Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
Az MSZMP tudományos műhelyei A Politikai Főiskola Mitől lesz víg a filmjáték? tat MSZMP Politikai Főiskolájának alapvető feladata a párt-, társadalmi ' és állami szervek vezető munkatársainak elméleti-politikai képzése és továbbképzése. A marxizmus—leninizmus alaptárgyait és a párt politikájának fő területeit egyetemi színvonalon oktató intézmény ugyanakkor fontos tudományos műhely is, a marxizmus —leninizmus, a politikai tudományok művelésének egyik hazai központja. A Politikai Főiskolán folyó tudományos munkáról beszélgettünk dr. Vészi Béla rektorhelyettessel. — Hogyan szolgálja a főiskola oktatóinak tudományos munkája az oktatás hatékonyságát? — Pártunk tudománypolitikai irányelveinek egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tudományos munka szerves egységet képezzen, s a kutatás mindenekelőtt a . képzés színvonalának növelését kell előmozdítsa. A tudományos kutatás irányának meghatározásakor számunkra is ez az elsődleges. Különös figyelmet fordítunk azokra a területekre. melyeken a mi főiskolánk jelenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkásmozgalom fejlődési törvényszerűségeinek kutatása. A nemzetközi munkásmozgalom történetét feldolgozó kétkötetes művet — mely a mi tanáraink alkotása — méltán nevezhetjük úttörő jellegűnek, hiszen ilyen munka mindeddig nem született hazánkban. Ez a könyv elsősorban az oktatás szükségleteit elégíti ki, de ezen túlmenő jelentősége is van. Ugyancsak a képzés igényei követelték meg a pártépítés kérdéseinek rendszerezett, tudományos igényű feldolgozását, amiben ezzel foglalkozó tanszékünk végzett úttörő munkát. Korábban e tárgy oktatása bizonyos gyá- korlati tapasztalatok ismertetésére, átadására szorítkozott. Végzett hallgatóinkkal folytatott beszélgetéseinken kitűnt, hogy az e munka eredményeit összefoglaló könyvet —• melynek egyébként a közeljövőben már a második, átdolgozott kiadása jelenik meg — sokan mindennapi politikai tevékenységükben is közvetlenül hasznosítani tudják. De ugyanígy az oktatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban elsőként A népköltészet — Gorkij szerint — a dolgozó nép kollektív, szóbeli költészete. Magában hordozza a dalt, a mesét, a balladát, a verset. Az utóbbi évtizedekben hatalmas gyűjtőmunka kezdődött: föltérképezni a népi kincsek eredetét, összegyűjteni, válogatni mindazt a szellemi értéket, amelynek kollektív birtokosai vagyunk. Ortutay Gyula -vezetésével a gyűjtött népmesék három kötete jelent meg, ezt követte 1968-ban a Magyar népballadák című gyűjtemény. A válogatást megelőzte a magyar népdalok tára, amelynek kibővített, teljes, magyarázattal ellátott második kötetét a közelmúltban adta közre Ortutay Gyula és Katona Imre. A népdalkincs több tízezres csokrából válogattak, amikor a gyűjteményt összeállították. A két kötetbe kétezer-négyszáz dal szövege került. Vajon mit ér a dal csupán szöveges bemutatásban, dallam nélkül? — kérdezhetné az ember. Csak akkor döbben rá fontosságára, amikor kezébe véve a könyvet elolvassa a gazdag elemzést. A népdalszöveg olyan eddig ki nem aknázott, föl nem térképezett hagyománya a magyar költészetnek, amellyel nem sokan foglalkoztak elemző módon, A mai értelemben vett nagy népdalgyűjtést —- amelyet — kidolgozzuk a szociológia tárgyának rendszerezett felépítését, s ezt egy tankönyvbe foglaljuk. Ebben természetesen nemcsak a mi kutatási eredményeinket rögzítettük, hiszen a szociológiai kutató munkának nem mi vagyunk a központja. Egy meghatározott területen, a politikai magatartás kutatásában viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szociológiai tanszékünknek. — Miként illeszkedik a főiskola tudományos tevékenysége a hazánkban folyó társadalomtudományi kutatás rendszerébe? — Itt mindenekelőtt az érdemel említést, hogy tevékenyen részt veszünk abban a komplex kutatómunkában, mely a XI. kongresszuson megjelölt feladatok megvalósítását, a párt soron következő kongresszusa döntéseinek elméleti előkészítését szolgálja. Az erre készült középtávú kutatási tervben megjelölt témák közül hat téma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fellett szocialista társadalom jellemző vonásai; a gazdasági fejlesztés fő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szocialista demokrácia problémái; a szocialista életmód; a tudat fejlesztésének feladatai. Tanáraink egy-egy csoportja foglalkozik e témák valamely meghatározott kérdésköréveL Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdéseinek elemzésében, mely a társadalomtudományi kutatásnak egyik kiemelt feladata ezekben az években. Ezen az összetett kérdéskörön belül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgáljuk, elemezzük. — A szélesebb közvélemény is mindjobban tudomást szerez a szocialista országok társadalomtudósainak, tudományos műhelyeinek bővülő közös tevékenységéről. Minden bizonnyal a Politikai Főiskola is részt vállal ebből... — Valóban, tudományos tevékenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesznek olyan nemzetközi kollektívákban, amelyek együttes munkával kutatják a mai valóság lényeges összefüggéseit. Ilyen témák a kapitalizmus általános válságának mai szakasza, a munkásosztály szerepe a nemzetközi forradalmi folyamatokban, a szoKodály és Bartók nevéhez kapcsolunk — megelőzte egy tizennyolcadik századbeli. Mindegyikre jellemző — különösen a XX. századira, hogy a gyűjtés, feldolgozás során a dallamot részesítették előnyben, vitték tökélyre. Bartók zsenialitásának eredményeképpen lett a magyar népdal az egyetemes zenetörténet része. A szöveg tehát háttérbe szorult a dallammal szemben. A most megjelent kétkötetes munka ezt a hiányosságot igyekszik pótolni, bár ahogy a bevezetőben olvashatjuk, korántsem a teljesség igényével. Hátravan még a népdal- szövegek elemző, összehasonlító vizsgálata. A gyűjtés történetét is vázolja a két kötet. Vannak emlékeink a pozsonyi Magyar Hírmondó 1782-i évfolyamának januári számából, amelyben Háth Mátyás szerkesztő meghirdeti a népdal- gyűjtést, angol és francia példákat emlegetve követendő útként. Ez volt az első országos akció, melyhez csatlakozott Révai Miklós, a Becsben élő nyelvtudós, akinek terve volt megalkotni egy teljes népköltészeti gyűjteményt. Folytatja a sort Petőfi és Arany verselése, majd Arany János fiának, Arany Lászlónak. tudományos tevékenysége. Idézhetjük Pálóczi Horváth Ádám Ö és Üj Ötödfél- száz Énekek című gyűjtemécialista internacionalizmus tartalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sajátosságai, a szocialista demokrácia problémái, a szocialista társadalmi rend előnyei. Ezek többségében az együttes munka már megkezdődött. Két- és többoldalú megállapodások alapján együttes kutatómunkát folytatunk szocialista országokban működő testvérintézményeinkkel is. A pártfőiskolák pártépítési tanszékei közösen monográfiát készítenek a párt fejlődésének és vezető szerepe fokozódásának kérdéseiről. Közreműködünk a fejlett szocialista társadalom és a szocialista életmód kérdéseit tárgyaló közös munka elkészítésében is, melynek munkálatait prágai testvérintézmé- nyünk koordinálja. — Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy a tudományos kutatás az utóbbi időben fokozódó szerepet játszik a Politikai Főiskola tevékenységében. — Ez kétségtelen, hiszen az említett komplex kutatásokban tanárainknak mintegy 40—45 százaléka vesz részt. Emellett vannak ezekbe nem foglalható egyéni kutatások is, melyek szintén fontos valóságfeltáró és ideológiai nevelő szerepet játszanak. Tudományos tevékenységünk súlyának növekedéseként értékeljük, hogy egyre gyakrabban vagyunk mi a házigazdái vagy egyik rendezői a párt által szervezett nemzetközi és hazai tudományos tanácskozásoknak. A kutatómunka eredményeinek bővülését jelzi, hogy most már hosszabb ideje évenként négyszer megjelentetjük a Politikai Főiskola közleményei című kiadványunkat, amely egyik fóruma az eredmények publikálásának. Az ilyen tevékenység iránti érdeklődést jelzi, hogy az eddig csak szűk körben terjesztett kiadványt, miután az egyik pártfolyóiratban ennek lehetőségét meghirdettük, több mint háromezren fizették elő. Természetesen sohasem tévesztjük szem elől'; hogy intézményünk alapvető feladata az oktatás. A tudományos kutatómunka eredményei beépülnek az oktatott tananyagokba, s ezen az úton is, de más csatornákon keresztül is a szélesebb társadalmi köz- gondolkodás részeivé válnak. Ezen a módon igyekszünk segíteni a tudat szocialista formálását — fejezte be nyilatkozatát dr. Vészi Béla. nyét, amelynek kéziratos formája 1953-ban került elő. Ortutay és Katona mindezeket a hagyományokat figyelembe veszi, és felhasználja az utóbbi évtizedek tudományos gyűjtéseinek eredményét, amikor téma szerint válogat a magyar népdal hatalmas tárából. A két kötetben helyet kapott több mint kétezer népdalszöveg az emberi élet állomásait veszi számba. Hozzájuk köti a különböző alkalmakra keletkezett dalszövegeket. Az első kötet bölcsődalokkal, gyermekjátékokkal, gyermekdalokkal, mesékkel, találós kérdésekkel kezdődik, majd szerelmi dalokkal, sőt — ami nem ismert a népköltészetből — verses szerelmi levelekkel folytatódik. És így tovább a vőfélyhívogatótói az esküvői rigmusokon, a katonadalokon keresztül egészen a halálig. Érdemes a népdalt a dallamtól függetlenül, »-csupán-« nyelvi szépsége miatt is figyelni. Mert ahogy Ortutay írja: »-Nemcsak a nyelvjárások új meg új színeket adó szavait, ezt a végtelen szókészletet köszönheti a népköltészet nyelvünknek,- nem is csak a hangzásnak elemezhe- tetlenül finom árnyalatait, hanem a minden műfaj, minden téma kifejezésére kész hajlandóságot, megjelenítő, éltető erőt. S. M. Művészfilm, filmvígjáték, játékfilm. filmszatíra... A filmművészet műfajai módot adnak a szójátékra anélkül, hogy bántani akarnánk lényegüket. A filmvígjátékról szóló írásunk alapját a múlt héten lezajlott siófoki filmvíg- iátéknapok kapcsán tartott vitasorozat adja. Frissen hírt adtunk az eseményekről, rendezői véleményeket közöltünk. Visszatérünk ezekre, hiszen a szakemberek még korántsem tekintik befejezettnek a vitát. A filmvígjátékra mindig volt kereslet, ezzel szemben ebben a műfajban csökken a filmek száma. A filmipar nem elégíti ki az igényeket. Ennek okait járták körül a vitatkozók (időnként örvendetes közelségbe jutottak hozzá!!. Nemzedéki sajátosság volna az egyik ok? Utalásszerű bizonyosság erre is van, mégpedig az, hogy kevés a fiatal, s nem sokkal több a »-középgenerációhoz-« tartozó filmvíg játék-rendező. Az idősebbek közül viszont alig akad, akinek a »termésében« ne találnánk maradandó filmvígjátékot is. A filmvígjátéknak kétségkívül olyan szerepe is van, hogy a mozivászon elé szoktassa a nézőt. Kezdetben bemegy egy bohózat kedvéért, s miután jól érezte magát, jegyet vesz más filmekre is. itt adódik a kérdés: mi az, ami tényleg jó szórakozást, önfeledt nevetést vált ki? Hat szocialista ország rendezőinek közös gondja merült itt fel, éppen az iménti igény kielégítetlensége kapcsán: hiányoznak o vérbő vígjátéki figurák, a jó dialógusok. Tehát nem áll az a képlet, mely szerint a néző mindig fogadja el nevettető hősnek azt, akit a rendező erre a szerepre kiszemel. Az viszont nagyon is bizonyított, hogy a néző csak azon a jelenetén vagy történetláncon tud nevetni, amelyet gondolatban folytatni képes, vagyis (iményként fogadhatja azt, amit látott és hallott. Csak így tóhet gondolatot formálni, értékes mondanivalót eljuttatni az emberekhez. Elhangzott a vitában: olykor nem ártana elhallgatni a vígjátékszerepre fölkért színész előtt, hogy milyen műfajban játszik, mert így tökéletesebb, hihetőbb figurát adhatna, s nem erezné azt, hogy neki mindig és mindenáron bohóckodnia kell... Gyakran említették Kabos Gyula feledhetetlen alakításait. s a kitűnő teljesítmények kapcsán a partner szerepét. Nála is és általában a műfaj nagyjainál a siker egyik forrása az volt, hogy kerülték önmaguk vagy mások gegjeinek ismétlését, és minden helyzetre »-kitalálták« a legmegfelelőbb ötletet. A másik az, hogy olyan színészA soha nem látottság érzése kell ahhoz, hogy oda- vissza 1000 kilométert . utazzon az ember azért, hogy megmássza a Nagy Milic csúcsát. Az első pillanatra felkapja a fejét, hol is lehet ez a hegy, majd gyalogosan eny- nyi utat megtenni. Csak egy túra miatt,, hogy azután visz- szatérve hátra nézegessen az ember a távolodó csúcsra. Az ország legészakibb csücskében, a Zempléni-hegységben, annak is a legfelső sarkában, a rhagyar—szlovák határ érintkezésénél van ez a 896 méter magasságú hegycsúcs. Annyit olvashatott csak az ember, hogy a Zempléni- hegységet elhanyagolják a turisták. Sárospatakra, a Rá- kóczi-várba még csak elvándorolnak, de a Nagy Milic aljában fekvő Füzér községben, a hasonló nevű, csodálatos várrom aljában somogyi emberrel találkozni, azt hiszem ritkaság. A Nagy Milic kényelmesen egynapi túrát jelent, így hát kiadó szobát kell keresni, hiszen a turistaszállás ismeretlen. A délután azonban arra jó. hogy" a falu közelében nyurgán emelkedő andezittömböt elég kellemes szerpenA felépüléshez idő kell társakkal dolgoztak, akik mindig »jó lapokat osztottak«, azaz »föladták a poéneket«. Erre ma is nagy szükség van. hiszen az üresjáratnak közönségtaszító hatása van. Tudunk nevetni, és igényeljük a jó nevetést. Tabi László szerint: a humor ki- sebb-nagyobb mértékben torzító tükröt tart a közönség elé, de csak általánosan ismert alapokra épülhet és csali emberi-érzelmi indula- '.októl fűtve lehet magával ragadó! Tehát ilyen föltéte- ,-eknek kellene megfelelnie a filmvígjátéknak a siker érdekében, A rossz filmvígjáték — • Köllő Miklós gondolatait idézve — kiütéses vereséget szenved, s a k. o. után a lelki-fizikai fölépüléshez idő tin úton másszuk meg. A tetőn csodálatos látványt nyújt Füzér vára. Egykor az Árpádházi királyok tulajdonában volt a vár, később több családé lett, köztük a Nádas- dyaiké, végül a Károlyiaké. 1686-ban robbantatta fel Li- pót császár. Romfalai meredeznek, a bástyatorony állja még az állandóan fújdogáló szelet. A bástyatorony alsó szintjén levő, még épen álló szoba őrizte a mohácsi csata után egy ideig a magyar királyi koronát. A »castrum Fyzer« egész területe természetvédelmi terület. Nemcsak eredetiségével, hanem azért is, mert annyira kapcsolódik a Kárpátok vonulatához, hogy a flórája is ahhoz hasonló. A nagy milici hegyi túra az országos kék jelzésű úton halad, a csataréti vadászházig — mintegy 4 kilométeren — jól kiépített úton, innen állandóan emelkedő, jól járható sziklás út vezet a csúcsig. Kényelmesen három óra alatt elérhető. Állandóan tölgyeserdőben. Az indulás előtt kapott figyelmeztetés ébren tartja az embert. A melegben ugyanis arra hajlamos, hogy kell. Ügy véljük, érdeme* as <5 okfejtésével zárni a múlt heti eseményeket követő eszmefuttatást. Meg kell adni a nekirugaszkodás lehetőségét, hogy ne csupán a Liliomfit es A tizedes meg a többieket emlegethessük, mint a magyar filmvígjáték kiemelkedően nagy alkotásait. Nem gegmenekre van szükség, hanem a jó humorérzékű társaságok kivihető, jó ötleteire. Legyen több önbizalmunk a humor befogadására és gyakorlására. A jó humorérzék éppen attól jó, hogy akinek ez sajátja, tisztában van önnön fogyatékosságaival és értékeivel is. Hisszük, hogy nem váratnak magukra sokáig a jó magyar íiimvígjátékok. Hernesz Ferenc ledobja a hátizsákját, és leüljön rövid pihenőre. »Jó lesz egy botot vinni« — figyelmeztet a füzéri erdős, Pásztor József, mert az utat mindig piszkálni kell, hogy az úton a melegben összegömbölyödött, szundikáló keresztes vipera elriadjon. Ez azonban ne ijesszen el senkit, mert erdős ismerősünk az utóbbi években csak két vi- peracsípósről tudott beszámolni. A milici csúcsról belátni a Tátra vonalát, Kassát délfelé pedig Borsit, Rákóczi szülőfaluját és természetesen az egész hegyközi széles völgyet. Aki kényelmesen akar feljutni, az más úton, a lászlótanyai üdülőig autóbusz- útón is mehet, s akkor csak egész kis utat kell gyalogolni a csúcsig. Útközben megtekinthető Sárospatak, Sátoraljaújhely, Széphalom a Ka- zinczy-mauzóleummal, Hollóháza. a Kőkapu vidéke. Mindehhez 3—4 nap elégséges a túrával együtt. Dr. Szili Gyula Somogyi Néplap Kéíezer-négyszáz népdal Két új aluljáró Budapesten Augusztus 20-án adták át Budapest két új aluljáróját a Felszabadulás téren, illetőleg a Nagyvárad téren. Első képünk a Felszabadulás téri aluljáró egyik bejáratát, második képünk a Nagyvárad téri aluljáró belső terét mutatja. Nagy milici hegyi túra
