Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
A KISZ-tagok jó példája Mindössze huszonöt tagja van a siófoki Dédász Üzemigazgatóság KlSZ-alapszerve- zetének. Brachna János városi titkár szerint ez az egyik olyan alapszervezet, ahol tervszerű a munka, s a fiatalok kezdeményezésekkel, ötletekkel hívják fel magukra a figyelmet. Alakulástól titkár Gyuris Mátyást választották meg 1969-ben, az alakuláskor titkárnak. Azóta újból és újból kiérdemelte társai bizalmát. Az idén a IX. KISZ- kongresszust megelőzd városi küldöttértekezleten eddigi tevékenysége elismeréseként aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyel tüntették ki. — Nem volt könnyű a munka kezdetben, s ma sem lehetünk még teljesen elégedettek. Különösen rossz az alapszervezetben a munkásfiatalok számának aránya, ezen feltétlenül változtatni kívántunk. Tavaly elhatároztuk, hogy új szellemben folytatjuk munkánkat. A rendszeres ifjúsági élet mellett sokkal nagyobb gondot fordítunk a politikai, valamint a szakmai képzésre, s a gazdasági feladatok segítésére — mondja Gyuris Mátyás KISZ-titkár. A Dédász fiataljai tudják, hogy példamutatásukkal sok társukat' ösztönözhetik jobb munkára. Ez évi akcióprogramjukban a gazdasági feladatok végrehajtásának segítése szerepel első helyen. Céljuk, hogy az üzemigazgatóság az 1976. évi eredményét 3 százalékkal túlteljesítse. A KISZ- fiatalok kötelessége, hogy szocialista brigádokban — minden KISZ-fiatal brigádtag — élen járjanak a vállalás teljesítésében. Fontos feladatuknak tekintik a takarékosságot, az ésszerű anyag- és energiagazdálkodást. Erről taggyűlésen is tárgyaltak. A felszólalásokból, a javaslatokból kitűnt, hogy nagyon sokat tehetnek; például a leszerelt, kibontott villanyszerelési anyagok gondosabb kiválogatásával, a vaS_ oszlopok helyett betonelemek alkalmazásával, s a belső energiafogyasztás csökkentésével is. Azt is elhatározták, hogy gondosabb munkával járulnak hozzá az üzemzavarok megelőzéséhez, s gyorsabban kijavítják a hibákat. Politikai és szakmai képzés Az alapszervezet minden fiatalja részt vesz a politikai oktatásban, ezzel érdemelték ki, hogy néhány napja megkapták a megyei KlSZ-bizott- sógtól a kiváló ifjúsági vitakör oklevelet. Ez az elismerés elsősorban Rejtő János propagandista érdeme, aki egyetemi tanulmányai mellett évek óta vezeti a politikai oktatást, s aki e munkájáért most szintén oklevelet kapott. Két KISZ-tag végzi a marxista középiskolát. többen egyetemre, szakközépiskolába járnak, fejlesztik politikai ismereteiket, szakmai tudásukat. Azokat a fiatalokat, akik politikai szempontból fejlődnek, eszmeileg közel kerülnek pártunkhoz, a KISZ-szervezet a kommunisták soraiba javasolja. Tavaly például Mészöly Editet és Nagy Attilát, az idén a propagandista Rejtő Jánost javasolták a pártba. Az idén kéri felvételét a KISZ-titkár is. Több olyan fiatalt találni a Dédász KISZ-tagjainak soraiban, aki példás munkájáért kiváló dolgozó kitüntetést, oklevelet kapott. Így Gyuris Mátyás, Szinger Erzsébet, Bakonyi Jánosné és mások. Ami ennél is fontosabb: az ifjúsági szervezeten kívül álló fiatalok nagy része a munkában, a tanulásban követik a KISZ-tagok példáját. Közöttük is több a kiváló, például Nagy Józsefné, Lécser József. Többen járnak marxista középiskolába, egyetemre és középiskolába. A fiatalok mellett az idősebbek is elismerik a KISZ-szervezet jó munkáját, kezdeményezését. Ezt a kongresszusi kommunista műszak is bizonyítja. A tabi, a földvári, a tamási és a siófoki kirendeltség, valamint az üzemigazgatóság KlSZ-fiatal- jaival együtt — belőlük tevődik ki az alapszervezet — ösz- szesen hatvanhárman vettek részt a kommunista műszakban, 150 OOO forint értékű munkával járultak hozzá sikeréhez. A kitüntetés kötelez — A jövőben még többet kell tennünk. A kiváló ifjúsági vitakör kitüntetés arra kötelez bennünket, hogy még szervezettebben, következetesebben dolgozzunk — mondja a titkár. Elsősorban az alapszervezet létszámát kívánják növelni, bevonva a végzős ipari tanulókat, hogy javítsák a fizikai munkát végző fiatalok arányát. Folytatják a következetes pártépítést, és több szemléltető eszköz készítésével, alkalmazásával emelik a politikai oktatás színvonalát. A jövőben is azt várják az alapszervezet minden fiataljától, hogy járjanak élen, mutassanak példát. Szalai László sen is, de egy kicsit a valóságban is. A most következő, hatodik ötéves tervben 232 ezer újabb hektárt hódítanak el a mongolok a szerény és szegény igényű juhok, szarvasmarhák eddig még ásót sem ismerő birodalmából. Marad bőven legelnivaló hely természetesen, és erős a szándék, hogy maradjon, ha bőven nem is, de szükségesen takarmány is a száraz időkre: takarmányt termeszteni, füvet gyűjteni tanítják sikerrel a mongol pásztorokat. Mert ez is a belterjességre és a tervszerű állattenyésztésre ösztönöz. A beruházások bő kétharmada az iparnak jut — még a tervbizottság elnökhelyettese, Mönhzsargal tájékoztatott erről —, de a fentmaradó egy- harmad is jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy a piezőgazdaság — éppen az ipar fejlődésére is támaszkodva — évente négy-öt százalékkal növelje termelését. Egyszerű bővített mondat: az út megművelt földek között vezet — Mongóliában napjaink történelme is. Gyurkó Géza Következik: Város a Hará völgyében. Felkészülés az országgyűlésre MONGÓLIA1 ÚTIJEGYZETEK A panel-parketta üzemben. A megelőzés a legfontosabb A tűzvédelem, a tűz megelő- j zése valamennyi állampolgár ' kötelessége . — jogszabály mondja ki ezt. A jogszabályok megszegése pedig felelősségre vonással jár együtt. Persze ez korántsem azt jelenti, hogy a tűzoltóság ellenőrzései csak a szabálysértési és fegyelmi eljárások megindítását szolgálják. Sokkal többről van szó: a milliós károkat okozó tüzek megelőzéséről. Ha azonban más lehetőség nincs, a felelősségre vonás nem maradhat el. Ez év első öt hónapjában hetvenszer kellett a Kaposvár városi, járási tűzoltóparancsnokságnak szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményeznie. Szomorú tapasztalat, hogy a gazdasági vezetőik egy része csak akkor veszi komolyan a jogszabályban foglaltak betartását, ha valamilyen büntetéssel sújtják őket. A termelésre, a gazdasági érdekekre hivatkozva próbálna^ sok esetben kibúvót keresni, magyarázkodni — megfeledkezve arról, hogy a bekövetkezhető súlyos anyagi károk őket is érinthetik. Az idei ellenőrzések is bizonyítják: a legtöbb gond általános. A tűzvédelmet is érintő változások bejelentése általában elmarad, bár jogszabály írja elő, hogy legkésőbb nyolc napon belül értesíteni kell az illetékes hatóságokat. A dolgozók tűzvédelmi oktatása nem megfelelő. Legtöbbször, a dolgozók aláírják a jelenléti íveket, s ha valaki megjegyzett valamit a rövid előadásból, az már jó. A gyakorlati oktatás a legtöbb helyen elmárad, s csak akkor derülnek ki a hiányosságok, ha cselekedni kellene; a dolgozók még a tűzoltókészüléket sem tudják kezelni. Hiányosság tehát van bőven; megszüntetésük a helyi vezetők feladata. Nem szabad megfeledkezniük róla: milliós értékek védelméről van szó. A lámáktól a hőerőművekig Traktor írta történelem Az út megművelt földek között vezet. Most éppen a szelengei ajmak (megye) hon- gori kolhozának táblái között. Hongor magyarul drágát jelent, pontosabban kedvest, es gondolom, a majd 700 . tag sem véletlenül választotta ezt a nevet a 28 ezer hektáros gazdaságnak. — Nem bizony! A név pontosan azt fejezi ki, amit mi érzünk a kolhozunk iránt — magyarázza Ajuszzsav, az immár 17 éves gazdasag fökönyA Hongor kolhoz előtt áll ez a traktor, mint valami ultramodern szobor. Ez volt a mongol mezőgazdaság első traktora, 17 esztendővel ezelőtt ebben a gazdaságban kezdett el a szovjet gép dolgozni. velője, aki úgy citálja fejből is a kolhoz adatait, mintha előtte lenne az a bizonyos főkönyv. Tőle tudjuk meg, hogy a tizenkétmilliós évi termelés jó része tejből és a gabona- termesztésből adódik, pedig van itt több mint harmincezer jószág is, de a szövetkezet mind erőteljesebben igyekszik azon. hogy belterjesen gazdálkodjék. — Azzal kezdtük és így folytatjuk — mutat a gazdaság előtt egy szó szerint is piedesztálra emelt traktorra, azután az emeletes házakból álló, városias majorra, ahol központi fűtés, iskola, üzlet járja az embereknek, istálló, tejfeldolgozó, magtár gépszín a jussa a termelésnek. Az a bizonyos traktor az első volt, nemcsak e tájon, de egész Mongóliában is: 1959-ben itt vágott mély barázdát a szűzföldibe először az eke. Az itt- ott volt, de termést csak mutatóban hozó kapás földművelést akkor váltotta fel a gép. Ez a traktor ott, a gazdaság előtt a termelés forradalma nehézfegyverének bizonyult, az első harcosnak, amelynek minden köszönhető. JelképeT lfolytatás az 1. oldalrőt) Svenda István elmondta azt is, hogy az idén 2100 szak’ munkástanulót vettek föl az intézetek. Továbbra sincs elég jelentkező az építőipari, a kertész és a gépi forgácsoló szak’ mákra. Ez gondot okoz. De nem lehetne előrelátó munkaerő-gazdálkodásról beszélni, ha számításon kívül hagynánk a felnőtt dolgozókat. Szomorú tény: 19,9 százalékuk még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Nyolc szakmunkásképző intézetben már korábban megszervezték a felnőttek oktatását; jelenleg több mint 1100-an tanulnak. Nem kétséges, hogy ez sem elég. Az V. ötéves tervben ugyanis 10 000 szakmunkásra lesz szüksége a megyének, s mindösz- sze 6500 fiatal jelentkezésére számíthatunk. A feladat tehát nyilvánvaló. Lényegbevágó kérdés volt például, hogy biztosítják'e a tehetséges szakmunkások továbbtanulását? Igen. Hogy a szakmunkásalap fölemelésével nem lehetne-e a hiányszakmák választására ösztönözni? Kitűnő ötlet. Bírálatként: miért nincs állatié' nyésztöszakmunkás-képzés Somogybán? Es mi lesz a sütőiparral ? Egyetlen osztályra való jelentkező (tizenhárom fiatal) sem volt az idén! Mikor fogják végre szakmásítani a Nagyatádi Cémagyár mun’ kásnőinek tevékenységét? Erről lapunkban is több bíráló észrevétel látott már napvilágot.) És folytathatnánk a sort. A kérdések, vélemények’ azt tükrözték, hogy képvise’ lóink jól ismerik a megye helyzetét, gondjait, és nagy szenvedéllyel foglalnak állást az ellentmondások feloldása mellett. A tanácskozás második részében kiderült, hogy a képviselőcsoport miért éppen Barcsot választotta a parlamenti ülésre való felkészülés színhelyéül. Kovács József, a nagyközségi párobizottság titkára kapott szót, és a járási székhely fejlődéséről, gondjairól, terveiről tájékoztatta a kiegyensúlyozott beruházásnak tekinthetjük a barcsit. Megnyugtató, hogy már most igen nagy gondot fordítanak a leendő munkásgárda képzésére is. A következő állomás a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság panel-parketta üzeme volt. Takács László igazgató és Szabó János üzemegység igazgató kalauzolta a vendégeket az automata gépsorok között. A kezdeti nehézségek után — úgy látszik — lassan <►egyenesbe jön« a parketta gyártás. A minőség legalábbis egyre jobb és tetszetősebb. S hogy elhelyezési, értékesítési gondjaik ma is vannak? Ebben javarészt az építő szervezetek a ludasak. Mindenesetre a tavalyi 100 000 négyzetméterrel szemben 1976-ra 300 000 négyzetméter előállítását tervezték, s ezt a két műszak beindításával, egyenletesebb alapanyag-ellátással, jobb szervezéssel akarják elérni. A képviselők elégedetten nyilatkoztak a látottakról, bár nem rejtették véka alá, hogy a gazdaságos termelést nélkülözhetetlennek tartják. A képviselőcsoport a városiasodó nagyközség megtekintésével fejezte be barcsi programját. Az utak mentén óvódás gyerekek, felnőtt ismerősök és ismeretlenek integettek: köszöntötték az Elnöki Tanács elnökét, az ő »Palibácsijukat«, aki kritikus szemmel, de végülis elégedetten szemlélte egykori működési területének megváltozott, vonzó arculatát. A Chemical építkezésén. A gyártelepien egyszerre és nagy ütemben épül a nagycsarnok, a bitumenfeldolgozó üzem, a TMK-műhely, a raktár, a gépház, a szociális helyiségek és az irodarész is. Az építők tartják a határidőt. A költségekkel is jól állnak, az építkezésnél talán még megtakarítást is sikerül elérniük. S bár az alvállalkozók munkájának egyeztetésével itt is sok a gond, alapjában véve képviselőket. Kétségkívül a negyedik ötéves terv időszaka indított -korszakos« változást Barcson. Az ipari fejlődés, a foglalkoztatás arányának javulása megváltoztatta a nagyközség arculatát, az emberek életkörülményeit. Nem kell felsorolnunk a megkezdett és befejezett létesítményeket, hiszen ezek már közismertek a megyében. Tény, hogy új szakmák, iparágak honosodtak meg; hogy 900 millió forintot ruháztak be öt év alatt; hogy fokozatosan nő a lakosság száma, és már 10 800 embernek ad otthont a nagyközség. S nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy öt év alatt kilencszer annyi (780) lakás épült, mint ezt megelőzően 25 év alatt. S hogy 12 600 000 forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, ez a szűkebb haza szeretetét is kifejezi, meg a további várakozás jogosságát. Igaz, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közlekedés és hírközlés lemaradt; ezek a mostani fejlesztés feladatait is meghatározzák. Az V. ötéves terv céljai biztatóak és meg valósíthatók. Süveges Sándor a további program. -házigazdája« kedves és talán nem is véletlen »szóbotlással« kezdte a szereplését: -Kérem, ezután tekintsék meg városunkat, bocsánat: nagyközségünket.« (Jól emlékszünk: Siófok és később Nagyatád várossá formálása is valahogy így kezdődött...) A képviselők és vendégeik autóbuszba szálltak, s útjuk először a Chemical gyártelepének építkezéséhez vezetett. Szabó Miklós, a Chemical igazgatója és Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója fogadta és tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét s valamennyi érdeklődőt az építkezésről. De már ott volt néhány másodéves szakmunkástanuló lány is — a hatvan közül, akiket a gyár és az iskola jóelőre fölkészít leendő munkájukra. Somogyi Néplap
