Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

Csak lentről nyugodt a föld Immár második hete, hogy ismét az NDK fővárosának új felhőkarcoló-szállodája, a Ho­tel Stadt-Berlin áll a nemzet­közi érdeklődés középpontjá­ban. Néhány nappal ezelőtt itt rendezték meg az európai kommunista és munkáspártok vezetőinek értekezletét, ezen a héten pedig ugyanez az épü­let adott otthont a KGST kormányfői szintű, jubileumi, harmincadik ülésszakának. A napirend főként az öt eszten­dővel ezelőtt elfogadott komp­lex szocialista integrációs programból adódó további fel­adatokkal foglalkozott és szin­te betekinthettünk a távlati együttműködés műhelyébe. Nyugat-Európából két olyan jelentés érkezett, amelyek esetében különleges hangsúlyt kapott az új jelző. Az olasz képviselőház új elnökévé a kommunista ügyvédet, Pietro Ingraot választották, s hu­szonkilenc év óta először tölt be a párt tagja Itáliában ilyen magas közjogi méltósá­got Biztató kezdet lenne a legutóbbi választások után, ha a kereszténydemokraták nem hangsúlyoznák: a kabinet ke­retei között nem látnak együttműködési lehetőséget a baloldal legerősebb pártjával. Ha tartják magukat ésszerűt­len makacsságukhoz, akkor Olaszországban legfeljebb strandkormány alakulhat, s a nyári vakáció áthidalása után, az ősszel újra megkez­dődik majd a válságok egyre félelmetesebb sebességgel szá­guldó körhintája. Spanyolor­szágban megalakult az új ka­binet. Csakhogy a romló gaz­dasági helyzet, a nagyfokú belpolitikai bizonytalanság, a postások sztrájkja, a Bilbaó- ban a héten lezajlott kétszáz- ezres tömegtüntetés — sú­lyosbodó időzavarról tanúsko­dik. Az országban tapintha- tóan nő a feszültség és a huzavona csupán növeli a nehézségeket. Mauritius fővárosában. Port Louisban a hét elején fejező­dött be az Afrikai Egységszer­vezet csúcsértekezlete, amely a várakozásnak megfelelően határözottan elítélte a dél­afrikai és rhodesiai fajgyűlö­lő rezsimeket. Két váratlan mozzanat is jelentkezett. A meghiúsult szudáni puccskí­sérlet, amelynek kapcsán Khartoumból más afrikai or­szágok, főként Líbia címére hangzottak el vádak s az ugandai Entebbe repülőterén végrehajtott izraeli komman­dóakció. A vakmerő akció elő­készítésénél a . Rabin kormány a végrehajtás pontos részleteit arra alapozhatta, hogy annak idején izraeli közreműködés­sel korszerűsítették ezt a re­pülőteret. köztudomásúlag iz­raeli szakértők képezték ki az ugandai légierő tagjait is. A terrorizmusra nincs semmiféle menlevél: de amennyire elítéljük a re­pülőgénrablásokat, a túszok­kal való zsarolást, annyira megengedhetetlen egy ország szuverenitásának semmibe Vétele, a nemzetközi jog ön­kényes értelmezése. Az AESZ a Biztonsági Tanácshoz for­BZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Mauritius fővárosában be­fejeződik az Afrikai Egy- ségszervezet csúcsértekez­lete — A kommunista Ing­raot választják meg az olasz képviselőhöz új el­nökéül. Kedd: Üj szovjet űrhajót bocsáta­nak fel a kozmoszba — Schmidt—Giscard találko­zó Hamburgban — Khad- dam szíriai külügyminisz­ter Gromikóval tárgyal Moszkvában. Szerda: Kádár János fogadja Loirls van Geyt-et, a Belga Kom­munista Pórt elnökéit — Az angol királynő Washington- v ban — A leszerelési'.bizott­ság ülése Genfben — A nyugat-*európai országok kommunista pártjainak ér­tekezlete. Csütörtök: Magyar—belga külügymi­niszteri megbeszélések Bu­dapesten — Haderőcsökken­tési tanácskozás Becsben. Péntek: A Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlésének nyilatkozata — Berlinben befejeződik a KGST XXX. ülésszaka. Szombat: Mind súlyosabbá válnak a libanoni harcok, az Arab Liga békéltető bizottságá­nak kudarca — Az AESZ panasza a Biztonsági Ta­nács előtt. dúlt, s egységesen követeli az izraeli akció elítélését. Igaz, ez az egység bizonyos vetü- letben csalóka: elég Uganda és Kenya ellentétére, a köl­csönös vádaskodásra utalni... A libanoni tragédia egyre megrendítőbb méreteket ölt. E hét egyes napjain már öt­száz felett volt a halálos és ezer felett a sebesült áldoza­tok száma. Pedig a mentés korlátozottsága, a bizonytalan távközlés következtében ezek az adatok inkább kisebbíte­nek, mint túloznak. A legsú­lyosabb harcok a romhalmaz­zá vált Teli Zaatar-i palesz­tin menekülttábor körzetében folytak. Lehet-e visszaadni ennek a népnek a megpróbál­tatását, amely huszonnyolc évvel ezelőtt először mene­kült szülőföldjéről; 1967-ben újra költözni kényszerült; az 1970-es fekete szeptember ide­jén kiűzték Jordániából; át­meneti táborait rendszeresen ágyútűz és elemi csapások fenyegették, most pedig a »fekete július« lett úrrá Bejrút környékén. Hiszen a libanoni polgárhá­ború mindinkább a paleszti- nekkel való véres, fizikai le­számolás jellegét ölti. A jobb­oldal vezetői ma már nyíltan hangoztatják e céljukat s még külső segítséget is remélnek hozzá. Kissinger sajtóértekezlete Henry Kissinger szombaton Washingtonban sajtóértekez­letet tartott. Az amerikai el­nökválasztási hadjárattal kap­csolatban a külügyminisztér kijelentette, hogy a James Carter, a demokrata párt vár­ható elnökjelöltje által kör­vonalazott külpolitika eléggé összhangban van a Ford-kor- mány külpolitikájával. Kissinger közölte, hogy az Egyesült Államok a nemzet­közi terrorizmus törvényen kívül helyezéséről szóló hatá­rozat elfogadására kéri majd fel az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát. Megismételte, hogy az Egyesült Államok jogosnak tartja az elrabolt túszok ki­szabadítása céljából az ugan­dai Entebbe repülőterén vég­rehajtott izraeli rajtaütéssze­rű támadást. »A támadás pél­dátlan volt — mondotta — de az is példátlan volt, hogy Uganda vagy nem tudta, vagy nem akarta elérni a túszok szabadon engedését.« A libanoni válsággal kap­csolatban a külügyminiszter kijelentette, hogy a rendezés változatlanul lehetséges, amennyiben a felek jóakara­tot tanúsítanak és felismerik, hogy nem szabad erőszak al­kalmazásával törekedniük céljaik elérésére. Megerősí­tette, hogy az Egyesült Álla­mok erőteljesen támogatja az összes libanoni felek tanács­kozásának megtartását. Kissinger jelezte, hogy az amerikai—angolai kapcsola­tok rendezésének kilátására káros hatással lenne, ha An­golában végrehajtanák a ha­lálos ítéletet Daniel Gearhart amerikai zsoldoson. Az Egye­sült Államok — mondotta — tíz országgal és nemzetközi szervezetekkel lépett kapcso­latba a halálos ítélet enyhí­tése érdekében. A zőldsteakoB arab béke­fenntartó erők egyelőre tehe­tetlenek, sőt, a sors különös fintoraként — a libanoni fő­város nemzetközi repülőteré­nek szomszédságában — tűz- párbaj tört ki líbiai és szu- dání békéltető egységek kö­zött. Az Arab Liga közvetítő bizottsága nyíltan elismerte kudarcát, s jóllehet fokozott diplomáciai tevékenység fo­lyik, nehéz lenne megjósolni, mennyire vezethet ez tényle­ges eredményekre. Földgolyónk tehát elég moz­galmas hetet élt meg, s leg­feljebb a magasból tűnik nyugodtnak. Igaz, ez a kép is a hét eseményeihez tartozik: sor került az esztendő első űrrepülésére, a Szojuz—21 kéttagú legénysége átszállt a Szaljut—5 űrállomásra. S amint a televíziós közvetítés­ben, a kozmovizió adásában magunk is szemtanúi lehet­tünk: a Föld körül keringő munkalaboratórium széles ablakából tekinthetnek le öreg planétánkra. Réti Ervin Katonai zendülés Peruban Limában szombaton hivata­los közleményben jelentették be, hogy a Carlos Bobbio Cen­turion tábornok vezetése alatt álló katonai akadémián pén­teken zendülés tört ki. A fel­kelési kísérletet a perui fegy­veres erők elfojtották, s a hadsereg három fegyvernemé­nek főparancsnokai nyilatko­zatban biztosították támogatá­sukról Francisco Morales Bermudez tábornokot, az or­szág elnökét. A hadsereg pa­rancsnokai éles szavakkal ítél­ték el Bobbiót, aki — mint a nyilatkozatban áll — a forra­dalmi folyamatot veszélyeztető akciót vezette. A levert felkelés célja nem ismeretes, de egyes értesülé­sek szerint a zavargás azután kezdődött, hogy a szárazföldi erők főparancsnoka utasította a katonai akadémia vezető­jét, mondjon le tisztségéről. Nem döntött a Gizünsági Tanács az izraeli kommandóakció ügyében Herzog izraeli delegátus (balra) és Juma Oris ugandai kül­ügyminiszter a Biztonsági Tanács vitáján. Magyar vezetők távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JVMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, ULÁNBÁTOR. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepükön, a mongol népi forradalom 55. év­fordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvöz­letünket küldjük Önöknek és Önökön keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának, valamint a testvéri • mongol népnek. Ä magyar nép őszinte elismeréssel tekint azokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket a népi forradalom győ­zelme óta a mongol nép hazája társadalmának, gazdaságá­nak és kultúrájának átalakításában, a szocialista Mongólia építésében elért. Dolgozó népük alkotó munkája, a Mongol Népi Forradalmi Párt következetes, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét, a szocialista országok testvéri összefogását, a népek biztonsága és a világbéke ügyét szol­gáló tevékenysége nemzetközi tekintélyt és elismerést ví­vott ki. Országaink és népeink testvéri barátsága és együttmű­ködése évről évre erősödik és fejlődik. A proletár nemzet­köziség elvei alapján testvéri közösségben azon munkálko­dunk, hogy ez az együttműködés újabb eredményeket hoz­zon mindkét nép és az egész szocialista közösség javára. Hazájuk nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk Önöknek, a testvéri mongol népnek, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt nemrégiben megtartott XVII. kongresszusa nagy­szerű célkitűzéseinek valóra váltásában, a szocializmus épí­tésében, a népek közötti béke és biztonság megteremtéséért folytatott tevékenységükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, 4 A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a SZOT, a KISZ Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. • * és a Nőtanács táviratban üd­vözölte mongol partnerszerve­zetét. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai pénteken — az elhúzódó előkészítő megbeszé­lések után — csak a késő es­ti órákban ültek össze, hogy megvitassák az entebbei repü­lőtéren végrehajtott izraeli kommandóakciót. Az ülés, amelynek összehívását, az Af­rikai Egységszervezet tagor­szágai kérték, lényegében Uganda és Izrael vitájára kor­látozódott. Herzog izraeli kül­dött, hogy elterelje a fi­gyelmet országa entebbei ak­ciójáról, általánosságban be­szélt a »nemzetközi terroriz­mus cinikus, vérszomjas ször­nyéről«, s követelte, hogy az ENSZ üzfenjen hadat »a ter­rorizmus valamennyi- formá­jának«. Ugyanakkor azzal vá­dolta Idi Amin elnököt, hogy »összejátszott a géprablókkal«. Juma Oris Abdalla ugandai külügyminiszter felszólította a Biztonsági Tanácsot, ítélje el Izraelt országa által ki nem provokált »barbár«, nyílt ag­ressziójáért. A kenyai küldött leszögezte, hogy az Uganda elleni agresz- szió meglepetésként érte kor­mányát, »szemben azokkal az arcátlan állításokkal, amelyek szerint Kenya tudott az akció­ról és végrehajtásához segítsé­get nyújtott Izraelnek«. A ke­nyai hatóságok és az izraeli gépek első ízben akkor léptek kapcsolatba, amikor a gépek leszállási engedélyt kértek nairobi repülőterére, arra va­ló hivatkozással, hogy sebesül­teket és betegeket szállítanak. »Kenya természetesen megad­ta az engedélyt, a nemzetkö­zi jogi normák és humanitá­rius megfontolások alapján«; Waldheim ENSZ-főtitkár az üléshez intézett üzenetében felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy konstruktív módon köze­lítse meg a napirenden sze­replő kérdést, olyan döntést hozva, amely a jövőben meg­akadályozhatja terrorista tá­madások végrehajtását. A hajnali órákban elnapol­ták az ülést. A Biztonsági Ta­nács ma délután folytatja a vitát. (MTI) A célprogramok a legfeatosabb ágazatokban készülnek (Folytatás az 1. oldalról) taihan készülnek. Tehát azok­ban, amelyek mind a gazda­ság fejlődésének, min a la­kosság közvetlen anyagi jólé­tének szempontjából megha­tározóak. Várhatóan igen nagy szervező hatásuk lesz minden egyes tagország természeti, anyagi és munkaerőforrásai­nak mozgósítására, az együtt­működésben rejlő lehetőségek kiaknázására, a nemzeti és nemzetközi érdekek összehan­golására. Kidolgozásuk fontos kritériuma lesz a koplexitás. Magukba foglalják majd az adott terület fejlesztését a tu­dományos kutatástól a termék k’bocsátásáig, a természeti kin­csek kiaknázásától a megmű­veléshez) feldolgozáshoz szük­séges gépek kifejlesztéséig. Természetesen a munkameg­osztás leghatékonyabb módo­zatainak kimunkálását is tar­talmazzák. A célprogramok hosszú táv­ra, 10—15 évre készülnek. Ma már szinte alig van olyan népgazdasági ágazat, amelynek fejlesztési célkitűzései ötéves tervidőszakra korlátozhatók. Továbbá a hosszú távú szem­lélet nagy biztonságot ad a gazdaságpolitikai koncepciók, valamint a népgazdaságok távlati terveinek kidolgozásá­hoz. Ugyanakkor a hosszú tá­vú együttműködési célprogra­mok kidolgozása további nagy lépést jelent együttműködé­sünk tervszerűségének fokozá­sában Az ülésszak határozata úgy értékelte, hogy a komp­lex urogram végrehajtásának folyamata már a KGST tagál­lamok tervezési együttműkö­dése egységes rendszerének fokozatos kialakítása irányá­ban halad. Ennek a folyamat­nak úiabb fontos láncszeme a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása. Az ülésszak más fontos kérdések­ről Is tárgyalt és hozott hatá­rozatot. A KGST közlekedési állan­dó bizottsága beszámolt az ülésszaknak , a tagállamok nemzetközi személy- és áru­szállítási . együttműködésének fejlesztéséről 1980-ig és az azt követő időszakban. Nem vélet­len, hogy a KGST legfelsőbb szerve külön foglalkozott a közlekedés-szállítás kérdései­vel. Az együttműködés fejlő­dése miatt ugyanis igen na­gyok a követelmények ezzel az ágazattal szemben. Évről évre nő az elszállítandó áru mennyisége, nő a szállítási tá­volság. Országaink gazdasági, tudományos és kulturális kap­csolatainak bővülése, népeink jólétének növekedése pedig a személyszállítás elé állít egy­re nagyobb feladatokat. Nyil­vánvaló a téma időszerűsége és az is, hogy a feladatot csak összefogással, közösen kialakí­tott hosszabb távú elgondolá­sok alapján tudjuk megnyug­tatóan megoldani. A XXX. ülésszak még egy igen fontos dokumentumot fo­gadott el, amely az európai KGST tagországok egyesített villamosenergia-rendszerei távlati fejlesztésének és azé te­rületen való együttműködés fő célkitűzéseit rögzíti 1990-ig. A dokumentum felvázolja azt a több ezer kilométeres, 750 ki­lovolt feszültségen működó villamosenergia-hálózatot, amely biztosítja a KGST-or- szágok villamosenergia rend­szereinek a jelenleginél haté­konyabb együttműködését. E 750 kilovoltos rendszer első vonala — mint ismeretes — a Szovjetunió és Magyaror­szág területén Vinnyica és Al- bertirna között épül meg. A dokumentum nemcsak e távvezetéki rendszer kialakí­tásának tervét tartalmazza, hanem összefoglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek a KGST-országok növekvő vil­lamosenergia igényeinek kielé­gítéséhez szükségesek. A Szovjetunió miniszterel­nöke, Koszigin elvtárs, felszó­lalásában különös figyelmet fordított a távlati energia- es nyersanyagellátás egyre nehe­zebb problémáinak megoldá­sára. Annak ellenére, hogy a KüST-orszagok energia- és nyersanyagszükségletük túl­nyomó többségét saját erőfor­rásaikból biztosíthatják, mé­gis ismételten megerősítették a racionális energia- és anyag- gazdálkodás, a nyersanyagku­tatás és -termelés fontosságát, minden ország saját erőfeszí­tésének jelentőségét. — Hogyan értékelt Szekér elvtárs a KGST-országok gaz­dasági közösségének helyzetét a mai bonyolult világgazdasá­gi helyzetben? — Valamennyi KGST tag­ország és egész gazdasági kö­zösségünk elmúlt öt esztendős töretlen fejlődése — összeha­sonlítva a tőkés világgal — kézzel foghatóan bizonyítja a szocialista tervgazdálkodás, a szocializmus fölényét. Ebben az időszakban a tőkés világ súlyos válságot élt át. Hatását érezzük mi is, de összefogá­sunk lehetővé tette, hogy a szocialista országokat nagy megrázkódtatások ne érjék, a fejlődés ne törjön meg. A szocialista országok poli­tikai és társadalmi sikerei és az ezzel párosuló gazdasági eredmények láttán megnőtt az érdeklődés a KGST iránt. Az érdek’ődést jól mutatja gaz­dasági kapcsolataink bővülése a nem szocialista országokká'. Nő a íei'ócő országok vonzó­dása a KGST-hez. A XXX. ülésszak két megállapodást hagyott jóvá a KGST és Irak, valamint Mexikó együttműkö­déséről. Végezetül hangsúlyozom, hogy a XXX. ülésszak mun­káját nagy felelősségtudat, konstruktív légkör és őszinte egyetakarás jellemezte. Teljes egyetértésben állapítottuk meg, hpgy töretlenül keíl haladni a szocialista gazdasági integrá­ció útján. Ez felel meg né­peink és egész szocia­lista közösségünk érdekel­nek Magyarország a nemzeti érdekeit szem előtt tartva, a szocialista internacionaliz­mustól vezérelve, szilárdan és kóvektezetesen járja ezt az utat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom