Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

I Az Elnöki Tanács elnöke Somogybán f (Tótytatds az 2. oldalról.) leffen; hogy az előbbi kérdé­sekhez kapcsolta a párttag- könyvcsere előkészítésének politikai és szervezeti tapasz­talatait, valamint a párttag­ság eszmei színvonalának helyzetéről tájékoztató tes­tületi értékelést is. Mindkét témakör — a kommunistákkal való beszélgetés és az eszmei színvonal elemzése — vissza­utal gazdaságpolitikai felada­tainkra, a megnövekedett kö­vetelményekre. Mint mondta: az eszmei megalapozottság politikai kérdések jobb meg­értését és\követését szolgálja. Loson czi Pál érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót, s mint mondta: gyakran jár a megyében, mégsem ismerheti szőkébb hazája legapróbb gondjait olyan részletességgel, lik a gyártókapacitás. A me­zőgazdaságból többek között említett egy példát. Azokban az országokban — mondta —, ahol olcsón állítják elő a te­jet, nem viszik a takarmányt a szarvasmarháknak a gépesí­tett istállókba, hanem a mar­hák mennek ki érte a lege­lőre. Ez olcsóbb. Losonczi elvtárs végül a bé­kés egymás mellett élés po­litikai és gazdasági szükség- szerűségét, eredményeit ele­mezte, majd a fejlődő afri­kai országok társadalmi—poli­tikai helyzetéről tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait. Délután vidéki program várta az Elnöki Tanács elnö­két. Útjára Varga Péter és Böhm József is elkísérte; Legifjabb városunkban Ham­vas János, a Nagyatádi Városi Pártbizottság első titkára és Vitz Jánosné, a városi tanács elnöke »formabontó« ünnepé­lyességgel, megkapó ötlettel fogadta vendégünket. A te­remben megszólalt a magneto­fon: az államfő hangját hal­lottuk, amint — öt évvel ez­előtt — átadta a várossá nyil­vánító oklevelet és az ifjú vá­ros kulcsát. Vastaps zúgott, újra átélhettük az ünnepi pil­lanatot, s a következő mondat már »élőben« hangzott el az első titkár ajkáról: Mit tet­tünk azóta, hogyan fejlődött a város — erről szeretnék be­számolni. És volt miről, öt év alatt valóban városias külsőt öltött Nagyatád. Változott a település arculata, az embe­rek gondolkodása, és javultak az életkörülményeik. Hamvas János fölsorolta az új és a be­fejezés előtt álló létesítménye­ket, a rekonstrukciót, az új tervidőszakra elfogadott célo­kat és feladatokat. Jogos telep,' a vá­rosközpont voltak útjá­nak állomá­sai, majd dr. Mueller Eri­ka egészség- ügyi osztály- vezető tájé­koztatója után megnézte a rövidesen át­adásra kerülő kórház már . elkészült kór­termeit és mű­tőit, a rende­lőintézet he­lyiségeit. Ven­dégünk útja ezután a Da- nuvia 4. szá­mú gyárába vezetett. Kiss János vezér- igazgató, Ger­ber Endre igazgató és Szerecz Béla pártvezető­ségi titkár fo­gadta Loson­czi Pált, s ahogy az ál­lamfő kérte: rövid, szép, tartalmas ké­pet festettek a gyár életéről; biztatót, noha nem titkolták gondjaikat sem. A város életében rend kívül nagy jelentősége van annak, hogy a könnyű- és az élelmiszeripar után betört a gépiparis; s ma már négyszáz munkást, nyolc­van alkalmazottat foglalkoz­tat. Kiss János a nagyvállalat tevékenységéről, Gerber Endre a nagyatádi gyár életéről adott hű képet. A munkássá Látogatás a nagyatádi kór­házban. Az ifjú város nagyrészt ifjú lakói szeretik városukat, ra- ... ,, ,, gaszkodnak hozzá, és egyre mint ahogy an-ől az eloadas- tübbet tesznek szépüléséért, bol értesült. Annyit minden- gazdagodásáért. Nincs és nem büszkeséggel állapította megkérés folyamata zajlik ebben a gyárban, s hogy az összlétszám tíz százalélca ipari tanuló, ez arra is utal: tervszerűen, elő­esetre már mondanivalója bevezetőjében megállapított, hogy Somogy helyzete nem jobb s nem rosszabb az or­szágos átlagnál. Igaz, hogy többet hallott most a gondok­ról, mint a sikerekről, de ez nem baj, hiszen ha túlzottan elégedettek lennénk önma­gunkkal, az elterelhetné a figyelmet legfontosabb fel­adatainkról. Az Elnöki Tanács elnöke a világgazdasági helyzet értéke­lésével, nagy nemzetközi ta­pasztalatának felhasználásával vontaié a tanulságokat, stöb­bek között megállapította: akarva-akaratlanul olyan sza­kaszba jutott a világ, amikor a jövedelmek újraelosztása ke­rült napirendre. Akik eddig kevesebbet kaptak, azok is kérik a jussukat, s általában mindenki többet szeretne fo­gyasztani, mint amennyire lehetősége van. Ezért a fej­letlen, a fejlődő és a fejlett országok előtt is az a követel­mény: jobban, hatékonyabban és szervezettebben kell dol~ gozni; igazságosabban elosz­tani a megtermelt japakat. Mi sem adtathatjuk magun­kat azzal, hogy az energia- válság berobbanása óta egyes nyersanyagárak csökkentek. Mindenképpen a jobb mun~ kát, a szervezettséget kell te­vékenységünk középpontjába állítani. S e megállapítás lét- jogosultságát azzal is bizo­nyította, hogy technikailag nem vagyunk annyira elma­radva például az Egyesült Ál­lamoktól, mint amennyivel (négy-ötszörösével) alacso­nyabb nálunk a munka ter­melékenysége. Megertgedhetet- len az is, hogy á modern, kor­szerű terroelöberendezések és beruházások nyomán általá­ban nem javul, hanem Tom­is lehet szebb bizonyítékot fölhozni erre, mint azt, hogy öí év alatt 10 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek Nagyatád lakói, s az V. ötéves terv időszakára 12 és fél milliót terveztek. Losonczi elvtárs meg is je­gyezte: Örülök, hogy rövid idő alatt ilyen szép eredmé­nyeket értek el. Ez a kezdet. Ilyen sikerek, az alapok lera­kása után feltehető: ezután jobb feltételek között még töb­bet tesznek azért, hogy Nagy­atád végképp rászolgáljon a városi rangra. relátóan építik, alakítják a gyár szakmunkásgárdáját. A gazdaságos termelés érdeké­ben itt is profilváltás lesz. S hogy mit jelent ez? A mun­kásoknak és a műszakiaknak Új feladatokat, a gyáfííák az' 1975. évi 50 milliós termelési értékkel szemben 1980-ra 115— 120 milliót, és 20 milliós nye­reséget. Nyolc szocialista bri­gádjuk fiatal, minden feladat megoldására kész közösség. Számítanak és bizton számít­hatnak rájuk. Losonczi elvtárs gratulált eredményeikhez. Megte­kintette a műhelycsarnokokat, A nagykorpáid terület tehenészeti telepén. Különösen sok szó> hangzott el az állattenyésztésről, a tej­termelésről, s az Elnöki Ta­nács elnöke érdeklődve tért vissza a számokra, hogy ele­mezze: mi várható, milyen fejlődésre lehet számítani a következő években. Nem ti­tok ugyanis, hogy a tejterme­lés önköltsége még mindig nagyon magas. A vendégek — széles körű eszmecsere után — megte­kintették a korszerű tehené­szeti telepet, a működésben le­vő Alfa—Laval féle fejőrend­szert, s megállapították: a ki­látások jók, a gazdaságos ter­melésért azonban még soliat kell tenni. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ma részt vesz a képviselőcsoport ülésén, és barcsi üzemeket tekint meg. Intézkedési terv az aratásra — A munkavédelmi és tűz- ' védelmi megbízottunk, Szant- ner Lőrinc éppen most szá­molt be róla: minden intézke­dést megtett, hogy ezen a té­ren rend legyen az aratásnál. A vezetőség által jóváhagyott, a nyári mezőgazdasági mun­kákra vonatkozó intézkedési tervben név és beosztás sze­rint meghatároztuk, ki miért tartozik felelősséggel... Frank Gyula, a mikei Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke kezdte így a válaszát, amikor arról érdeklődtünk: hol tartanait az aratási elő­készületekkel. Maholnap ka­sza alá érnek a kalászosok. A fölkészülés éppen ezért nem tűr halasztást, méghozzá szer­vezett, a rendelkezésre álló gépi és emberi erővel ponto­san számoló előkészületekre van szükség. Az ősszel és a tavasszal ve­tett kalászosok több mint fél­ezer hektáron várnáik betaka­rításra ezen a nyáron a j Rá­kóczi Tsz-ben. Legnagyobb a vetésterülete — 195, illetve 268 hektár — a búzának és a rozsnak. — Egy John Deere és há­rom SZK—4- es kombáj­nunk van, ezekre vár az aratás — tá­jékoztatott a tsz-elnök. — Június 18-án lesz a gép­szemle, ami­kor megbizo­nyosodunk ar­ról, hogyan ké­szítették föl az aratásban részt vevő munka­eszközöket. Megtervezték a szalma be­takarítását is: a két szalmale- húzóhoz négy traktort osztot­tak be, s munkába állítják — csupán az ideiglenes burgo­nyatároló oldalszigeteléséhez való szalma bálázására — a bálázógépüket is. Két hom­lokrakodóval kazlazzák1 a szalmát. Közben folynak majd a vegyszerezések a / burgonyá­ban és a dohányban, ezeket is figyelembe kellett venniük az intézkedési terv elkészítésé­nél. Sőt: az ősziek alá szánt területen ekjkor kerül sor az alapiműtrágyázásra. Szántás, tárcsázás, gyűrűshengerezés, tarlóvetés — mindez ugyan­csak növeli a feladatot. Az ütemterv szerűit augusztus 7- ig lekerül a táblákról a gabo­na, 19-ig pedig a szalma, s ek­korra a talaj munkákat is el­végzik 559 hektáron. Június közepe felé járunk — hamarosan vizsgázik a fel­készülési terv. A mikeáek jó eredményekre számítanak. H. F. Utolsó simítások a Colman szárítón. A munkapadok között. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megtekintette a várost. A művészte lep, a parker­dő, az új lakóházak és lakó­VII. országos úttörőtalálkozó Lezárult a jubileumi ünnepségsorozat Befejeződött a VII. onszá- gos úttörőtalálkozó, a magyar úttörők jubileumi ünnepség- sorozata. A budapesti kisdobo­sok, úttörők és a megyék út­törő küldöttei — sok ezer pajtás — majdnem egy hétig Budapesten ünnepelték az út- törőszövetsóg 30. születésnap­ját: jubileumi úttörőszemlén, honvédelmi játékokon, dalos— zenés bemutatókon, játék- és sportparádén, vidám juniáli­a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőivel, szocialista brigádokkal, az úttörőmozga­lom veteránjaival. Tegnap délelőtt, a Dózsa György úti felvonulási téren ünnepélyesen levonták a ta­lálkozó zászlaját. A budapesti vendéglátó kerületek pajtásai elbúcsúztak a testvérmegyék küldötteitől. A pályaudvaro­kon a következő »hétköznapi« úttörőév Együtt—egymásért! son vettek részt, találkoztak, jelszavával köszöntek ei. MONGÓLIA1 ÜTI JÉG YZETEK A lámáktól a hőerőművekig Valahol, Ulánbátortól talám a lámáktól a hőerőművek-1 tett megfelelő közlekedést, hosszan elbeszélgetett a mun­kásokkal és munkásnőkkel felfogásukról élet- és munka- körülményeikről; két brigád­nak is emléksorokat írt a naplójába, majd azt mondta: Ilyen szorgos munka, rend és tisztaság uralkodjon mindig a i gyárban, ez a feltétele annak, hogy jó, exportképes termé­ket állítsanak elő. A Dél-somogyi Állami Gaz­daság nagykorpádi kerületé­ben Szabó István, a járási pártbizottság titkára, dr. Vár­szegi Erzsébet, a járási hiva­tal elnöke és Aradi József igazgató várta a vendégeket. Magabiztos és minden rész­kérdésre kiterjedő, számokkal, tényekkel igazolt helyzetelem­zés hangzott el. A profilren­dezés, a szakosodás, a gazda­ságosabb termelés feltételei álltak Aradi József tájékoz- Uiöjanak középpontjában is. nyolcszáz kilométerre, a ma­gyar vízkutatók jóvoltából, öt évvel ezelőtt napokat tölthet­tem a mongol pásztorok kö­zött. Az út a repülőtérről a vá­rosig a Tola folyó fölött ha­lad át. öt évvel ezelőtt itt recsegő, ingatag fahídon dö­cögtünk át, félvén, mikor sza­kad le alattunk. Most átsu­hantunk a hídon a város fe­lé. A hídon, amely itt a folyó két partját köti össze. De bennem a múltat és a jelent. Ha öt év múlva találkozunk A tizenkét emeletes új szál­loda ablakából messzire el­látni. A 320 ezer lakosú fő­várost karéjba ölelik a meg­lehetősen kopár hegyek. Amerre csak a szem ellát, új városnegyedek integetnek, füstölgő gyárkémények — kö­zöttük két .hőerőmű — raj­zolnak csíkot az égre. Odább, észak felé az új malom fe­hérük, közvetlenül alattunk sivító Diesel-mozdonyok kúsz­nak el hosszúra nyúlt vagon­farkaikkal a Kínai-híd alatt. Autó teherautót ér, zsúfolt buszok követik a Volgákat, Moszkvicsokat, Mercedeseket, BMW-ket. Innen, a szálloda ablaká­ból egyszerre látni rá mind­erre. Bogdo Gegen főláma palotájára is, a mostani val­lástörténeti múzeumra, meg a másik kolostorra is, amely ma ugyancsak múzeum, de ellát­ni a televíziótorony magasba szökő piros-fehér sziluettjére, tövében a jurtavárosrésszel, és a most is »üzemelő« lá- maköloötorxa és szentélyre. ig vezet a tekintet, befog egyetlen pillantással évszáza­dokat és mindenféle látnoki tehetség nélkül előre is néz­het évtizedeket. Pontosan: öt évet mindenképpen. Elké­szült a mongol népgazdaság új ötéves terve, miután az ötödiket sikeresen teljesítet­ték, a hatodik elfogadására most kerül majd sor a Mon­gol Népi Forradalmi Párt kongresszusán. Szigorú, fegyelmezett, elő­retekintő, a valóságot szám­ba vevő, ám mégis merész tervet készítettek a mongol szakemberek a másfél milliós ország számára. Mi volt és mi lesz? Az újságíró romantikus he­vülete adja csak gyorsan át a helyét a racionális gondol­kodásnak, a páratlan lelkese­désnek, a számok megszabta realitásoknak! Informátorom egy negyven év körüli, hig­gadt, halk beszédű férfi, Mönhzsargal elvtárs. az Álla­mi Tervbizottság elnökhelyet­tese. Előtte az asztalon kimu­tatások, térképek, jegyzetek és feljegyzések a múlt ötéves tervről és az újról, amelynek segítségével az ország ismét óriási lépést tesz előre a nép­gazdaság fejlesztésében. — Az ötödik ötéves tervet teljesítettük — mondja Mönh­zsargal bevezetőként. Fe­gyelmezett arcán átsuhan a büszkeség inkább csak sejt­hető mosolya, amikor csak úgy, mellékesen hozzáteszi: hétmilliárd tugrigot ruházott be a mongol népgazdaság a teljesített ötéves tervbe. Ez a hétmilliárd füstöl itt körben a városban, ez a hétmilliáird formált új ipari várost a negyvenezer lakójú Darhan- ban, ez a hétmilliárd terem­kultúrát, életszínvonalat Mon­góliában. És hadd tegyem hozzá: ez a hétmilliárd te­remtett igényeket is, mind nagyobbakat, persze. Teljesít- hetőket is, és ma még telje- síthetetleneket. És e hétmilli- árdos beruházás teremtette meg a lehetőséget, hogy a mongol népgazdaság jövedel­me az öt év alatt kereken. 40 százalékkal növekedjék. — A hatodik ötévés tervben 13—14 milliárd tugrigot szá­nunk a gazdaság fejlesztésé­re. A legdöntőbb — summáz­ta a pénzben kifejezhetetlen legfőbb feladatot Mönhzsargal — a jó minőség. A termelés­ben és az irányításban csak ezáltal valósíthatjuk , meg, hogy a mezőgazdaság évi nö­vekedése elérje az öt százalé­kot, az ipar öt év alatt leg­alább 60 százalékot fejlődjék és hogy a nemzeti jövede­lem mindezek eredményekép­pen 37—41 százalékkal legyen magasabb, mint most. Elmondta az elnökhelyettes, hogy a mezőgazdaság mind belterjesebb fejlesztése, a ga­bona és a takarmány ter­mesztése az új ötéves terv egyik alapvető feladata. A legnagyobb ipari beruházás az erdenti réz- és moll bdénbá­nya, valamint -kohó első lép­csőjének felépítése lesz, amely szovjet segítséggel 1978-ban már termelni fog. Az ipar ál­talános feladata a termelé­kenység növelése. Az élelmi­szeriparnak el kell érnie a nemzetközi színvonalat. És mindezt a KGST hatha- i tós segítségével, baráti össze­fogással és a mongol nép ke­mény munkájával. Gyurkó Géza Következik: Traktor írta történelem .

Next

/
Oldalképek
Tartalom