Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

Vendégforgalom és klubmBsor Helyzetkép a déli partról A SZEZON KÖZÉPÉN túl már néhány összehasonl ításra alkalmas adattal tudnak szol­gálni a Siotour idegenforgalmi hivatal siófoki központjában. Ezek a számok azt bizonyítják: rekordot javít az idei nyár is. A tavalyi időarányos 351157 úgynevezett »-vendégéj szaka« helyett az idén már 387 772-nél tartanak a kempingekben, te­hát több a turista, mint tavaly. Pontosan 10,4 százalékkal. A kempingekhez »jönnek« még a szállodai helyeket igény­be vevő nyaralók adatai, s azo- kéi is, akik az idegenforgalmi hivatal által kerestek magán- személyeknél szobát. Őket is figyelembevéve újra két szám lesz segítségünkre a tájékozó­dásban: tavaly a hasonló idő­szakban 409 095 volt a vendég- éjszakák száma, az idén már a 440 295-nél tartanak. A hónap­végi összesítés még hátra van. csolódik az anyagi siker: eddig már több ezer forinttal na­gyobb a bevétel, mint tavaly. A központból kilószámra küldik az ismeretterjesztő és egyéb prospektusokat a Bala- ton-parti kempingek gondno­kainak, idegenforgalmi szak­embereknek. Dukay Ba-ma propagandaelőadó egy kicsit keserű hangulatban jegyezte meg, hogy nem eléggé használ­ják fel az említettek ezeket a kiadványokat. A hasznos isme­reteket, helyszínrajzot és hon­ismereti jellemzőket tartalma­zó füzetek terjesztését elhanya. golják, s inkább »reprezentál­nak« a színes kiadványokkal, műanyag táskákkal, zászlócs­kákkal. Csak néhány, mennyi­séget érzékeltető adat! A köz­pont 3000 szlovák, 20 000 angol —német, 2000 orosz, 8000 ma­gyar nyelvű prospektust kül­dött szét. Fokozódott az érdeklődés a Balaton és az idegenforgalom című országos fotópályázat iránt. Ezt az Országos Idegen- forgalmi Tanács, a Siotour, a Balatontourist Nord és a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsége rendezte immár másodízben. KÉTSZAZHATVANKÉT fel­vétel érkezett. Bár az »anyag« meglehetősen szürke, ötlette- len, de a zsűri ötvenkilencet alkalmasnak tartott a közeljö­vőben nyíló keszthelyi, majd a balatonföldvári kiállításra, s .közülük néhányat díjazásra is méltónak ítélt. Elzekről majd a kiállítások megnyíltával szá­molunk be. L. L. Talán nem lesz érdektelen, ha soroljuk, hogy mennyivel több idegen »forog«, mint ta­valy. Négyezer-kétszáz cseh­szlovák vendég 17 601 éjszaká­ra kért szállást, az NDK-ból érkezett 4252 turista 45 352 éj­jelt töltött kempingben, vagy más »szervezett« helyen, a len­gyelek közül 1822 jelentkezett a Siótoumál. A BALATONFÖLDVÄRI üdülőhelyi klulb forgalma a ta­valyihoz hasonlóan alakul a legfrissebb hírek szerint. Át­lagban napi huszonöt-harminc nyaraló tér be, s szórakozik itt. Ehhez természetesen megfelelő programok kellenek, melyek­nek az Intézmény nincs híján. Az eddig rendezett nyolc fol­klóresten 156Ó ember vett részt- Még hat előadás van hátra. Nagy sikere volt a Somogy Táncegyüttes műsorának, még Tihanyból is érkeztek vendé­gek. Hasonló sikerről számol­hatunk be, amikor például a leilei táncosokat említjük. Su­li Ferenc klubvezető nagy szív- fájdalma az, hogy a közeli Vadvirág üdülőtelepről egyre kisebb csoportok érkeznek. Pe­dig a kínálat a folklóron túl is széles körű: itt szerepelt az Ex Antiquis együttes Hacki Ta­más füttyművésszel, itt lépett fel a Magyar Rádió Gyermek- kórusa, a Rajkózenekar, az Ál­lami Bábszínház; ez utóbbi négy előadást tartott a gyere­kek nagy örömére. A Gemini együttes — »kapós« a beat ma is — tízszer szerepelt eddig az üdülőhelyi klubban. Így ková­AZ ÚJ TANÉVTŐL Oraközi testnevelés tói iskolában Az Állami Ifjúsági Bizottság határozata Az Állami Ifjúsági Bizott­ság határozatot hozott az if­júsági testnevelés és tömeg­sport fejlesztésével összefüggő tennivalókról. Az 1976—77-es tanévtől kezdődően kísérleti jelleggel új testnevelési tanterveket vezetnek be mintegy 100—150 iskolában. A kísérlet tapasz­talatai alapján az 1978—79-es tanévtől kezdődően új test- nevelési tanterveket dolgoz­nak ki és alkalmaznak. Az 1977—78-as tanévre útmutatót állítanak össze az általános iskolák számára, amelyben összefoglalják az egész éves rendszeres sportolás legjobb lehetőségeit és a szabadban végezhető testnevelés és spor­tolás módszereit. Ugyancsak új elképzelés, hogy az 1976— 77-es tanévtől a rádióban su­gárzott adások felhasználásá­val több helyen bevezetik az óraközi testnevelést. Az »Edzett ifjúságért« moz­galom új rendszerét és mű­ködési rendjét 1976. december 31-ig dolgozzák ki. A moz­galmat — igazodva a KISZ- munka éves rendjéhez — 1977 tavaszán hirdetik meg és fokozatosan vezetik be. Az egyesületek értékelő rendsze­rét oly módon változtatják meg, hogy figyelembe veszik az »Edzett ifjúságért« mozga­lom szervezése érdekében ki­fejtett tevékenységet is. Az/ Állami Ifjúsági Bizott­ság határozata külön foglal­kozik a természetjárás, a tu­rizmus, a táborozás és a ter­mészetben folytatható sport- tevékenységek fejlesztésével. Rendszeressé teszik az ifjú­munkások, az egyetemisták és főiskolások turisztikai és kem­pingtalálkozóit. Évek óta gondot okoz az általános Iskolai testnevelőta- nár-hiány. Most döntés szüle­tett arra, hogy több testne­velő szakos hallgatót vesznek föl a tanárképző főiskolákra. A jövőben nagyobb gondot fordítanak az ifjúság testne­velését és sportját szolgáló területek kijelölésére. Felül­vizsgálják a város- és község­rendezési, valamint a beépí­tési terveket, s azokat a szük­séges mértékben korszerűsí­tik. Már a települések fej­lesztési terveiben, a beruhá­zási javaslatokban szerepel­niük kell az ifjúsági sportlé­tesítményeknek. A határozat foglalkozik a már meglevő sportlétesítmé­nyek jobb, hatékonyabb ki­használásával is. Egyebek közt kimondja: a jövőben ezeket a létesítményeket a szünidőben és a tanítási szün­SZENYÉRI VÁR napokon is nyitva kell tarta­ni. Tervezet készül az uszo­dák és az úszásoktatásra al­kalmas létesítmények kedvez­ményes igénybevételére. i Jeanette, Mercedes magyarul tanul Hét országból érkeztek Fo- nyódligetre, a SZOT-üdülőbe azok a hét-tizennégy éves gyerekek, akik szüleik ajká­ról az angol, német, francia szó mellett magyart is hallot­tak. Hat éve minden nyáron nyelvi tábort szervez számuk­ra a Magyarok Világszövetsé­ge. A magyar egyesületekben annyi a jelentkező, hogy a ké­rések egy részét el kell uta­sítani. Az itt üdülő mintegy négyszáz gyerek között most harmincnyolc, idegenből érke­zett kislány két-négy hétig anyanyelvi fokon tanulja a magyart, ismerkedik szülei, nagyszülei szülőföldjével, an­nak történelmével és minden­napi életével. Hatodik nyarát töJtä a tá­borban Kozári Zoltánná, a budapesti, II. kerületi Fran­kel Leó Általános Iskola ta­nárnője. Vele beszélgettem a nyelvi táborról. — A tábor védnöke az Anyanyelvi Konferencia. Ér­keztek gyerékek Ausztriából, Amerikából, Svájcból, Nyu- gat-Németországból, de jöttek Finn-, Svéd-, Franciaország­ból is. Közülük néhányan rá tkoztak a kö­zös játékokon és sportfoglal­kozásokon. A közös öröm a nyelv legjobb »mestere«. Dél­előtt intenzív tanulás folyik. A burgenlandi csoporttal ér­kezett csupán pedagógus, így teljes egészé­ben mi tartjuk a foglalkozáso­kat. Debrecen­ből várunk má­ra vendégeket, ahol a külföldi magyar iskolák nevelői tovább­képzésen vet­tek részt, s eljönnek meglátogatni ben­nünket: milyen a gyakorlati munkánk. — Vajon ml indíthatta el a fiatal és idősebb szülőkben — távol a szülőföldtől —, hogy gyerekeiket magyarul tanít­tassák? — Fokozódott a kint élő magyarokban a »magyarság­Emese és Mercedes válik ki a körből. négy turnusban is itt tartóz­kodnak, azaz két hónapot töl­tenek táborunkban. A cél: a magyar nyelv elsajátítása, ápolása. Az idén öt turnusban mintegy három-négyszáz gye­rek vesz részt foglalkozásain­kon. Csupán napi három órá­ra válnak el magyar pajtá­saiktól, akikkel sokan megba­érzet«, melyet az idős embe­rek is erősen táplálnak. Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek szívesen tanulnak magygruL Nyolcszáztizenöt schilling- be került Emese Kovács két­heti táborozása a Balatonon, Fonyódiigeten. — Honnan jöttél? Tanuljunk magyarul! Munkafüzet a kis Jea­nette kezében. — Linzből. Ez a második nyár, hogy itt vagyok. Szíve­sen jöttem, s két turnusban is részt veszek a magyar nyel­vi táborban. A tizenöt éves limesének olykor németül vagy éppen magyarul besegít a tizenhá­rom éves Mercedes, aki szán­tén Linzből érkezett, s nem először. Barátnője bátorította, mondja el, a tánc minden öröme. A linzi színház gye­rektársulatában már fellépett, és a televízióban is szerepelt. — Mit tartasz a magyar gyerekekről? — Nagyon jó barátok. Ha csak tehetem, minden vaká­ciómat Magyarországon töl­töm ismerősöknél, ahol éppen hely van... Jeanette Schick New York­ból érkezett. Testvére, Ranny, Balatoniallén tanulja a ma­gyart a fiútáborban. A tizen­egy éves kis Jeanette, úgy látom, szívesen találkozna már testvérével; meg is ígérték ne­ki, hogy hamarosan megláto­gatják. — Vannak magyar pajtá­said az iskolában? — Nincsenek. Ismerősök körében barátkozom magyar gyerekekkel. — Tanultál, vagy tanulsz otthon magyarul? — Az angol a fontos. — Könyveid? — Azokat is angolul írták, de van néhány magyar köny­vem. És hallgatjuk a rádiót. — Vágyódsz már haza, szü­léidhez? — Hat hétből három telt el. Még szívesen maradok. A beszélgetés után elve­gyültek a gyerekek között, akik játékos sportvetélkedőt tartottak a tóparti gyepen. Korányi Barna Gyerekek a világ minden részéből A Böhönye és Marcali kö­zött, két domb hajlatában meghúzódó kis falu, Szenyér neve aligha mond valamit a somogyi olvasóknak. Legföl­jebb műemlék templomáról hallottak. De azt alig tudják néhányan, hogy az ezzel szemben magasodó dombon, az erdők között — Kaposvár felől érkezve a jobb oldalon — ha nem is történelmi je­lentőségű, de !a maga idejé­ben fontos vár húzódott meg. A várkastély építésére az Antimus család kapott enge­délyt 1459-ben Mátyás király­tól. Négy év múlva már állt az épület. Húsz év múlva az esztergomi érsek kormányzó­ja vásárolta meg, és tette uradalma központjává. Ekkor már mezővárosi ranggal büszkélkedett és évi két or­szágos vásár tartására is jogot szerzett a település. A dom­bot, melyen a várkastély állt, Zmenusnak nevezték. A múlt század közepén kiadott ka­taszteri térképeken Várkerület néven szerepelt e 15 holdnyi terület. Ma Várdombnak hív­ják. Sajnos, az épületről sem metszet, sem alaprajz nem maradt fenn, így csak az írás­beli dokumentumok alapján lehet képet alkotni róla. Két részből állt: külső és belső várból. Mindegyiket sáncárok védte, mely ma is jól látható. 1526 után a kas­télyt a végvári harcoknak megfelelően megerősítették, palánkkal vették körül. 1542— 44 között Török Bálint bérel­te a várat. Később Várday Zsigmondé lett, majd Nádas- dy Tamás vásárolta meg. Az 1553. évi összeírás mint török hódoltság alatti terüle­tet tartotta nyilván Szenyér mezővárost, így várkastélyá­nak jelentősége Szigetvár kö­zelében rendkívül megnöve­kedett. Ezért vette kezébe védelmének katonai irányítá­sát Nádasdy Tamás nádor, a kiváló hadvezér. Ekkor már semmiképpen sem volt elegen­dő a néhány gyalogos és lo­vas katona. Gondoskodni kel­lett a vár megerősítéséről, hogy ellenállhasson a török rohamainak. A következő idők nagyon nehéz napokat hoztak a vár védőire. Egy 1557. március 31-én kelt levél szerint 33 lo­vas és 27 gyalogos védte a várat, melyet a török gyakran támadott. Ezen a napon pél­dául 275 fős sereggel Kapós­ból érkeztek, de rohamukat visszaverték. Az állandó tá­madások következtében egész Szenyér elnéptelenedett, pusz­tává vált. Az építményről 1564. ápri­lis 6-án kelt az utolsó adat. 1566-ban Szigetvár eleste után a megfogyatkozott és kime­rült őrség fölégette és el­hagyta a várat. A következő évszázad vé­gén, az 1690 októberében ké­szült összeírásban már csak ezt olvashatjuk: »A déli Zmenus dombon állítás sze­rint valamikor várkastély vagy vár volt, most már rom­jai sincsenek, azonban a ket­tős árok még megvan.« Henger László Joanna Wilinska tyita a — Kérem a jegyeket! — szólt a kalauz. Egy úr a sa­rokban nem mozdult. A ka­lauz kilyukasztotta a jegyün­ket, majd hangosabban meg­ismételte a felszólítást: — Kérem 'a jegyeket... Az önét is, uram. — Azt már nem! — hang­zott a meglepő válasz, még­hozzá igen határozottan. — Hogyhogy nem? — cso­dálkozott a kalauz. — Az utas köteles a jegyét a ka­lauznak kezelésre átadni... — citálta a szabályzatot. A fülkében zavart csend tamadt. — ön talán nem bízik ben­nem? — kérdezte háborogva útitársunk a kalauztól. — Mi az, hogy nem bízom önben? Hiszen nem is isme­rem önt! Az utas felénk fordult: _ önök is hallották: nem i smer, tehát nem bízik ben­nem. Pedig Makarenko azt tanítja, hogy bízni kell az emberekben! Csak azért, mert nem ismer... A kalauz elvörösödött: — De hát miért ne bíznék önben? Űtitársunk azonban nem hatódott meg. — Ha bizalmat kölcsönzői embertársadnak, máris ne­mesebbé válik. Ha nem bír vonaton zol benne, elkezdi betördelni az ablakaidat... Honnan vannak ezek a különös dol­gok? A bizalom hiányából! Már gyermekkorban is mindig azt hallja az ember a szüleitől: »Mutasd a keze­det! Megmostad-e?« A taní­tótól pedig ezt: »-Írasd alá a szüléiddel!...« Nem is be­szélve a feleségről: »Lehelj rám....'« — Igaz, igy van — helye­selt a kalauz. — Es így van ez minden­nel — folytatta az úr a sa­rokban. — Igazold, pecsé­teld ... Mi más ez, mint a bizalom hiánya? És Ön is — fordult hirtelen a kalauzhoz —, ön nem ismer engem, ezért nem bízik bennem egy jegy erejéig... — Ö, igen, igen — hebeg­te a kalauz zavartan. — Hát akkor majd legközelebb... — és kitántorgott a fülkéből. Nem tudtam megállni szó nélkül: — Én a hosszú vitatkozás helyett inkább megmutattam volna a jegyemet — szól­tam a sarokban ülő úrhoz. — Én is — felelte nagy nyugalommal útitársunk, majd hozzátette: — Ha len­ne... Antalt? István fordítása Szeptember 1-tol Számítá stechnikai szakemberképzés Kaposváron A tervek szerint 1977. ja­nuár 1-én, megkezdi működé­sét a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat ka­posvári számítógépközpontja. Arról érdeklődtünk de Sorgo Tibortól, a szervező-propa­ganda osztály vezetőjétől, ho­gyan készítik fel a központ munkáját igénybe vevő vál­lalatok dolgozóit. — Az új feladatok nemcsak központunk dolgozóitól kíván­nak magas szakmai tudást, hanem az általunk szolgálta­tott információkat felhaszná­lóktól is. Hazánkban a szá­mítástechnikai szakemberek képzésével a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ — SZÁ­MOK — foglalkozik, mely 1969-ben alakult. Feladata elsősorban a hazai számítás- technikai szakemberek kikép­zése, továbbképzése, és az új nemzetközi ismeretek elter­jesztése. A száz főállású és több száz külső oktató mun­káját korszerű technikai esz­közök, számítógépek segítik. — Milyen segítséget nyújt a SZÁMOK a somogyi szá­mítástechnikai szakember- képzéshez? — Kaposváron is szervez­nek oktatási központot. Ez lesz az országban a kilence­dik, ahol kétéves tanfolyamon számítástechnikai szakembe­reket képeznek, már az idén szeptember 1-től. — Kik jelentkezhetnek er­re a tanfolyamra, és milyen képesítést szerezhetnek? — Mindazok, akik érettségi bizonyítvánnyal és kétéves munkaviszonnyal rendelkez­nek. A kezdeti időszakban a folyamatszervezői ismerete­ket sajátítják el. Többek kö­zött számítógép-ismereteket, programozási logikát, gazda­sági és ügyvitelszervezési is­mereteket tanulnak, megis­merkedhetnek a számítógé­pek gyakorlati alkalmazásá­val. Azok; akik számítógép- programozp vagy számítógép­kezelő oklevéllel rendelkez­nek — ha azt a SZÄMOK- nál szerezték — a folyamat- szervezői tanfolyam második évfolyamára iratkozhatnak be, felvételi vizsga nélkül. Ezt követően lehetőséget biztosí­tunk a tanfolyam hallgatói­nak a rendszerszervezői vég­zettség megszerzéséhez, ahol a számítógépes információ- rendszerek tervezésére és szervezésére képezzük őket ki — válaszolt de Sorgo Tibor, aki a SZÁMOK kaposvári oktatási megbízottja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom