Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Lukács György és kultúránk A kulturális szemlél-etün- két meghatározó tényezők között bizonyára kiemelkedő helyet kapnak azok a filozófiai és kulturális teljesítmények, amelyek korunk haladó szellemiségéből kinőve, eJszakíthata liánul összefonódtak a szocialista mozgalmak céljaival és törekvőéivel, s döntő mértékben járultak hozzá, hogy e célokat és törekvéseket megszabadítsák az ösztonösség esetlegességeitől, s a fogalmiság és a művészi kép rangjára emeljék. Marx, Engels. Lenin neve jól mutatja ennek az ösz- szefüggésnek történelmi jelentőségét, valamint egyetemességét. Nyugodtan hozzátehetjük azonban: a szocialista mozgalom egyetlen klasszikusa sem takaríthatja meg számunkra azt a fárad- 'ságot és munkát, amelyet saját nemzeti fejlődésünk különösségének megértése igényel. Mi több: hogy mennyire értettük meg a marxista elmélet előfeltevéseit és lényegét, azt éppen azon bizonyíthatjuk be, hogy milyen mértékben voltunk és vagyunk, képesek a magyar valóság összefüggéseinek megragadására, ellentmondásainak feltárására és problémáinak megoldására. Csak ennek a nemzeti tartalomnak alkotó feltárásával érhető el az egyetemes marxizmus eszméjének igazi életre keltése: a gyakorlati munka vezérfonalává tétele. A magyar szocialista kultúra idevonatkozó teljesítményeit nézve az öt éve elhunyt Lukács György személye és munkássága az elsők között érdemel említést. Századunk történelmi, társadalompolitikai és kulturális fejlődésének mély törései és ellentmondásai szolgáltatták gondolkodói tevékenysége számára az alapvető ösztönzéseket. Ezek feltárásán dolgozott élete végéig. De ezeknek a mély töréseknek a tőkés társadalom lényegiségéből eredeztetése igazgatta útját a kommunista mozgalommal való elkötelezettséghez is. Ma nem lehetséges ezekről a problémákról tudományosan, színvonalasan és kulturáltan beszélni, ha nem Ismerjük mindazt, amit Lukács György filozófiai és esztétikai munkásságával teremtett. Ez még azokban az esetekben is így van, amikor a problémák lukácsi megválaszolásához kritikailag viszonyulunk. Munkássága egyébként is ösztönöz a vitára. Életének folytonosságát alaptörekvése, a valóság ellentmondásos teljességének (totalitásának) gondolati megragadása és a társadalmi-emberi lehetőségek és alternatívák tudományos megalapozása adja. Ugyanakkor ez a folytonosság megannyi — tárgyában is változó — gondolati kísérletben és újrafogalmazásban realizálódik. A századelőn azoknak az értelmiségi csoportosulásoknak egyik vezér- egyéniségeként tűnik fel, akiknél elméleti-kritikai programként a hagyományos- konzervatív értékelések széttörése, a politikai és világnézeti radikalizmus szempontjainak érvényesítése jelenik meg. További fejlődésének, világnézeti és filozófiai tájékozódásának, a marxizmushoz való közeledésének döntő ösztönzést adott a világháborús válság és az 1918—19-es eseményekben való aktív részvétele, a kommunista mozgalomhoz való csatlakozása. A kor és a mozgalom ellentmondásos fejlődéstendenciái azonban csak fokozatosan tették lehetővé számára, hogy a »Marxhoz vezető utat« végigjárja, s megtalálja filozófiai és esztétikai gondolkodásában azt a mértéket, amelynek alapján életművének belső arányai végül is kiformálódtak. ¥ ukács György az első magyar filozófus, aki európai szintű teljesítményével egyúttal elsőként szüntette meg azt az űrt, melyet a magyar műveltség vonatkozásában még Erdélyi János vetett föl a múlt században, firtatván a magyar filozófiai teljesítmény hiányát. Ezzel olyan problémakomplexumot közvetített a magyar kultúrába, amelynek hatása elől nem térhet ki a kulturálistársadalmi gondolkodás egyetlen fontos területe sem. Lukács György aktualitása napjaink eleven társadalmiemberi problematikájában gyökerezik. Olvasnunk kell őt. Egyetértve vagy polemizálva, de semmiképpen sem az ér ■ dektelenség közönyével. Egyre szélesebb körök társadalmi szemléletének korszerűsége függ attól, hogy az életmű teljesítményei megjelennek-e életünk kérdéseinek, megközelítésénéli n. j. Az új pénztárosnő Ötvenöt éven túl Ujjai gyorsan futnak végig a pénztárgép billentyűin. Gondosan ellenőrzi a beütött számokat, a fizetendő összeg helyességét, s csak akkor mondja a vevőnek, mennyit kell fizetnie. Sebestyén Mária a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 428-as balatonboglári boltjának a pénztárosa. — Elődömtől, Piri nénitől, azaz Gerei Ferencnétöl tanultam ezt a módszert, ö ok- tatott engem, mielőtt nyugdíjba ment, hogy egy pénztárosnak figyelmesnek, körültekintőnek kell lennie, ha el akarja kerülni a megelőzhető bonyodalmakat. Március közepén foglalta el helyét a pénztárban. Nagyon szereti ezt a munkát, noha tudja, hogy a nyári szezonban nem lesz könnyű feladata. A hétvégeken 30—40 ezer forintot is leszámol záráskor, vagy műszakváltáskor, s ennél sokkal több lesz majd mindennap. Egy nyáron volt már váltópénztáros, így tudja, mi vár rá... Előbb ő is a pult mögött állt társaival együtt, majd amikor Piri néni nyugdíjba készült, ő kezdte gyakorolni a pénztárosi teendőket. — Megbízható, szorgalmas lány Marika, aki korábbi munkájához hasonlóan a pénztárosi feladatokat is nagy felelősséggel végzi. Nem lesz könnyű dolga a nyáron, mert naponta 3—4000 vevőt is kiszolgálunk. Az idén a forgalmunk eléri a 10 millió forintot, s ez egymillióval több a tavalyinál — mondja Iván- csics Imre boltvezető. Marika is tagja a bolt szocialista címért küzdő brigádjának. A Május 1. brigádban — többségük fiatal — ő az egyetlen, akinek megvan a kiváló dolgozó kitüntetés. A nemzetközi nőnapon kapta. — Többen kaptunk kitüntetést, én voltam közülük a legfiatalabb. Nem számított erre az elismerésre, hiszen a tanulóéveket is számítva, még nem töltött sok időt a vállalatnál és a szakmában. Brigádtársai, a bolt őolw^ói együtt örültek vele a kitüntetésnek, s ez végtelenül jólesett. Piri néni, aki a belkereskedelem kiváló , dolgozója kitüntetés birtokában búcsúzott tőlük, szintén nagyon örült, s azt tanácsolta: a jövőbeh még jobb munkával viszonozza az elismerést. / — A pénztárosi munka éppen olyan szép. mint a kiszolgálás. Az ősztől elvégzem egy hathónapos tattfolyamot, hogy megismerjem mindazt, amit egy pénztárosnak tudnia kell. Amikor vége a munkának, siet haza Látrányba. Ott laknak a szülei, s ott várják a község KISZ-szervezetében fiatal társai. Vezetőségi tag. gazdasági felelős. Ezt a feladatot is szívesen és készséggel végzi. Sz. L. Néhány perccel öt óra után lezárták a forgalom elől a Kossuth teret. Ünnepségre készülődtek a fiatalok, a VII. megyei ifjúgárdaszemle megnyitójára. Már jóval öt óra e’őtt föl- sorakozott Somogy legjobb kilenc szakasza a Noszlopv Gáspár Közgazdasági Szakközép- iskola előtt, ahonnan énekelve vonultak az ifjúgárdisták a Kossuth térre. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára, Csornai Ferenc, az ifjúgárda országos parancsnoka, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Tolnai Sándor. a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szenes Imre, a megyéi KISZ-bizottság első titkára és eljöttek a fegyveres erők képviselői is. A megyei szemle részvevőit Kraliczki Zoltánná, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy az ifjúgárdisták szemléinek többek között az a célja, hogy a képzési év során elsajátítottakat értékeljék. A KISZ IX. kongresszusa — mondotta — megerősítette a szövetségben folyó hazafias és honvédelmi nevelés fontosságát. A kongresszus megállapította: nemcsak az a feladatunk, hogy építsük a hazát, hanem az is, hogy óvjuk, védelmezzük. Az új honvédelmi törvényünk értelmében azt tartjuk a legfontosabb feladatunknak hogy minden magyar állampolgár a szocialista hazaszeretet elválaszthatatlan részeként személyi és anyagi hozzájárulásával szolgálja a haza védelmét. A megyei KISZ-bizottság titkára beszélt az iíjúgárdista egységek tagjainak. önfeláldozó , munkájáról, eddigi eredményeiről is. Befejezésül így szólt a szemle részvevőihez: — Most, amikor számot adtok az elmúlt év eredményeiről, bebizonyítjátok, hogy méltóak vagytok a Kommunista Ifjúsági Szövetségben vállalt megbízatásokra, az ifjúgárdista névre. Az utóbbi napok »bolondos« időjárása ezúttal szerencsére nem szólt közbe. A fiatalok fegyelmezetten vonulhattak el a dísztribün előtt a főpróbán, hisz az volt a tegnapi: az országos ifjúgárdaszemle főpróbája. A nyáron ugyanis megyeszékhelyünk ad otthont az ország legjobb egységeinek Vetélkedéséhez. A vasárnapig tartó »■bemutató« így nemcsak egyszerű szemle, hanem az igazi erőpróba előestje is. A tegnapi eseményekről felvázolt képhez az is hozzátartozik, hogy már reggel megkezdődtek a rajversenyek. A megye legjobb ifjúgárdistái feigy- veres váltófutásban, lövészetben és úszásban mérték össze tudásukat. A honvédség és a fegyveres erők közreműködésének, segítségének köszönhető, hogy mindhárom helyszínen: a Dózsa-púlyán, a Zalka Máté utcai lőtéren és az uszodában is az' előírt menetrend Szerint folytak a küzdelmek. Erről mi is meggyőződhettünk, amikor a szemle vezetőivel és a honvédség képviselőivel végiglátogattuk a pályákat. Este filmvetítés várta a fiatalokat. s ma reggel továbk folytatódik a komoly munka A város környékén harci túrán vesznek részt az ifjúgárdisták, majd pihenésképpen játékos vetélkedőt rendezne! számukra a Kilián Györgj Ifjúsági és Úttörő i Művelődési Központban. Vasárnap délelőtt tíz órakor a Szabadság parki felszabadulási emlékműnél tartják a szemle záró ünnepségét, ahol kihirdetik azí is, kik vesznek majd részt az országos ifjúgárdista szem-lén, ezúttal hazai pályán, Kaposváron. N. J. Somogyi Néplap Szükség yan rájuk Ne ismétlődjön! A Kaposvári Ruhagyárban csaknem hatszáz dolgozója van szülési vagy gyermekgondozási szabadságon. A tervezett létszám kétezer-ötszáz, de hosszú ideje alig 'több mint ezernégyszáz dolgozó található a gyárkapun belül. Érthető hát, ha dédelgetik azt a tizennyolc asszonyt és egy férfit, aki a nyugdíjkorhatáron túl is közöttük maradt. Major László, a földszinti varrószalag főművezetője alig várja, hogy az ipari tanulók munkába álljanak. — Igen ám, de mire belejönnek . .. Más dolog gyakorlott asszonyokkal /dolgozni, mint olyanokkal, akik ismerkednek a szakmával. Sajnos úgy jött ki a lépés, hogy ebből a teremiből két-három éven belül igen sokan elmennek. Punger Jánosné január 17- én vol-t ötvenöt éves. Nemcsak a pénz, de a megszokás is marasztalja. — Még pár évet szeretnék »ráhúzni« — mondja. Elek Imréné és Zsiborás Jánosné huszonnégy évig nor- mázott, műszakozott. Érthető hát, amit Zsiiborásné mond: — Elmegyek, mert elfáradtam. Nemcsak a munkában; négy gyereket neveltem a legnehezebb időszakban. Csere Lászlóvá másfél éve élvezhetné már a jól megérdemelt pihenést. — Sokan kinevetnek, mikor azt mondom: nehéz megbarátkozni azzal- a gondolattal, hogy elérkezett az idő a nyugdíjra. Az itt töltött huszonhárom óv alatt igen ritkán voltam táppénzen. Az életem értelmét láttam a munkában, sőt mindig kerestem mellé egyéb tennivalót. Városi és megyei tanácstagként sok társadalmi munkát végeztem. Amikor azután otthon elővettem a brigádnaplót, hogy a ház körüli teendők ellátása után írjak bele, a fiam meg a lányom gyakran rám szólt: anyu, hát nincs szabad időd? Nekem így volt természetes, ráadásul nagyon szeretem a munkatér - saimat. És ami marasztal: úgy érzem, ők is becsülnek. Kezdődik a torna. Mindenki leállítja gépét, kitárják az ablakokat, megmozgatják izmaikat az asszonyok. Az emeleti varrodában Tiltasz Károlyné a művezető. —• Bizony sok gépünk árválkodik. Az állományi létszámunk ötvenhárom lenne, de soha nem voltunk többen negyvenmyoic-negyvekilenc- nél. Kérem is ősz hajú munkatársnőimet, hogy maradjanak még. Sokan megértik, hogy szükségünk van rájuk. Tisztelet illeti őket, mert becsülettel végigdolgozzák a napi nyolc órát A lazaságot nem ismerik. Tóth Petemé ügyes kezével vívott ki elismerést a gyárban. Csakhogy mióta gépek végzik a fércelést, a bélés-varrást, • a szivarzsebtűzést, a gombozást, csomagoló lett. Bevallja, hogy a ragaszkodáson túl a hét százalék fizetésemelés is marasztalta. Tiszperger Jánosné szomorkásán telein t rám. — A héten elmegyek. Nehezen, de elköszönök. Több mint egy évvel dolgoztam többet a kötelezőnél. Dross Lászlónét is marasztalná három unokája, de úgy határozott, ezt az évet »végigcsinálja«. A gyár bölcsődéjében találom Báli Ilonát. Neki is már jó ideje fölajánlották a pihenést. — Pihenés lenne az a gyerekek nélkül? Ügy érzem, hogy szükség is van itt rám. Sokáig, sokáig szeretnék még az én apróságaim között maradni. — És régi. tíz évvel ezelőtti gyermekbarátságokról, történetekről mesél. Akikről szó van, nagy iskolások már. Boldogan vezet végig birodalmán. Valamennyi új tárgynak úgy örü-l, mintha a sajátja lenne. Itt minden hozzánőtt... Gombos Jolán Ezen a héten a megye valamennyi burgonya- és paradicsomtermelő gazdasága, a községi szakigazgatási szervek, a járási növényvédelmi felügyelők egy határozatot kapták a megyei növényvédelmi főfelügyelőtől. A határozat lényege: a burgonya- és paradicsomvész járványszerű fellépésének megelőzése érdekében az egész megyében el kell végezni az első védekezést június 5-ig. azt követően pedig a növényvédő szerek hatásától és az előrejelzésektől függően hét-tlzennégy naponként meg kell ismételni, egészen a betakarítás kezdetéig. Felvetődik a gondolat: az üzemekben szakemberek irányítják a gazdálkodást, vajon miért van szükség egy határozat kiadására? A termelés közvetlen szervezői nem tudnák, hogy mi az a feladat, amelyet elsősorban jól felfogott üzemi érdekből el kell végezni? A válasz helyett hadd emlékeztessek a múlt év sajnálatos tapasztalatára, amelyből következik, — tisztelet a kivételnek —: igenis szükség van a határozott figyelmeztetésre, felszólításra. Nem vitás: a szakemberek tudják, hogy a biztonságos termelés érdekében mikor milyen feladatot kell elvégezni. Csakhogy az esetek egy részében mégsem akkor és mégsem úgy tesznek, mint kellene. Külön téma lenne az okok elemzése: a rosszul értelmezett takarékosságtól, az időjárási tényezőktől kezdve a rossz üzemi szervezésig — és a fegyelmezetlenségig minden megtalálható. Tavaly a fitoftóra mind a burgonyában, mind a paradicsomban nagy károkat okozott. Üzemenként változó nagyságú, de összességében igen jelentős volt a gombabetegség okozta mennyiségi és minőségi terméskiesés. (A hatást most is érezzük: június első napjaiban szinte alig lehet kapni régi burgonyát. Ez többek között az elmulasztott vagy rosszul végzett védekezéssel is összefügg!) Voltak üzemek, melyek a járványveszélyes időszakban a 10—12 védekezés helyett takarékossági meggondolásokból négy-öt alkalommal vegyszereztek. Ez volt a kidobott pénz, mert a rosszul végrehajtott védekezés csaknem azonos azzal, mintha nem tettek volna semmit! Időjárási okok miatt úgy mutatkozik, hogy a súlyos gombabetegség — a múlt évhez hasonlóan — ismétlődik. A veszteségek, a mulasztások rossz példája nagyon friss. Mindenképpen helye van a határozott felszólításnak, és még inkább annak, hogy az abban foglaltakat végrehajtsák a gazdaságok. Ha a betegség ismétlődik is, a rossz gyakorlat, a súlyos veszteség ne ismétlődjön. X. M. VII. megyei ifjúgárdaszemle — Kaposvár Ünnepség a Kossuth téren
