Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

JÚLIUS 23 PÉNTEK Lenke A várható időjárás: A várható időjárás ma estig: Időnként felszaka­dozó felhőzet, ismétlődő esővel, záporral, ziva­tarral. Keleten egy-két helyen jégeső is Tehet. Mérsékelt, időnként megélénkülő északi, észak- nyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 21—26 fok között lesz. Távolabbi kilátások (keddig); Változóan felhős idő, sokfelé zánoresővel, esővel. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 12—17, a legmagasabb nappali hőmérséklet 21—25 fok között lesz. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál teg­nap 11 órakor 24 fok volt. Pozsgay Imre az ú] kulturális miniszter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Orbán László kulturális minisztert — saját kérésére, érdemei el­ismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása alkalmából — miniszteri tisztségéből fel­mentette. Az alkotmány 30. paragrafusának (5) bekezdése alapján Pozsgay Imre kul­turális miniszterhelyettest miniszterré megválasztotta. A Minisztertanács dr. Or­bán Lászlót kinevezte az Or­szágos Közművelődési Tanács elnökévé. — A Szovjetunióba átázott a barcsi Vörös Csillag Tsz MSZBT tagcsoportja. 27 dol­gozójuk egy héten át ismer­kedik Moszkva és Leningrád nevezetességeivel. — K éthektáros kísérleti kertjében zöldbabot is ter­mel a böhönyei áfész. A bol­tok és a központ szocialista brigádjai szerdán társadalmi munkában szedték le a jói fizető termést — 40 mázsát — s adták át a szövetkezet boltjainak értékesítésre. _*r — A Baranya-monográfia első kötete Délkelet-Dunán- túl geológiája és felszínfej­lődése címmel megjelent. A sorozat tizenkét tanulmány­ból áll majd. — Bontják a régi hidat a Deseda fölött. A Kaposvárt Balatonlellével összekötő 67- es utat itt másfél méterrel megemelik, s a régi helyére egy új — három nyílású — hidat építenek. Az új, 26 mé­ter hosszú hidat még az idén átadják a forgalomnak. — Gabos Gábor zongora­koncertjét rendezik meg — a keszthelyi nyári hangverse­nyek sorozatban — július 26- án este 8 órakor a Festetics- kastélyban. — Tartályparkot építenek a Chemical Építő-vegyianya- gokat Gyártó Vállalat új bar­csi gyárához. Az alapozás be­fejezése után — előrelátható­lag szeptember végén — kez­dik meg a tartályok szerelé­sét. — T5bb mint 20 ezren ve­szik igénybe naponta a ba­latoni személyhajókat. Az összesítés szerint az évben a balatoni vízi járművek (hajók’ kompok) több mint egymillió 460 ezer utast szállítottak. — A Zala Bútorgyár az idén 600 millió forint érték­ben, több mint 20 000 lakó­szobához elegendő bútort gyárt. — Áramszünet. Az Áramszol­gáltató Vállalat értesíti Kapos­vár lakosságát és közületeit, hogy július 24-én 8 órától 14 óráig a Cseri úton és a Kecel- hegyen áramszünet lesz. (483122) 100 évvel ezelőtt, 1876. július 23-án halt meg — 69 éves korában — Fényes Elek statisztikus és földrajz­tudós, a magyar leíró statisz­tika egyik úttörője, akadé­mikus. Bölcsészeti tanulmá­nyait Nagyváradon, jogi ta­nulmányait pedig Pozsonyban végezte. 1828-ban ügyvéd lett, majd 1836-ban Pesten telepe­dett le, és statisztikai munkás­ságot folytatott. Munkái a nemzeti anyagi és szellemi erőforrásaink számbavételén túl fejlődésében ábrázolták anyagi viszonyainkat, össze­hasonlították ezeket a külföl­diekkel, hogy elmaradottsá­gunk még jobban szembetűn­jék. 1848-ban Szemere Berta­lan belügyminiszter ’--güizta az Országos Statisztikai Hiva­tal megszervezésével és veze­tésével. Az 1848—49-es forra­dalom és szabadharc idején a forradalmi vészbíróság tagja volt, ezért a szabadságharc bukása után fogságba vetet­ték. Kiszabadulva folytatta statisztikai munkásságát, mű­vei forrásértékűik. — Űjabb szép cégérek dí­szítik Kőszeg ódon utcáit. A céhek, kisműhelyek és kis­kereskedők világát idéző, fa­lon és ajtó felett lógó ková­csoltvas »jelvények« hajdan feliratot pótolva mutatták: mit készítenek, árulnak, »szolgáltatnak« az ajtón túl. — A balatoni ajándékpavi­lonokban a vártnál nagyobb a forgalom. A Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat ezekben az üzle­tekben 2 millió forint értékű áruval többet adott el, mint egy évvel ezelőtt. — Filmesek szállták meg Esztergomot: itt forgatják Palásthy György legújabb gyermekfilmjét, a »Tótá­gas«-!. — Olvasótábor nyílik hét­főn a balatonfenyvesi KISZ- táborban. Az egy hétig tartó programon általános iskolá­sok és szakmunkástanulók vesznek részt. — Liszt Ferenc életéről írt könyvet Nádor Tamás, a pé esi rádió munkatársa. A kö­tet a Nagy muzsikusok éle, tének krónikája sorozatban jelent meg. — A hídi vásárt a Horto­bágyi Intéző Bizottság teg­napi határozata szerint ez év­ben augusztus 19—21-én a csárda előtti téren, a kilenc- lyukú hídnál rendezik meg. — Aa Autóközlekedési Tanin­tézet személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít szeptember­ben. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 2. (463002) — Értesítjük a lakosságot és a közületeket, hogy július 25-én Siófokon autó- és motorvásár lesz. (13506) — Értesítjük a lakosságot és a közületeket, hogy július 25-én Nagyatádon autó- és motorvá­sár lesz. (3 2506) Figyelem! A nagykanizsai AFÉMSZ anyagműszaki boltjában — Nagykanizsa, Ady Endlre u. 3. — kaptárak, rostaszövetek vegyes méretben, 35x35 mm-es szögvas, 12 mm-es Q-vas, 10 és 12 mm-es koracél szálban, 6 és 8 mm-es betonvas karikában, vaslemezek 0,8—2 mm-ig, gumilemezek 3 és 4 mm-es lószerszámok, sárga műanyag hullámlemez, különböző színű PVC-padlóburkolók nagy választékban kaphatók. (13561) Új gyermeküdülő Balatonberényben Balatonfoerényiben tegnap megnyílt a magyar tenger egyik legszebb gyermeküdü­lője. Vas megyeiek építették széles körű társadalmi össze­fogással. A több mint 32 millió forint költségből tíz­millió forintot a megye la­kossága ajánlott fel: kom­munista szombatok munka­bérét fizették be erre a cél­ra. A berendezéshez 300 000 forint támogatást adott az Állami Ifjúsági Bizottság. A víz mellett három holdas területen felépült három szintes gyermekintézmény ben egyszerre 300 gyermek élvezheti a nyár örömeit. Egy-egy idényben összesen 1500 pajtást fogad. — Tizedszer rendezik meg a szegedi ifjúsági napok nép­szerű eseménysorozatát. Ez­úttal július 30.—augusztus 2. között várja a város gazdag programmal fiatal látogatóit. — Megnyitása óta idén ke­resték legtöbben a balaton- keresztúri tanács fizető strandját. Vasárnaponként 5000, hétköznap pedig 2—3000 vendég is volt. — Tiltott helyen fürdőit egy víztárolóban Csordás Gyuláné 23 éves háztartásbe­li, segesdi lakos és életét vesztette. Balatónszemesen Kormos Tibor 32 éves segéd­munkás, budapesti lakos für­dés közben a Balatonba ful­ladt. — Karlovy Varyban, a XX. nemzetközi filmfesztivá­lon a magyar versenyfilm, az Árvácska szép sikert aratott. Ranódy László rendezőt a zsűri a fesztivál egyik fődí­jával jutalmazta. — Tízmilliárd rubel értékű kereskedelmet bonyolítanak le a KGST-tagországok és a fejlődő országok évenként. Árucsere-forgalmuk 1960. és 1974. között a hatszorosára növekedett. — »Nyugalomba« helyezték az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amelyet a Sajfoki Belvlzszabályozó Tár­sulat 1878-ban építtetett. „ Munkaszervezés” Zselici falumúzeum Áll már az első ház Szennát jelölték ki a So­mogy megyei néprajzi gyűj­temény bemutatásának a színihelyéül. 1971-ibén a So­mogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozta ki a falu­múzeum tervét. Újszerű meg­oldás, hogy Szenna szerves részeként illeszkedik a sza­badtéri népraja gyűjtemény a településbe. A program sze­rint öt év alatt készül el a zselici falusi építészetet be­mutató falumúzeum. A pusztulás előtt, szinte a huszonnegyedik órában bon­tották le a mintegy százéves rinyakovácsi parasztházat, melynek felállítását a napok­ban kezdték. Szigetvári Györggyel, a tervező vállat igazgatójával a helyszínen szemléltük meg a munkálato­kat, s beszélgettünk a népi építészeti emlékek helyreállí­tásáról. A Somogy megyei Tanács évi félmillió, az Országos Mű­emléki Felügyelőség százöt­venezer forinttal segíti a fa­lumúzeum kialakítását. Csó­kol yi, rinyakovácsi, kisbajom i falusi építészeti emlékek — megőrzésre és bemutatásra méltó házak — közül választ­ják ki a felállításra alkalma­sakat. — Van-e sajátos zselici építkezés? — A zselici építkezésnek az a sajátos vonása, hogy dísze­sebben faragták az oromfa­lakat itt, mint máshol, illetve a házak körben pitvarosak. Tetőfedésre zsúpot használtak. A csökölyi termelőszövetkezet rozst termel azért, hogy a régi falusi házak a falumú­zeumban hű képet mutassa­Hamlet a világháborúban Gábor Miklós neve évekig összeforrt az egyik legna­gyobb Shakespeare-figuráéval, Hamel tével. Bár előtte és utá­na még sok kitűnő alakítása volt, legnagyobb szerepének ma is a Hamletet tartják. A színész tanulmányokat, esszé­ket írt megformálásáról; mun­káiból az tűnt ki, hogy sokat foglalkozott a hőssel. Gábor Miklós analizáló színész. Nem elégszik meg csupán a szerep megértésével, eljátszásával, annak mélyére akar látni, és búvárkodásának eredményét rögzíti is. Eddig megjelent kö­tetei — Tollal, A színész ár­nyéka, Feljegyzések Alceste- ről — színháztörténeti érde­kességek, feltehetően előbb- utóbb tankönyvek (de leg­alábbis ajánlott irodalom) lesznek a főiskolán. Legújabb könyve, mely a közelmúltban látott napvilá­got, más műfaj. Napló a vi­lágháborúról, amelyben egy fiatal színész bolyong Ham­letként, látva a vége felé járó öldöklés értelmetlenségét. Ahogy a könyv »fülszövegé­ben« olvashatjuk, entellektüel Svejkként téblábol a frontok között. Valóban, a fiatal, hu- szonegynéhány éves színész, a többi háborúba kényszerített fiúval együtt tuladjonképpen nem is nagyon érdeklődik az események iránt. Egy vágy hajtja: kivárni a végét, élet­ben maradni. Figyeli önma­gát, társait, és jegyez. Napló­jában mindent rögzít, ami ve­le és a körülötte levőkkel tör­ténik. A nap nap után leját­szódó események, az éhezés, a piszok, ugyanúgy főszerepet kapnak, mint az emlékek, a vágyak. Sok naplót, tudósítást írtak már a háborúról, különféle módon, más-más érzelmi töl­téssel; haraggal, daccal, elke­seredve. Gábor Miklós hábo­rús naplójának olvastán meg­lepődik az ember: a könyv stílusa szinte szenvtelen. Az író majdcsaknem kívülről né­zi magát és jegyzi mindazt, amit tapasztalt. Pedig amit le­írt, azt ezelőtt harminckét év­vel sátorban, ólban vagy az ég alatt vetette papírra. Utó­lag csupán tömörített, kom­mentált. A régi, szürke kockás jegyzetfüzetek mintájára ké­szült könyv »vignettájára« li­la tintát utánzó festékkel nyomták a címet: Kicsi—világ —háború. A kötetet a szerző rajzai illusztrálják. S. M. nak a hagyományos építke­zésről. A szennai termelőszövetke­zet brigádja és a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat dolgozik a falumúzeum első házán. Fekete Pálnak, a tsz üzemegység-vezetőjének a há­za éppen szembenéz a falu­múzeummal. övé a megválto­zott ízlés, igény alapján ké­szült — Az emlékeket meg kell őrizni — mondta, mikor új­szerű feladatukról kérdeztem. — Szívesen dolgozunk itt, hi­szen a falumúzeumot magun­kénak érezzük. A rinyakovácsi ház padló­zatát barna lében áztatják, tartósítják. A falumúzeum építői gondosan ügyelnek arra, hogy hűek maradjanak a ház egykori építőinek mes­terségbeli tudáséhoz is. — Milyen lesz a falumú­zeum? — A templomdomb alkal­mas arra, hogy itt mutassák be a Rippl-Rónai Múzeum kopjafagyűjteményét, arrébb állítjuk fel a szalacskai prés­ház megmaradt darabjait. Ez utóbbi nem lesz könnyű fel­adat — mondja Szigetvári György. S mégis bizakodik: a helyi termelőszövetkezet bri­gádjának a dolgozói ezt a munkát is vállalták. A présházat még az idén összeállítják, rövidesen pedig bontani kezdik Szennán az egyik gazdasági épületet, me­lyet a rinyakovácsi lakóház mögött állítanak föl. Az ősz- szel megkezdik a környék parkosítását, őshonos zselici fákat ültetnek. A falumúzeum építkezésétől pár száz méterre van az el­hunyt mesemondó, Lidi néni talpasháza. Helyreállítják azt is. A szabadtéri néprajzi be­mutató ezzel a régi emlékkel is gazdagodik. H. B. FJODOR ABRAMOV PELAGEJA — Eltévesztetted a házszá­mot? — kérdezte, nem is a saját, hanem valaki másnak a szavaival, amelyeket még a régi társaság valamelyik tag­jától hallott. Aztán eszébe ju­tott, hogy Manyát ilyesmivel nem lehet megsérteni, mire csak úgy záporoztak becsmér­lő szavai Manya fejére: — Vagy tán el akarsz dicseked­ni a krisztusi adományokkal? Az új holmiddal? Hogy megy manapság az adakozás? A krisztusi adományok — kendőkből, törülközőkből, vi­seltes gúnyából, kartondara­bokból, báránybőrből, sőt olykor néhány pénzdarabból álltak, egyszóval mindabból, amit a hívők fogadalmukhoz híven a »szentelt« keresztek­re aggattak vagy alájuk rak­tak. Ezek a »szentelt« keresztek a faluvégeken még a háború alatt kezdtek megjelenni. A lehető legegyszerűbb tákol­mányok voltak. A gyalult és földbe ásott kereszt a legna­gyobb ritkaság. Leginkább azt csinálják; efty. yekooy. ezust­vagy erdeifenyő törzsét levág­ják, úgy két-három méternyi­re a földtől, s lekopasztják, mint a tüzelőnek szánt rön­köket, aztán belevemek egy keresztfát, egy gallyat — s is­ten tudja, miért; a tövébe dobálnak néhány kődarabot —, és kész a kereszt, amely valamiféle kereszténység előt­ti, pogány totemre emlékeztet. A helybeli hitetlenek persze nem maradtak tétlenek: kö­nyörtelenül kivágták a »szen­telt« kereszteket. Hát kiirthat­ja az ember az erdőt? A Nagy Manya már Isten tudja, hány éve ezekből a ke­resztekből! él, Mint a vadász a területét, rendszeresen, min­den ünnepen végigjárja a kör­nyékbeli kereszteket. Pelageja azonban hiába tü- zeskedett, dühe lepergett az öregasszonyról. A Nagy Manya nemcsak hogy nem menekült el ész nélkül a házból, mint aho­gyan mindenki megtette vol­na a helyében, de még az arcizma se rándult. Leült a kemenoepadkára. fehér csíkos szövetnadrágja felett a szok­nyáját térden felül felhúzta, keresztbe tette a lábát, s a tetejébe még rá is gyújtott. Manyának ez a szemtelen­sége kijózanította Pelageját, különben isten tudja, mi nem történt volna: nála még a rendes emberek sem gyújtot­tak rá anélkül, hogy meg ne kérdezték volna; hogyan is engedte volna meg egy ilyen jöttmentnek! Csakhogy, gon­dolta Pelageja, ennek az asz- szonynak valami van a tarso­lyában. Nem üres kézzel jött, ha már egyszer ilyen tünte­tőén leült. Így hát messziről — tapogatózva — megkérdez­te: — Mi van odakinn mostan­ság? Mi újság a faluban? — Hát van egy és más. Hogy is lenne másképp ? — mondta békülékenyen Manya. — Marják egymást? — Hogy marják-e? Van, aki marja, de van, aki boldog. — Persze, persze — sóhaj­tott Pelageja. — Igaz is, igaz. Van, aki boldog. — Te csak ne sóhajtozz! Te sem vagy az a hű, de bol­dogtalan. — Én? — könyökölt fel cso­dálkozva Pelageja. — Tudom, amit tudok. — Ugyan, ugyan, ne bánts... A férjem eltemettem, én meg... Manya nem tiltakozott. Ezek szerint Alkáról van valami híre, jutott eszébe Pe- lagejának, és hirtelen olyan jól érezte magát, mintha be- lopózott volna a házába a nyár. Fürgén fölkelt. — Látod, micsoda bánatom van! Vendégem jött, én meg fekszem, akár egy darab fa. Bocsáss meg nekem, bocsáss már meg. Marja Arhipovna, olyan ostoba vagyok — szó­lalt meg régi hangján, pöszít- ve a hiányos foga miatt, és maga is meglepődött. Éppen olyan hízelgő és vidám volta hangja, amelynek senki, még maga Pjotr Ivanovics sem tu­dott ellenállni. — Folyton folyvást csak egyedül, már az agyam is begyepesedett. Nem, nem, Marja Arhipovna! Le­ülünk a szamovár mellé, megiszunk egy-két pohárká­val. hiszen ünnep van ma. Csak fújjad, fújjad a füstöt, ne zavartasd magad, Masa! Valaha, amikor a gazda még egészséges volt, magam is vettem cigarettát. Tán leven­néd a csizmád is... Ne gyö­törd a lábad, majd adok ne­ked a kemencéről meleg pa­pucsot ... A hír, amelyet Manya ho­zott (persze, miután három­szor a pohár fenekére nézett; Pelageja mindjárt tudta, hogy száraz torokkal nem beszél az öregasszony), minden várako­zását felülmúlta: a községi ta­nács elküldte Atkának az iga­zolást a személyazonossági­hoz. — Igazat mondasz, Masa? Nem téveszted össze valami mással? — faggatta Pelageja és — nem bírta visszatartani — elsírta magát. (Folytatjuk) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom