Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

XXXII. évfolyam 172. szám 1976. július 22., csütörtök KÖZLEMÉNY o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. július 21-i üléséről k v VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J ET E K I íj Ara: 80 fillér Nyerscérna Nagyatádra A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1976. július 21-én Kádár Já­nos elvtársnak, a KB első titkárának elnök­letével ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszerve­zetek íJrszágos Tanácsának titkárai és a köz­ponti sajtó vezetői. Á Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a párt­tagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a mező- gazdaság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi Bizottság személyi kér­déseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, külügyminisztériumi államtitkárt beválasz­tották a Központi Bizottság tagjai sorába. A Nagyatádi Cérnagyár számára szállít nyerscérnát a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának böhönyei üzem­egysége. A cérnázóban dolgozó negyvenkét nő naponta — három műszakban — mintegy 1,7 tonna nyerscérnát készít A cérnázó üzemrész 108,21 százalékra teljesítette félévi ter­vét. Ezerlíéíszáz vagon búza vetőmagot várnak Megkezdték a fémzárolást L 1. A Központi Bizottság meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és jóváhagyta az európai kommunista és mun­káspártok 1976. június 29— 30-i berlini értekezletéről, va­lamint a küldöttségünk te­vékenységéről adott jelentést. A Központi Bizottság meg­állapította: a berlini értekez­let a kommunista és mun­kásmozgalom történelmi je­lentőségű eseménye volt. Az értekezlet meggyőzően bizo­nyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom ha­talmas, szervezett politikai erő, tömegbefolyása növek­szik. A huszonkilenc testvér­párt berlini találkozója jól szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, összefogását. Az értekezlet marxista—le­ninista módon értékelte az európai helyzetet és mozgósí­tó erejű programot adott a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidolgozott és egyhangúlag elfogadott dokumentum kol­lektív és demokratikus előké­szítő munka eredménye. Az értékelés azon a történelmi tényen alapul, hogy földré­szünkön új helyzet jött lét­re: rendeződtek a második világháború befejezésekor nyitva maradt fontos kérdé­sek, realitássá vált az enyhü­lés, a különböző tánsadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az eu­rópai helyzet alakulásában mind nagyobb szerepük és súlyuk van a szocialista álla­moknak, a tőkésországok munkásmozgalmának, de­mokratikus, békeszerető erői­nek. összefogásuknak, sikeres harcuknak köszönhető, hogy az európai népek több mint harminc éve békében élnek. A berlini értekezleten részt vevő pártok kifejezésre jut­tatták: készek további össze­hangolt erőfeszítésekre a nemzetközi enyhülésért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért, a béke megszi­lárdításáért. Ez a politika jól' szolgálja a béke védelmét, s a társadalmi haladást, a szo­cializmus ügyét. A kommunista és munkás­pártok berlini értekezlete is­mételten s nyomatékosan alá­húzta, hogy az emberiségnek. Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az eny­hülés és a békés egymás mellett élés. Ezt a realitást mind többen felismerik. A to­vábbi előrehaladáshoz nélkü­lözhetetlen mindazoknak a haladó, realista erőknek kö­zös erőfeszítése, amelyek lét­rehozták a helsinki értekez­letet. Ez annál Is inkább szüksé­ges, mert az agresszív, hideg- háborús körök igyekeznek gá­i tat emelni az enyhülés térhó­dításának. Céljaik érdekében a nemzetközi légkört mérge­ző propagandát folytatnak, és felhasználják a politikai, a gazdasági nyomás eszközeit is. Ezért szükség van a haladás és a béke híveinek még szé­lesebb és szilárdabb összefo­gására, állhatatos harcára az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záróok­mányában foglaltak követke­zetes megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfoga­dott tíz alapelv szellemében továbbra is törekszik az álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztésére, a gazdasági, tudo­mányos és kulturális együtt­működés bővítésére, az infor­mációcsere javítására, az em­berek közötti kapcsolatok szé­lesítésére. Ugyanezt várja a tőkésországok kormányaitól is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a többi testvérpárttal együtt vallja, hogy a béke és a haladás Európája csak sok­irányú erőfeszítés eredménye­ként, az e célokért tenni kész politikai-társadalmi erők kö­zeledésének, kölcsönös megér­tésének és együttes akcióinak hatására jöhet létre. Ennek érdekében pártunk konstruk­tív együttműködésre törek­szik az európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi demokratikus, bé­keszerető erővel. Pártunk a történelmi ta­pasztalatokból kiindulva azt a nézetet képviseli, hogy az Európa békéjéért vívott harc szorosan összefonódik a fasiz­mus maradványainak felszá­molásáért, a demokratikus jo­gok kiszélesítéséért, a társa­dalmi haladásért folytatott küzdelemmel. Határozottan el­utasítjuk az antikommuniz- must, a szovjetéi len ességet, elítélünk minden olyan törek­vést, amely az enyhülés, a né­pek közötti jobb megértés el­len irányul. A Központi Bizottság meg­állapítja: az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletén elfogadott dokumen­tum a közös felelősség, az al­kotó szellemű egység meg­nyilvánulása. Pártunk követ­kezetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxiz­mus—Leninizmus általános ér­vényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyai­nak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembe vételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, kü­lönös jelentőségű forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapaszta­latainak hasznosítása, a pro­letár internacionalizmus el­vének érvényesülése. A Köz­ponti Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatáro­zottságát, hogy közös harcuk és tevékenységük sikere érde­kében fejlesztik internaciona­lista együttműködésüket és szolidaritásukat. 1 A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentumban meghatáro­zott célok és feladatok össz­hangban vannak pártunk po­litikájával, megfelelnek né­pünk érdekeinek, segítik a nemzetközi munkásosztály, a társadalmi haladás erőinek harcát. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga ré­széről minden tőle telhetőt mpg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük. 2. A szocializmus nemzet­közi vonzóerejét tovább nö­velik mindazok az eredmé­nyek, amelyeket a szocialista közösség országai az új tár­sadalom építésében, elérnek. Ezt támasztotta alá a társa­dalmi, gazdasági, kulturális fejlődés szemléletes fényeivel a Német Szocialista Egység- pártnak és a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a Köz­ponti Bizottságunk legutóbbi ülése óta megtartott kong­resszusa is. 3. A Központi Bizottság üdvözli a két vietnami or­szágrész egyesítését, a testvéri Vietnami Szocialista' Köztár­saság megalakulását. Az egy­séges Vietnam annak az áll­hatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet a hős vietnami nép marxista—leni­nista pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri támogatásával, a világ haladó erőinek szolidaritásával- évti­zedeken át vívott az idegen hódítók, az imperialista ag­ressziók és kiszolgálóik el­len. A vietnami nép a jövő­ben is számíthat a magyar nép szolidaritására, támoga­tására az ország újjáépítéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott munkájában. 4. A Központi Bizottság síkraszáll a nemzetközi konf­liktusok veszélyével fenyege­tő háborús tűzfészkek felszá­molásáért. Kifejezi népünk aggodalmát a súlyosbodó kö­zel-keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadályozza Izrael és a mögötte álló imperialista kö­rök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet to­vább bonyolítja a libanoni polgárháború. A Központi Bi­zottság meggyőződése: a ha­ladás valamennyi arab hívé­nek érdeke, hogy véget ves­senek a vérontásnak. Szüksé­gesnek tartja és ennek meg­felelően kitartóan szorgal­mazza a mielőbbi politikai rendezést, szolidáris a liba­noni baloldali hazafias erők­kel, a palesztinai arab nép­pel. # 5. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a mun­kát. amelyet ez év júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXX. ülés­szakán végeztek Berlinben. A tagországok képviselői átte­kintették a szocialista gazda­sági integráció öt esztendővel ezelőtt elfogadott komplex programjának eddigi végre­hajtását, és megállapították, hogy az Integráció kibonta­koztatásában, fejlesztésében jelentős eredmények szület­tek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országai­nak biztonságos népgazdasági tervezéséhez, kiegyensúlyo­zott gazdasági-társadalmi elő­rehaladásához és közös voná­saik erősítéséhez. Országaink a komplex program révén, egymást internacionalista mó­don támogatva és segítve, di­namikus gazdasági fejlődést értek el, fokozták állampol­gáraik létbiztonságát, emel­ték népeik jólétét. A Központi Bizottság -v a XXX. ülésszak állásfoglalásá­val egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a fel­tételek az országaink közötti gyümölcsöző együttműködés elmélyítésére és tökéletesíté­sére. Ez a közös igény feje­ződik ki abban az öt cél­programról hozott határozat­ban, amely jobban összehan­golja a fűtőanyag- és ener­getikai, valamint a nyers­anyagipari, a gépek, az alap­vető élelmiszerek és közszük­ségleti cikkek termelését és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kapcsolatok fej­lesztését. A célprogramok kimunká­lásával és megvalósításával a tagországok újabb jelentős lé­pést tesznek előre erőforrá­saik, természeti kincseik kö­zös erővel történő hatéko­nyabb kihasználásában, az egymás közötti korszerű mun­kamegosztás kialakításában, a gyors ütemű tudományos­műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagor­szágok együttműködése és gazdasági erejük gyarapodása egyben fontos tényezője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésének. A KGST-országok hívei a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésének a vi­lág valamennyi országával, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi A Szaljut—5 orbitális tudó- • mányos űrállorftás szerdán — moszkvai idő szerint 11 óráig — 460 fordulatot tett meg a Föld körül, ebből 217-ét sze­mélyzettel, jelentette a TASZSZ a földi irányítóköz­pontból. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajós a 13. és a 14. munkanapi repülési prog­ramját teljesítve újabb tudo­mányos kísérletekbe kezdett, illetve folytatta a korábban megkezdett megfigyeléseket. Kézi színi épelemző készülék segítségével a kozmonauták színképfelvételt készítettek a Föld nappali láthatáráról, hogy megvizsgálják a légkör optikailag aktív alkotóré­szeinek függőleges irányú el­oszlását. Az Állami Vetőmagfelügye­lőség Somogy megyei felügye­lőségének munkatársai befe­jezték a kalászosok szemléit a somogyi gazdaságokban. 212 hektár őszi árpát, 202 rozsot, 44 tritikálét és 4758 hektár búzát vizsgáltak meg, s ennek során 31 hektár ár­pát és 397 búzát minősítettek alkalmatlannak fajtakevere- dettség miatt. A hozamokat illetően a korai fejtáknál kel­lemes csalódás érte a szak­embereket: ezek a gabonák a tervezettnél és a későbbi becslésnél is jobban fizettek. Mindezek alapján Somogybán mintegy 1200 vagon vetőbúza várható az idei aratásból, eb­ből a vetőm agtermel tető és -ellátó vállalattal 600 vagonra szerződtek, 150 vagonnyit sa­ját célra fémzároltatnak az Befejezték a július 18-án kezdett biológiai kísérletet, és az ennek során kicsíráztatott vetőmagvakat konzerválták. A továbbiakban ezeket a Földre szállítják majd, hogy elvégezzék a kísérlet eredmé­nyeinek láboratóriumi elem­zését. Az űrállomás fedélze­tén több másfajta, vetőmag is van. Ezeket a munka követ­kező szakaszaiban csíráztat­ják majd ki, hogy meghatá­rozhassák, mennyire függenek a növekedési folyamatok a vetőmagvaknak a világűrben eltöltött idejétől. Az orvosi ellenőrzési adatok szerint az űrhajósok egész­ségi állapota jó, a Szaljut—5 űrállomás repülése folytató­dik. üzemek; a többit a gabona­ipar veszi meg, és külön tá­rolja a feldolgozásra szánt terménytől. Számítások' szerint nem lesz baj az árutermelő gazda­ságok vetőmagigényének ki­elégítésével. A saját termés­ből származó, őszi vetésre szánt vetőmagot az idén is megvizsgálja a vetőmagfel­ügyelőség: az őszi árpa és a takarmánybúza magmintákat augusztus 5-ig, a többi búza és a rozs mintáit augusztus 20-ig kell eljuttatniuk a gaz­daságoknak a járási hivata­lokhoz, hogy a felügyelőség még a vetési időszak kezdete előtt elvégezhesse a küldemé­nyek elemzését. A vetőmagtermő kalászosok területeinek szemléi után el­kezdődtek a megyében a fém­zárolások. Elsőként a soinogy- szili termelőszövetkezet jelez­te, igényét. Húsz vagonnyi őszi árpára került rá a plom­ba . ebben a gazdaságban. Azok az üzemek, melyek az innen származó maghoz jut­nak majd, minden bizonnyal jól járnak; ugyanis a so- mogysziliaknál termett kom- polti korai fajta árpa 30 hektár átlagában 55 mázsás terméssel fizetett... A felügyelőség munkatár­sai végeztek a vetőburgonya­termő területek közül — ez a megyében összesen 1324 hek­tár — a korai fajtáknál a harmadik szemlével. Az Os- tarta és a Jaerla 180—280 mázsa közötti átlagtermést ígér hektáronként. Különösen jó az összhozamon belül a vetőburgonya aránya: mint­egy 80 százalék. A Desieré- nél és a Somogy gyöngyénél bekövetkezett a »krízis«: eb­ben az időszakban dől el,' hogy — az időjárás alakulá­sától függően — mennyi ke­rülhet betakarításra. Az már most nyilvánvaló, hogy az eddiginél jobban meg kell becsülni megyénkben a ve­tőburgonyát. (Folytatás a 2. oldalon) A Szaljut—5 460 fordulat után Újabb kísérletek Az űrhajóra is továbbítják az olimpia híreit

Next

/
Oldalképek
Tartalom