt bebörtönzöttekre. A közlemény rámutat: az igazi amnesztiának el kell ismer­nie az alapvető polgári jogo­kat, és meg kell szüntetnie a rendkívüli törvényezést, pél­dául a közrendvédelmi tör­vényszékek és hadbíróságok I Értekezlet a tengerjogról Csorbuló örökség Aligha lehet csodálkozni azon, hogy a Korzikában töltött szabadságáról vissza­tért Georges Marchais o szokottnál is keményebben fogalmazott kedd esti tele­vízió-nyilatkozatában. Mi ta­gadás: nem a kormány, ha­nem — az FKP KB főtitká­rának gondolatát kölcsönöz­ve — o politika szorul lé­nyeges módosításra Francia- országban. Márpedig a je­lekből ítélve semmi sem utal ilyesfajta változásra. Annál több szó esik a kabi­net esetleges átalakításáról, fia a szóbeszéd igaznak bi­zonyulna is, az igazságügy­miniszter — Giscard elnök régi bizalmasa — aligha vál­nék meg tisztségétől. Nem véletlen, hogy őt küldték nemrég Rómába az elnök személyes üzenetével, vala­mint a franciák támogatási készségének kinyilvánításá­val. Párizsban — úgy látszik — kínos meglepetést keltett Schmidt kancellár szándékos »elszólása« a nyugati nagy­hatalmak Puerto Rico-i meg­állapodásáról. Ami Olaszor­szágban bekövetkezhet előbb vagy utóbb (nevezetesen: a kommunisták bekerülése a kormányzatbal, attól bizo­nyos párizsi Körök is tarta­nak. Ám a nyílt föllépés, a beavatkozás helyeslése bel- politikailag árthat Giscard elnök megtépázott presztí­zsének, ' A nemzeti szuverénitásuk- ra, függetlenségükre mindig oly büszke franciák körében visszatetszést keltett a nyílt zsarolás és beavatkozás Puerto Rico-i terve. — Tú­lontúl közeleg 1978, a fran­cia választások éve, és ha a szavazók a baloldalt juttat­nák többségre, tiszteletben kell tartani a választások eredményét — hangsúlyozta Marchais. Vannak más természetű gondok is Frandaotszágban. Az FKP főtitkára megállapí­totta: a gaulléizmus pozitív öröksége lassan a múlté. Mé­rj/ tábornoknak, a francia vezérkar főnökének cikke nemrég nagy vihart kavart, mert az eddigi katonapoliti­ka gyökeres megváltoztatását helyezte kilátásba. Növekvő katonai kiadások az egyik oldalon, hónapról hónapra több munkanélküli a másikon. Gyengülő vásár­lóértékű frank, emelkedő árak, és változatlanul magas deficit — Marchais így fog­lalta össze a dolgozó fran­ciákat leginkább érintő gon­dokat. A megoldás ? Georges Marchais ezzel sem maradt adós: »Azokra a változások­ra, amelyekre a dolgozóknak és a nemzetnek szüksége van, csak a baloldal hata­lomra jutása esetén kerülhet­ne sor.-«. S nyomatékül még azt is hozzátette: a növekvő elégedetlenség légkörében egyre több gaulleista fordul a baloldal, nemegyszer az FKP felé. HÍREK A VILÁGBÓL New Yorkban folytatja munkáját az ENSZ tengerjogi konferenciája. (Telefoto—AP—MTI—KS) SZOVJET ORVOSOK ér­keztek tegnap Maputóba. A Mozambiki Népi Köztársaság kormányával kötött megálla­podás értelmében segítséget nyújtanak a fiatal afrikai ál­lam lakossága orvosi ellátásá­nak megszervezéséhez. TÖBB BOMBAMERÉNY­LETET követtek el tegnap Franciaországban; egyebek közt három benzinespalackot dobtak Roger Etchegaray marseillei római katolikus érsek kertjébe. EGYMILLIÁRD 22 MILLIÓ DOLLART fordíthat az Egye­sült Államok a spanyolországi katonai támaszpontokkal kap­csolatos kétoldalú szerződés feltételeinek teljesítésére. A határozatot jóváhagyta az amerikai kópviselőház külügyi bizottsága. , LÁZÁR GYÖRGY, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnöké­vé történt kinevezése alkal­mából. * AHMED TALAAD egyipto­mi igazságügyminiszter Bu­karestben Manea Manescu román miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásokat a két or­szág kapcsolatainak tovább­fejlesztéséről. CHILÉBEN több mint 800 ezer dolgozó van munka nél­kül — az El Comerció című perui lap santiagói jelentése szerint. Ez a munkaképes la­kosság 22 százalékának felel meg. ÉLESEN ELÍTÉLTÉK az ENSZ apartheid-ellenes bi­zottsága most folyó időszaká­nak részvevői is a dél-rhode- siai és a dél-afrikai fajüldöző rendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom