Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

ŐSZINTE VÉLEMÉNYCSERE A Központi Bizottság 1975. október 25-i ha­tározata előírta, hogy a párttagsági könyvek cseréje előtt az alapszsrvezetekben minden párttaggal beszélge­tést kell folytatni, és a ta­pasztalatok összegezésére tag­gyűléseket kell tartani. Pártalapszervezeteinkben a személyes beszélgetések be­fejeződtek, és a határozatnak megfelelően folynak a tapasz­talatokat összegező taggyűlé­sek. A személyes beszélgeté­sek során a kommunisták nyílt, őszinte, elvtársi légkör­ben véleményt mondtak a párt politikájának végrehajtá­sával kapcsolatos tevékeny­ségről, az alapszervezetek, az alapszervezeti vezetőségek és a párttagok munkájáról. A beszélgetések alkalmával ér­tékelték a pártmegbízatások teljesítését, a kommunisták politikai felkészültségének, helytállásának helyzetét. Pártunk Központi Bizottsá­ga július 21-i ülésén megtár­gyalta a tagkönyvcsere vég­rehajtásának helyzetét, eddigi tapasztalatait, és joggal álla­pította meg, hogy az alapve-' tő politikai cél: miszerint a tagsági könyvek cseréje során tovább erősítsük a párt esz­mei, politikai, cselekvési egy­ségét. növeljük a párttagok aktivitását, az élet minden területén erősítsük a párt ve­zető szerepét és tömegkapcso­latát — teljesül. Az egyéni beszélgetések és az összegező taggyűlések fő politikai ta­pasztalata, hogy párttagsá­gunk ismételten kifejezésre juttatta egyetértését a párt politikájával, a XI. kongresz- szus határozataival, megmu­tatta, hogy a kommunisták­ban. magas fokú elkötelezett­ség, felelősségérzet és tenni akarás van a politika helyi végrehajtásában. Figyelemre méltó tanulság továbbá, hogy a következetes, fegyelmezett munkára, a kommunista helytállásra, a pártszerű magatartásra a párttagság részéről is határo­zott igény van. Ugyanígy fo­galmazódott meg annak igé­nye, hogy legyen még követ­kezetesebb a politika végre­hajtása és annak ellenőrzése. Több helyen éppen a pártta­gok kérték, hogy a vezefőség tegyen határozottabb intézke­déseket a kötelességeik telje­sítését elmulasztó, vagy er­kölcsi normákat megszegő párttagok ellen. A vezetőség tagjai, illetve a beszélgető csoportok és a párttagok eszmecseréje során megvalósult az egyenrangú partnerek párbeszéde. A be­szélgetések szellemét, hangvé­telét a megalapozottság, a megfontoltság, a kiegyensú­lyozottság, a jobb munka akarása jellemezte. Az el­hangzott vélemények és ja­vaslatok túlnyomó többsége végletektől mentes és előre­vivő volt. Nagy jelentőségű, hogy olyan párttagok véle­ményét is megismerhetjük, akik nyilvános fórumokon nemigen mondták el állás­pontjukat. A személyes beszélgetése­ken szóba került társadalmi, politikai, gazdasági életünk valamennyi időszerű kérdése, ezen túlmenően több helyen pártunk nemzetközi tevé­kenysége is. z ipari jellegű alapszer­vezetekben például a véleménycsere köz­pontjában a munkásosztály vezető szerepének fejlesztésé­vel, helyzetének javításával kapcsolatos intézkedések, a termelés hatékonyságának .növelése, a termelés pártirá­nyítása és pártellenőrzésének' helyzete áll. Az e téren elért eredmények elismerése mel­A tál kitűzött célok eredménye­sebb végrehajtásának kérdé­sei. Mint például a szarvas- marha-, sertés-, zöldségprog­ram végrehajtása, az üzemek közötti kooperáció szorgalma­zása stb. A kommunisták körében fogalmazódott meg az Is, hogy az elmúlt években erősödött az értelmiség szocializmus iránti elkötelezettsége, összes­ségében eredményesen folyik az oktatás, a kultúra, a tu­domány, az egészségügy te­rületét érintő párthatározatok végrehajtása. Ugyanakkor a párttagság észrevétele azt is jelzi, hegy számottevő gon­dok Vannak például az irá­nyításban, a káderpolitika he­lyi végrehajtásában, az e te­rületeket érintő párt- és álla­mi határozatok végrehajtá­sához szükséges egyéb felté­telek megteremtésében. párttagokkal folytatott személyes beszélgeté­sek, a tagkönyvcsere végrehajtásával kapcsolatos vezetőségi ülések, taggyűlé­sek, a pártapparátus tagjai és az aktivisták körében lefoly­tatott konzultációk elősegítet­ték, hogy az alapszervezetek és a kommunisták számára is konkrétan megfogalmazódjék; melyek azok a helyi felada­tok, amelyek biztosítják a XI. kongresszus határozatai­nak sikeres végrehajtását. A véleménycsere ilyen értelem­ben is eredményes volt. Je­lentős lépést tettünk abban az irányban, melyet a XI. kongresszus úgy fogalmazott meg, hogy: a jövőben a párt­megbízatások jobban kötődje­nek az egyes párthatározatok­ból adódó feladatok végrehaj­tásához. A beszélgetések al­kalmával a jól végzett munka elismerése mellett e téren is A lett sok észrevétel és konkrét számtalan bírálat, önbírálat javaslat hangzott el az üzem- szervezés, a vezetés, az üze­mi demokrácia és a szocia­lista munkaverseny további fejlesztésére. A párt agrárpolitikájának helyeslése mellett a mezőgaz­daság területén is szóba ke­rültek a XI. kongresszus ál­Csővezetéken gazdaságos a szállítás Vasúton és tankautóban érkezik a benzin A kaposvári benzinkutak­nál és üzemanyag-tároló te­lepeken évente 120 ezer ton­na benzint és gázolajat ad­nak el: igen nagy mennyiség ez. Az autók számának növe­kedése, az egyre több mun­kagép azonban azt is jelenti, hogy gyorsan emelkedik a fogyasztás. Az autósok természetesnek tartják, hogy a benzinkutak­nál — némi sorban állás után — mindig kapnak üzemanya­got. A gázolaj és a benzin eljuttatása a fogyasztóhoz a hagyományos módon mind nehezebb. A hagyományos mód tankautókat és speciális vasúti kocsikat jelent. A vasúti és a közúti szállí­tás je.enleg nagyon drága. A költség nagysága azonban csak az egyik gond, a másik az, hogy nincs elég szállító- jármű. A rohamosan növekvő igényeket — éppen a forga­lom emelkedése miatt — csak nehezen lehetne vasúton és közúton kielégíteni. Más megoldást kell tehát keresni. Az teljesen megszokott, hogy a kőolajat és a földgázt cső­vezetéken juttatják fel a fel­dolgozóhoz. Néhány nagyobb felhasználóhoz már a kőolaj­ipari termékeket is a föld alatt húzódó csővezeték segít­ségével juttatják el. 410 millió forintos költség­gel épíl'k már azt a 180 ki­lométer hosszú termékvezeté­ket is. amely Százhalombat­táról Pécsre szállítja majd a benzint és a gázolajat, E ve­zetik első szakasza Dombó­várig a napokban készült el. A csővezetéknek kát előnye is van: egyik az, hogy kő- olajtermékek szállításának költsége a felére csökken, a másik pedig, hogy bizton­ságosan lehet eljuttatni a fo­gyasztóhoz: a föld alatt nincs csúcsforgalom, forgalmi aka­dály. A kőolajipari termékeket szállító csővezeték tehát most épül a Dél-Dunántúlon. In­dokolt a kérdés: Kaposváron növeli-e ez ellátás biztonsá­gát ez a vezeték? Másképpen fogalmazva: rákapcsolják-e Kaposvárt a Százhalombatta —Dombóvár—Pécs között hú­zódó vezetékre? A kérdésre Bánhegyi Ber- nát. az ÁFOR főosztályveze­tője azt válaszolta, hogy az ótötdik ötéves terv beruházá­sai között eredetileg nem sze­repelt a Dombóvár és Kapos­vár közötti leágazás. A tíz­éves fejlesztési tervben azon­ban már erről is szó van. Ép­pen a terv alapján vetődött fel: itt vannak az építők, ér­demes lenne megviszgálni, hogy van-e mód a kaposvári leágazás tervezettnél koráb­bi megépítésére. A termékvezetékbe minden­képpen célszerűnek látszik bekötni Kaposvárt: azt azon­ban. hogy mikor hogyan és milyen pénzügyi forrásból valósul meg a benzint és gáz­olajét 64 atmoszféra nyomás­sal szállító csővezeték építé­se, sok mindent mérlegelve az ÁFOR, valamint az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezetői döntik eL E mindössze harminchárom kilométer hosszú vezetékszakasz hosz- szú időre megoldaná Kapos­vár fűtő- és üzemanyaggal történő biztonságos ellátását. Azt, hogy az ötödik ötéves te-rv végére megvalósul-e ez a beruházás, ma még nehéz lenne megmondani. Javaslat ezután készül, s a valóra vál­tás nemcsak és nem is első­sorban — az ÁFOR érdeke. hangzott el. A párttagok több helyen szóvá tették az egyen­lőtlen teherviselést a párt­munkában, a megbízatások formalitását. Többen kérték tehermentesítésüket a sokfajta pártmegbízatás valamelyike alól, mások viszont azt kér­ték, hogy a vezetőség jobban vonja be őket az alapszerve­zet munkájába. összességében értékelve az elhangzott vélemények alap­ján az alapszervezeti munka színvonalának javulásáról adhatunk számot. Ezt igazol­ják a tapasztalatokat össze­vezeterink a helyi társadalmi, gazdasági, politikai élet irá­nyítását mind nagyobb fele­lősséggel és hatékonysággal végzik. Az alapszervezeti ve­zetőségek, a taggyűlések tar­talmi munkájának javítására vonatkozó javaslatok, az irá­nyító pártszervek segítő, el­lenőrző tevékenységével kap­csolatos észrevételek minden bizonnyal nagymértékben elő­segítik a párt vezető szerepé­nek további erősítését, helyi érvényesítését. Szükséges, hogy az elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat érdemi in­tézkedések kövesség. Ezért minden szinten megfelelő ala­possággal kell rendszerezni a tapasztalatokat és nagy fele­lősséggel kell kezelni az in­tézkedést igénylő javaslatokat. Gondoskodni szükséges arról, hogy a különböző természetű felvétések eljussanak azok­hoz, akiket illet, illetve akik intézkedni képesek. A vezető szervek feladata továbbá, hogy folyamatosan ellenőriz­zék a kérelmek, javaslatok, észrevételek elintézését, kér­jék számon, hogy arról a párttagság megfelelő formá­ban tájékoztatást kapjon. E bben a vonatkozásban is el kell kerülni tehát az öncélúságot. Hiszen párttagságunk megalapozot­tan, tisztességgel véleményt mondott abban, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek a munkát akadályozzák, ja­vaslatokat tett arra is, hogy miként szüntethetők meg, és joggal elvárja, hogy az arra illetékesek fordítsanak meg­felelő figyelmet a szükséges intézkedések megtételére. Most a vezető szervekben dolgozó kommunistákon a sor, hogy az őszinte, segítő szándékú észrevételeket ka­matoztassák. Dr. Latos István MAI KOMMENTÁRUNK Vasárnap szünnap A belkereskedelmi minisz­ter módosította az üzletek szombati és vasárnapi nyit­va tartási rendjét: szeptem­ber 13-tól a legtöbb élelmi­szerbolt szombaton zár, va­sárnap pedig egy sem lesz nyitva. Az intézkedés sok embert érint, éppen ezért sokan és sokféleképpen vélekednek róla. Aki a vasárnap dél­előtti kávéját az ABC-ben szokta elfogyasztani, nem örül az intézkedésnek. És — legalábbis az első hetek­ben — bosszankodnak majd miatta a feledékenyek is, azok, akiknek a vasárnapi ebédfőzés közben jut eszük­be, hogy elfogyott otthon a piros paprika, vagy elfelej­tettek villanyégőt vásárolni. örülnek viszont azok az eladók és pénztárosok, akik vasárnap délelőtt sem lehet­tek soha a családdal. Papí­ron a kereskedelemben is negyvennégy órás a munka­hét. A valóságban azonban a dolgozók jelentős része nem szabadnapot, hanem túlórát kapott: a boltokat ugyanis ki kellett nyitni a szabadnapon és vasárnap is. Ezért a vállalatok, szövetke­zetek kénytelenek voltak pénzben megváltani. A So­mogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kis­kereskedelmi Vállalat példá­ul félmillió forintot fizetett évente a szabadnapok meg­váltásáért. A kereskedelem természete­sen a vevőkért van, érdekei­ket figyelembe kell venni a nyitva tartási idő megálla­pításánál is. De csak a vá­sárló érdekeire figyelni nem lenne helyes. A pultok mö­gött többségükben család­anyák állnak, s miközben mosolyogva azt kérdik, hogy mit adhatnak, arra gondol­nak, vajon mit csinál, ho­gyan boldogul nélkülük a vasárnapi ebéddel a család? A vásárló érdeke egyébként nem , szenved csorbát: a va­sárnapi nyitva tartást vala­mikor azért vezették be, hogy a tejet a munkaszüneti napon is tudjanak venni a városok, nagyobb települések lakói. Ezt ezután a kijelölt vendéglátóhelyek árusítják majd. (Az más kérdés, hogy eddig sokszor hiába kereste a vevő akkor is, amikor tar­tani kellett volna!) A vasárnapi nyitva tartás egy másik tapasztalattal is járt: a boltokban csökkent n szombati forgalom. Sokan vélekedtek úgy, hogy ráérnek — és kényelmesebben tud­nak — vasárnap délelőtt 'vásárolni lisztet, cukrot, be­főtteket. Tehát mindazt, amit a hét bármelyik napján megvehetnénk. Vásárlási szo­kásaink sok tekintetben el­avultak. A hűtőszekrények többségében legföljebb a sört tartják hidegen a vaj vagy a felvágott mellett. Több napra ritkán vesznek például húst. És cukorért, lisztért is akkor ugrik le valaki a családból, amikor éppen kellene. Néhány környező szocialis­ta országban természetes már az ott lakóknak, hogy szombaton délután és va­sárnap nincs mód élelmi­szer vásárlásra. Nekünk szo­katlan ez, nekik természe­tes. Tizenharmadikáig van még idő arra, hogy a ven­déglátóhelyek és a háztartá­sok felkészüljenek erre a változásra. Tizenkettedikén még nyitva tartanak vasár­nap is a boltok. A vevők azért ne hagyja­nak mindent az utolsó pil­lanatra. , Dr. K. L A kormányhatározat nyomán < A nagyüzemek támogatják az állattartó kistermelőket A kistermelők támogatására hozott kormányhatározat nyo­mán az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt új, a jelek sze- I rint igen eredményes és a gező taggyűlések is. Partszer- | gazdák által kedvezően foga­dott szerződési rendszert ala­kított ki. Ennek — mint is­meretes — az a lényege, hogy az állattartó háztáji és kise­gítő gazdaságok felkarolására vállalkozó környékbeli me­Angol kacsák magyar tenyésztésben Ha a horgász naphosszat nem fog halat, csak pecabotot, érthetően bosszús, és saját zsákmány híján a Halértéke­sítő Vállalat boltjából viszi haza a pontyot. De ehhez is az kell, hogy az üzletben le­gyen hal. Nyáron nincsenek nagy fo­gások — hallottuk a Balatoni Halgazdaságnál, azonban így is több mázsával futnak be a hajók. A gazdaságnak öt ha­lászbrigádja dolgozik a Bala­tonon, két-két hajóval és ugyanennyi dereglyével. A ti­zenöt tagú brigádok közül a tihanyi és a siófoki a közpon­ti átvevőhelyre érkezik nap nap után a szállítmányával, s innen kerül a helyi halértéke­sítő boltba az árunak mintegy 90 százaléka. Ez a munka meg a tavakon a kacsakeltétés, -nevelés és -hizlalás most a legfőbb ten­nivaló a Balatoni Halgazda­ságban —• a somogyi oldalon. A jövő évi törzskacsaállo- mányt Balatonlelle közelében, Irma.pusztán nevelik. Angol cégtől veszik a szülőpárokat. öt évre szóló szerződést kö­töttek a szállítóval, a tartás- technológiát is az angoloktól kapják, e szerint nevelik a szülőpárokat. Az angoloktól összesen 14 ezret vásárolnak, ennek egy része m4r megjött. Jelenleg több mint tízezer törzskacsa van Irmapu&ztán. Ezek nevelése — a Vesző rém megyében, Tapolca közelében létesülő pisztrángtelep mun­kái mellett — kiemelkedő fontosságú tevékenysége a gazdaságnak ebben, az idő­szakban. zőgazdasági nagyüzemekkel és más szervezetekkel együttmű­ködési szerződést kötnek a felvásárló vállalatok. Ily mó­don a kistermelőkhöz a szó szoros értelmében legközelebb levő mezőgazdasági nagyüze­mi termelőbázis hangolja ösz- sze a község kistermelőinek tevékenységét, igen hatéko­nyan koordinálja a háztáji hizlalást, és végső soron részt vesz a lakosság ellátásának fontos szerepet játszó kisüze­mi hústermelés ‘ szervezésében is. Mintegy 1,5 millió sertést hizlalnak meg a gazdák úgy, hogy a nagyüzemek hatéko­nyan támogatják őket. Egye­bek között takarmányt és szállítóeszközt biztosítanak nekik, előjegyzik a vágóhídon az átadás idejét, megállapod­nak a szállítás rendjében, és szaktanácsadásban részesítik a velük szoros gazdasági kap­csolatban lévő kistermelő partnereket. Azok a háztáji vagy kisegítő gazdasági terme­lők, akik nem vesznek részt az új szerződéses rendszerben — például azért, mert a helyi tsz valamilyen oknál fogva nem tud vállalkozni a széles körű támogatásra —, a régi­vel azonos szerződést köthet­tek az állatforgalmi és hús­ipari vállalatokkal: ebben az esetben tehát nem mezőgazda­sági nagyüzem, hanem tovább­ra is a húsipar maradt köz­vetlen partnerük. A tapasztalatok szerint a szerződést kötő nagyüzemek több mint fele már igen jól látja el új teendőit. A kedvezően megváltozott helyzet egyik jele — ez a mezőgazdászoknak igen sokat .mond —, hogy az egy évvel ezelőtt — valószínűleg éppen a háztáji, termelők magára maradása és kisebb mérték­ben az értékesítési biztonság hiánya miatt — 60 ezerrel csökkent a kocaállomány az idén nyáron »-visszaállt-“, s szaporulata nagyobb húster­melést tesz majd lehetővé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom