Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

röLiztelt Sztr-ktizißilg- ! Nem panaszkodni akarok — javasolni szeretnék. Sió­fokon a Fő teret most rendezik. A parkolóhelyeken nincs víz, pedig sok ember és jármű megfordul itt naponta. Nem lehetne itt egy közkutat létesíteni? A városba — különösen nyáron — rengeteg külföldi érkezik, akinek nehéz a tájékozódás. Ezt még tovább ne­hezíti, hogy sehol nincs elhelyezve egy várostérkép. Aki nem tud több nyelven, bizony kézzel-lábbal magyarázhat egy darabig, mire megérti valaki. Szerintem nem nagy költséggel megvalósítható lenne ez a javaslat, melyet nem én vetek föl először. Vajon a megvalósítás miért várat magára? _______ T isztelettel: (puha Sánotné Siófok, Asztalos u. 7S/b. Tisztelt Szerkesztőség! 1975 januárjában kisfiam született. Férjem a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaságban dolgozik. Kisfiam sajnos nem bírja a gazdaságban kaphátó tejet; orvosi iga­zolást szereztem be, hogy csak pasztőrözött tejet kaphat. Az igazolást leadtam a férjem brigadvezetöjének és ker­tem a tej áranak visszatérítését. Sajnos, eddig csak ígé­retet kaptam erre vonatkozóan, pénzt nem. Tudni szeretném: jár-e a visszatérítés vagy sem? \ 1 Tisztelettel: ■gazdag MdizLóni <*693 lengyeltóti Puszta*» zenigyörgy Kulisszatitkokra! a könyvtárban Két mii szereplői és a gyerekek Jól sikerült színész—közön- | léptek társaik elé, hogy rész- ség találkozóra került sor j leteket adjanak elő ezekből, tegnap délelőtt a megyei ' könyvtárban. A város iskolái­nak első—ötödik osztályosai közül gyűltek össze itt sokan, hogy játékos foglalkozáson ismerkedjünk meg a »szín- házcsinálás« kulisszatitkaival. Tulajdonképpen egy tanév­nyi hosszúságú folyamat vé­gére került sor. A folyamat elindítója — a színházzal kö­zösen — a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya volt. Az iskolák igazgatói­val, nevelőivel közösen ké­szítették fel a gyerekeket az idei évadban bemutatott két ifjúsági darabra. A felmérés szerint a kaposvári tanulók 64.3 százaléka jár színházba. Ez főként az előzetes pedagó­giai munkának kosz.onhetö. A nevelők ugyanis felhívták a figyelmet a műsoron levő két gyermekdarabra, örsi foglal­kozásokon is elolvasták eze­ket, a könyvtárban kiselő­adást hallgattak íróikról, s ezután találkoztak a megva­lósult előadással a színházban. Az élmény után írásban, rajzban dolgozták fel a látot­takat. A Szalma István Álta­lános Iskola tanulói például bábokat készítettek, ezekkel elevenítették föl a legemlé­kezetesebb pillanatokat. Más helyeken a gyerekek maguk Gy őrs növekedés a mongol mezőgazdaságban A Mongol Népköztársaság új — hatodik — ötéves tervé­nek időszakában a mezőgazda­sági termelés évi 26—36 száza­lékkal növekszik, az 1971— 1975. közötti időszak termedé - sí eredményeihez viszonyítva. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat az egyes aigaaatok anyagi—műszaki bázisának további megszilárdítása, a me­zőgazdasági termelés belter - j esetesének növelése révén kí­vánják megvalósítani. Egyebek között öt új á!8a*t- tenyésztő gazdaságot, 15 gépe­sített tejgazdaságot hoznak létre. Ez lehetővé teszi majd az ország évi hústermelésének 20—24, a tejtemmelésmek pedig évi 26—30 százalékkal való növelését. Növelik a növény­termesztés hozamait is, A sze­mes gabona átlagos évi ter­melését 500—530 ezer tonnára emelik. Mongólia mezőgazdasága öt év alatt 7,5 ezer traktort, több mint ezer arató-kombájnt és sok más mezőgazdasági mun­kagépet kap. Ezek jelentős ré­szét a Szovjetunió szállítja. A mezőgazdaság fejlesztésé­re tervezett beruházások. az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 31 százalékkal nö­vekednek. A tegnapi — jól sikerült — délelőttön tehát az alkotókkal találkozhattak. Zsdmbéki Gá­bor igazgatóval a darabválasz­tás körülményeiről beszélget­tek, a két mű — Oz, a nagy varázsló es Május 35 — sze­replői pedig az élményt segí­tettek reprodukálni. Bemuta­tót rögtönözitek játékstílusuk­ból, sminkelésböl stb. Asher Tamás a rendezői munkáról beszélt. A gyerekek hangosan tovább gondolták a színpadi játékokat. Oldott légkörű, hasznos dél­előtt volt. Kardiogramm— telefonon Trgoviste bolgár város me­gyei kórháza karddoigráíiaá telemeitrikus központot ka­pott. A berendezéseiket a ha­zai műszeripar és a Német Demokratikus Köztársaséig szállította. A berendezés a szív működésének és funkcio­nális állapotának -adatait hangeffektusokká alakítja át. Ezek a hangjelek telefonon vagy speciális rádióadón to­vábbíthatók a kórházi köz­pontba, ahol a műszerek visz- szaalákí-tják őket kairddogratn- mot rajzoló impulzusokká. Az orvos a beteg lakásáról továbbíthatja — telefonon vagy rádión — a szívműködés adatait, s pillanatok alatt ren­delkezésére állnak a vizsgák;tu eredmények és az ügyeletes szívspecialisták terápiás ja­vaslatai, utasításai. ÁZ MSZMP SOMOCV NEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 128. szám. Kedd, 1976. június I. Szakosodik a Skoda-gyár A Skoda gyár új termékei hamarosan eljutnak majd azokba a szocialista orszá­gokba, ahol szovjet műszaki segítséggel atomerőművek épülnek. A Skoda a KGST- tagországok nukleáris erőmű­veinek egyik fő szállítójává válik; reaktorok, turbinák és 220 ezer kilowatt teljesítmé­nyű generátorok gyártására szakosodik. Az Interatomenergo nem­zetközi gazdasági egyesülés létrejöttével Csehszlovákia egyik legrégibb ipari üzeme valósággal átalakul. Az egye­sülés. melynek a Skoda egyik központja lesz, nyolc KGST- ország, valamint Jugoszlávia részvételével alakult meg és fő feladatának az atomerő­művekhez szükséges berende­zések. műszerek, pótalkatré­szek gyártásának szakosítását, az eredményes kooperációt te­kinti. A Skoda Kombinát elsősor­ban a nukleáris reaktorok gyártására rendezkedik be és ezek fő szállítójává kíván vál­ni a KGST országokon belül. Klubkönyvtárat avattak Klubkönyvtárat adtak át tegnap délután a kaposvári vil­lamossági gyár Vörös Hadsereg úti telepén. Ez a gyár har­madik — társadalmi munkával létesült — klubkönyvtára. Hétezeír kötetnyi könyv került ide a szakszervezeti könyv­tárból; a berendezésekre ötvenezer forintot költöttek. Az avatás ünnepélyes percei után a Forrás együttes adott mű­sort a dolgozóknak. Tv-jegyzet ALTONA Mindig kétkedve fogadtam a dzsungelból előbukkanó, még mindig háborút hívő ka­tonáikról szóló híradásokat. Vicc is született róluk, evvel a csattanóval: »Vége a hábo­rúnak? Én meg csak itt rob- bantgatok, robbantsatok..« Am Sartre Altona foglyai című drámáját nem lehet, nem szabad elbagatellizál­nunk. Még akkor sem, ha kicsit kopottasnak látszik egy kori, tíz-tizenharom év­vel eaelőtti állapotához vi­szonyítva. Egy hajógyáras, milliomos német család áll a mű középpontjában. Ez a család mindig híven szolgál­ta a fennálló államrendet, s a hatalmon levő kormányt. Jean-Paul Sartre ennek a magatartásformának követ­kezményeit leplezi le darab­jában. amelyet 1959-ben irt. A Let trés Francoises című lapnak adott nyilatkozata szerint csak kényszerből he­lyezte a cselekményt Német­országba, hiszen nagyon is akkor: a francia értelmiség aktualitásokban, gondolkodott lelkiismereti önvizsgálódását igyekezett áttételesen ábrá­zolni. Az önvizsgálat okai Franciaország algériai politi­kája, annak csődje és a kö­vetkezmények voltak. Ezekre talán fel kellett FOGLYAI volna hívni a figyelmet a műsorba iktatás előtt. Mert bar kerek es önmagéban is érthető drámáról van itt szó, egyes jelenetek erejüket vesz­tettek. Nehéz elhinni azt, hogy a háború után tizenöt évig sikerül a szmolenszki hóhért úgy leválasztania csa­ládjának a világról, hogy ne tudjon semmit aoboi, ami körülötte történik. Mara hi­degnek tömje Vittorio de Si­ca aikiotasa. Szereplőd »deko­ratívabb« jelenségek annaL, hogy megpróbáljunk belehe- heiyezkedni gondolatköreik­be. Értjük azt, amit Satire mond, de nem erezzük at. Raadasul ezúttal a szinkron- rendező sem remekelt. Sophia Lorenhez magas, helyenként csipogó hangot adott. Bajomi Lázár Endre írta a darabbal kapcsolatban: »Sartre, aki szereti a kézzel­fogható helyzetekből levonni az általános érvényű tanulsá­got, nem tudott kellőképpen felemelkedni erre az egyete­mes szintre.« Ennél ponto­sabban a filmmel kapcsolat­ban sem tudunk fogalmazni. L>. L. Földrengés — megrendelésre óriás hegyek között. az örményországi Leninakan városban, szinte minden nap tízes erősségű földrengése­ket mérnek. Mindez azon­ban nem nyugtalanítja a le- mna kan lakat — oz Örmény Tudományos Akadémia Geo­fizikai Intézetének tudósai végeznek itt kísérleteket. Nagy teljesítményű vibrá­ciós asztalon modellekkel vizsgálják a veszélyes terü­leteken fölépítendő házak rengésállóságat. Az intézet egyik fő kuta­tási területe a földrengés- előrejelzés módszereinek tö­kéletesítése. Az örmény tu­dósok különleges készüléket szerkesztettek, amelyet egy épülő atomerőműbe-n he­lyeztek el. A készülék a köz­társaság területén a leggyen­gébb földmozgásokat is ész­leli és rögzíti. A számítógép­pel feldolgozott információk alapján pedig lehetővé vá­lik a földrengések előrejel­zése. Ongyújtógyűjtő Különleges hobbynak hódol Csizmada Pál ceglédi nyugdí­jas. Már 107 darab öngyújtója van. (MTI-fotó) Interjú afrikai vezetőkkel A Béke és Szocializmus új száma A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékoztató folyóiratának májusi számá­ból legelőször is arra a cikk­re hívjuk föl az olvasók fi­gyelmét, amelyben Borisz Po- nomarjov. az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára méltatja az SZKP XXV. kongresszusát és nemzetközi jelentősegét. Az SZKP XXV. kongresszusa demonstrálta azokat az új eredményeket, amelyeket a szovjet nép a kommunista építés , minden területén elért. A kongresz- szus egyik fő témája, amely áthatotta az összes kérdések megvitatását, a proletár in­ternacionalizmus, a kommu­nisták hatékony szolidaritása volt. A testvérpártok képvi­selői kongresszusi felszólalá­saikban megfogalmazták azt a gondolatot, hogy a marxis­ta—leninista pártok egysége politikai és erkölcsi erejük, befolyásuk es tekintélyük for­rása. Jorge del Prado, a Perui Kommumsta Part Központi Bizottságának főtitkára A perpi forrradalom barátai és ellenségei című cikkében a jelenlegi perui helyzetet is­merteti. A Béke és Szocializmus tu­dósítói interjúkat készítettek afrikai forradalmi demokrati­kus rendszerek — a Szórnáli Demokratikus Köztársaság, a Bissau-Guinea Köztársaság, a Kongói Népi Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság és a Malgas Demokrati­kus Köztársaság — állami és politikai vezetőivel. A Béke és Szocializmus májusi száma közli Erényi Tibor írását Nemes Dezső A magyar munkásmozgalom tör­ténetéhez című könyvéről. Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora eb­ben a könyvében a magyar- országi munkásmozgalom tör­ténetének mintegy két évtize­dét világítja meg: a század- fordulótól az 1918-as magyar polgári demokratikus forra­dalom kitöréséig terjedő idő­szakot. ionok Hallottad... — Hallottad, hogy Sm- hatag Ica férjhez megy? — Ne mondd! Arról sem hallottam, hogy áldott ál­lapotban van... Favicc — Miért nem megy az elefánt a háborúba? — Mert lúd talpú! Autószervizben Egy kisautó tulajdonosa panaszkodik a szerelőnek: — Valahányszor túllé­pem a száz kilométeres 'sebességet, valami elkezd kopogni a motorban. Mi lehet az? — Az őrangyala..; Előkészület Csopaki találkozik az utcán egyik barátjával. — Miért vagy ilyen rosszkedvű ? Talán vala­mi baj ért? — Nem mondhatnám — válaszol Csopaki —, de tudod, a feleségem nya­ralni készül és ha azt lát­ja, hogy jókedvű vagyok, itthon marad. Szomszédok Két szomszéd beszélget: — Hallom, Kónyaszom- széd panaszkodik rám, hogy a nynLam lerágta a kertjében a káposztáját — Sebaj, Zsebök szom­széd. a kutyám azóta már megette a maga nyulát. — No, akkor nincs hiba! A szekerem épp az imént gázolta el a maga kutyá­ját ... Gyanús álom — Mit tegyek, doktor űr? Minden éjjel azt ál­modom, hogy bokszolok... — És reggel úgy ébred, ugye, mint akit angyon- ütöttek? — Én nem... csak a fe­leségem. Vágyakozás — Világéletemben egy meghitt, kedves kis csalá­di házra vágytam. Sajnos, ez nem adatott meg ... — Nem? — Nem bizony. Hatal­mas, emeletes villám van, és ott kell élnem. Érthető ok — Mama! Miért porolsz a papával ok nélkül? — Mert ki kell porolni a szőnyeget, és sokkal jobban csinálja, ha dühös... Előzékeny férj A feleséget fejfájás gyötri. Nem tud aludni, tehát felkölti a férjét: — Hogy tudsz aludni, amikor én ébren vagyok? — Jó — dormögi a férj álmosan —, most aludj te, majd én virrasztók ... Somss§§i Méplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím; 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Laokiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím; 7401 Kaposvár, postafiók dl. Telefon: 11-516. Felelős kiadó; Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk viaszát Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári, üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkra Sál* igazgatóé

Next

/
Oldalképek
Tartalom