Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
YilAG £RO LEJÁRJ A!; EGYESOLJEIEK] Ara; 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 197. szám 1976. augusztus 20., péntek Felvonták az állami zászlót Az alkotmány ünnepének tiszteletére csütörtökön délután az Országház előtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A Gellérthegyen ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Éjfél után kezdődött a záróülés Befejezte munkáját a colomból csúcsértekezlet Az él nem kötelezett országok állam- és kormányfői 5. értekezletének záróülése helyi idő szerint augusztus 20-án 00.38 órakor megkezdődött. Az állam- és kormányfők elfogadták a csúcsértekezlet dokumentumait: politikai Budapestre látogatott a Libanoni Kommunista Párt titkára Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására augusztus 19-én látogatást tett Budapesten Nádim Abdel Szamod, a Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára. A Libanoni KP képviselőjével megbeszélést folytatott Győri Imre, az MSZMP KB titkára és dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A megbeszéléseken áttekintették a közel- keleti helyzet legutóbbi fejleményeit, különös tekintettel a libanoni eseményekre. A két párt képviselői hangsúlyozták, hogy a libanoni vérontás elhúzódása a libanoni reakciós erők és az őiket támogató amerikai imperialista körök és térségbeli szövetségeseik tevékenységének, a közel-keleti helyzet rendezetlenségének következménye. Ezek az erők a libanoni fegyveres harc kiterjesztésére, a haladó nemzeti front felszámolására, az ország kettéosztására, a palesztinai felszabadító mozgalom megsemmisítésére törekednek. A libanoni tragikus események a közel-keleti helyzet további súlyosbodását idézik elő. Az MSZMP és az LKP képviselői állást foglaltak a libanoni vérontás mielőbbi megszüntetése, a válság politikai eszközökkel történő rendezése mellett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a libanoni belső konfliktust külső erők beavatkozásától mentesen a libanoniaknak kell megoldaniuk oly módon, hogy az biztosítsa az ország egységét, függetlenségét, békés, demokratikus fejlődését. A Libanoni KP képviselője hangsúlyozta, hogy a szíriai csapatok kivonása Libanon területéről meghatározó jelentőségű lenne a líbiai válság békés,, demokratikus alapokon való rendezésében. Elítélték Izraelnek a Libanon szuverenitását sértő kalózakcióit, amelyekkel megpróbálják blokád alá vonni a libanoni partokat. Az MSZMP képviselői Ismételten kifejezték pártjuk szolidaritását a Libanoni Kommunista Párttal, a libanoni haladó nemzeti erőkkel, a palesztinai f elszabad ítási mozgalommal, és támogatásukról biztosították őket az imperializmus, az izraeli agresszió, a libanoni és az arab reakció ellen folytatott har- I cukban. nyilatkozatot, a gazdasági nyilatkozatot és a gazdasági akcióprogramot. Az elnöklő Bandaranaike asszony, a vendéglátó Sri Lanka kormányfője bejelentette, hogy az el nem kötelezett országok 6. csúcsértekezletét Havannában tartják. Szirimavo Bandanaraike asszony, Sri Lanka miniszter- elnöke, az el nem kötelezett államok csúcsértekezletének házigazdája, csütörtökön délben közölte,' hogy a konferenciát a tervezett időpontban, tehát csütörtökön késő este befejezik. Az általános vita folytatódó felszólalásaival egyidejűleg a külügyminiszterek is összeültek, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a kiadandó dokumentumokon. Csütörtökön délelőtt a küldöttek nagy tapsa közepette Agostinho Neto, a mozgalomba most fölvett független Angola miniszterelnöke emelkedett szólásra. Forró köszönetét mondott azoknak az országoknak, amelyek testvéri segítséget nyújtottak Angolának a dél-afrikai agresszorók és más imperialista zsoldosok elleni harcában. Hangsúlyozta, a nemzetközi szolidaritás felbecsülhetetlen jelentőségét az angolai nép felszabadulásában. Neto teljes támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az Indiai-óceán térségét változtassák a béke övezetévé. Ehhez elsősorban fel kell számolni minden katonai támaszpontot az indiai szigeteken, mindenekelőtt a Diego Garda szigeten kiépített amerikai bázist. (Folytatás a 2. oldalon) Zánkára érkeztek az Ifjú Gárda-szemle részvevői A VII. országos Ifjú Gárdaszemle versenyzői — több mint hétszázan — az egynapos balatonfenyvesi táborozás után tegnap reggel hajéval érkeztek Zánkára, s ott találkoztak az úttörőváros lakóival. Nem véletlen találkozás ez. Tegnap délelőtt több kedves vendéget fogadtaik a piros nyakkendősök, akik 10 óra után ünnepségen jöttek ösz- sze. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnöke — a történelmi zászlók behozatala után — köszöntötte a táborlakókat és azok vendégeit, az ifjúGerald Ford a republikánusok elnökjelöltje Robert Dole az alelnökjelött Gerald Ford a köztársasági párt elnökjelöltje. A párt Kansas City-ben ülésező kongresszusán 1187 küldött Ford, 1070 Ronald Reagan jelölését támogatta a közép-európai idő szerint csütörtökön reggel rendezett szavazáson. Gerald Ford ellenfele a novemberi választáson James Carter,'akit a demokrata párt kongresszusa júniusban egyhangúlag jelölt az Egyesült Államok elnökjelöltjének. Az . eddigi felmérések szerint a demokrata jelölt jelentős többségre számíthat a novemberi szavazáson. Gerald Ford Igen nehezen kivívott és viszonylag csekély arányú győzelme aligha javítja a köztársaságiak esélyeit a novemberi elnökválasztáson. A két amerikai polgári párt Közül a maradibb — a republikánusoké — 1968 óta van kormányon. Richard Nixon átütő választási győzelmei mögött sok független, illetve demokratapárti szavazó is állott. A század egyik legnagyobb sikerű köztársasági politikusa azonban erkölcsi halott, nevét még csak ki sem ejtették a kongresszuson, amelyre a Nixon-korszak botrányai, a Watergate-ügy árnyéka nehezedett. Kordnak, Nixon egykori al- einökének váratlanul súlyos harcot kellett folytatnia Ronald Reagannal, a jelöltségért. Reagan, az egykori hollywoodi filmszínész, utóbb kaliforniai kormányzó, a párt jobbszárnyának jelöltjeként indult és — meglepetésre — nagy sikereket aratott az előválasztásokon, jelentős tábort alakított ki magának a pártban. Eleve valószínű volt, hogy a republikánusok végülis For- dot, a hivatalban levő elnököt indítják majd a nyilván esélytelenebb Reagan helyett. Reagannak ennek ellenére nem csekély befolyást sikerült szerezni a választási kampány időszakában az amerikai politikára : a Fehér Ház mind bel- mind külpolitikájában jöbbra- tolódott. Az a törekvés, hogy kifogják a szelet Reagan vitorlájából, oda vezetett, hogy a két jelölt lényegében abban vetélkedett: melyikük az »igazi« konzervatív, a jobboldal számára kívánatos jelölt. E választási taktika egyik kihatása volt a külpolitika megmerevedése: átmenetileg hűvösebbé vált a szovjet—amerikai viszony, elodázódott az új megállapodások, elsősorban a második SALT-egyezmény aláírása. Ennek a légkörnek felel meg a pártprogram külpolitikai része, amelyhez még egy szélsőséges jüegésuítest jt> fűztek, a kongresszus jóváhagyásával. Kissinger külügyminiszter, akinek politikája és személye vörös posztó a republikánus jobboldal szemében, csak a tanácskozás utolsó napjára érkezik Kansas Ci- ty-be. Általános azonban a várakozás, hogy Gerald Ford, új- rajelölése után, folytatja a februárban »befagyasztott«, realisztikusabb külpolitikai vonalat, amelyet nyilvánvalóan támogat az amerikai választók jelentős többsége. Éppen ezért a többi között elképzelhető az új SALT-egyezmény megkötése is, még a novemberi választás előtt. (Folytatás a 2. oldalon) gárdistákat. Oláh István altábornagy ezután megnyitotta az úttörők országos honvédelmi szemléjének eseménysorozatát. A tegnap délelőtt különösen érdekes volt az úttörővárosban. Egymást váltották a színvonalas rendezvények. Határőreink lovasbemutatót tartottak, az úttörő tűzoltók külön gyakorlaton bizonyították felkészültségüket, míg a közlekedési, munkásőr, vízi úttörők délután külön »műsorral« köszöntötték a kedves vendégeket. Elkalauzolták ókét az úttörőváros létesítményeibe és bemutatták a haditechnikai parkot is. Minden altá- bor egy-egy ifjúgárdista szakaszt látott vendégül ezen a napon. Az ifjúgárdisták beszéltek a mindennapjaikról, munkájukról és az egyenruha becsületéről. Tegnap délelőtt napiparancsban hirdették meg az úttörőgárda megalakulását, amelyik ezentúl összefogja és egységes szemlélet szerint irányítja az úttörőhonvéd, határőr, tűzoltó, közlekedési úttörők, munkásőr, vízi úttörők és egészségőr szakaszok életét. Ugyancsak tegnap délelőtt a zánkai úttörőváros központi épülete fontos tanácskozásnak adott otthont, ahol az úttörők hazafias és honvédelmi nevelésének legfontosabb feladatait tárgyalták meg. A VII. országos Ifjú Gárdaszemle részvevői tegnap este újból hajóra szálltak, s Ba- latonfenyvesre utaztak, a KISZ Somogy megyei Bizottságának vezetőképző táborába. Ma reggel autóbuszkaravánnal indulnak a fővárosba, ahol a tisztavatáson, a vízi és légi parádén vesznek részt, s ezzel fejeződik be az országos találkozó. 1 N. J. Az első munkanap Uszty-Ilirnszkben Csütörtökön volt az első A TASZSZ hírügynökség munkanap a Kun Béla nevét viselő magyar ifjúsági építőbrigádnak, amely a szibériai Uszty—Ilimszkben részt vesz a KGST tagországok együttes erőfeszítésével épülő fafeldolgozó kombinát letreho- zctóábeak jelentése hangoztatja: a Kun Béla brigád tagjainak első munkanapja azt bizonyította, hogy a magyar fiatalok jól képzett építők, értik a mesterségüket és jelentősen hozzá akarnak járulni az Anga- ra-parti. új óriáskombinát épí- jéséhsfc Emberi fogaink Mennyi zaj, mennyi fecsegés hangzik el Nyugaton az emberi jogok körül. És mily szép is lenne, ha e valóban magasztos fogalmak a valóságban is úgy nyilvánulnának meg, úgy élnének, mint a törvénytárak ünnepélyes szövegeiben, a politikusok szónoklataiban, a kérkedő sajtóformulákban, a burzsoá sajtó cikkeiben. A »minden ember szabadnak és egyenlőnek született« gyönyörű gondolatát már megszületése pillanata után hatályon kívül helyezte a valóság, hiszen például a sokat idézett amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (amely először fogalmazta meg 1776-ban ezeket az elveket és amelyet Marx maga is »az emberi• jogok első nyilatkozataiként üdvözölt) még a rabszolgaságot se helyezte hatályon kívül a maga idejében. Annak az eszmének pedig, amely szerint e célokkal ellentétbe kerülő kormányzási formát »a népnek jogában áll megváltoztatni, vagy teljesen megsemmisíteni«, tehát a népek jbgának a felkelésre és a forradalomra, éppen ott kellett hosszú üldöztetést kiállnia, ahol ezeket a jogokat valamikor megfogalmazták. A kérdés, mármint az, hogy ki veszi komolyan és ki juttatja következetesen érvényre minden jogát a szabadsághoz, méltósághoz és állampolgári egyenlőséghez, változatlan érvényű. És változatlan az is, hogy a választ nem a nyilatkozatok, az ünnepélyes deklarációk adják meg, havam azok a társadalmi és emberi lzörülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghirdetett alapvető jogok érvényesüljenek. Mi szépnek, ünnepélyesnek tartjuk a Magyar Népköz- társaság alkotmányát, amely megszabja minden polgárának alapvető jogait, szélesebb értelemben természetes emberi jogait is. Lehet, hogy vannak más alkotmányok, amelyek még szebb, vagy fennköltebb kifejezéseket találtak az illető ország állampolgárai jogainak meghatározására. A kérdés azonban mégis az: mennyi valósul meg azokból? Az 1972. évi országgyűlés, amely módosította a korábbi szövegezést, egyebek között beiktatta paragrafusai közé, hogy »Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében«. Ugyancsak törvénybe iktatta azt is, hogy »a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona«, minthogy csakis ez utóbbi rend nyithatja pieg az ember, minden állampolgár lehetőségét ahhoz, hogy valóban érdemben, közvetlenül is részt vegyen mind munkahelyén, mind lakóhelyén a közügyek intézésében. Részt venni, beleszólni, egyenlő állampolgárként befolyást gyakorolni a közügyekre csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a tulajdon nem szolgálhatja mások kizsákmányolásának és elnyomásának céljait. Csak ilyen állam képes garantálni, amit az alkotmány törvény cikkelyei sorra kimondanak, például azt, hogy »A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket-«. Vagy azt, hogy »szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését«. Az emberi jogok ugyanis ott kezdődnek, hogy egy társadalom túl a nyilatkozatokon, valóban tud-e polgárainak lehetőséget biztosítani képességei kifejlesztéséhez, hasznosításához, egyéni céljainak eléréséhez oly módon, hogy azok ne mások érdekeinek rovására, mások kizsákmányolásával valósuljanak meg. Igen, mi azt mondjuk: minden embernek joga van a szabadsághoz, decsak olyan szabadsághoz, amely_ nem fenyegeti vagy sérti mások . szabadságát. Minden embernek joga van a boldogsághoz, de csak úgy, hogy annak nem mások boldogtalansága az ára. Minden embernek élveznie kell az emberi megbecsülés és méltóság érzéseit, de úgy, hogy nem alázhat meg másokat és nem sérthet méltóságukban másokat. Ezért a szocialista felfogás szerint az emberi szabadság, méltóság és jog ott kezdődik, hogy az embereknek módjuk legyen és joguk legyen dolgozni: ne váljanak feleslegessé. Módjuk legyen tanulni és művelődni, hogy megértsék koruk követelményeit, képzettséget szerezzenek, élhessenek demokratikus jogaikkal, ne pedig csupán alanyai legyenek egy fogyasztásra és politikai manipulációkra berendezett rendszernek. Mindezek valóra váltásához pedig szocialista rendszerben, demokratikus társadalomban nyílik valóban lehetőség. Ha az emberi jogokat nemcsak deklaratív értékük Szempontjából, hanem társadalmi konkrétságukban vizsgáljuk, büszkék lehetünk arra, amit eddig is elértünk és megvalósítottunk, hiszen e jogok kiterjedt létbiztonság, szilárd törvényesség, demokratikus részvétel és humánus társadalmi célok emberhez méltó politikai eszközei útján valósulnak meg. Alkotmányunk, melynek napját most ünnepeljük, valóságot tükröz: az emberi jogok tiszteletére és érvényesítésére alapozott társadalom valóságát.
