Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
Bemutató a romok között Vasarely Múzeum Pécsen Nehéz szavakat találni arra a jó érzésre, melynek forrása az, hogy a kapos- szentjakabi gyönyörű romokat néhány, félig-meddig hamvába holt próbálkozás után — most 'úgy tetszik: -végleg — fölfedeztük mint kamarazenei, színjátszói, kórustalálkozói színhelyet. Erre biztosítéknak látszik a péntek este, amikor a Fonómunkás Kisszínpad új bemutatójára buszokkal, gépkocsikkal és gyalogosan több száz néző érkezett. Ezért a nagyon szép estéért tisztelet illeti azokat, akik az ötletet felszikráztatták. A színhelyhez stílszerű bemutatót produkáltak. Ördögit Szilveszter József Attila-díjas fiatal. írónk regényének, a Koponyák hegyének dramatizált . részleteit választották. A Krisztus-mítosz egy új feldolgozását. Olyan téma ez, mely minden korban foglalkoztat aLkotókat, természetesen szinte mindig keretként szolgál »ürügyül« mondanivalójukhoz. Vagyis: egy ismert legenda más tartalmakkal, más éltető nedvekkel való féltöltése. Csak néhány, közismert — s könyvkiadásunk utóbbi éveiből származtatott — példáira hivatkozom. Bulgakov Mester és Margari tájára, amelynek égjük fonala az említett mítosz. Rónay György most megjelent Júdás könyve című színjátékéra, melyben az író így közelített a harminc ezüstpénzért árulóvá lett figurához: »Lehet, hogy valaki »júdási« hajlamokkal született. De, hogy valóban legyen is ».Tudás* belőle, abba töb bé-kevésbé a társadalom is »besegít* .. .* S hivatkozhatom Kodolányi János két művére. Az Üj- szövetség igen szűkszavú Júdás személyét, s tettének indítóokait illetően. Kodolányi hősének árulása a nemzeti érdek tragikus félreértéséből következik. Leginkább talán e müvekkel rokon Ördögh Szilveszter regénye. Krisztus itt elsősorban az ügyet »váltja meg*. »Az én * halálom az ügy igazsága*. —• mondja. Olyan — nem feltétlenül üdvözítő útú — forradalmár ő, akinek ideológiája szerint a forradalom győzelme a vezetői halál következményeképpen realizálódhat. Szükségszerű következmény — módszer!. — tehát az önfeláldozás. Nem hiszek ebben, de tudom, hogy a történelemben akad példa, mely ha nem is hitelesíteni, de siker nélkül felmutatni tud hasonló eseteket. Ördögh Szilveszter műve tehát végső soron parabola. S különösképpen világos ez, ha Júdás figuráját elemezzük. Ördögh Júdá6a nem szokványos áruló. Meghasonlás után fogadja el a rá kimért szerepet, vállalva a mindörökre érvényes gyalázatbélyeget, így válik a tragédia igazi áldozatává. Nem véletlenül jut eszükbe a nézőknek erről az irodalmi hősről egy valóságos személy, aki félig- meddig önszántából vált a személyi kultusz áldozatává. Számomra egyébként a produkció izgalmasabb / volt, mint az eredeti mű. Ördögh Szilveszter regénye. Vértes Elemér avatott kezű dramaturg. Ügy kurtított, úgy vont össze részeket — s szerkesztette azokat —, hogy valódi dráma kerekedett a kicsit nyúlós, archaizáló nyelvezetű regényből, mely helyenként ilyen közhelyes igazságokat sem nélkülöz, sajnos: »A kor még nem érdem __* B eszéltünk Vértesről, a dramaturgról. A rendező sem marad alul; Püritántiszta előadást teremtett Esz- köztelenségig ökonomikus produkció ez, fölösleg, nincs rajta. A »szűkszavú* díszlet szemünk láttára alakul utolsó vacsorái asztalból oszlopokká, majd embertelen méretű keresztté. A beállítás a híresszép festményt idé2i. A fejezetek jcontrasztosan felbontva feleselnek egymással. Annás és Kaifás tömörített jelenetének ellenpólusa a »bevágott« Krisztus-monológ, illetve a szikrázó, Júdás— »Megváltó* dráma, majd a Mária-siralom. A7 egységesen jó teljesítményt nyújtó együttesből is kiemelem — nagy jóérzéssel — Kiss László — pazar alakítását Júdás szerepében. Hivatal Nándor a Messiást formálta meg, valamivel kevesebb eszközzel. A figura nyilván még érik a kazincbarcikai nemzetközi színjátszónapokig. Szép bib- liás bevezetőt mondott Tóth Anna, s nagyon mély benyomást tett rám Mária megformálója, Tolnai Mária. Simon szerepében állt helyt Kovács László, s kellemes meglepetést okozott Annás és Kaifás: Nagy Miklós, Horváth Péter. A romterület új bemutatóra vár. Leskó László Pécs, Káptalan utca 3. Emeletes, sárgára vakolt, klasszicista épület. Most múzeumként világhírű szülöttje, Victor Vasarely — eredeti nevén Vásárhelyi Győző — nevét viseli. .Az 1930 óta Franciaországban élő képzőművész szülővárosának ajándékozta teljes pályaképét, életművét is felmutató másfél száz alkotását. Saját alkotásain kívül átadta a múzeumnak felesége, Claire Vasarely műveinek válogatott gyűjteményét. A látogató kúszó akácokkal befuttatott, félköríves kapun át jut az ízléses, barátságos hangulatot 4rasztó leanderbokrokkal díszített udvarra. A helyreállított épület termeiben szépség és harmónia. Grafikák, plasztikai kompozíciók, képek, faliszőnyegek, a világon mindenütt ismert munkák, mint például a Zebrák, az Orion, a Helios, a Caracas és a Vega-sakk; mind, mind egy utánozhatatlan eredet.isé- gű. világhírű alkotó életművének, pályájának csodálatos szépségű kompozíciókban megtestesült tanúja. Victor Vasarely 1908-ban született. Művészeti tanulmányait, Budapesten, a Podolini— Volkmann festőiskolában l kezdte 1927-ben, majd a következő esztendőtől Bortnyik Sándor műhelyében tevékenykedett. 1930-ban Párizsban telepedett le, azóta ott él és alkot. Sajátos, összetéveszthetetlen művészi stílust teremtett. Ebben a stílusban a formák és a színek varázslatos összjátéka mindig egy-egy nagyobb látványegységet hoz létre, mely az élmény kiindulópontjául szolgál, és struktúrája, elrendezettsége révén a részletek felé vezeti a szemet. A körök, a négyszögek, a kristálysaam alakzatok és a háromszögek — s ezek összeálló, egymásba zuhanó, egymásból növő, egymást vonzó és tasztító formarendszere — egy-egy domináns szín uralmával, az egyes munkák szinte áttekinthetetlen, s mégis jól érezhető gazdagságát hozták létre. A 68 éves művész, Pécs legújabb díszpolgára, arcán derűvel, szemében csöppnyi meg- hatódottsággal lépett a nevét viselő múzeumba. Amikor arra kértem, mondja el, miként határozta el, hogy nagyvonalú gesztussal szülővárosának ajándékozza alkotásait, kifogástalan magyarsággal így válaszolt: — Szerintem nem nagyvonalú, hanem természetes, megfontolt és érzelmeim által diktált tett: tisztelet a szülőföldnek. A múzeum megnyitója * alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Victor Vasarely hosszan beszélgetett az újságírókkal. A többi között szólt arról a szép és sokat hangoztatott elméletről, hogy a műalkotás akkor válik majd teljessé, ha behatol a társadal- . mi rétegekbe és közkinccsé lesz, hogy hasson, nevelje a szemet és az érzékenységet. Megemlítette, hogy a múlt század végéig természetes, szép egj-másrautaltságban. közösen dolgozott építész, festő, keramikus, s harmonikus épületegyütteseket teremtett. Azután a XX: század elején felbomlott ez az egytittlét, a burzsoázia cirádás keretekbe rakta, szalonjába, ebédlőjébe vagy páncélszekrényébe zárta a képeket, a szobrokat. Az építész pedig többnyire csak néhány négyzetméternyi szabad felületet hagyott, s udvariasan levelet írt, mondjuk Pícassónak: készítsen valamilyen dekorációt. Az én elképzelésem más! — folytatta Vasarely mester. — Emberarányú, a mai esztétikai igényeknek megfelelő, színes tömegépületek létrehozása, amelyekben jól érezheti magát az ember. Victor Vasarely legújabb terveiről elmondta: ha a pécsi Zsolnay-gyár elkészíti az elképzelésével egyező pirográ- nit lapokat, kompozíciót készít az épülő győri színház két falára. Ezenkívül néhány mondatban beszélt egy Pécsen felállítandó Vasarely-alapítvány lehetőségéről is. Amikor Victor Vasarely a Vasarely Múzeumba lépett, ez volt az első gondolata: alig várja, hogy csendben s egyedül végignézhesse a gyűjteményt, hátha lesz még kiegészíteni való. Harangozó Márta Ecsetszarvas csigaház A maiőrtábor Ponjód^BélaíelepcKi Ecsetszarvas csigaház a szimbóluma annak a Balaton menti somogyi alkotóháznak, mely évek óta vonzza azokat a képzőművészeket és más alkotókat, akik a tájlíra-éhnények- ből szívesen merítenek ihletet. A nyáron először találkoztak itt a somogyi amatőr képzőművészek, hogy tovább képezzék magukat. A tábort Leittier Sándor festőművész vezette. A pihenésre csábitó tó partján, az alkotóházban szorgalmas munka folyt. A tábor lakói a megszabott programot önszorgalommal tetézték. S egy hét után elégedetten így búcsúztak: Viszontlátásra jövőre ! / A táborról, az amatőr képzőművészek szerepéről Leit- ner Sándorral beszélgettünk. — A múlt év végén alakult meg Somogybán az amatőr képzőművészeti szakbizottság mely eddig is fontos munkát végzett. Fölmérte, hogy megyénkben hol működnek képzőművészeti szakkörök, hányán dolgoznak rendszeresen. Ez utóbbit vettük alapul, amikor úgy határoztunk, hogy a megyei KlSZ-toizottság és a megyei művelődésügyi osztály, a megyei művelődési központ felajánlott támogatásával megszervezzük' az egyhetes amatőr képzőművészeti tábort az alkotóházban. Megyénkben jelenleg mintegy hatvan amatőr képzőművészt tartunk nyilván. Ez olyan erős bázis, amelyre támaszkodnia kell a megye művészeti életének. A mozgalom minősége országszerte azt mutatja, hogy a továbbképzésre szükség van, a tömeges részvétéi a társadalmi szerepet húzza alá. — Mit értsünk továbbképzésen? — A vizuális nevelésen van a hangsúly. A művészeti köz- gondolkodás fejlesztése nejn- csak iskolai feladat, hanem megfelelő »terepe* e munkának az amatőrmozgalom is. Az alkotóházi táborban ennek megfelelően alakítottuk ki a programot. A tanulmányrajzok készítése mellett az egyéni elképzeléseknek is teret adtunk, s számos előadás hangzott el az amatőrmozgalomról, a körtére művészetről. — Visszatérve a szakkörökre, milyen m,egyei elképzelés alapján kívánják javítani ezeknek a munkáját? — Sajnos, még mindig azt tartják elsődlegesnek, hogy néhány tehetséges fiatalt felkészítsenek a főiskolai felvételire. A szakköröknek nem ez a feladatuk, hanem, hogy minél több emberrel ismertessék meg az alkotás örömét. A .szakkörök, sajnos, nem támaszkodnak a megyében élő képzőművészekre, akik pedig szívesen felajánlották segítségüket, támogatásukat. — Az amatőrök között sok a pedagógus. Azt hiszem, ennek örülni kell. Hiszen az, aki .maga is ismeri az alkotás örö- tnét, a tanítás nehéz feladatával is könnyebben birkózik meg. — Télen, a vakáció idején újból lehetőség nyílik arra. hogy szervezett keretek között továbbképzésbe vonjuk be azokat a pedagógusokat, akik a gyakorlatban ismerkednek a képzőművészettel. De ezen a tanfolyamon a rajztanítás kerül előtérbe, tehát iskolaközpontú tábor programját dolgozzuk ki. — Az amatőrmozgalom vajúdó kérdése: a kiállítások rendezése. Az előírások egyelőre nem sokat segítenek abban, hogy milyen rendszer szerint csinálják ezt. Gyakran előfordul az is, hogy a-matőr- képzőmüvészeti kiállítás címen valami egészen mást látunk — amit talán hobbynak nevezhetnénk. — A megyei művelődésügyi osztállyal közösen kialakított programunkat ismertettük a népművelőkkel. Elmondtuk, hogy a megyei szakbizottság j javaslata: a Népművelési In- i tézel zsűrije alapján lehet csak kiállításokat rendezni. A hivatali út tehát nem olyan kanyargós, hogy ne lehetne végigjárni, de sokan elmulasztják. A rendezőktől, azaz a népművelőktől függ már csak, hogy rend lesz-e a kiállítások terén vagy sem. — A TIT amatőr fóruma ősztől újból kiállításokat szervez. Nem lehetne ezeket a kiállításokat ajanlani az üzemeknek, ahol jo szándékú, de tálán tájékozatlan népművelő igyekszik bevonni a munkúso- kát a vizuális nevelésbe? — Igen, a TIT-ben folytatódik az a sorozat, mely eddig számos amatőr képzőművésznek teremtett bemutatkozási lehetőséget. S valóban, ezeket a zsűrizett kiállításokat érdemes lenne másutt is bemutatni, talán ezzel csökkenthetjük azoknak a kiállításoknak a számát, amelyeket nem tartunk kívánatosaknak. — A tanítóképző főiskola főigazgatója egy tanácskozáson bejelentette, hogy felajánlja az intézetet az amatőr képzőművészek továbbképzési centrumának. Mi történt azóta? — Az év minden szakában, tehát folyamatosan szükség van a továbbképzésre. A főigazgatói" felajánlással sajnos még nem élt a megyei művelődésügyi osztály. Szeptemberben, a képzőművészeti világhét idején megyei amatőrkiállítást rendeznek Kaposváron, az ifjúsági művelődési központban. Célja: ismételten a tájékozódás a mozgalom újabb eredményeiről, illetve tájékoztatás. H. B. Naum Sztanyilovszkij sNévleíen levél Magához hivatott a főnököm és atyai hangon szólt hozzám: — Prága barátom.! Névtelen levél érkezett a vállalatunkhoz, amelyben azt írják rólad, hogy a titkárnőddel összeszűröd a levet. Ha nem igy van, cáfold meg. Ha így van, — rendezd az ügyedet! Másnap munkába menet először gondoltam rá, hogy milyen is lehet a titkamiőm, aki legalább egy esztendeje dolgozik mellettem, de eddig jóformán észre sem vettem ... Aztán ezen a. napon először figyeltem föl rá, és láttam, hogy minden Teridben és minden a helyén van nála ... — Ő... — jutott eszembe —, rendeznem kell a dolgot! Még aznap estére meghívtam moziba. Másnap pedig egyenesen az anyakönyvvezetőhöz. Megnősültem,, és élünk boldogan. Csakhogy nemsokára ismét hivatott a főnököm, és atyai hangon igy szólt hozzám: — Drága barátom! Névtelen levél érkezett ellened ... Azt írják benne, hogy te a vendéglőt igen gyakran látogatod, ott jelentős összegeket költesz és egyáltalán, nagy lábon élsz. Ha nem így van, cáfold, meg. Ha így van, rendezd le... Másnap — munkába menet — észrevettem, hogy valóban van az utcánkban egy pompás vendéglő. Sohn még nem láttam belülről... — Ö ... — jutott eszmebe —, rendeznem kell a dolgomat ... És aznap este a feleségemmel elmentünk a vendéglőbe. Nagyon kellemesen éleztük magunkat. Pompás enhi-inni- valók, színvonalas zene. Jó hangulat... Csakhogy a főnököm ismét hivatott, mondván: .— Drága barátom! Névtelen bejelentés érkezett hozzám ellened. Azt írják rólad, hogy nem élsz valami normálisan. Autót vettél és nyaralót, túlzott divatosan öltözködsz és a feleségednek érthetetlenül drága bundát vásároltál ... Rendezd, kérlek, a dolgaidat. .. Elhatároztuk a feleségemmel, hogy autót veszünk, nyaralót, és divatosan fogunk öltözködni. Kényelmesen fogunk élni. összkomfortosán... Csakhogy ezután ismét hivatott a főnököm. Atyai hangon izólt. — Drága barátom! Ismét névtelen levél érkezett ellened. Azt írják benne, hogy a hivatalomra pályázol. Azt mondod rólam, hogy konzervatív ember vagyok s mindenkinek meséled, hogy alkalmatlan vagyok a vezetésre ... Azt hiszem., hamarosan it főnököm helyébe kerülök ... Antalfy István fordítása