Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

A Pest-vidéki Kőbánya Vállalat sóskúti kőbányájában néhány hét« új gépek dolgoznak. A Szovjetuniótól vásárolt hat, nagy teljesítményű blokkvágó fűrészgépből kettő már meg­kezdte a termelést. Műszakonként 800 kőkockát vágnak. Az idén kétmillió mészkőblokkot fognak kitermelni. A fűről és a korlátokról Gyorsabb és olcsóbb Ácsmunka gépekkel Tisztelettel figyelem azok­nak — elsősorban a Kapos­vári Városgazdálkodási Válla­lat dolgozóinak — az erőfe­szítéseit, akiknek az a legfon­tosabb céljuk, hogy virágok- kál, fákkal, díszcserjékkel, füves területekkel színesebbé tegyék a várost. Most a fűről szeretnék szólni. Az utóbbi napokban észre­vettem, hogy kinőtt a pázsit a Kalinyin városrész újonnan parkosított területein. Ha le­het igy mondani, minden négyzetcentimétert kihasz­náltak: ahova csak lehetett, elszórták a fűmagot. Egy szakemberrel folytatott beszélgetésből megtudtam, hogy a tágas, zöld területe­kért már egy városrész vagy lakótelep tervezésekor is jó­formán harcolni kell. Gyak­ran csak későn veszik észre, hogy nem maradt hely játszó­térnek, hogy a fákkal beültet­hető részeket közművek, ka­zánházak; vízügyi létesítmé­nyek foglalják el. Így azután nem marad más hátra, mint hogy a lakók beköltözése után ►►kitöltik a hézagokat«. Ezt tapasztaltam legutóbb a Honvéd; utca környékén is. És még Valamit. Az emberek nem tisztelik a növényeket. Minden <3setben megtalálják a céljukhoz vezető legrövi­debb utat, ha kell, a fűágyá- son keresztül. Észrevették ezt már a parkosítok is, ezért ahol lehetett, inkább kihagy­ták a helyet járdának. (Én fát vagy díszcserjét ültetnék az átkelők útjába.) Csakhogy ahány ember, annyifelé igyek­szik. Vagyis: mindenkinek más a legrövidebb út. Ha mindezt a parkosítok figye­lembe vennék, akkor az egész Kalinyin lakótelepet aszfalt- szőnyeggel kellene borítani, Növényvédelmi tájékoztató Időszerű tennivalók A hónap eleji esőzéseik ked­veztek az alma- és körtevara- sodás újabb fertőzésének, s az erős éjszakai hanmatképződés miatt erőteljes, folyamatos járványveszély alakult ki. A tartósan száraz, meleg időjá­rás beköszöntéséig javasoljuk az almások, körtések intenzív védelmét, a lombozat aktív hatóanyaggal való fedettsé­gét. Nyári szaporítóképleteivel a lisztharmat is fertőzi az al­mások még egészséges ré­szelt. (Habár a hűvös, csapa­dékos időjárás fékezi a be­tegség terjedését.) Tömegesen kelnek az akna-moly hernyói és megkezdődött a kaliforniai pajzstetű lárváinak kelése is. A felsorolt károsítók ellen úgy tudunk a legeredménye­sebben védekezni, ha a vara- sodás és a lisztharmat ellen hatásos permetléhez olyan ro­varölő szert keverünk, mely az almamoly hernyóit és a ka­liforniai pajzstetű lárváit egy­aránt pusztítja. A védekezés­re az alábbi szerek kombiná­cióját javasoljuk: Orthocid, Dithane M—45 0.2 százalék, Zineb 80 0,3 százalék+Thdovi t, Kumulus S, Pol-Sulkol Extra 80 0,3 százalék, Morestan 0,05 százalék, Karathane FN—57 0,1 százalék+Safidon 40 WP, Nexion 40 EC 0,25 százalék, Unitron 40 EC, Sevin 85 WP 0,2 százalék töménységben. A p e rmet ezőszer-komb inác iók egyúttal,-hatásosak a sárga al- mapajzstetű tojásból ikikelő lárvái ellen is. Nagyatád—Kutas körzetében a vértetű elszaporodása miatt a kártevők ellen hatásos Ro­Somogyi Nép/Oi gor L—40, vagy Bi-58 EC 0,1 százalékos oldatával javasol­juk végrehajtani a permete­zést. A málnát a virágzást kö­vetően a didimellás és elzinoés vesszőfoltosság, valamint a vesszőszúnyog ellen szükséges áztatdsszerűen permetezni úgy, hogy a vesszők alsó ré­szét is bőségesen érje a per- metlé. E célra javasoljuk a Dithane M—45 0,2 százalék-f­Bi-58 EC kombinációját vagy a Roger L—40 0,1 százalékos oldatát. A védekezés hatásos a levéltetvek és a sodrómoly- bernyók ellen is. A hűvös, csapadékos -időjá­rás kedvező feltételeket te­remt a burgonya- és paradi­csomvész, valamint a hagyma- peronoszpóra járványszerű fertőzésének, terjedésének. E veszedelmes zöldséglbetegségék elleni hatásos védekezés alap­ja, hogy az elsődleges fertő­zések tüneteinek megjelenése előtt, illetve azok megjelené­sekor folyamatos védőréteggel borítsuk a lombfelületet. A kezeléseket 10—14 naponként javasoljuk ismételni az idő­járástól függően. Védekezésre ajánljuk a Dithane M—45, a Zineb 80, az Orthocid 0,2 százalékos oldatának valame­lyikét. A hagyma védelménél a viaszos levelek miatt a per­metező szerhez nedvesítő ké­szítményt is kell adni (Cito- vett, Sandoz Netzmittel konc. 0,025 százalék), illetve a Dit­hane D—8 porozó szert hasz­náljuk 100 négyzetméteren­ként 17,5—21 dekás adagolás­ban. A hagymát úgy perme­tezzük, hogy a Dithane, a Zi­neb 21 napos, valamint az Orthocid 14 napos élelmezés- egószségüigyii várakozási ideje betartható legyen. nehogy valahol letapossák a füvet. Hány és hány felszólalás, levél, türelmetlen hang sür­gette már: tegyék minél ha­marabb lakályosabbá a vá­rosrészt. Volt mód arra, hogy ebből a munkából a lakók is kivegyék a részüket. Ez azon­ban — a tapasztalatok sze­rint — sok embernek megha­ladta a virágszeretetét... Maradtak hát a szakembe­rek, akik még most is ezen a környéken dolgoznak. Az alig-alig kinőtt, friss pázsiton azonban már ott éktelenked­nek a lábnyomok. Maradna még egy megoldás: be Kellen-e keríteni a parkosított része­ket. Régebben volt erre egy példa: piros-fehérre festett apró karók között zsinórt fe­szítettek ki, így kímélték a ►►betolakodóktól« a pázsitot, a virágágyásokat. Végső soron a városlakók érdeke a szép és rendezett település. Nem azok pártján vagyunk, akik »-üvegvitrinbe tennék a pázsitot«. Hiszen a parkosítás nemcsak esztétikai igényeket szolgál. Ha bekerí­tenék és így óvnák a füves részeket, bizonyára sokan til­takoznának ellene. Ha pedig nem kerítik be, a járókelők .etapossák — rövid úton.. Ezért kellenének a korlátok. M. A. Az idő szerepe talán a termelésben a legfontosabb. Ezért is szokás a munkát idő­egységben mérni. Az időkeret állandó, s benne egyre soka­sodik az emberi tevékenység. Géppel, ésszel, jó szervezés­sel. A gépesítés már az olyan, eddig hagyományosnak számító területre is kiterjed, mint az egyik legősibb, s nap­jainkban is nem kis fáradság­gal végzett ácsmunka. Lehet-e gyantaillatú geren­dák közt, nyüzsgő, finom csa­polásokkal, hajszálpontos il­lesztésekkel vesződő, kissze- get, nagyszeget kalapáló ácsok munkáját helyettesíteni, biz­tonságosabbá, egyszersmind gyorsabbá is tenni? A látott példa arról győzött meg: igen. Néhány ügyes, precíziós gép kell hozzá, értő kezelő, s a munkaasztalokról egymás után emelhetők le a pontosan illeszkedő tetőszerkezet-ele­mek. <•> Ennyi volna az egész. Vi­szonylag kis összegű beruhá­zás, egy világszerte elterjedt, jól bevált licenc, s az ered­mény: gyorsabb, termeléke­nyebb munka, s — ami szin­tén nem közömbös — olcsóbb termék. Az ácsoknak nem kell napokig, hetekig a fö­démen forgatniuk szekercéjü- ket, munkájuk szerelése egy­szerűsödik. S mivel a tető­szerkezet-elemek szerelése jó­val gyonsabb a hagyományos ácsmunkánál, ezért olcsóbb is. Mert ami gyorsabb, az ol­csóbb. Az ácsmunka gépesítésére a példát Balatonszentgyör- gyön láttuk, a helyi Erdért- telepen. Május 11-e óta dol­gozik itt az új üzem, szag első, Gang-Nail szerű készítő az or- rend­tetőszerkezet-elemeket üzeme. Ez a techno­lógia a legkorszerűbbek közé tartozik a világon, Európában és Amerikában mindenütt el­terjedt. »Lelke« az igen pon­tosan vágó fűrészgép, s az összeillesztett tartófákat rög­zítő szöglemez. Ez utóbbit rendszeresen a lieenctulajdo- nos amerikai cég európai leányvállalatától kapják, tehát importanyag. De — mint Fu­rák József telepvezető nyo­matékosan fölhívta a figyel­met — még így is olcsóbb a termék, mint a hosszadalmas ácsmunkával fölállított tető- szerkezet. Az új üzemben nyolc perc alatt készül el egy tizennégy méter fesztávú szerkezet. A hajladozó, kalapácsot markoló munkások között — meglepe­téssel látom — sok a nő. Igen, az új technológiának ez egy újabb előnye: mert köny- nyű, a nőket nagy számban lehet alkalmazni. Harmincmil­lió forint értékű tetőszert*^ zet gyártását tervezik az idén, de ha a második félévben si­kerül megszervezni a máso­dik műszakot, akkor elérhető közelségbe kerül az ötven­millió. Sőt, jövőre már száz­milliós tételekről beszélnek. S e megyei viszonylatban sem kis értéket főként nők állít­ják elő. Az országban máris híre kelt a szentgyörgyi Érd ért-üzemnek: a Bábolnai Állami Gazdaság például négyezer darabot rendelt ter­mékeikből. Itt, Balatonszentgyörgyön, a vasút és az országút közötti széles lapályon a korszerű fa- feldolgozás bölcsője lett a te­lep. Egyik hétről a másikra. Ma még a fenyőt dolgozzák föl a gépek, de a fővárosi Erdért-központ már azzal kí­sérletezik: hogyan alkalmaz­hatók a Magyarországon in­kább honos kemény fafajták az ' új technológiához. Ez a Gang-Nail rendszer újabb ki- terjesztése, magyar »speciali­tása« lenne. Egy ev alatt százmil­liót ... S az új üzem mind­össze — területtel, iparvá­gánnyal, gépekkel együtt — húszmillióba került. Nem rossz arány. _ Cs. T. A sokoldalú üvegtextil Egy San Franciscó-i színész­nő a múlt század végén üveg- ruhában jelent meg a közön­ség előtt. Az újságok hatalmas reklámot csaptak a szokatlan öltözéknek, de sokakban csa­lódást . keltett, mert nem volt átlátszó. A szövetet pedig va­lóban finom üvegszálakból szőtték, persze csak a külön­legesség kedvéért. Az erre al­kalmas üvegszál gyártása a múlt század végén kezdődött. Az utóbbi években azonban az iparilag fejlett országokban a felhasznált üvegszál meny- nyisége megsokszorozódott, és jelenleg kb. 600 ezer tonnára tehető. E felfutás az üvegszál kitűnő villamos-, hő- és hang- szigetelő tulajdonságának kö­szönhető. Az üvegszövetet a szokásos textilipari berendezésekkel készítik el. Ennek vázanyag­ként való felhasználása vi­szonylag egyszerű. Az üveg- textíliát formába helyezik, és folyékony műgyantát öntenek rá, majd lehűtik, míg az egész megkeményedik. Ha szüksé­ges, akár több rétegű darabok is készíthetők ily módon. Egy másik eljárás során a mű­gyantával átitatott üvegtextí­liát sűrített levegővel vagy nagy nyomású gőzzel préselik a forma falához. Uvegszövetet vázanyagként főleg ott alkalmaznak, ahol súlyt kell megtakarítani, ugyanakkor nagy mechanikai szilárdságra is szükség van. Egy üvegszálas műanyagból készült tárgy ötször könnyebb, mintha azonos szilárdságú acélból készítették volna. Ki­tűnően felhasználható az üvegtextil a járműiparban; autókarosszéria, hajtótest, re­pülőgépalkatrészek készülnek belőle. A vegyipar üvegvázas idomdarabokat, csöveket, cső­idomokat, csatornákat, tartá­lyokat használ nagy mennyi­ségben. Az építőiparban hul­lámlemezek, válaszfalak, szel­lőző- és szemétcsatornák, ab­lakkeretek, konyha- és fürdő­szobaberendezések készülnek i üvegvázból. Az elektromos ipariban az üvegvázat nyomta­tott áramkörök hordozóleme­zeként, szigetelőtestként, nagy feszültségű kapcsolókarok cél­jaira használják fel. Ezek a »textilek« azonban elsősorban nem az öltözködést szolgálják, mégpedig azért, mert bebizonyosodott, hogy nem tudja helyettesíteni a Szokásos textil anyagokat. Az üveg pl. ruhaanyagként túl­zottan »jó« hőszigetelő, és ki­csi a nedvességfelszívó képes­sége, ezért a test nem tud jól szellőzni, a bőr kisebesedik. Ennek kiküszöbölésére újab­ban sejtszerkezetű üvegszállal kísérleteznek. Ha a próbálko­zás sikerrel jár, alkalmas lesz ruihakészítésre. Bevált azonban az üvegcsö­vet lángálló színházi függö­nyök készítésére, de csinálnak belőle asztalterítőket, amelyek nagyon előnyösek pL étter­mekben : ránézésre selyemnek tűnnek, de nedves szivaccsal letörölhetők és nem égeti ki a cigaretta. GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS A durva lefokozás ellenére tévedés lenne azt hinni, mint­ha a labancok képviseletében csupa politikai fajankó vett volna részt a pozsonyi ország- gyűlésen. Igaz, a császár »hű­séges jobbágyainak« nevezték magukat, de a kurucokhoz kölese, nemzetiségre való te­kintet nélkül. Pozsonyi országgyűlésük módfelett tanulságon. Miköz­ben szende naivsággal »őfelsé­ge alázatos jobbágyának« ti­tulálták magukat, tényleges törekvésük elárulta, hogy még a kuruc fegyverek nyomán született sikerekből is hasznot próbáltak húzni. Mertek kö­vetelni, habár igényeiket a ri- mánkodás köntösébe bújtat­ták. Majdnem ugyanazt kér­ték a könyörgés eszközeivel, amiért a szabadságharcosok a getlen országban. Nem kétsé­ges, sokan rangbeli és vagyo­ni előmenetelt reméltek arra vérüket ontották. Arra száml­áz esetre, ha önálló vezető ré- tottak, alkalmas a pillanat a teggé lépnek elő. krónikus kuruc veszély miatt, hogy engedékenységre bírják ízlett volna ilyen7szerep a az uralkodót, labanc nemeseknek is, de ők Záporozó sérelmeik között hasonlóan pontosan tudták, olyan következtetésre jutottak, fölemlítették a királyi hitlevél ama ígéretét, hogy Magyaror­szágot nem fogják közönséges tartományként kormányozni, mint például Csehországot. El­milven kötelezettségekkel tar- hogy lehetetlenség lerázni a tozik az Ausztriai Ház a ma- Habsburg-gyámságot. Effajta gyár alkotmánynak, a nemes- álláspontjukat segített meg- ség kiváltságainak. Csak amíg erősíteni a hűség fejében él- a fegyveres harcot vállalók vezett személyes kiváltság. mély meggyőződéssel hitték, hogy a Habsburgok soha nem fogják betartani a magyar al­kotmányra tett esküjüket, ad­dig a császárhű nemesek ab­ban reménykedtek, hogy alku­dozással, rimánkodással kicsi- koztak alkotmányra, törvényes alkalmazott fegyverjogot, a karhatják az uralkodói kegyet. Az áthidalhatatlan felfogás­beli különbséghez összeférhe­tetlen erkölcsi különbség já­rult. Rákóczi és a mögéje so­rakozó legjobbak előbbre va­lónak tartották a haza füg­getlenségét, állami méltóságát, történelmi sorsát, mint egyéni érdekeiket. Ragaszkodtak ne­mesi kiváltságaikhoz, de füg­állítslk helyre az 1650-ben felfüggesztett hazai bíróságo­kat. Hozzák Magyarországra a koronát. Csak Erdély kérdé­se és az 1687-es országgyűlé­sen hozott kierőszakolt törvé­nyek nem szerepeltek Po­zsonyban, mert ezek szóba hozását a császár megtiltotta. Miközben kiélhette magát a labanc szóbátorság, addig Becs a tényleges nehézütegek­ről sem feledkezett meg. Hiá­ba dühöngött pestisjárvány, kemény csapásokra készült. Stahremberget elküldték spa­nyolországi fővezérnek, he­lyette ismét va vén, de a kuruc hadakozást kiválóan ismerő, kegyetlen Heisterre bízták a magyarországi fővezérségét. 1708 tavaszán kilenc gyalogos és tizenkét lovas ezreddel erő­sítették meg az amúgy is túl­súlyban lévő osztrák sereget. Ráadásul felfogadtak hatezer dán zsoldost. Nem csináltak titkot abból a szándékukból, hogy Európa legjobb, legta­pasztaltabb hadseregével 1708- ban felszámolják katonailag a kuruc Magyarországot. Ez ellen nem volt kifogásuk panaszolták, a sarkalatos tör- Szemmel tartották őket, de vényeket mindenben áthágták, sokra vihették. Az ország, ennek következtében sokukat mint szuverén államtest ke- jogtalanul bebörtönöztek, jó- véssé érdekelte őket, annál szágvesztéssel sújtottak. Tör- aggálvosabban féltették ma- vénytelennek jelentették ki a gánérdekeiket. Evégből hivat- töröktől visszavett területeken a labanc uraknak. Csépelték a szót Pozsonyban, s a legtöbb, amit tehettek, rimánkodásukat az udvar elé terjeszthették kegyes elbírálásra. Ennyit ál­dozva a hazáért, minden kéz­zelfogható eredmény nélkül berekesztették az országgyű­lést június 24-én. Alig várták a napot, hogy szétszéledhesse­nek, mert biztos helyre vágy­tak a pestisjárvány elől. (Folytatjuk.) előjogokra. Nyűgös, veszélyes császári tábornok, várkapitá- szerep önálló felelősséget vál- nyok fosztogató adókivetéseit, lalni egy ország sorsáért. Egyebek között igényelték, Amelett költséges is. Ezt a hogy három évenként tartsa- szerepet szívesen átengedték nak országgyűlést, Magyaror- a Habsburgoknak, ellenben az szág dolgait független kor- uralkodó ház hatalmi védett- mányszék igazgassa, adják ségén belül iparkodtak kicsi- meg az alkotmányos önállósá- karni akkora mozgásteret, got a magyar kancelláriának, amekkorát csak lehet. Íme, szüntessék meg az országot ebben állt a labanc urak er- elárasztó idegen hivatalokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom