Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Oskar Fischer Budapestre érkezett XXXII. évfolyam 137. szám 1976. június II., péntek A gazdaságpolitika nyomóban — —H ■■H ■ apa w n ■■■ éPk fi _____jn K ádár János fogadta az NQK külügyminiszterét Párbeszéd — a nők munkakörülményeiről. Közegészségügyi és műszaki szemle a Balaton-parlon A balatoni üdülővidék ivó­vízellátásában megnyugtató helyzet alakult ki, továbbra is gondot okoz azonban a szennyvíztisztítás és elvezetés — jelentette be Rózsavölgyi Imre. a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat igazgatója csü­törtökön a vízügyi és köz­egészségügyi szervek képvise­lőinek tóparti szemléjén. Balatonfüreden kezdték a szemlét, s ekkor mutatták be az északkelet-balatoni regoná- lis vízmű legnagyobb Objek­tes Balatonszemes vízellátását | javítja. A harmadik tóparti | regionális vízmű, a délkelet- | balatoni a helyi telepek és ! vezetékek bővítésével, vala- j mint a balatonföldvári felszí- ini vízmű létrehozásával I ugyancsak nagyobb teljesítő I képességű lesz, mint tavaly. Szóvá tették a műszaki és | közegészségügyi szemlén, hogy i az ivóvízellátással nem fej­lődik arányosan a szennyvíz- tisztító és elvezető hálózat. A szakemberek hangoztatták, Európa egyik legnagyobb lulómíigyárló üzeme lesz a győri gyár tumat, a napi 8000 köbméter kapacitású felszíni vízmüvet. Bejelentették a szemle részt­vevőinek azt is, hogy befeje­ződéshez közeledik a bakonyi karsztvizet felhasználó nyu­gat-balatoni regonális vízmű építése, s még az idén elké­szül a déli parti szárny is, amely elsősorban Balatonlelle hogy sürgetően megoldásra vár Fonyód, Balatonlelle, Ba- latonföldvár, Alsóörs és több más üdülőtelep szennyvíztisztí­tó és elvezető műveinek bő­vítése, iletve újabb egységek építése. Az ivóvízellátási program befejeztével a legna­gyobb erőket ennek megol­dására összpontosítják. Háromezer 200 millió forint beruházási és 200 millió forint forgóeszközhitei folyósításáról szóló szerződést írt alá tegnap Budapesten dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese és Horváth Ede, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. Az óriási beruházási összeget a futóműgyártás fejlesztésére költik. A KGST-integráció ke­retében az utóbbi tíz évben már mintegy 3 milliárd forin­tos beruházást valósítottak meg a Rába gyárban, s így az 1976-ban már 60 000 — autó­buszokba, gépkocsikba és me­zőgazdasági gépekbe beépít­hető — hátsó futóművet ké­szít. Az újabb beruházással 1976—1980 között fokozatosan olyan mértékben növelik a £u­tóműgyártási kapacitást, hogy — a tartalékalkatrészekkel együtt — már kerek 100 000 futómű kerül le a szerelősza­lagokról részben a hazai igé­nyek kielégítésére, részben exportra. A győri futóművek minden piacon jól értékesít­hetők. A fölvett beruházási hitelt a gyár saját erejéből 700 mil­lió forinttal egészíti ki. A tel­jes beruházási összegnek 15— 16 százalékát költik építkezés­re, a többiből korszerű, terme­lékeny célgépeket és gyártó­sorokat vásárolnak. A gépeket fokozatosan állítják termelés­be. így a tervidőszak végére a győri Rába gyár Európa egyik legnagyobb íutóműgyár- tó üzeme lesz. ÍMTI) A szervezettség, a jó munka nélkülözhetetlen A tájékoztatók, a kérdések, a véleményalkotás és a hely­színi tapasztalatok is arról árulkodtak: a somogyi embe­rek értik és követik a párt gazdaságpolitikáját. Ez a meg­állapítás voltaképpen azért kívánkozik beszámolónk ele­jére, mert összegezi a nap leg­főbb tanulságát, mely a tes­tületi ülésen és' a munkapadok mellett, a mezőgazdasági üzemben és beszélgetés köz­ben is bebizonyosodott hoson- czi Pálnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, az Elnöki Ta­nács elnökének tegnapi láto­gatása alkalmával. Vendégünket — aki mindig hazatér Somogyba — Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke fogad­ta a reggeli órákban. Dosonczi Pál délelőtt a megyei párt- végrehajtobizottság tagjaival találkozott, s tájékozódásának, tájékoztatásának középpontjá­ban a gazdaságpolitikai kérdé­sek álltak. Hol tart Somogy, meddig jutottunk az előző tervidőszakban, milyen erőfe­szítések előztek meg az ötödik ötéves terv kialakítását, s ho- ( gvan kezdődött az első, az 1976-os év megyénk termelő j egységeiben? Ezekre a kérdé- j sekre — sok más politikai ta­pasztalat mellett — Varga Pé­ter, a megyei pártbizottság el­ső titkára adott választ beve- j zető tájékoztatójában. Mindé- j nekelótt megállapította: «So-j mogy megyében a XI- kong­resszus, a megyei pártértekéz- j let határozatainak megfelelő, rendszeres pártélet folyik. A , megyei pártbizottság és végre- j hajtó bizottsága összekovácso- lódat,t, és nagy felelősséggel, j megfelelően képviseli a part politikáját«. E megállapításból, de az ál­talános érdeklődésből is kö­vetkezik, hogy tájékoztatójá­nak középpontjában Somogy gazdaságának helyzete, ered­ményeink, terveink és gond­jaink álltak. Már a bevezető mondat is megnyugtató és út., mutató volt. így hangzott: »Somogybán nyugodt a poli­tikai légkör; az emberek mind két keze és gondolata a mun­kával van elfoglalva.-« S az előadó mindjárt hozzátette: az ellentmondások fokozatos feloldására törekszünk. Varga Péter összegezte a j IV. ötéves terv somogyi ered- 1 A Danuvia 4. sz. gyárában. Kádár János, az MSZMP KB zottság székházában fogadta ügy minis z tér ét. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Os kar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügymi­nisztere. A Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes és . a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadta­tásnál Gerhard Reinert, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete és dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagy­követe. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Oskar Fischert. a Német Demokrati­kus Köztársaság külügyminisz­terét. A szívélyes, elvtársi találko­zón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztár­első titkára a Központi Bi- löskar Fischert, az NDK kül­saság berlini nagykövete és Gerhard Reinert, a Német De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. A Külügyminisztériumban tegnap megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszternek és Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Roska István külügyminiszter­helyettes, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság ber­lini nagykövete, Gerhard Rei­nert. a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe és a két külügyminisz­térium több vezető munka­társa. A külügyminiszterek tájé­koztatták egymást a két or­szág helyzetéről, pozitívan ér­tékelték az országaik között kialakult sokoldalú kapcsola­tokat, s foglalkoztak azok to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geivel. menyeit, de nem titkolta azo­kat a késéseket és lemaradá­sokat sem, amelyek csak rész­ben utalnak tőlünk független okokra: részben saját hibáin­kat, gyengeségeinket tárják föl. Az V. ötéves terv meg­alapozott — mondta —, vég­rehajtása azonban minden ed­diginél nagyobb következetes­séget, szervezett munkát, ha­tékonyabb gazdálkodást, a gépi és szellemi erő ésszerűbb ki­használását követeli. Vázolta terveinket, az iparfejlesztés, a rekonstrukció, a lakásépítés, a kommunális helyzet további javításának feladatait. El­mondta, hogy a párt megyei vezető testületé a minőségj munkára, a belső tartalékok feltárására, a hatékonyság és a vezetés javítására, bátrabb kezdeményezésre ösztönöz nemcsak döntéseivel, hanem az agitáció es a propaganda eszközével is. Fölhívta a figyelmet arra. hogy a gazdasági vezetőket még mindig túlzott óvatosság, bátortalanság jellemzi a táv­lati elképzeléseket, beruházá­sokat illetően, s ezen okvetle­nül változtatni kell. Nem vé­(Folytatás a 3. oldalon.) Mezőgépipari és vegyipari megállapodásokat írtak alá Véget ért a magyar—NDK együttműködési bizottság ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával vé­get érj a magyar.—NDK gaz­dasági és műszaki—tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 15. ülésszaka. A jegyző­könyvet csütörtökön délután a Parlament delegációs termé­ben dr. Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfass minisz­terelnök-helyettesek. a bizott­ság társelnökei írták alá. Az együttműködési bizott­ság ülésszakát június 8. és 10. között tartották Budapes­ten. A tárgyalások során mindkét fél megállapította, hogy a párt- és kormánydele­gációk 1972. évi és a két or­szág miniszterelnökei 1974. évi megállapodásainak 1 teljesítése jól halad, és elmélyült a két ország közötti szocialista in­tegráció. Állandóan bővül a munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció a kutatásban, a termelésben, fejlődik az árucsere-forgalom. A bizottság megállapította, hogy a tervegyeztetés lezárása óta — és annak! alapján — szakosítási megállapodás jött létre a többi között autóbu­szok, teherautók, műanyagipa­ri gépek és gyógyszerek gyár­tására, kooperációs megálla­podásokat írtak alá autódaruk., háztartási varrógépek és kötő­gépek előállítására, munka- megosztásos kutatási megálla­podások születtek integrált áramkörök és geodéziai mű­szerek közös fejlesztésére. Az ülésszak során a KGM és az NDK általános gépipa­ri, mezőgazdaságigép- és jár­műipari minisztériuma kö­zött hosszú lejáratú megálla­podás jött létre a mezőgazda- sági és élelmiszeripari gép­gyártás területén folytatandó Zavartalan ivóvízellátás 1 műszaki—tudományos és gaz­dasági. fejlesztési, termelési és I kölcsönös szállítási együttmű- | ködésről. E megállapodásnak az a célja, hogy a két ország meglévő kutatási' és fejleszté­si kapacitását, növelje a ter­mékek műszaki színvonalát és jobban ki tudja elégíteni a növekvő igényeket modern mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépekből. Megállapodást frtak alá vegyipari együttműködésről is, amelynek alapján bővül a műszaki—tudományos együtt­működés a kőolaj feldolgozás­ban, szerves alapanyagok, műszálak, műanyagok, gumi stb. gyártásában. A két ország illetékes mi­nisztériumai további metgálla- podást is aláírtak, amelynek alapján közösen oldják meg néhány vegyi üzem termelésé­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar kiállítás Leninorádban Dr. Romany Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi, minisz­ter tegnap Leningrádtoan meg­nyitotta a magyar mezőgazda­ság és élelmiszeripari termé­keinek kiállítását. A megnyi­tón szovjet részről jelen volt többek között M. J. Poljakov élelmiszeripari miniszterhe­lyettes, B. A. Runov mezőgaz­dasági miniszterhelyettes, va­lamint A. F. Szavcsenko bus­es tejipari miniszterhelyettes. A mintegy háromezer négy­zetméteres területen rendezett bemutató hét témacsoportban átfogó képet nyújt a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- ipar fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, valamint a nép­gazdaságban betöltött szere­pükről. A bemutatóin kiállí­tottak mezőgazdasági és élel­miszeripari gepeket és beren­dezéseket. Nagy teret szentel a kiállí­tás a Szovjetunió és hazánk együttműködésének, az együtt­működés távlatainak. A június 20-ig nyitva tartó bemutatón előadásokat, tájé­koztatókat tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom