Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

Sok kicsi sokra megy K özmondásaink a^ért Iga­zak, mert tipikus ma­gatartást, vagy általá­nos — átlagos — helyzetet fejeznek ki. Mindennapi böl­csességek hordozói tehát, mint a címként választott szólás is. Amit most az üzem- és mun­kaszervezésre értünk, mivel tapasztalataink arra figyel­meztetnek: a lehetségesnél, a szükségesnél kisebb az apró tettek szerepe, súlya sok he­lyen. Ne vitassuk azok érve­lésének jogosságát, akik az üzem, a vállalat egészére ter­jesztik ki a szervezés felada­tát, mondván, csak a teljes összehangoltság hozhat nagy eredményeket. így van. Ehhez azonban feltételek serege kell, s vajon mi a célravezetőbb: várni, míg ezek maradéktala­nul létrejönnek, vagy addig is megtenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket?. Ma mindkettőre lelhetünk bizonyítékokat a vállalati munkában. Van példa arra, hogy a szervezési intézet ké­szítette tanulmánytervet gyorsan átültették a gyakor­latba — főként a mintaszer­vezésre kijelölt cégeknél ta­lálkozunk ezzel —, de ta­pasztalhatjuk azt is, hogy e terv az íróasztal fiókjában pi­hen, a végrehajtás feltételei­nek kialakítására várva. Akad azután termelőhely, ahol ed­dig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, 6 olyan is, ahol csendben tucat­nyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi 6okra megy. Ezt Igazolja több mással egyetemben, hogy megnőtt a Kerti bútorok fából főként a szerelés • a vállalati belső szervezettsé­get, de hasznosak, szüksége­sek, részei annak a lépéssoro­zatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus fe­lülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelő­helyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelentéktelen — része vagy- vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy min­dent, vagy semmit — nyer­sen kimondva így fest a ma­gatartásukból származó hely­zet. S mivel a »►mindenre'« még nem nyílik mód, a papí­ron tetszetős modellek gya­korlati kipróbálása »feltételek híján« késik, marad a vára­kozás, a tétlenség, az apróbb, de hasznos, s rövid úton megvalósítható cselekedetek mellőzése. Tényekből leszűrt, azaz in­dokolt feltételezés: nem azért történik ez így, mert rest, fe­lelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyesfajta cselekvés­re kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csu­pán egy részét ismerik föl, értik meg. Belátják a szerve­zés fontosságát, de úgy vélik, ha majd valamennyi szüksé­ges forrás a rendelkezésükre áll, akkor kezdenek munká­hoz. Addig nem érdemes csip- csup ügyekkel bíbelődni, majd ha az egész ruhát átszabhat­ják, az lesz az igazi. Igen ám, de a szűk nadrág, a ráncokat vető zakó, a hónaljban fel­feslő varrás okozta kényel­metlenségeken, kellemetlen­ségeken addig is változtatni lehetne! Erről azonban meg­feledkeznek, vagy azt tartják, ha ez a ruha megtette eddig, kibírja még egy ideig. kisgépek eszközei — iránti kereslet, s fokozódik az érdeklődés a pótlólagos automatizálás lehe­tőségeivel kapcsolatban. Ne tulajdonítsunk túlzott jelentő­séget az ilyen vagy hasonló tényeknek, ám elsiklani fölöt­tük szintén hiba lenne. Meg­győződésünk szerint a szemlé­letmód változásáról tanúskod­nak, annak a felfogásnak a térhódításáról, amely nem a lépések nagyságának, hanem folyamatosságának fontossá­gát sugallja. E z a folyamatosság sok­féle formában ölthet testet. Előfordult, hogy csupán a présgépek kezelői­nek székét cserélték ki — er­gonómiai vizsgálatok után, amelyek bebizonyították, hogy a korábbi ülőalkalmatosságok zavaróan hatnak a ritmikus mozgásra —, s egyszeriben tizenkét százalékkal nőtt a termelékenység. Más példa. A készáruraktár és a csomagoló­üzem örökös fennakadások forrása volt. Az üzemszerve­zők elemezték a zavarok ke­letkezését, majd javaslatukra a két egységet összevonták, változtattak a csomagolóanya­gok készítésének műveleti rendjén stb. Az eredmény nemcsak a légkört rontó konf­liktusok megszűnése, hanem az előző időszakénál egyen­letesebb árukiszállítás, a köt­bérek csökkenése, a baleset- veszélyes raktári zsúfoltság fölszámolása. Kevés? Nem ál­lítjuk, hogy az ilyen cseleke­detek alapvetően módosítják Kitűnő a minősítés Érettségizett lányoknak szakmát adnak Aki belép a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet siófoki központjában a bemutatóte­rembe, akár olyan múzeum­ban képzelheti magát, mely a népművészeti terméket hiva­tott bemutatni. Karádi, buzsá- ki mintás blúzok, hímzett tex­tíliák, fonott bútorok és fa­faragások sorakoznak a vitri­nekben, a padlón. Persze mindez csak kis töredéke an­nak a sokféle terméknek, me­lyet a 430 dolgozó készít, aki­nek jó része bedolgozóként ad­ja ót munkáit a szövetkezet­nek. __ 200 féle terméket állí­tunk elő évente — mondta Széli István, a szövetkezet igazgató elnöke. — Az idén a termelési értékünk eléri a 32 millió forintot. Bedolgozóink — 180 ilyen hímző asszonyunk van 100 kilométeres körzet­ben — hozzák a munkáikat. Pontosabban mi megyünk érte, hiszen Siófok és környé­ke kivételével mindenhova saját kocsinkon szállítjuk az anyagot, és ugyanígy gyűjtjük össze a készterméket. A z idén a második félévtől új cikkel jelentkezett a pia­con a szövetkezet. Az aszta­losipari termékek sora bővült, ugyanis — a fonott bútorok mellett — megkezdődött a fá­ból készült kerti bútorok és ülőgarnitúrák gyártása. Ez utóbbiaknál a népi fafaragás­ban használatos motívumokat is alkalmaznak a készítők, ez­zel színesebbé és tetszetőseb­bé teszik az árut. Az idén kö­rülbelül 6—'700 ezer forint ér­tékben készül ilyen bútorgar­nitúra. A szövetkezet szinte napról napra fejlődik. Szó van róla, hogy a budapesti műanyag- ipari szövetkezet pusztaszeme- si részlegét a siófoki szövet­kezet veszi át, és augusztus elsejétől a csaknem negyven dolgozó már a háziipar terü­leten kap munkát. Ezekben a napokban folynak a tárgya­lások a két szövetkezet kö­zött; most döntik el azt is, — Pártcsoportvezetőink kö­zül Muráth Ferencnét kell el­sősorban dicsérnem. A csapat tagjai az NNG-üzemben dol­goznak, s a pártmegbízatások végzésében, azok számonkéré­sében és a gazdasági felada­tok segítésében is kiemelkedő munkát végeztek. Még a múlt esztendőt ér­tékelő, beszámoló taggyűlésen mondta e szavakat Tóth Jó­zsef, a Kaposvári Villamossá­gi Gyár cseri telepének párt­titkára. Most, hogy a pártcso­port azóta végzett munkájá­ról érdeklődtem, így válaszolt: — Muráthné sajnos hosz- szabb idő óta beteg. Bekker Józsefné a pártcsoportbizalmi helyettese, s éppen olyan lel­kiismeretesen fogja össze a kommunistákat, mint elődje. A napokban pártvezetőségi ülésen értékeltük a pártcso­port 1976. első félévi munká­ját. A mérleg kedvező: kitűnő minősítést kaptak. A biztosító-alkatrészt gyár­tó, hatvannyolc embert fog­lalkoztató üzemrészben 12 kommunista dolgozik. Vala­mennyien tudják, hogy a töb­biek nagy figyelemmel kísé­rik munkájukat. Nemcsak a gazdasági feladatok, hanem a pártmegbízatások teljesítését is. Ez arra ösztönzi őket, hogy mindkét területen terv­szerűen, következetesen dol­gozzanak. Erről beszél Bekker József­né is. Az első félévben az üzemvezető beszámoltatása a múlt évről, az idei feladatok­ról, a brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny helyzete, a pártépítés, az ok­tatási év tapasztalatai, a párt­megbízatások teljesítése sze­repeitek a pórtcsoport ta­nácskozásainak napirendjén. — A kommunisták igénylik az ilyen tanácskozásokat. Most, hogy a pártvezetőség tárgyalta párt csoportún k mun­Bokkerné a Tyercskova brigádnál. M egszerezhető 1 kisebb, de egészükben értékek, jelentős külön-külön milyen terméket fog gyártani a pusztaszemesi részleg. A siófoki szövetkezet más módon is növeli létszámát. Szó van róla, hogy a bedolgozói hálózat szélesítése érdekében fölkeresik azokat a községe­ket, melyekben a helyi tsz esetleg nem tud mindenki számára megfelelő munkale­hetőséget adni. Az is szóba került, hogy a szövetkezet egyes helyeken a mezőgazda- sági munkák holt idejében idényjellegű munkát adna a tsz-tágoknak. Az ősztől három osztály — negyvenöt ipari ta­nuló — dolgozik majd a tan­műhelyekben. A szövetkezet vezetősége egy másik kitűnő ötlettel állt a város és a megye vezetői elé. Siófokon gond azoknak az érettségizett lányoknak az el­helyezkedése, akiket nem vet­tek föl felsőfokú intézetekbe. A szövetkezetnél egy ipari ke­rámiarészleget hoznak létre, s keramikusszakmát szerezhet­nének a fiatalok. Az ipari ke­rámiának korlátlanok az ex­portlehetőségei. Az elgondolás kitűnő, hiszen több gondot megold egyszerre, a megvaló­sulás azonban még hátra van. A szövetkezet növelni sze­retné szolgáltatói teljesítőké­pességét is. Siófokon kevés a méretes ruhát készítő, sőt a javító szabó is. 1978-ra való­színűleg egy helyiség a szövet­kezet rendelkezésére áll, és akkor ott szabórészleget nyit­nak. Jelenleg a textilipari ter­mékek hímzése, készítése te­szi ki a termelési értéknek körülbelül a hatvan százalé­kát. És még egy érdekes adat: Buzsákon például 80 dolgozó­ja van a szövetkezetnek, és hasonló a helyzet a többi, gazdag népművészetű helység esetében is. Kicsit furcsán hangzik tehát, hogy a népmű­vészetünket reprezentáló ke­vés somogyi kiállításon — mert alig rendeznek néhányat — soha nem szerepelnek a szövetkezet termékei. Talán a hiányos szervezés miatt..,. tetemes haszonnal járó meg­oldások mennek Így veszen­dőbe. Aki cselekedeteit csak szélsőséges korlátok között tudja elképzelni, akf úgy' Jflszt, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában aka­dálya, s nem lendítője a mun­kának, legyen bármennyire képzett. Az Ismeretek szintjén gyakorlatbeli érvényesítésük haszna minősíti, a tudás ak kor igazán nagy érték, ha összhangot teremt feladatok és adottságok, célok és esz­közök között. Megalkuvás? A realitások tisztelete, annak fölismerése, hogy kis lépések­kel is előbbre juthat az em­ber, s még inkább távolabb attól, aki helyben állva vár. S mivel közmondással kezd tűk, fejezzük be szintén azzal. Valahogy így: aki nem érti, hogy sok kicsi sokra megy, az úgy jár, mint a rossz lo­vas, szeget kímél, s patkót veszít M. 10. káját, s mi számon kértük a pártmegbízatások teljesítését, mindenkiről csak elismeréssel szólhattunk, senkit sem kellett bírálni, elmarasztalni. A fiatalokkal való foglalko­zásuk eredménye, hogy a KISZ a kommunisták soraiba javasolta Király Lászlónál. Ilyen egyetértéssel, . egysége­sen határoztak akkor is, ami­kor Kirsch Péterné felvételé­ről szavaztak. A négy szocialista brigád mellé két újabbat alakítottak az idén. Most az a céljuk, hogy a még kívülállókat be­vonják a közösségekbe, s küzdjenek a szocialista mű­hely megteremtéséért. Ebben a kis közösségben minden kommunistától elvár­ják, hogy személyes példájá­val ösztönözze társait a még jobb munkára. Bekker Jó­zsefné élen jár ebben is. Tizenöt esztendeje kezdett dolgozni segédmunkásként a VBKM 1-es gyárában. Betaní­tott munkás lett. maid 1967­ben került át a cseri telepre. Társai hét esztendővel ezelőtt választották meg a Tyeresko- va brigád élére. A kommunis­ták javaslatára 1972-ben föl­vették a pártba. Szorgalmas, lelkiismeretes munkája ered­ménye, hogy csoportvezető­helyettes lett, ám a brigádot továbbra is ő irányítja. Má­jus 1-én másodszor vette át a kiváló jelvényt. Amint a műhelyt járja, mindenkihez van egy kedves szava, s szeretettel köszöntik őt is. — Nagyobb a felelősségem, több a dolgom ebben a beosz­tásban, mert 68 ember mun-, káját kérik számon tőlem. Örömmel végzem ezt a meg­bízatást, szeretek emberekkel foglalkozni — mondja. Ezt vallják a pájtcsoport kommunistái is. Munkájukkal nemcsak a cseri telep pártve- zetősége, hanem a gazdasági vezetők is elégedettek. Sz. L. Százhúsz kombájn orvosai •• 1 U > XPOI , A Mezőgép Vállalat portása jókedvű: ilyenkor, a nyári ara­tás idején vasárnap 6incs egyedül a telepen. Az egyéb­ként csöndes udvar végében vasajtós műhely, előtte na­rancssárga szervizkocsik. A bejárat fölött ez áll: »szolgál­tatórészleg«. Az egyik autó körül három férfi sürgölődik. Szerszámokat, alkatrészeket rakosgatnak. — Június 21-tői augusztus 19-ig aratási ügy eletet tar­tunk — mondja Nagy József csoportvezető. — Egy gépko­csivezető és egy szerelő van itt velem, azonkívül Tóth Géza univerzális szakemberünk nem mozdulhat otthonról sehova. Ha valami nagy baj lenne, azonnal »elugrunk« érte; ha kell marós, ha kell esztergá­lyos munkát csinál. — Csönd van. Ezen a vasár­napon csupán egyetlen hívás volt eddig. Amíg nem cseng újból a telefon, egy újfajta fémragasztóval kísérletezünk Növekedett a baromfi-felvásárlás Több tejet értékesítettek az állami gazdaságok A különböző ösztönző intéz­kedések hatása jól érzékel­hető megyénk állattenyészté­sében. Az év első hat hónap­jában elsősorban a tenyészál~ latok iránt fokozódott az ér­deklődés. Ez az egyik bizto­sítéka annak, hogy a jövőben több tejet, több hízott sertést adjon mezőgazdaságunk köz- fogyasztásra. Az első félév során csak­nem hatszáz szopós üszőbor­jút vásárolt az állattenyésztési felügyelőség a kisgazdaságok­tól, és továbbtenyésztésre át­adta a nagyüzemeknek. Ezen­kívül a nagyüzemek több mint hétszáz vemhes üszőt vásároltak tehénállományuk fejlesztésére. A tehéntartás után járó dotáció hatására a kisgazdaságokban is megnőtt a tenyésztési kedv. Bizonyítja ezt az is, hogy fél év alatt 5146 tehén után több mint tízmillió forint támogatást fi­zettek ki részükre. Föllendülőben van a kis­gazdaságok sertéstenyésztése. Eddig több mint másfél ezer anyakocát igényeltek. A ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok hat hónap alatt 553 kocát helyeztek ki a tenyésztésre vállalkozó gaz­dákhoz. A szerződöttnél na­gyobb az igény naposcsibére is; a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság keltetőüzemei 854 ezer helyett több mint 890 ezer Hampshire csibét szállítottak a kisgazdaságok­nak. Az állati termékek és az élőállat értékesítése — a ba­romfi kivételével — alatta maradt a múlt év azonos idő­szakáénak. Az állami gazda­ságok hat vagonnal többet, összesen százhuszonhat vagon baromfit adtak el, s csaknem ötezer hektoliterrel többet. 69 472 hektoliter tejet szállí­tottak a tejipari vállalatnak. — vesz kézbe 'egy megragasz­tott alkatrészt Stadler György szerelő. — Most ráérünk ez­zel foglalkozni, de pénteken majdnem éjfélig szereltünk, szombaton is este nyolcig. A megyében százhúsz kombájn zökkenő nélküli működéséért felelünk. Közülük csak' egy áll a nagybajomi Lenin Ter­melőszövetkezetben. Sajnos, az SZK—5-ös gabonakombájn al­katrészellátása akadozik. A százhúsz úgynevezett ga­ranciális kombájnon kívül sok három-négyéves gép dolgozik a megyében. Ha ezekkel baj van, a termelőszövetkezet gépjavító brigádja veszi keze­lésbe. Ha nem boldogul, bát­ran fordulhat .segítségért a Mezőgép Vállalathoz. — Az csak természetes, hogy segítünk. Legutóbb például a tabiaknak adtunk kölcsön egy fékdobot, éppen a már emlí­tett SZK—5-öshöz. Különben a garanciális és a helyi gép­műhelyhez tartozó gépek ará­nya példa, hogy Kaposfüreden hét kombájn vágja a gabonát, ebből csak kettő tartozók hoz­zánk. Két hete tart az aratási ügyelet. Mindhárom dolgozó­nak az a véleménye, hogy ta­valy sokkal nehezebb dolguk volt. Akkor a fölázott földe­ken egyre-másra eltörtek a gépalkatrészek. Belelapozok a hibabejelentő naplóba. Június 21-től július 11-ig százharmincnégy beje­lentés érkezett telefonon vagy távirat útján. — Ilyenkor azután csak úgy repül az ember... És néha bosszankodik. Mint például tegnap is. Kutasról jelezték, hogy az egyik kombájn hid­raulikájával baj van. Előbb Lábodon kellett helyrehoz­nunk valamit, csak utána ju­tottunk el Kutasra. Szinte a nyakunkat törtük az igyeke­zetben, és amikor megérkez­tünk, azzal fogadtak, hogy »közben jó lett«. Volt egyne­gyedórás zápor, azalatt a gép kezelője »megbütykölte«. Kö­szönték szépen, hogy a hely­színre mentünk, de már légte­lenítették a hidraulikát. Az a véleményünk, hogy minden apró ügyért nem kellene be­szólni, mert amíg az időt vesz­tegeti ük, esetleg máshol szük­ség lehet ránk. Az aratás java ezután kö­vetkezik, hiszen a búza vágá­sába még csak néhány napja kezdtek, s az árpával is csak az alsóbb, Szenna körüli terü­leteken végeztek. A Mezőgép Vállalat munkásai — egymást váltva — helyükön vannak. — Mit szól a család a va­sárnapi munkához? — Megértik, hogy fontos. Ilyenkor 13 óráig tartunk ügyeletet, azután igyekszem a Balatonhoz. A család már ott vár — mondja Potó Gyula. Gombos Jolán KISZ-titkárok Kiskorpádon A középfokú tanintézetek KISZ-bizottságainak titkárait képezik ki a kiskorpádi ve­zetőképző táborban. Most a második csoport tagjai a Du­nántúl csaknem valamennyi megyéjéből érkeztek a tábor­ba. Az ismerkedési est. majd az ünnepélyes tábomyltás és zászlófelvonás után megkez­dődtek a csoportfoglalkozások a KISZ IX. kongresszusának elemzésével. A fiatalok megismerkednek egy részletes akcióprogram­mal. Ez példát ad nekik, mint foglalják bele otthoni terveik­be az V. ötéves terv felada­tait. Szó esett a KISZ gazda­sági tennivalóiról, a közösség, a szocialista demokrácia, a korszerű műveltség fogalmai­tól a politikai nevelő munka témájáig sok mindenről. A csoportfoglalkozások szü­neteit közös énektanulás, sportrendezvények és vetélke­dők töltik ki, amelyeken fiúk, lányok egyaránt nagy kedvvel vesznek részt. A vasárnap délutáni fóru­mon kaposvári vállalatok meghívott gazdasági és KISZ- vezetőivel találkoztak a fiata­lok. A környezetükben ta­pasztaltak alapján kérdéseket intéztek a meghívottakhoz, akik átfogó tájékoztatást nyújtottak vállalatuk életéről. A fórum után a tízpróbával megkezdődött a sportvetél­kedő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom