Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

„Szavak, csodálatos szavak” Dr, Muray Jenőné tanulmánya a családi beszédnevelésről A SZCp beszed neon csu- pán csillogó gyöngyszem, nem pusztán szívnek és értelem­nek egyaránt kedves muzsika. Quintiliánusz szerint a be­szédkészség egyenesen a földi dolgok fejedelme, s így vé­lekedett Demoszthenész, Pla­ton és Arisztotelész is. A fejlődéslélektani és ideg- élettani kutatások napjaink­ban igazolják a görög és a római bölcselőket, s megany- nyi új adattal bizonyítják: a beszédnevelést, valamint a gondolkodás és a személyiség fejlődését együtt kell vizsgál­ni. A beszéd, az anyanyelvi műveltség pallérozása a jel­lem. az emberi lélek csiszolá­sával is azonos. És ezt a mí- '■es munkát igen korán kell elkezdeni — amikor a gyer- meg még meg sem született. Dr. Muray Jenöné megyei logopédus megfigyelései, tu­dományos és gyakorlati ered­ményei az országhatáron túl is feltűnést keltenek. Ha van titka, az csak egy lehet: fá­radhatatlanul kutatja a vála­szokat a miértekre. Ami iga­zán fontos, arról egyszerűen lehet beszélni, a tiszta gondo- I A logopédus kemény szóki­mondással vonja felelősségre a szülőket akik nem kímélik a magzatot. A nevelés csak látszólag kezdődik a gyermek megszületésével, hiszen már magát a születést is' befolyá­solják a terhesség alatti ha­tások, betegségek, még a lelki- állapotok is. Nemrégiben hoz­ták nyilvánosságra a statiszti­kát: hazánkban az alkoholista szülőktől származik mijiden második, állami gondozásba vett gyermek! FöJmérhetetlen káro­kat okoz a terhesség alatt a dohányzás is, még annak is kimutatható a hatása, ha a nemdohányzó terhes kismama gyakran tartózkodik dohányo­sok társaságában. Dr. Muray Jenőné idézi egy angol szak­lap adatait: a nemdohányzó szülők kicsinyeinek 7,8 száza­léka szenved légúti betegsé­gekben. Ez a szám alkalmilag dohányzó szülők picinyeinél 9,2 százalék, az egyik szülő állandó dohányzása esetéin 11,4 százalék, mindkét szülő rendszeres dohányzása esetén pedig 17,6 százalék. Még meg sem született latot engedelmesen szolgálják gyermek, de a szülői felelőt- a szavak. Így azután dr. Mu- j fenség már megpecsételheti a ray Jenőné könnyen szót ért 1 sorsát. Hiábavaló az orvosok a gyerekkel, a szülővel — de a tudományos tanácskozás ka­tedráján sem körmönfont szakkifejezések örökös emle­getésével akar elismerést sze­rezni magának. Beszédnevelés a családban — ez a címe ta- , nulmányának, melyet a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei népfront és a továbbképzési kabinet adott ki. A kis példányszám egye­lőre akadályozza, hogy min­den kisgyermekes szülő a ke­zébe vegye, bár a jövendőbe­li kismamáknak, papáknak is tartogat. megszívlelendő taná­csokat a kiadvány. kétségbeesett fölszólítása, hiá' ba a pszichológusok fölvilágo­sító munkája. Miért szól mind­erről kiadványában a logopé­dus? Mert nemcsak a beszéd zavarairól, hanem az értelem, a test fejlődésének veszélyei­ről is szó van. A legtöbb szülő mindent el­követ a csecsemő fejlődéséért, de akaratán kívül sok bajt okoz. Megnyugtatja, ha a ki­csi a tévé, a magnó, a rádió és az utcai ricsaj ellenére is békésen alszik, pedig az is­métlődő fény- és hanghatások súlyosan megzavarhatják a gyermek idegrendszerét. NEM MINDENKINEK Előnyösebb nyugdíj a volt cselédeknek A társadalombiztosítási tör- ! A törvény életbe lépése óta vény életbe lépése óta sok | megsokszorozódott a volt me- idős parasztembernek inté- i zőgazdasági munkaviszony zik el kedvezőbben a nyug­díjügyét. Ismeretes, hogy a volt gazdasági cselédek, mun­kások és napszámosok öreg­ségi biztosítását csak 1939. január 1-től vezették be a férfiaknak, a nőknek pedig csak 1945. szeptember 1-től. 1975. június 30-ig csak ettől az időponttól számított be a munkaviszonyban töltött ide­jük a nyugdíjba. Ez a különbség tavaly jú­lius elseje óta megszűnt. Most már mind a férfiak, mind a nők gazdasági cselédként, gazdasági munkásként és napszámosként igazoltan munkaviszonyban töltött ;de- je 1929. január elsejétől szá~ mit. Az új szabályok törölték azokat a korlátozásokat is, melyek az 1945 előtti földtu- lajldonra, ezt követően pedig az önálló gazdálkodásra vo­natkoztak. A munkában töltött hajdani időt korabeli munkakönyvvel (cselédkönyvvel) és egyéb szolgálati igazolványokkal le­het igazolni. Ha a nyugdíj- igénylőnek ilyen okmánya nincs, munkaviszonyát ható- sági bizonyítvánnyal is iga­zolhatja. Ezt a tanács állítja ki a munkatársait nyilatkoza­ta alapján, mégpedig az a tanács, amelyiknek a terüle­tén dolgozott, vagy ahol most lakik. A hatósági bizonyít­ványnak tartalmaznia kel! a munkáltató megnevezését, a munkaviszony tartalmát es az alkalmazás megjelö’ését (gazdasági cseléd, napszámos stb.). Teljes egészében figyelembe kell venni a gazdasági cse­lédként . vagy szegődménves iparosként eltöltött munkavi­szonyt, ha legalább 365 napig fennállt. Minden más eset­ben az igazolt időt, de nap­tári évenként legföljebb 150 napot lehet beszámítani. Ha az igénylő a naptári év folya­mán egyéb szolgálati időt is szerzett (például a cukor­gyárban dolgozott, katona volt stb.), összesen 300 napot lehet szolgálati időként figye­lembe venni. beszámítását kérők száma. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságon elmondták, hogy a volt mezőgazdasági cseléd- és munkásidők csak azoknál a nyugdíjigénylőknél számítható 1929-től, akik a nyugdijuk megállapítását 1975. július 1-e után kérték. A korábban elintézett nyugdí­jak már nem módosíthatók. A legújabb fejlődéslélekta- ,ni kutatások alapján a csa­ládi nevelés hároméves ko­rig döntően (!) meghatározza a gyermek beszéd- es gondol­kodásfejlődésének alakításá­val a személyiség kibontako­zását. Ez rendkívüli felelős­séget jelent a családnak, s azt is, hogy nincs vesztegetni való idő. A csecsemővel meg­születése • után néhány héttel foglalkozni keil. A gyermek agykérgében hallási emlékké­pek keletkeznek. Az ehhez kapcsolódó fogalmi, látási, szaglási, ízlelési, tapintási em­lékképek ismétlődnek, össze- geződnek, egymást fejlesztik, amikor a csecsemő a beszédet jól-rosszul utánozni próbálja. Az utánzás mindennapjainak állandó kísérője, s személyisé­ge kialakulásának egyik ösz- szetevője lesz. Megfelelő kö­rülmények között a gyermek egy- és kétéves kora között megtanul járni és beszélni. Az első születésnapjáig eljut a megnevezési szakig, a szavak­ban, egyszavas mondatokban való beszédig. Amikor két gyertya ég születésnapi tortá­ján, már a megszólítási szak­ba, a kapcsolatkeresés idejé­be lép. A harmadik életév végére alakul ki az érdeklődő beszádkezdeményezés, ekkor záporozik a rengeteg miért. Dr. Muray Jenőné megállapít­ja, hogy az óvodába kerülő gyerekek nagy része nem éri el ezt a beszédfejlettségi szin­tet — s ez a szülői ház be­szédnevelésének bírálata. •A beszédnevelés a csa­ládban című kiadvány szerző­je tanácsokkal látja el a szü­lőket. Figyelmezteti a kisma­mákat, hogy a hosszan tartó, erőltetett sírás legyengíti a nicit, és károsul a hangkép­zés. is. Nem szabad engedni, hogy a környezet gügyögve dédelgesse a gyereket. Ha ész­revesszük, hogy a kicsi szájon át vagy nehezen lélegzik, so­kat folyik a nyála, a hangja rekedtes, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Amikor a gyer­mek már szívesen beszél, ok­vetlenül válaszoljunk minden kérdésére. Ha nem felelünk, nem hallgatjuk végig, érdek­telenné, zárkózottá válhat. S amit a logopédus majdcsak- nem minden bekezdésben hangsúlyoz: a szeretet, a türe­lem, a békés családi környe­zet pótolhatatlan szerepe. Nemcsak a logopédusnak je­lentenek oly sokat Juhász Gyula sorai: -Szavak, csodá­latos szavak, j Békítenek, lá- zítanak. Eldöntenek egy éle­tet... / Szárnyalnak, mint a gondolat, / Görnyedve borá­nak gondokat. / Világokat je­lentenek.« Pintér Dezső GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TÉSZTA FORRÁS Ugyanennek a királynál? — Lassan gyülekeztek Ónodra a ez esetben Rákóczinak — Pé- vármegyék követei. Éppúgy tér cár szövetségeseként ba7 hátráltatták őket a pocsék rátságosan kellett volna ^ vi- utak, mint a kellettlenség. selkednie Ausztria, a gyűlölt Rákóczi, noha türelméből és Habsburgok iránt. derűjéből nehezen engedett, Impozáns volt Péter aján- m^ltatlankodva látta a kósle- lata. méltó uralkodói nagysá- kedést. gához. Rákóczi megilletődött a kivételes lehetőségtől’, s egy Megértette, a háborús áldo­zatok. próbatételek hosszú so­szersmind fejfájdítóan nehéz r.A ali£ hagyhatott okot a vi- dilemmába került. A döntés °,aJT^sa^i'a,’ .5*®, az erőfeszítések alapos megfontolást igényelt, eíerheto közelségbe hozták a Egyelőre a sorsdöntő ónodi §yőzeimet. ^ Eddigi küzdelmeik országgyűlésre tartogatta fi- csúcspontjának tekintette a gyeimé, ereje minden szikra- fejedelem az ónodi országgyű- ját. Ügy döntött: Ónod után lest. Kuruc fegyverek diadala haladéktalanul visszatér a vá- által egyesült a haza, csata- ratlanul felbukkant, nagysza- vesztések ellenére tartják a bású külpolitikai ügyre. kivívott pozíciókat, küszöbön , áll a Habsburgok trónfosztá­sa, a független és szabad Ma- A CSŰCSOn, gyarország elismertetése Euró­vp?7f>!vpl< kel pa. hatoimaival- Szövetséget veszeiy EK Kel ajánlott a hatalmas Oroszcr­„ , ... ..... . . _ szág cárja. Mindez együtt elég Zord teure jött a taiasz bátorítással szolgált arra, hogy 1707-ben. Lassan enyhült az eréllyel vessék meg az ország idő és a megviselt országot áhított jövendőjének alapjait, nagy áradások sújtották. Gyó- ^ történelmi korszakot nyit­77. x , va a magyar nép eletéoen. gyithatatlan, sunyi betegseg- Hyen lehetőséget kínált a ként mérgezte az emberek pillanat. Am kiaknázásához hangulatát a rossz közérzet, elegendő kenyér, lőpor, ágyú, VII. országos úttörőtalálkozó, 1976 — Budapest Piros nyakkendős vendégek Kaposváron Aki tegnap délután Kapos­vár utcáin sétált, lépten-nyo- mon piros nyakkendős úttö­rőkkel találkozhatott. Délután egymás után érkeztek Somogy településeiről a kispajtások, hogy ismerkedjenek a tár­saikkal, akikkel együtt kép­viselik megyénket a VII. or­szágos úttörőtalálkozón. A vendégeket a Kisfaludy utcai, a Berzsenyi Dániel, a Gárdonyi Géza és a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola látta vendégül. A vendéglá­tás sok helyen városnézéssel folytatódott. Akadt néhány bátrabb úttörő, aki az idegen- vezető szerepére vállalkozott. Ma reggel kedves utasokat köszönthetnek a kaposvári vasútállomáson: azt a százhu­szonhét pajtást, aki munkájá­val és tanulásával kiérdemel­te, hogy részese lehessen a VII. úttörőtalálkozónak. Ke­lenföldig utaznak a Somogy expresszel, onnan autóbusz- szal mennek a ferencvárosi úttörőházba, ahol a kerület út­törői fogadják őket. Ott lesz­nek azdk a szülők is, akik­nél elszállásolják g somogyi pajtásokat. A VII. országos úttörőtalál­kozó színes programot ígér a kisdiákoknak. Délután a kerü­let úttörőcsapatait látogatják meg, majd este jubileumi tá­bortüzet gyújtanak. Holnap — úttörőszövetségünk harminca­dik születésnapján — rende­zik meg a Dózsa György úton az úttörők felvonulását, dél­után pedig a Városligetben tartanak juniálist. A résztve­vők találkoznak a fegyveres erők képviselőivel, sportolhat­nak, kulturális bemutatókon vehetnek részt, s megtekint­hetik a Budavári Palotában levő Munkásmozgalmi Mú­zeum második emeletén meg­nyitott jubileumi úttörőkiállí­tást is. A Ka-H és I(a- Tej rendszerekről Nemcsak a mezőgazdasági szakembereknek cseng isme­rősen a gyakran hallott rö­vidítés: Ka-Hús és Ka-Tej. A Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola két új termelési rend­szeréről van szó: a hús- és tejtermelésről. Mindkettő a szarvasmarha-tenyésztéshez ad segítséget, pontosabban részletes technológiát. A Ka- Hús rendszert a főhatóság már korábban jóváhagyta, a tejtermelést segítő Ka-T(ej rendszert pedig a közelmúlt­ban engedélyezte egy mi­niszteri rendelet. Fölkerestük dr. Tamás Ká~ roly kutatási és száktanács­adási főigazgató-helyettest, aki ezt mondta: — Gesztorgazdaságaink öt megyében, Somogybán, Tol­nában, Bács-Kiskunban, Ba­ruházát és mindenekelőtt ka- 4*na kellett volna. Mire elér­kezett a nagy lehetőség, ad­digra vészesen megcsappant az erő, amelynek kezdettől fogva szűkében volt az or­szág. Bátorítást, reményke­dést nyújtva a fejedelem a küldöttek sátrai körül tízezer pompásan fölszerelt kuruc ka­tonát táboroztatott. Egyhónapos késéssel — má­jus utolsó napján — ünnepi misével és nagy szónoklattal nyitotta meg . az országgyűlést Telekessy István egri püspök. A következő napon Rákóczi szólt az egyesült rendek kö­veteihez. Hatásos érveikkel bi­zonyította, mennyire szüksé­ges a győzelmet ígérő továb­bi helytállás, majd rögtön a gazdasági ügyekre tért. Eré­lyesen tette szóvá a szegény nép sanyargatását, védelmébe fogadta a szomolnoki ércbá­nyászokat a gazdasági tanács elnökével szemben. Szakított a nemesség iránti részlehajlás­sal, s kijelentette: nem lehet tovább halogatni a közteher­viselés törvényes elrendelését. Bercsényi, ez a rendkívül eszes, ugyancsak fantasztikus munkabírású főúr sokszor vi­selkedett szeszélyesen, most azonban a radikális intézke­dések elszánt híveként lépett föl. Semmi esetre sem tarto­zott a maguk személyes üdvét kereső főrangúak közé. Összes hibája, tábornoki kudarcai el­lenére leginkább méltóvá tet­te magát a mágnások között arra, hogy nevét Rákóczi mel­lett emlegessük. (Folytatjuk.) ranyában és Csongrádban dol­goznak, a jövőben pedig Vas­ra és Komáromra is számít­hatunk. Ez összesen 70 gazda­ságot, vagyis 70 ezer szarvas- marhát jelent. Az a célunk, hogy a hús- és tejtermelést a tájegységnek, valamint az üzemi adottságoknak megfele­lően a legkedvezőbb szintre emeljük. A szarvasmarha-ál­lomány természetesen adott, zömmel magyartarka. Alkal­mazunk egy genetikai fajtaát- alakiíó keresztezést is, hols- tain-friiz fajtával. A rendszer­hez tartozó gazdaságoknak a szekszárdi mesterséges meg­termékenyítő állomástól szál­lítjuk a spermát. — A tájegységenként, illet­ve üzemenként módosított intézkedési terv, vagyis a tar­tás, takarmányozás és tenyész­tés rendszere mellett milyen szolgáltatást ad a Ka-Hús és Ka-Tej rendszer a társgazda­ságoknak? — Elsősorban természete­sen rendszeres szaktanácsot. Az ehhez szükséges szakta­nácsadói hálózatot kiépítettük a taggazdaságoknak: belső és külső munkatársak, megyei összekötők hálózata alkotja a szaktanácsadói csoportot. Ké­szítünk az üzemeknek közép­távú üzemi és ágazatfejlesztés: terveket, valamint gyepgaz­dálkodási terveket is. Az idő­szakonkénti takarmányvizs­gálatokat a főiskola labora­tóriuma elvégzi, s az ered­ménynek megfelelően takar­mányösszetételeket javaslunk. Megvizsgáljuk a tájegység ta­laját és a takarmány minősé­gét, s ennek alapján készít­jük el azt a takarmánykiegé­szítőt, melyre az állatoknak szükségük van. A közeljövő­ben kezdődik meg Vaskúton egy speciális Ka-Tej tejelő­táp gyártása, melynek fel- használása ugyancsak a ked­vezőbb tejhozamot szolgálja. Ezenkívül szervizszolgáltatást adunk a fejőberendezásekhez, a takarmánykicsztó gépekhez' általában a gépesített istállók mobil és stabil mechanikai egységeihez. Tudomásunk szerint így összefoglalva a tartástechnológia tárgyi tar­tozékait, ez a kérdés eddig gazdátlan volt. — Mit garantál a rendszer a belépő taggazdaságoknak? — Az előírt tartási és ta­karmányozási terv pontos megtartása esetén természe­tesen hasznot. Nem lenne reális azonban darabszám, ki­lóra vagy literre számolni 1 előre; ehelyett — a Ka-Tej rendszer alkalmazásakor — az előző, úgynevezett bázisév­hez viszonyítva többlet tej 15 százalékát fizeti be számlára a gazdaság. Ennek az összeg­nek egy része a szaktanács- adás költségeit fedezi, másik része pedig az üzem szabad rendelkezésére áll. — Nem áll szándékukban a rendszereket szabadalmaztat­ni? — Erre eddig nem gondol­tunk. Ügy véljük, az intéz­ményünk kutatási feladata el­sősorban az, hogy az itt ka­pott kísérleti eredményeket a nagyüzemek mielőbb haszno­sítani tudják. Ezenkívül a biológián, pontosabban az ál­lattenyésztésen és az ilyen jellegű tartási rendszereken belül ritkán beszélhetünk véglegesen lezárt és kimun­kált műveletekről. Elsődleges célunk fejlődésben tartani, újabb résztémákkal kiegészí­teni a módszereket, és napra készen eljuttatni a partner­gazdaságokhoz. Tudott dolog az is, hogy egy szabadalmi eljárás átfutási ideje nem rö­vid, — így a mi esetesünkben fékező lehet, ami a rendszer hasznosságát csorbítaná. — Valamiféle jogvédelem? — A miniszteri rendelet, mely rendszereinket engedé­lyezte, egyben jogainkat is védi. S ha mégis előfordul, hogy egy üzem vagy gazda­ság megkérdezésünk nélkül felhasználja technológiánk valamelyikét? Nos, örülünk neki. Végül is, amíg az or­szágos tejtermelési átlag 2400 liter körül mozog, addig ki­zárólag csak az lehet a fon­tos, hogy minél eredménye­sebb legyen az ágazati gaz­dálkodás. — A gazdaságok termelési eredményeit tehát az Önök munkája mintegy kívülről segíti, teszi hatékonyabbá? — Semmiképpen sem kívül­ről akarunk befolyni az üze­mek, partnergazdaságok éle­tébe. Ügy véljük, hogy a rendszerek tájegységenkénti módosításával, a szaktanács- adói hálózattal szinte műve­zetői mélységig, naponta meg- újulóan részt veszünk a szak­ágazat irányításában. S talán ez az a pont, ahol a kísérle­tező tudomány és a cselekvő gyakorlat eredményesen ta­lálkozik. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom